Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007.(VI.20.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2016. 07. 01Acsalag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007.(VI.20.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2016-07-01-tól
Acsalag község önkormányzatának
4/2007.(VI.20.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
Acsalag község Ke'pviselő-testalete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
1.§
Általános előírások
Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.
A rendelet
- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti terv I. (belterület) című, (továbbiakban SZ-J1 terv), Rp.I.233-3 munkaszámú,
- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) című, (továbbiakban SZ-J2 terv) Rp.I.233-1 munkaszámú
tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.[1]
A rendelet hatálya
2.§
- A rendelet hatálya Acsalag község közigazgatási területére terjed ki.
- A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá — a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével — építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű liatósi előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
Szabályozási elemek
3.§
(I) Kötelező szabályozási elem:
- beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala, - a belterületi határ vonala,
- a módosított belterületi határ vonala,
- a szabályozási vonal,
- az eltérő felhasználású területegységek határvonala,
- az építési övezetek határvonala,
- az építési hely határa,
- az építési vonal.
Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig ehnozdíthatók.
A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához — kivéve a (2), illetve a 4.§ (6) bekezdésben szabályozott eseteket — a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabályi szerinti előírásokat.- Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
- Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
- A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
A telekalakítás általános szabályai
4. §
- Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
- A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
- Az új területfelhasználású vagy telekesoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
- A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, teleldiatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telekátalalcítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,7 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
- telekelekosztású, nem területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
- Kialakult telekosztású lakó terifietfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 40,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m2.
A külön2 rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett teffileteken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.- Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „szT- jellel jelölt telekméret SZ-Jl terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.
- Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K" jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek ,K" jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.
A telek beépítésének általános szabályai
5. §
- A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozáci vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
- Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.- Az oldalhatáron álló építési hely — beépítetlen tömbben K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
6. §
- Az építési hely határvonalait az SZ-.11 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
- Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
- Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-Jl terv építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.
Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
- A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága* és utcai homlokzatszélesség szomszédos telken álló,
hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el. - A lakóépületek tető hajlásszöge 40°-45° között lehet. A tetőfedő anyaga, színezése a település hagyományaihoz kell hogy igazodjon.
- Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél
- Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek — figyelemmel a védőtávolságokra is — közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
- Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kell építeni. A kerítés - a maximum 50 cm-es lábazaton felül - 50%-ban áttört kialakítású kell, legyen. A teljesen tömör felület egybefiiggően nem haladhatja meg a 2,0 m2-t. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t.
Környezetvédelem
7. §
(1) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:
- felszín alatti vizek esetében: érzékeny kategória3
- felszíni vizek esetében: általánosan védett kategóriái
(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem illtethető.
(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely — hulladékudvar kivételével — nem alakítható ki.
Táj- és természetvédelem
8. §
- A védett és a védelemre tervezett területek listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
A védett és a védelemre tervezett területen épület nem építhető.
A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabályok5'6 tartalmazzák.
- Az SZ-J terven -ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható
meg. - Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (orszAgos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén, valamint az SZ-JI terven jelölt helyen útkísérő fásítást kell létrehozni.
- a., A helyi védett természeti értékek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
b., [3]
Zöldfelületek
9. §
A közterületi zöldfelületeket az SZ-.11 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A záldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
- A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
- A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
- Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Művi értékvédelem
10.§
(1) a., Műemlékek listáját a HÉSZ 3. számú függeléke tartalma77a
b) Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 4. számú függeléke tartalmazza.
c) [4]
a helyi védett épített értékek jegyzékét a HÉSZ 5. számú függeléke tartalm1772.
a., A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
nem közterületi építmény építése.
- Régészeti értékek
- Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 6. számú függeléke tartalm177s
- A függelékben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
- Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály8 szerint kell lejárni.
Védőtávolságok, védőterület
11.§
- A település meglévő és tervezett lakóterületei, zöldterületei és különleges területei körüli
- 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
- Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m,
- 120 kV-os vezeték: 13,0 13,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos9 jogszabályok tartalmazzák
- Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
középnyomású gázvezeték: 5,0 - 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályosl° jogszabályok tartalmazzák.
