Agyagosszergény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 43.§ (3) bekezdésében és 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Agyagosszergény Község Önkor-mányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye: 9441 Agyagosszergény Kossuth utca. 16. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Agyagosszergény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (4) Illetékességi területe: Agyagosszergény község közigazgatási területe. (5) A Képviselő-testület hivatalának neve: Vitnyédi Közös Önkormányzati Hivatal Agyagosszergényi Kirendeltsége, székhelye: 9371Vitnyéd, Fő u. 7. (6) Az önkormányzat jelen rendeletbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályza-tának rendelkezései a képviselő-testületre és tagjaira, a polgármesterre és a Vitnyédi Közös Önkormányzati Hivatal Agyagosszergényi Kirendeltsége ter-jednek ki.

Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a község címere, zászlója. (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet ál-lapítja meg. (3) Az önkormányzat és szervei, az önkormányzati és az államigazgatási felada-tok hatáskörükben eljárva hozott döntésein, iratain a Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni. A bélyegzők lenyomatát az 1.sz. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI, AZ ALPOLGÁRMESTER, A KÉPVISELŐ, A JEGYZŐ

A képviselő-testület

3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. (2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. (3) A képviselő-testület a hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át: 1. a rendeletalkotás; 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatás-körébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; 4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és át-adása; 5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a tár-sulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi ön-kormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása; 11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljá-rással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; 13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a kép-viselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; 14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; 15. területszervezési kezdeményezés; 16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket jelen ren-delet 11. §.-a tartalmazza.

A képviselő-testület bizottsága

4. § (1) A bizottságok feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegíté-se. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A képviselő-testület tagjai közül - egy elnökből és két tagból álló - Ügyrendi bizottságot hoz létre. (3) A bizottság feladatai: a.) polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, kezelése és őrzése b.)lebonyolítja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat (4) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart. (5) A bizottságok működésére, a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet polgármestert említ, ott a bizottság elnökét, ahol képviselőt említ ott a bizottság tagját kell érteni.

A polgármester

5. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatké-pessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (3) A polgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület alakuló ülésén, az Mötv. 71.§-a alapján dönt. (4) A polgármester hetente egy alkalommal szerda 13.00-15.00 óráig ügyfélfoga-dást tart.

A Közös Önkormányzati Hivatal

6. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, va-lamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Vitnyédii Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatal tagjai: Vitnyéd és Agyagosszergény. A hivatal közre-működik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. (2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, a működésére vo-natkozó alapvető szabályokat A Vitnyédi Közös Önkormányzati Hivatal Szer-vezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (3) Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati válasz-tások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. A megállapodás az általá-nos önkormányzati választásokat követő év január 1-jén lép hatályba. Alpolgármester

7. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester irányításával. (3)Az alpolgármester tisztsége megszűnik: a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek; b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján; továbbá c) az Mötv. 69. § (1) bekezdés b)-i) pontjában foglalt esetekben; d) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (4) A polgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület az Mötv 80.§-a alapján állapítja meg.

A képviselő

8. § (1) A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. (2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi válasz-tás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt az Mötv.1. mel-léklet szerinti szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá. (3) Az önkormányzati képviselő: a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatá-rozott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozata-lát; b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülé-sen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni; c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékel-ni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyil-vános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatköré-be tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell ter-jeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményez-heti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni; g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahe-lyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat; h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jel-nyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használa-tának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja; i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és dön-téshozatali eljárásában részt venni; j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen; k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről. (4) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik: a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöl-tek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján; b) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható; c) az összeférhetetlenség kimondásával; d) méltatlanság megállapításával; e) ha az önkormányzati képviselő, annak az ülésnek az időpontjától, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; f) lemondással; g) a képviselő-testület feloszlatásával; h) a képviselő-testület feloszlása esetén, valamint i) az önkormányzati képviselő halálával. (5) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkoza-tot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermeké-nek (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

Jegyző

9. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. (2) A jegyző a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az al-jegyző tekintetében; c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsá-gának ülésén; e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő; f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről; g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körö-zési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításá-ról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak tör-ténő átadást követően törli azokat. (4) A polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben - a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket. (2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellá-tandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozé-kainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elne-vezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosí-tása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; film-színház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védel-me; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, vala-mint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (3) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

