Árpás  Község  Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2015. (II. 25.) rendelete

Árpás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete  az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban  (Sztv.)   92. § (1)  bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében; 132. § (4) bekezdésében, valamint  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

                                                                       I.  fejezet

1.      §   A rendelet célja

(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2.§  A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya Árpás község közigazgatási területére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2)A képviselő-testület e rendeletében, a rászorultságtól függően azok részére állapítja meg az ellátásokat, akiknek:

a) Átmenetileg veszélyeztetett a megélhetésük, vagy

b) Hátrányos helyzetük miatt tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és hátrányos     

     helyzetüket nem életvitelükkel idézték elő.

3.§. Értelmező rendelkezések

(1)  A képviselő-testület szociális rászorultság esetén:

a) Települési támogatásként:

            aa) Ápolási támogatást

            ab) Gyógyszer támogatást

            ac) Lakásfenntartási támogatást

b) Rendkívüli ellátásként:

            ba) Krízis támogatást

            bb) Temetési támogatást

            bc) Eseti támogatást

c) Természetben nyújtott szociális ellátásként:

            ca) Köztemetést

d) Szociális szolgáltatásként, alapszolgáltatásként:

            da) Falugondnoki szolgáltatást

            db) Étkeztetést

            dc) Családsegítést

            dd) Támogató szolgáltatást

(2) A jövedelemszámításra irányadó időszak: a Sztv. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak

(3) Együtt élő személyek:

ca) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy

 lakásban együtt lakó személyek,

cb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók.

(4) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli a háztartás tagjainak a  

 háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

 Ha a háztartás

f) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy  

   fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

g) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi

   pótlékot folyósítanak,a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

h) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a

    nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett

    arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(6) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság  

   és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás  

    nagysága.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(11) Gyermekét egyedül nevelő szülő, az aki

a)  a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező

b) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy

c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató legalább egy gyermekét egyedül neveli.

(12) Hozzátartozó – az ápolási támogatás a 13. § (2) bekezdés b)pontjának kivételével – a Sztv. 4.§. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó

(13) Jövedelemnek minősül a Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak a Sztv. 4. § (1a)-(1c) bekezdése figyelembe vételével azzal, hogy a jövedelemszámításnál figyelmen kívül hagyandó a Sztv. 10. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelem.

(14) Tartós jövedelemváltozás: a Sztv. 25. § (7) bekezdésében felsorolt jövedelemváltozások

(15) Tartósan és súlyosan beteg személy az, aki:

a) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,

b)  a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs szakigazgatási szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg az  5%!-os mértéket,

c) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

d) emelt összegű családi pótlékban részesül, valamint aki után szülője vagy eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.

4.§. Az eljárásra vonatkozó szabályok

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a Sztv. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 (2) Az eljárásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Mórichidai Kirendeltségén

(3 ) A kérelem tartalmazza:

a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 1. §. (1) bekezdésben meghatározott adatokat és

b) nyilatkozatot:

ba) a helyi lakásfenntartási támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről, vagy

bb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

a) igazolás az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),

b) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat,

c) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozat,

d) 30 napnál nem régebbi igazolás a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról vagy

e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolás.

(5) A jövedelem igazolása:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás

b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap,

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,

g) ösztöndíjról a középiskola, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomatatott adattartalom vagy,

h) az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(6) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra házipénztárból való kifizetéssel vagy folyószámlára történő utalással.

      A rendkívüli települési támogatás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból házipénztárból való kifizetéssel.

(7) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállása évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az ellátás továbbfolyósításra kerül.

 (8) Az ápolási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek fennállását – az (1) bekezdésben foglaltakon túl- felül kell vizsgálni, ha:

a) a támogatás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy

b) az ellátás megállapításánál figyelembe vett közeli hozzátartozók létszáma megváltozott.

  (9) A felülvizsgálat során nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a támogatási összeget, amelyre a felülvizsgálat vonatkozik.

  (10) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszűnik, akkor a támogatás folyósítása a felülvizsgálati eljárásban hozott I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával megszűnik.

(11)  Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás megszűnése a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás miatt következik be, a támogatás folyósítása – a rosszhiszemű igénybevétel kivételével- az I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

 (12) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnése az ápolt személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítása a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(13) Ápolási támogatás igénylése esetén a döntést megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni az ápolásra szorulónál és a kérelmezőnél is.

(14) Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

5.      §. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt igénybe kötelezni kell

            - pénzbeli ellátás visszafizetésére

            - személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj     

              teljes összegű megfizetésére

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett, az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetése iránt.

(3) A jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatainak visszafizetése – kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata illetve személyi, családi körülményeinek mérlegelése alapján – részben vagy egészben akkor engedhető el ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné.

