BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2018.(X.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2021. 11. 15

BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2018.(X.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

2021.11.15.

Barbacs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 11/2017.(XII.22.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Barbacs község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § (1) Barbacs területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.

3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

b) 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

c) 3. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz

4. § E rendeletben Barbacs területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.

2. Értelmező rendelkezések

6. § Fogalom meghatározások:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek legalább 50%-a szabad, átlátható felülettel készül és a lábazata legfeljebb 50 cm magas.

b) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.

c) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

e) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.

f) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

g) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

h) Információs berendezés: plakátok, hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2-nél kisebb felületű reklámberendezés és a tájékozódást segítő, az adott közterületen vállalkozások nevét tartalmazó berendezés.

3. A helyi védelem célja, feladata

7. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

8. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett építmény, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap,

e) a védett érték szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását;

e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá az érintett ingatlan tulajdonosát postai úton értesíteni kell, ill. tájékoztatni a védelemmel kapcsolatos rendelkezésekről.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10. § (1) A védett épületeket eredeti építészeti tömegükben és tetőformával kell megtartani, érintetlenül hagyva az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket: az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, díszítőelemeket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületek felújítása esetén a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani:

- homlokzati nyílásrend az épület homlokzatán

- nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek, amelyek azonos távolságban vannak egymástól

- díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik

- törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására

- a tetőhajlásszöge 30° és 45° között kell, hogy legyen

- az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya nem változhat

- utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak

- a beforduló tag építmény magassága nem lehet nagyobb a főépület magasságánál

- az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani

- fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.

(3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(6) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(7) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

12. §1 (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) Történelmi településmag

b) Egyéb lakóterület

c) Gazdasági terület

d) Védett területek

e) Beépítésre nem szánt magas természeti értékű terület

(2) Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

9. Történelmi településmag településrészre vonatkozó településképi követelmények

13. § - Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó, vegyes és gazdasági funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkerti méreteket és lakóépületek esetében az oldalhatáron álló beépítési módot.

(3) A hagyományos településszerkezet, telekstruktúra megtartása érdekében ezen a területen a telkek utcai szélességének változtatását eredményező telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás) nem megengedett.

(4) A területen maximum kettő terepszint feletti szint létesíthető.

(5) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(6) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(7) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(8) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(9) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(10) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(11) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(12) Az utakat, kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(13) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.

(14) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

- az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

- időtálló, minőségi anyagok használata,

- élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

- elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

- balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

- kerítés megfelelő műszaki állapotának folyamatos biztosítása

(15) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli natúr fémlemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

14. § - Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Erősen tagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(2) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai, zöld és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép vagy ezekhez hasonló megjelenést biztosító kortárs anyag megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

(3)2 Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (25-45o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(4)3

(5) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- díszítőelemeket visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

- földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző,

- természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(6) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton nem alakítható ki.

(7) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(8) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(9) Az épületek utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

(10)4

(11) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(12) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és a formavilágát megtartva szabad.

(13) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(14) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(15) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(16) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(17) Villamos fogyasztásmérő, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(18) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, gépészeti berendezés és annak kivezetése, kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet utcai homlokzaton nem létesíthető.

10. Egyéb lakóterületre vonatkozó településképi követelmények

15. § - Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó, vegyes, gazdasági és különleges funkciójú történeti területekre:

(1) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkerti méreteket és lakóépületek esetében az oldalhatáron álló beépítési módot.

(2) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(3) A területen maximum kettő terepszint feletti szint létesíthető.

(4) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(5) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(6) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(7) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(8) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(9) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(10) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(11) Az utakat, kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(12) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.

(13) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

- az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

- időtálló, minőségi anyagok használata,

- élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

- elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

- balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

- kerítés megfelelő műszaki állapotának folyamatos biztosítása

(14) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli natúr fémlemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

16. § - Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) Erősen tagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(2) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai, zöld és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép vagy ezekhez hasonló megjelenést biztosító kortárs anyag megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.

(3) Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen (38o-45o). A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(4) Törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.

(5) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- díszítőelemeket visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

- földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző,

- természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(6) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.

(7) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(8) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(9) Az épületek utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

(10) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület lakóterületen nem létesíthető. Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.

(11) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(12) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és a formavilágát megtartva szabad.

(13) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

- környezetétől nem elütő színű, valamint

- árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(14) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

(15) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(16) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(17) Villamos fogyasztásmérő, gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(18) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, gépészeti berendezés és annak kivezetése, kültéri egysége, antenna, antennatartó szerkezet utcai homlokzaton nem létesíthető.