A polgármesterre átruházott hatáskörök

11. § A polgármester dönt: a) méltányossági ápolási díjról b) önkormányzati segélyről c) újszülöttek családjának támogatásáról d) köztemetés elrendeléséről, köztemetés költségeinek elengedéséről, csökkentésé-ről, részletekben történő megfizetéséről e) méltányossági közgyógyellátásról

IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Az előterjesztések

12. § (1) A képviselő-testületi döntések alapjául az előterjesztések szolgálnak. A képvi-selő-testület elé kerülő előterjesztések a) rendelet-tervezet, b) határozati javaslat, c) beszámoló, d) tájékoztató. (2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (3) bekezdésben foglalt kivétel-lel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést a jegyzőhöz kell eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag postá-zásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztá-sát. (3) Szóbeli előterjesztést kivételesen fel lehet venni a napirendek közé. A hatá-rozati javaslat ebben az esetben szóban is előterjeszthető. (4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgy meghatározását, b) a döntés-tervezet indokainak felsorolását, c) a tárgykört érintő fontosabb jogszabályokat, d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló ér-veket, valamint a várható következményeket e) a határozati javaslatot, rendelettervezetet.

A képviselő-testületet ülései

13. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A képviselő-testület ülése nyilvános. (3) A képviselő-testület: a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, ki-tüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatko-zattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői meg-bízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvá-nos tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (4) A (3) bekezdés a)és b) pontja értelmében a zárt ülést az ülésvezető szavazás nélkül rendeli el. (5) A (3) bekezdés c) pontja esetében a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

14. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. (2) A képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze az önkormányzat szék-helyére és vezeti. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körül-mény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is ösz-szehívható. (3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni. (4) A képviselő-testület üléseinek a meghívójátki kell függeszteni a hivatal hirde-tőtáblájára. (5) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell a) az ülés pontos időpontját, b) helyszínét, c) a megtárgyalásra javasolt napirendi pontok megnevezését, d) azok előterjesztőit vagy előadóit, e) a napirend zárt ülés keretében való megvitatására utalást. (6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) állandó jelleggel, szavazati és tanácskozási joggal az ülés teljes dokumen-tációjával a települési képviselőket, b) állandó jelleggel, tanácskozási joggal az ülés teljes dokumentációjával a jegyzőt, c) állandó jelleggel, tanácskozási joggal az őt érintő előterjesztés csatolásával a napirendek előterjesztőit, d) eseti jelleggel, tanácskozási joggal a tevékenységi körét érintő napirend tárgyalására az előterjesztés csatolásával az önkormányzati intézmények ve-zetőit, akinek, vagy akiknek a meghívását a napirendi pont előterjesztője az előterjesztés leadásakor kéri, e) eseti jelleggel, tevékenységi körében tanácskozási joggal a Sportegyesület vezetőjét, illetve képviselőjét, a Nyugdíjasklub vezetőjét, illetve képviselőjét az azt érintő előterjesztés csatolásával, (7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat a polgármester, akinek jelenlétét indokoltnak tartja. (8) A képviselő-testület rendkívüli ülése szükség szerint hívható össze. A rendkí-vüli ülés összehívásánál a (3) bekezdésben meghatározott követelmények mellőzhetők. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés telefonon útján is összehívható. (9) A rendkívüli ülést a polgármester bármikor összehívhatja.

V. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL

Az ülés vezetése

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. (2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. (3) Tartós akadályoztatásnak minősül: a.) 30 napot meghaladó betegség b.) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés

16. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megál-lapítja az ülés határozatképességétés azt az ülés végéig figyelemmel kíséri. (2) A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biz-tosítása érdekében jogosult a) figyelmeztetni a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgyalt témától, illetve másokat sértő a megfogalmazása, b) rendre utasítani azt, aki a méltatlan magatartást tanúsít. (3) A polgármester az üléssorán két napirendi pont tárgyalása között, vagy a sza-vazás megkezdése előtt szükség szerint szünetet rendelhet el. Tárgyalási sorrend a képviselő-testület ülésein

17. § A képviselő-testület ülése az alábbi tárgyalási sorrend figyelembe vételével folyik: a) határozatképesség megállapítása, b) napirend előtti témák, c) döntés a napirendről, d) előterjesztések megtárgyalása, döntés e) egyebek, kérdések,interpellációk. Határozatképesség

18. § Az ülés akkor határozatképes és a képviselő-testület akkor tart ülést, ha azon tagjai-nak több, mint a fele (3 fő) jelen van.