A temető védőtertilete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.- A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0- 6,0 m területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos" jogszabályok tartalmazzák.
- Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
- A Győr-Sopron közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás: - az összeköttetés tengelyvonalától számított 40,0 - 40,0 m széles sávra eső ingatlanokon az 55,0 m feletti nagyságú építményekre.
- [5]
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELÖÍRÁSOK
Terilletfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
12.§
(1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
- Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
falusias lakóterület Lf
Gazdasági terület
jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület GiPz
Különleges terület
Temető K
Sportterület K
- Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
útterület KÖu
közműterület Köm
Zöldterület
Erdőterület E
Mezőgazdasági terület M
Vízgazdálkodási terület V
területfelhasználási | Övezeti jel értelmezése 13.§ | |||
(Vo) | (%) | |||
elem | kialakítható | kialakítható kialakítható | ||
megengedett | legkisebb | legkisebb legkisebb | ||
legnagyobb | építési | építési építési | ||
építménymagasság | telekszélesség | telekmélység telekterület | ||
(m) | (m) | (m) (m2) |
BEÉPíTÉSRE SZÁNT TERÜLET
LAKÓTERÜLET
A falusias lakóterület építési előírásai
14.§
(1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
- egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
- önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátót szolgáltató; kézműipari és,' intézményi épület
(A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
- fő funkciót hordozó épületként
a., egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi épület, )
- a lakókörnyezetet zajjal,égésseI, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgahnat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kistizerni (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
a ró funkciót kiegészítő épületként
- gépjármű és egyéb tároló
- pince
- állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra
- kisipari műhely
- valamint sportépítmény[7]
(2)[8]
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.
- Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b; c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
- Övezeti előírások[9]
(_1!) | ||||
elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m ahol az SZ-Jl terv nem jelöli 6,0 m |
Lf O | 30/50 | |||
4,5 | 18/SZT/ - | |||
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | oldalhatáron álló | ||
Beépíthetőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% | |
Telekalakítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség legkisebb építési telekmélység legkisebb telekterület | 18,0 m | |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 4,5 m | ||
KözmilelffitAs | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közmüves villamos energia vezetőkkel - kőműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval | |||
Környezetvédelem | zajvédelem szennyvízelbánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatomahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás | ||
| [10] | |||||
| Lf1 | Lf2 | ||
Az építési hely | elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert | kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló 5,0 m 6,0 m 6,0 m | kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet kialakult, vagy új építés esetén 5,0 m ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m, de a hátsókertre néző homlokzat tűzfalas kialakítása esetén 0 m | |
Beépíthe-tőség | megengedett | legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% 50% | 30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja, akkor bontás és új építés esetén az ehhez való közelí-téssel a túllépés megengedhető 40% |
Telekala-kítás | kialakítható | legkisebb építési telekszélesség | 14,0 m, figyelemmel a 4.§ (3) bekezdésére | 14,0 m, figyelemmel a 4.§ (3) bekezdésére |
legkisebb építési telekmélység legkisebb építési telekterület | 50,0 m 900 m2 | - 900 m2 | ||
Épület | megengedett legnagyobb építmény-magasság | 4,5 m, figyelemmel a 6.§ (4) bekezdésére | az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ (4) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m | |
Közműel-látás | Az övezet telkeit el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval. | Az övezet telkeit el kell látni: - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval. | ||
Környezet-védelem | zajvédelem szennyvízel-bánás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás | falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A - a csatornahálózat kiépülése után kötelező a rákötés - csatornahálózat kiépülése után zárt tározók kötelező felszámolása - kötelező hulladékelszállítás | |
| Lf1 | Lf2 | ||
Egyéb | Az övezetben magánút alakítható. Az övezet telkein a már meglévő, fő funkciót kiegészítő épületen végzendő építési tevékenységnek nem feltétele a fő funkciót hordozó épület megléte. |
”
15.§
[Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint]
(1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
- Beépített és beépítésre szánt terület
aa) Lakóterület
aaa) falusias lakóterület Lf
ab) Gazdasági terület
aba) egyéb ipari terület Gip e
ac) Különleges terület
aca) Temető KT
Sp
acb) Sportterület K
acc) Mezőgazdasági üzem KMü
- Beépítésre nem szánt terület ba) Közlekedési és közmterület
baa) útterület KÖu
bab) közmterület Köm
bb) Zöldterület Z
bc) Erdőterület E
bd) Mezőgazdasági terület M
be) Vízgazdálkodási terület V
[Gazdasági terület]
(1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
[13]Egyéb ipari terület
16. §
(1) Az építési övezet jele: .
