Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet - az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1 terv), Rp.I.233-2 munkaszámú, - az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakban: SZ-J2 terv), Rp.I.233-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

(1) A rendelet hatálya Acsalag község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(1) Kötelező szabályozási elem:- beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala,- a belterületi határ vonala,- a módosított belterületi határ vonala, - a szabályozási vonal,- az eltérő felhasználású területegységek határvonala,- az építési övezetek határvonala,- az építési hely határa,- az építési vonal.

(2) Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdíthatók.

(3) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2), illetve a 4.§ (6) bekezdésben szabályozott eseteket – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön ¹jogszabály szerinti előírásokat.

(4) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

(1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(4) Kialakult telekosztású lakó területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 40,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m2.

(5) A külön ²rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.[1] Jelenleg 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet

(6) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.

(7) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

(1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

(1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J1 terv építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra. Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek ³utcai homlokzatmagassága és ⁴utcai homlokzatszélesség a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(5) A lakóépületek tető hajlásszöge 40°-45° között lehet. A tetőfedő anyaga, színezése a település hagyományaihoz kell hogy igazodjon.

(6) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(7) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

(8) Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kell építeni. A kerítés - a maximum 50 cm-es lábazaton felül - 50%-ban áttört kialakítású kell, legyen. A teljesen tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m2-t. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t.

(1) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:

(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

(1) A védett és a védelemre tervezett területek listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza. A védett és a védelemre tervezett területen épület nem építhető. A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön ⁷jogszabályok⁸ tartalmazzák.

(2) Az SZ-J terven M Kf -ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén, valamint az SZ-J1 terven jelölt helyen útkísérő fásítást kell létrehozni.

(4) A helyi védett természeti értékek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. A függelékbe felsorolt fák csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki.

(1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(1) a) Műemlékek listáját a HÉSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

(2) A helyi védett épített értékek jegyzékét a HÉSZ 5. számú függeléke tartalmazza. A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

(3) Régészeti értékek

(1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, zöldterületei és különleges területei körüli 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(5) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0-6,0 m területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos ¹³jogszabályok tartalmazzák.

(6) Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

(7) A Győr-Sopron közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás: - az összeköttetés tengelyvonalától számított 40,0 - 40,0 m széles sávra eső ingatlanokon az 55,0 m feletti nagyságú építményekre.

(8) Az üzemanyagtöltő állomás védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem építhető.

A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

(1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

(2) A telkeken a d, e, f, g. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c. pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.

(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.

(4) Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b; c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(5) Övezeti előírások:

A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint: - egyéb ipari terület Gip_e

(1) Az építési övezet jele: Gip_e.

(2) A területen mindenfajta ¹⁴nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, üzemi-termelési, összeszerelési, gyártási, csomagolási, raktározási épületek, igazgatási, irodai, kiszolgálási és szociális épületek építhetők.

(3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak betartása esetén helyezhető el.

(4)¹⁵ Övezeti előírások:

(1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(3) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.

(4) A temető- és a sportterület terület telkeit el kell látni:

- közműves villamosenergia vezetékkel,

- közműves ivóvízvezetékkel,

- közüzemi szennyvízcsatorna kiépüléséig zárt tározóval,

- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.

(5) A mezőgazdasági üzem területén az állattartó tevékenységhez, valamint mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint

- közútterület KÖu

- közműterület Köm

(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

(4) A közutak területén a 7. számú függelékben /Út mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(5) Acsalag közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak: Belterületi utak

(6) Parkosított közlekedési terület a KÖu ^Z jellel ellátott terület. A parkosított közlekedési terület a közutak azon le nem burkolt, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó, nem zavaró növényzet telepíthető.

(7) A KÖu ^P jelű (parkoló terület) övezet gépkocsik parkolására alkalmas terület. A gépkocsi parkolókat fásítottan kell kialakítani, legalább 3 gépkocsihelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(8) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

(1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása

- általános mezőgazdasági terület M^á

- korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (gyep) M ^Kf

(3) Általános mezőgazdasági terület

(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (gyep). Az SZ-J terven M^Kf-ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(1) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt terület.

(2) Övezetek

(1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok elhelyezhetők. A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-én legalább 1-1 nagyméretű díszfa telepítése kötelező.

(3) A Z^KP (közpark) jelű övezetben a (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

(3a) Az épületekre vonatkozó előírások:

(4) A Z ^Dk (díszkert) jelű övezetben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak, szobrok és pihenőszerek helyezhetők el.

Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint: Kapuvár-Bősárkány-csatorna, Acsalagi-csatorna, Pista Kúti-csatorna, Bodács-ér, Szegedi-csatorna.

(1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek: térszín alatt:

(2) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a külön ²⁰jogszabályban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3) Településesztétikai szempontból a Rákóczi Ferenc utcában villamosenergia és távbeszélő hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

Ezen rendelet 2007. június 20. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/1996. (IX. 13.) rendelet.