2018. január 1-jével hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), mely szabályozza a sommás és teljes eljárás szabályait is. Az Ákr. hatálya kiterjed valamennyi hatósági ügyre, így az önkormányzati hatósági ügyekre is. Továbbá az Ákr. hatálybalépésével egyidejűleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatályon kívül helyezésére is sor került, így az önkormányzati rendelet felhatalmazása nem jogszerű. Az Ákr. biztosít jogalkotási lehetőséget az ügyintézési határidő vonatkozásában, azonban tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatósági ügyek döntő részében a sommás eljárás szabályai kerülnek alkalmazásra, nem javaslom a helyi önkormányzati rendelet megalkotását.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 22. § (1)-(2) bekezdése alapján a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve helyi önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.