1
- A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület , üzemi-termelési, összeszerelési, gyártási, csomagolási, raktározási épületek, igazgatási, irodai, kiszolgálási és szociális épületek építhetők.
- [14]
- Övezeti előírások:
Gip e SZ 7,5 | 50/30 | ||
20/70/1500 | |||
Az építési hely | beépítési mód | szabadonálló | |
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 50% | |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 7,5 m | |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület | 20,0 m 70,0 m 1500 m2 | |
Építési hely határai | előkert oldalkert | kialakult, vagy 5,0 m | |
Egyéb | igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 7,5 m | ||
1 nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséből, üzemeléséből eredő – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környező területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéke
Különleges terület
17.§[15]
[Különleges terület]
„(1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
- temető K T
- sportterület K Sp
- mező gazdasági üzem K Mü ”
(2) Az R 17. § (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(4) A temető- és a sportterület telkeit el kell látni:
- közmves villamosenergia vezetékkel,
- közmves ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval,
- telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető .”
(3) Az R 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A mez gazdasági üzem területén az állattartó tevékenységhez, valamint a mez ő gazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.
a) Övezeti előírások:
Mü | 30/50 | ||
K SG | |||
7,5 | 20/70/1500 | ||
Az építési hely | beépítési mód | szabadonálló | |
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség legkisebb kötelező zöldfelület | 30% | |
2 jelenleg 27/2008. (JII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság | 7,5 m |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület | 20,0 m 70,0 m 1500 m2 |
Építési hely határai | előkert oldalkert | kialakult, vagy 5,0 m |
Egyéb | igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 7,5 m ő | |
tartható állatlétszám | a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályban 3 | |
Utak kialakítására | A mezőgazdasági üzem feltárására kiszolgáló útként közforgalom számára megnyitott magánutakat YA/ir,•l _útl lrio Q7-T1iP. f * Í* •aaa á aa+vu •v. lC*tcl v a *v v* _u | |
iparterületi kiszolgáló utak területén elhelyezend ő útépítési elemek: a) legalább 5,0 m széles útburkolat, b)kétoldali 1,5-1,5 m széles padka, c) csapadékvíz elvezetésére legalább egyoldali árok, d)térvilágítás,
| ||
Közm ellátás | A mezőgazdasági üzem telkeit el kell látni: a)közüzemi villamos energia vezetékkel, b)legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel, c)közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval, a csatornahálózat üzembe helyezése után közm ves d)csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal. | |
Környezet-védelem | A területre vonatkozó környezetvédelmi el őí írások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület , b)kötelező szennyvízcsatorna rákötés (a hálózat üzembe helyezése után), c)a szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után), d)kötelező hulladékelszállítás, e)elhullott állatok kötelező elszállítása,
|
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Közlekedési és közműterület
18. §
(1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint
közútterület
- közműterület
(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák. - a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M"
(3) A szabályozási tervlapokon jellel ellátott közlekedési területek
közlekedéshálózatban betöltött szerep szerinti besorolása:
- Országos közúthálózatba tartozó utak - mellékút
mezőgazdasági út gyalogút parkosított közlekedési terület parkoló terület |
(4) A közutak területén a 7. számú függelékben /Út mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Acsalag közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a.. Belterületi utak
aa., meglévő/tervezett lakó —és kiszolgáló út
- B. VI. d. A 50 ab., gyalogút
- B. X.