(4) A részletfizetési kérelem esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

6.      §. Hatásköri rendelkezések

(1) A képviselő-testület által átruházott:

            a) helyi lakásfenntartási támogatás,

            b) gyógyszertámogatás

                      megállapítása, megszüntetése,

            c)  rendkívüli települési támogatás:

                        - temetési támogatás

                        - eseti támogatás

d) köztemetés

            e) a Sztv. 17. §. (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezése,

            f) szociális alapszolgáltatás

            g) személyi térítési díj mérséklése, elengedése

a polgármester hatáskörbe tartozik.

(2) a képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

            a) rendkívüli települési támogatás:

                        - krízis támogatás

b) ápolási támogatás

            c) A Sztv. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása e rendelet 11. §-ban           

                meghatározottak szerint.

II. Fejezet

Rendszeres pénzbeli ellátások

7.      §. Ápolási támogatás

(1)  Az ápolási támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző nagykorú személy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ápolási támogatásra jogosult.

(2) Ápolási támogatásra jogosult az a személy, aki

a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi,

b) az ápolt PTK 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, a jegyes kivételével és

c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó – a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem-, ha

a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, nappali ellátásban vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amit az ápolási támogatás folyósítása alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja vagy

e) a Sztv. 41. §.(1) bekezdése vagy a 43-43/A § alapján ápolási díjra jogosult.

(4) Az ápolási támogatás összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a.

(5) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti vagy

c) az ápolt személy meghal.

(6) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az  ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról vagy az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(7) Az ápolási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 6. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell:

a) a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan beteg és szakvéleménye arról, hogy állandó és tartós gondozásra szorul és

b) ha az ápoló munkaviszonyban áll, és munkaideje

ba) meghaladja a napi 4 órát, a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről szóló igazolás vagy

bb) a napi 4 órát nem haladja meg, a munkáltató igazolása a foglalkoztatás napi időtartamáról.

8.      §. Gyógyszertámogatás

(1) A gyógyszertámogatás a települési támogatás gyógyszerkiadások viselésével havi rendszerességgel nyújtott ellátása.

(2) Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) a családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és

c) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban a háziorvos által igazolt, vényre kiváltott –gyógyszertár által beárazott- gyógyszerek, kérelmező által térített díjának havi átlagos költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri vagy meghaladja.

(3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy – a (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem-, aki

a) Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege 2.000 Ft és 5.000 Ft között állapítható meg,  a gyógyszerköltség figyelembe vételével.

(5) A támogatás  hat hónapos időtartamra állapítandó meg.

(6) A gyógyszertámogatás összege a támogatási időszak alatt nem módosítható.

(7) A gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz 6. §-ban meghatározottakon kívül csatolni kell:

a) a háziorvos igazolását a gyógyszerekről, valamint az igazolás gyógyszertár által beárazott költségéről, és vényre kiváltott

b) amennyiben a kérelmező a Sztv. 50. § (2) bekezdése alapján, a normatív közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek megfelel, úgy a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasításáról rendelkező határozat.

III. fejezet

Nem rendszeres pénzbeli ellátások

9.      §. Rendkívüli települési támogatás

(1)   A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, családnak rendkívüli települési támogatást nyújthat.

(2) rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg:

            a) családban élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

                165 %-át

            b) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

                200 %-át.

10.  §. Krízis támogatás

(1) Krízistámogatás formájában évi egy alkalommal kivételesen indokolt esetben rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a 9. §. (2) bekezdésben meghatározott mértéket és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A rendkívüli települési támogatás elsősorban a Sztv. 45.§.(4) bekezdésében meghatározott esetekben adható.

(3) Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásában a tűz, robbanás, földrengés, árvíz és belvíz.

A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet, a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(4) Krízistámogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb 100.000 Ft-ig részesíthető.

(5) Elemi kár esetén a 9. §. (2) bekezdésben megállapított jövedelmi értékhatártól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott támogatási összegtől maximum az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb összegének négyszereséig a képviselő-testület indokolt esetben eltérhet.

11.  §. Temetési támogatás

(1)  Temetési támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a árpási lakóhellyel rendelkező személynek lehet megállapítani, aki az elhunyt árpási hozzátartozó temetéséről gondoskodott, és akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A kérelmet a halálesetet követő vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A (1) bekezdésben meghatározott esetben a közeli hozzátartozó halála miatt megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokás legolcsóbb temetés összegének 10 %-ánál. 

(4) A legolcsóbb temetési költséget a rendelet 1. számú mellékletet tartalmazza.

12.  §. Eseti támogatás

(1) Eseti támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg az  átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, aki önhibáján kívül átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd:

a)      felhalmozott közüzemi tartozását nem tudja önerőből kifizetni;

b)      jelentős egyszeri kiadásra kényszerül;

c)      magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást nem képes megfizetni és közgyógyellátásban, gyógyszertámogatásban nem részesül

d)     téli tüzelő pótlásához

e)      temetési költségek enyhítésére – amennyiben az 5.§ (3) bekezdésben meghatározott jövedelemnél magasabb jövedelemmel rendelkezik, de a temetés költsége az önkormányzati segélyt indokolttá teszi.