Napirend előtti témák

19. § A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a napirend előttírásban vagy szóban tájékoztatást ad, továbbá ismerteti az átruházott hatáskör-ben hozott döntéseket. Ezt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Döntés a napirendről

20. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselők javasolhat-ják a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását. (2) A napirendi javaslat módosítására bármelyik képviselő vagy a jegyző javaslatot tehet, amelyet indokolni kell. (3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. (4) Napirendre történő felvételre akkor kerülhet sor, ha a meghívó kiküldését kö-vetően a napirendre való felvételt írásban benyújtott előterjesztéssel bárme-lyik képviselő vagy a jegyző kezdeményezte és az előterjesztést legkésőbb az ülés elején kiosztották. (5) Szóbeli előterjesztés alapján kivételes esetben kerülhet sor napirendként való felvételre. Önkormányzati rendelet szóbeli előterjesztés alapján nem tárgyalható. (6) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról és sorrendjéről egyszerű szó-többséggel, a (2)-(5) bekezdésben megjelölt esetekben minősített szótöbb-séggel dönt.

Az előterjesztések megtárgyalása

21. § (1) A képviselő-testület az általa megállapított és elfogadott sorrendben tárgyalja meg a napirendet. (2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön- külön nyit vitát. (3) Az előterjesztő írásbeli előterjesztéséhez kiegészítést fűzhet, melyek abban nem szerepelnek, de a döntéshozatalt befolyásolhatják. (4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztve-vők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

22. § (1) A vitát a polgármester vezeti, aki megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét. A napirendhez kapcsolódóan szót adhat az ülésen részvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szerv, szervezet képviselőjének, választópolgárnak. (2) A képviselő-testület tagjai a vita elhúzódása esetén kezdeményezhetik a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt és egyúttal meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját. (3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet. (4) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

23. § Ügyrendi jellegű hozzászólásra jogosultak a képviselők és a jegyző. Ügyrendi jelle-gű a hozzászólás akkor, ha az nem a tárgyalt napirend tartalmával, hanem az SZMSZ-ben rögzített eljárási - működési szabályok alkalmazásával kapcsolatos. Az ügyrendi jellegű kérdésekben a testület vita nélkül dönt.

Döntés

24. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határo-zati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy hogy először a módosí-tó, kiegészítő határozati javaslatokról az elhangzás sorrendjében dönt a testü-let, majd az eredeti határozati javaslatról. (2) Amennyiben egymással ellentétes határozati javaslatok vannak, s az előbb szavazásra bocsátott javaslat megkapta az elfogadásához szükséges többsé-get, úgy a meghozott határozattal ellentétes további javaslatok nem bocsátha-tók szavazásra. (3) A képviselő-testület határozatainak elfogadásához általában a jelenlévő kép-viselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (4) A minősített többségű döntéshez a megválasztott települési képviselők több, mint felének a szavazata szükséges. (5 képviselő esetén 3 fő) (5) A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges 1. a rendeletalkotáshoz, 2. szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, to-vábbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, 3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 4. megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz 5. intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez 6. képviselő döntéshozatalból való kizárásához, 7. zárt ülés elrendeléséhez, ha az önkormányzat vagyonával való ren-delkezés vagy az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a nyilvános tárgya-lás üzleti érdeket sértene, 8. a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlásához 9. a polgármester ellen bírósági kereset benyújtásának elhatározásához, 10. a polgármester illetményének, az alpolgármester tiszteletdíjának megál-lapításához, 11. helyi népszavazás kiírásához, 12. önkormányzati bizottságok tagjainak és elnökeinek megválasztásához, visszahívásához, 13. önkormányzati részvétellel járó vállalkozáshoz, ideértve gazdasági tár-saság alapításában, átalakításában, megszüntetésében való bármilyen részvételt, 14. gazdasági társaság felügyelő-bizottsági, alapítvány kuratóriumi tagjá-nak delegálásához, jelöléséhez 15. hitelfelvételhez, 16 a név szerinti szavazás, a titkos szavazás elrendeléséhez, 17. az egyes képviselő-testületi hatáskörök átruházásáról való döntéshez , 18. az SZMSZ 20. § (2)-(5) bekezdése szerint a napirendről való döntés-hez, 19. ügyrendi döntéshez. (6) A minősített többséget igénylő döntések meghozatala során a módosító, ki-egészítő javaslatok elfogadásához a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