- Parkosított közlekedési terület a Öu Z jellel ellátott terület. A parkosított közlekedési terület a közutak azon le nem burkolt, nem gépi árműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó, nem zavaró növényzet telepíthető.
- A Ou E jelű (parkoló terület) övezet gépkocsik parkolására alkalmas terület. A gép si parkolókat fásítottan kell kialakítani, legalább 3 gépkocsihelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
(8) Közműterületek a számára az SZ-J1 te felhasználni.
(Köm) jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek en jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
Mezőgazdasági terület
19.§
(1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon jellel jelölt terület.
(2) A mezőgazdasági terület besorolása - általános mezőgazdasági terület - korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (gyep) | ||
(3) | Általános mezőgazdasági terület
|
- A területen a külön jogszabály12 szerint birtokközpont kialakítható.
(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (gyep)
a., Az SZ-J terven 4 -ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem
változtatható meg.
Erdőterület
20.§
- Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven jellel jelölt terület.
- övezetek
- Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Az övezetben épület nem építhető.
- Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete:
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
- Elsődlegesen egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdők övezete: Be Az övezetben erdei, turisztikai célú melléképítmények helyezhető el, valamint erdei sétaút alakítható ki.
Zöldterület
21.§
- A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
- A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.
A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-én legalább 1-1 nagyméretű díszfa telepítése kötelező.
- A® i (közpark) jelű övezetben a (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:
- a rendezvények, vásárok megtartásához szükséges épület,
- vendéglátó, turisztikai célú épület,
- a terület fenntartásához szükséges épület.
Az épületekre vonatkozó előírások:
- építési hely határa: a telekhatároktól 10,0 m
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
- az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen, sziluettjük illeszkedjen a mögöttes táj megjelenéséhez.
[16]A ZJt jelű övezetben a pihenés, a sportolás, a játék céljára szolgáló kerti építmények helyezhetők el.
Vízgazdálkodási terület
22.§
(1) Vízgazdálkodási terület az SZ-.11 és SZ-J2 terven jellel jelölt terület az alábbiak
szerint:
- Kapuvár-Bősárkány-csatorna
- Acsalagi-csatoma
- Pista Kúti-csatorna
- Bodács-ér
- Szegedi-csatorna
Közműellátás
23.§
(1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
térszín alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő fóldkábel
villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
- A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a kőműves ivóvíz hálózatot a külön jogszabálybanI3 foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
- A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Településesztétikai szempontból a Rákóczi Ferenc utcában villamosenergia és távbeszélő hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak főidkábeles elhelyezéssel szabad.
Hatályba léptető és záró rendelkez.ések
24.§
Ezen rendelet 2007. június 20. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/1996 (IX. 13.) rendelet.
A rendelet szövegét a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2013. november 29-től
A rendelet szövegét a 1/2011. (II.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2011. március 19-től
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VI.22.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatálytalan: 2016. július 1-től
Hatályon kívül helyezte az 6/2016.(VI.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2016 július 1-től
A rendelet szövegét a 13/2013. (X.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2013.november 29-től
A rendelet szövegét a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2013. november 29-től
A rendelet szövegét a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2013. november 29-től
Hatályon kívül helyezte a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2013. november 29.-től
A rendelet szövegét a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a módosította. Hatályos: 2013. november 29-től
Hatályon kívül helyezte a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatálytalan: 2013. november 29-től
A rendelet szövegét a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki.. Hatályos: 2013. november 29-től
A rendelet szövegét az 1/2011.(II.17.) önkormányzati rendelet 2-3. §-a módosította. Hatályos: 2011. március 19-től
A rendelet szövegét az 1/2011.(II.17.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2011.március 19-től
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VI.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2016. július 1-től
A rendelet szövegét az 1/2011. (II.17.) önkormányzati rendelet 5.§-a módosította. Hatályos: 2011. március 19-től
A rendelet szövegét a 13/2013.(X.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a módosította. Hatályos: 2013. november 29-től