(2)  A (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a rendkívüli, indokolt élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni.

(3) Eseti támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(4)  Eseti támogatásban egy naptári évben belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb három alkalommal részesülhet.

(5) Az eseti támogatás egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

IV. fejezet

Természetbeni ellátások

A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

13.  §. Helyi lakásfenntartási támogatás

 (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható.

A támogatás:

a)      víz és csatornadíjhoz

b)      villanyáram díjhoz

c)      gázfogyasztás díjhoz

d)     szemétszállítási díjhoz

(2) A helyi lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújtható - havonta a szolgáltatást végző intézményhez kell utalni-.  A támogatást azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás önálló ellátásként nyújtható azon személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(4) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(9) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12) A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtás hónapjának első napjától egy évre  kell megállapítani.

(13) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(14) A helyi lakásfenntartási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 6. §-ban meghatározottakon kívül mellékelni kell:

a) a Sztv. 18.§.1) pont 1a) alpontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló  

    irat

b) a lakás használati jogcímének igazolására szolgáló dokumentum.

14.  §. Köztemetés

(1) A polgármester a Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint biztosítja a szolgáltatást.

(2) A Képviselő-testület a legolcsóbb temetési költséget az 1. sz. melléklet szerint határozza meg.

V. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

15. §.

(1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások, személyes gondoskodás formái:

         a) falugondnoki szolgáltatás    

b) étkeztetés,

c) családsegítés,

d) támogató szolgáltatás

(2) Árpás Község Önkormányzata az (1) bekezdés a)-b) alpontjai;  c) alpontja alatt felsorolt ellátásokat pedig a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásával (9100 Tét, Fő út 88.) kötött megállapodás révén látja el.

(3) Az alapszolgáltatások körébe tartozó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet a)-b) esetben az Önkormányzati Hivatalhoz; c)-d) esetben pedig  Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye (9100 Tét, Fő u. 94.) vezetőjéhez kell címezni, aki egy személyben dönt az ellátások igénybevételéről.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény térítési díját a fenntartó (szolgáltatást végző) állapítja meg,

16 .§  Falugondnoki szolgálat

(1) Falugondnoki szolgáltatás keretében kell gondoskodni az Szt. 60.§.(1) bekezdésében foglaltak alapján azokról a személyekről, akik  az intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

 (2) A falugondnoki szolgálat közreműködik az étkeztetés biztosításában, azon  személyek ellátásának esetében, akik egészségi állapotuk miatt gondozásra szorulnak, akik önmaguk ellátásáról otthonukban saját erőből nem képesek.

(3) A falugondnoki szolgáltatás iránti kérelmet  az Önkormányzati Hivatalban a polgármesterhez kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell:

                                   - háziorvosi javaslatot

                                   - rendszeres jövedelemről szóló igazolást

(4) A falugondnoki szolgáltatásért térítési díjat nem kell fizetni.

17. §. Étkeztetés

(1) Az önkormányzat az Szt 62.§ szerinti szociálisan rászorult személyeket a fenntartásában működő Mórichidai Napközi Otthonos Óvoda (9131 Mórichida, Fő utca 137.) konyháról biztosított napi egyszeri étkeztetésben részesíti.

(2) A jogosultságról a polgármester dönt átruházott hatáskörben.

(3) Étkeztetés biztosítható annak a szociálisan rászoruló személynek:

a) aki öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, vagy

b) fogyatékossági támogatásban, vagy

c) időskorúak járadékban, rendszeres szociális segélyben  részesül, vagy

d) a háziorvos illetve a kezelő orvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.

4) A Szt 116.§(1)-(2) bekezdése alapján kell az étkezést igénybe vevő részére a térítési díjat megállapítani.

(5) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj napi összegét az intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(6) Az étel kiszállítását térítésmentesen biztosítja az önkormányzat.

(7) Az étkezés történhet gondozás keretében biztosított házhoz szállítással, s a jogosult általi elvitellel.

(8) A polgármester kivételes méltányosságból- tartós betegség- időszakosan engedélyezheti a térítésmentes étkeztetést annak, akinek jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-t.

18. §. Családsegítés

(1) Az önkormányzat az Szt.64.§-ban meghatározott családsegítő szolgáltatást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján látja el.

(2) Az 1. pontban leírt szolgáltatás az Szt. 115/A §. c.) pontja alapján térítésmentes.

19. §. Támogató szolgáltatás

(1)    A Szt. 65/C §-ában meghatározott szolgáltatásokat a képviselő-testület a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján, ellátási szerződés alapján biztosítja a szociálisan rászorult személyeknek

20. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni, ha

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,

c) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, ha annak megfizetésére egyébként képes lenne.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. §

(1) A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Árpás község önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló   

     11/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

A Rendelet kihirdetve:

Árpás, 2015. február 25.