A szavazás módja

25. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik, így jelzik „igen” vagy ”nem” vagy „tartóz-kodó” szavazatukat. (2) Ha a nyílt szavazás érvényessége felől kétség merül fel, a képviselő-testület ügyrendi döntése alapján azt meg kell ismételni. (3) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára minősített szótöbbség-gel név szerinti szavazás rendelhető el. A név szerinti szavazásnál a jegyző olvassa a szavazásra jogosult képviselő nevét, aki ezt követően „igen”-nel, „nem”-mel, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a szavazat feltüntetésével. (4) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester választásakor, titkos szavazással dönthet – legalább 3 képviselő kezdeményezésére – mind-azon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. (5) A titkos szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik, a szavazás titkossága feltételeinek biztosításával. A titkos szavazást a Vagyonnyilatkoza-tok kezelésével foglalkozó bizottság tagjai bonyolítják le. Ha bizottság tagjai közül hiányoznak, akkor a testület a jelenlévő képviselők közül választással 3 főre kiegészíti a bizottságot. Ha az elnök nincs jelen, akkor a képviselő-testület a 3 fő közül esetenként jelöli ki az elnöki teendőket ellátó képviselőt. (6) Választás és kinevezés esetén a szavazólapon a jelölteket ABC-sorrendben kell feltüntetni. Érvényesen szavazni csak egy jelöltre, a neve melletti négy-zetben két egymást metsző vonallal tett jelzéssel lehet. (7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A szavazólapokat a jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell megőrizni.

26. § A polgármester - szavazólapon lebonyolított titkos szavazás esetén a vagyonnyilat-kozatokat kezelő bizottság elnöke, vagy az általa megbízott személy - a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, elsőként a támogató, aztán az ellenző, vé-gül a tartózkodó szavazatok szerint, majd ismerteti a döntést.

Egyebek, kérdések, interpellációk

27. § Az "Egyebek" között a polgármester a két ülés közötti időszak fontosabb eseményei-ről beszámol, illetve a képviselők intézkedést igénylő, vagy fontos közérdekű infor-mációt tartalmazó, valamint a következő testületi ülésekre vonatkozó tervezett napi-rendekre felvetéseket, javaslatokat tehetnek.

28. § Bármely települési képviselő a képviselő-testület ülésein a polgármestertől, az alpol-gármesterektől, a jegyzőtől, a bizottsági elnököktől az önkormányzati hatáskörbe tar-tozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozó-dásként kérdést tehet fel. A kérdésre adott válaszról a testület döntést nem hoz.

29. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni. (2) Az írásbeli interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló képviselő és az interpellált nevét, az interpelláció tárgyát és a feltett kérdéseket. (3) Az interpellációt lehetőleg az ülés előtt legalább 3 nappal írásban kell a pol-gármesterhez benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja a címzettnek. (4) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül vagy a testületi ülésen nyújtják be, valamint az ülésen szóban hangzik el úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. (5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról elő-ször az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpel-láló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyi-ben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képvise-lőt is be kell vonni. (6) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.

