Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 03- 2024. 09. 30Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet hatálya Újrónafő község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
b) 2. melléklet: Eredeti állapotot őrző építészeti elemek
c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
d) 4. melléklet: Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek
d)1 5. melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok, őshonos fafajok és cserjefajok.
2. § (1) A helyi védelem célja Újrónafő község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja
a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,
b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. utcai homlokzatmagasság: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani.
2. utcai homlokzatszélesség: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
3. párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.
4. eredeti állapotot őrző építészeti elemek: a 2. melléklet szerinti elemek.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.
(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester feladata.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.
(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:
a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,
b) a kezdeményező.
(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.
(4) A Képviselő-testület a 3. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az 5. § (9) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.
(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.
8. § (1) A helyi védelem megszűntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy
a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,
b) a védett érték megsemmisül,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
d) műemléki védettséget kap.
(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és baleset megelőzési okból lehet kivágni.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
d) a védelem típusát,
e) a védelem rövid indoklását,
f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.
4. A helyi egyedi védelem
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyedi védelem
a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen
aa) anyaghasználatára,
ab) tömegformálására,
ac) homlokzati kialakítására,
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;
d) egyedi tájérték védelmére
terjedhet ki.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül
a) a település közigazgatási területének országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területei, a Natura 2000 területek, a nemzeti ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, valamint magas természeti értékű területek.
b) a Petőfi S., Kossuth L. és Felszabadulás utcák telke, valamint ezen utcák menti, eredeti építészeti jegyeket őrző területe.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
A településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) Lakóépület építése, továbbá lakóépület tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál, valamint kerítés létesítése esetén pala, hullámpala, cserép- és trapézlemez, valamint műanyagok nem alkalmazhatók.
(2) Az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül gépjármű- és egyéb tároló építése, valamint azok tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén, tetőzetük héjalásánál pala, hullámpala, cserép- és trapézlemez nem alkalmazható.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
14. § (1) A 3. mellékletben 1. sorszámmal jelölt területen, kivéve az 1/A jelű területet
a) az erdei kilátó, magasles kivételével az épület párkánymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
b) kerítés a magasabb rendű jogszabályok figyelembe vételével létesíthető.
(2)2 A 3. mellékletben 2. sorszámmal jelölt területen utcafronti kerítés úgy építhető, hogy legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein az épületek tetőzetén tükröződő felület nem alakítható ki.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. A beépítésre szánt területen lakóépület, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül álló épület homlokzat színezésénél a fehér és sárga szín, valamint azok árnyalatai, a tetőhéjalásnál a piros színű héjazat alkalmazható.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre szánt telkein lakóépület építése esetén a lakóépület
a) utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
b) tetőzetének hajlásszöge a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 15%-kal térhet el azzal, hogy legfeljebb 420 lehet és a 300-ot el kell érnie. Ettől eltérni abban az esetben lehet, amennyiben igazoltan az eredeti, védendő építészeti formákhoz közelebbi forma jön létre.
(4)3 A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein - az (5) bekezdés figyelembe vételével - az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek. Az őshonos fa- és cserjefajok listáját az 5. melléklet tartalmazza.
(5) A közút területére ültethető és nem ültethető fafajok listáját az 5. melléklet tartalmazza.
10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
b) nem közterületi építmény építése.
(2) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(3) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
17. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.
(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak
18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
1. elsősorban alkalmas terület
a) a 4. mellékletben meghatározott terület átlagosnál gyengébb földminőségi osztályú szántóterületei
2. nem alkalmas terület
a) az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli terület.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A település területén reklám és reklámhordozó
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,
b) egymást nem eltakaróan,
c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,
d) könnyen karbantarthatóan,
e) állékonyan,
f) élénk színeket nem használóan
helyezhető el.
(2)4
(3)5
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
(2) Napkollektort, napelemet magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.
(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
14. Rendelkezés a szakmai konzultációról
21. § (1) Az önkormányzati főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység
a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:
a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, az utcaképi illeszkedésről és a tervezett építményről,
c) a tervezett tevékenység rövid leírását.
22. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.
(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.
A településképi bejelentési eljárás
15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,
rendeltetésváltozások köre
23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül új építmény építése, vagy az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése
c)6 az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása –
esetén.
16. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.
(2) A bejelentésnek a jogszabályban meghatározottakat kell tartalmaznia.
(3)7
(4) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.
A településképi kötelezés, településképi bírság
17. A településképi kötelezési eljárás
25. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a)8
b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés
a) felújítására
b) átalakítására
c) elbontására
kötelezheti.
18. A településképi bírság
26. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településképi bírság
a) felső határa 100 000 forint
b) alsó határa 10 000 forint.
(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a 2018. január 1. napján lép hatályba.
Az 1. § (3) bekezdés d) pontja az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdése az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdését az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (3) bekezdését az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (1) bekezdés c) pontját az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 24. § (3) bekezdését az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdés a) pontját az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 6. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. melléklet az Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.