VI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A jegyzőkönyv

30. § (1) A képviselő-testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: – az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni, - az egyik példányt – az elfogadott rendeletekkel - meg kell küldeni 15 napon belül a Kormányhivatalnak – egy példányt külön kell kezelni – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a betekintést igénylők számára. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hoz-zászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. (3) A képviselőnek az ülésen elhangzó kérésére az általa elmondottakat szó sze-rint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A kérést a képviselő-testületi ülés előtt kell megtenni. (4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghí-vót, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet (2. és 3. példányhoz másolatban) és az elfogadott rendeleteket. (5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá. (6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A határozatok

31. § (1) A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó, vagy elutasító érdemi döntését szószerinti megfogalmazásban számozott határozatba kell foglalni. A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a végrehajtás határidejét. (2) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődve –folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a meghozatal hónapjának és napjának megjelölésével. az alábbiak szerint: Agyagosszergény Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (hónap, nap) KT. ha-tározata (3) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 2 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek.

Az önkormányzati rendeletalkotás

32. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszo-nyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehaj-tására önkormányzatirendeletet alkot . Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a települési képviselő, b) az önkormányzati bizottság, c) a polgármester, alpolgármester, jegyző, d) közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői, e) önkormányzati társulás tagjai e) lakosság erre irányuló népi kezdeményezése. (2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. (3) Az önkormányzati rendelet a polgármester és a jegyző írja alá. (4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Agyagosszergény Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (hónap, nap) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével. (5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a hivatal hirdetőtáblájára való kifüg-gesztéssel történik. Ennek megtörténtét az eredeti példányra rávezeti.

VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A LAKOSSÁG KAPCSOLATA Közmeghallgatás

33. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghall-gatást tart, amely olyan testületi ülés, ahol az állampolgárok és a helyben ér-dekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A képviselő-testület szükség szerint - külön határozata alapján - rendkívüli köz-meghallgatást is tarthat. (2) A közmeghallgatás meghívójáta közmeghallgatás előtt 5 nappal a hivatal hir-detőtábláján közzé kell tenni. (3) A közérdekű ügyben hozzászólótól a szót megvonni nem lehet, de a polgár-mester köteles figyelmeztetni, ha előadása során eltér a tárgytól illetve ha hozzászólása az 5 perces időtartamot meghaladja. (4) A közmeghallgatás eljárási rendjére a képviselő-testületre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. (5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatko-zik a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. Lakossági fórumok

34. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyekben, illetőleg a jelentő-sebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze. (2) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

35. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárását, feltétele-it az Mötv. rendelkezéseinek betartásával külön rendeletben szabályozza.

VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat gazdasági programja

36. § A gazdasági programot a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését köve-tő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklus-idő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

Az önkormányzat gazdálkodása

37. § (1) Az önkormányzat: a) közalapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányza-ti törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson be-lülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel; c) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével; d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről. (2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gaz-dálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős (3) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a közös önkormányzati hi-vatal látja el, a jogszabályi előírások alapján. (4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. (5) Az intézmények vezetői egyszemélyben felelősek az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a vonatkozó jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltak betartásáért.

Az önkormányzat vagyona

38. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják (2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendel-kezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg (vagyonrendelet), melyben a képviselő-testület megállapítja, melyek képezik a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és forgalomképes vagyont.

39. § (1) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében vehet részt különböző gazdasági vállalkozásokban (2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszé-lyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben fe-lelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (3) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonát, vagyonát érintő ügyekben esetenként hozott határozattal felhatalmazást adhat a polgármesternek tár-gyalásra, szerződéskötésre, megállapodás aláírására. (4) Az önkormányzat hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más fi-nanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

Az önkormányzat költségvetése, zárszámadása

40. § A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati ren-deletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (Áht.), a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény ha-tározza meg. A címrendet az éves költségvetési rendelet határozza meg.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

41. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a közös önkormányzati hiva-tal által megbízott belső ellenőr látja el.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. § (1) E rendelet 2015. január 1.napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szer-vezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2007.(IX.29.)önkormányzati rendelet. A rendelet mellékletei 43.§ 1.sz. melléklet: A képviselő-testület és a Vitnyédi Közös Önkormányzati Hivatal Agyagosszergényi Kirendeltsége által használt bélyegzők nyilvántartása A rendelet függelékei

44.§ 1.sz. függelék: Képviselő-testület tagjainak névsora 2.sz. függelék: Ügyrendi bizottság tagjainak névsora