11. Gazdasági területre vonatkozó településképi követelmények

17. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági beépítésre szánt területekre: Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

18. § - Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:

(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

- a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

- tagozatokat visszafogottan használó,

- díszítésében egyszerűségre törekvő,

- harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen teljes homlokzaton nem alkalmazhatók

- nyílásrendszerében rendezett,

- logikát tükröző, valamint

- a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(2) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő legyen.

(3) A területen a tömegformálás:

- építészeti minőséget tükröző,

- arányos,

- funkciójával összhangot mutató legyen.

12. Védett területekre vonatkozó településképi követelmények

19. § . A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. A természetközeli területek a mocsár, nádas, sziklás területek.

(1) Az utakat, élővizeket szegélyező fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(2) Tilos jelen dokumentum 2. függelékében felsorolt tiltott inváziós fajok telepítése terjedésük megelőzése érdekében.

13. Beépítésre nem szánt magas természeti értékű területekre vonatkozó településképi követelmények

20. § . A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. A természetközeli területek a mocsár, nádas, sziklás területek.

(1) Az utakat, élővizeket szegélyező fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(2) Tilos jelen dokumentum 2. függelékében felsorolt tiltott inváziós fajok telepítése terjedésük megelőzése érdekében.

(3) A területen a telkek művelési ágának megfelelő rendeltetésű épületek helyezhetőek el.

(4) Az erdőterület telkén legfeljebb 0,5%-os beépíthetőséggel helyezhető el épület.

(5) A mezőgazdasági területen 6000 m2 telekterület felett a növénytermesztéssel, állattartással és állattenyésztéssel, halászattal, tovább az ezekkel kapcsolatos tárolásra szolgáló építmények helyezhetők el legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel. Lakóépület csak legfeljebb 5%-os beépítéssel létesíthető a területen.

(6) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során csak a természetes földszínek alkalmazása megengedett, harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(7) A területen az anyaghasználat:

- időtálló,

- minőséget képviselő,

- környezetbe illő legyen.

14. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények

21. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

a) külterületi közlekedési és közműterületek.

b) Ipari- és mezőgazdasági jellegű gazdasági területek,

(2)5 Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

a) a természetvédelem és tájvédelem területei, és 200m-es védőtávolságuk,

b) a településképi szempontból meghatározó területek, és 200m-es védőtávolságuk,

c) közparkok, közkertek, közterek területei,

d) a településképi szempontból meghatározó területek, kivéve a beépítésre nem szánt magas természeti értékű területekre

e) vízgazdálkodási területek.

(3) Régészeti lelőhely területén és -e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(4)6

(5)7

15. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) Barbacs Községi Önkormányzat, önkormányzati intézmények, illetve helyi civil szervezetek által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen és molinón lehetséges.

(2) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet), az -e rendeletben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az információs berendezés a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal és anyaghasználattal létesíthető.

(4) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel és az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el. A plakátok kihelyezését a közművelődési hirdetőoszlop működtetője végzi.

(5) Az önkormányzat által létesített információs berendezésen reklám kihelyezését az önkormányzat végzi. Az információs berendezésen ragasztással tilos plakátot közzé tenni.

(6) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(7) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester a Tktv. 11/B. § (1)-(2) bekezdéseiben, a Korm. rendeletben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

(8) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(9) A cégfelirat felületnagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 15%-át.

(10) A cégér maximális mérete 1,5 m2 lehet.

(11) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

b) gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,

c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

- a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

- arányos,

- a funkciót tükröző,

- a településképet kedvezőtlenül a legkevésbé érintő kialakítás alkalmazható.

d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

- nem rozsdásodó,

- minőséget képviselő,

- könnyen karbantartható,

- élénk színeket nem használó,

- az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

16. Szakmai konzultáció

23. § (1) Településképi konzultáció kötelező a

a) településképi szempontból meghatározó beépítésre szánt területeken (történeti települési terület),

b) településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területeken és

c) helyi védett épületek, objektumok esetén minden

építési, átalakítási, felújítási munkára.

(2) A szakmai konzultációt a polgármester vagy az általa megbízott személy látja el.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(4) Az ajánlott településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott személy gondoskodik.

17. Településképi bejelentés

24. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott

a) településképi szempontból meghatározó településrészek területén

b) helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységek esetén, valamint a reklámok és rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településen cégérek településképi bejelentési eljárás nélkül helyezhetők el.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, amely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.

(5) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(6) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(7) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Barbacs Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(8) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(9) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.

18. Településképi kötelezés és bírság

25. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;

c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

ca) az épület jókarbantartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében

cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

cc) egységes megjelenésének biztosítása,

cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása

cf) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata,

cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.

d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén;

f) védett növényzet és helyi védett érték rongálása, karbantartásának elmulasztása, elpusztítása, veszélyeztetése, környezetében való szemetelés esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.

(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester

a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,

b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,

c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.

(5) A bírság ismételhető, valamint a bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(6) A védett fák tekintetében, aki a

a.) védett fákat elpusztítja, megrongálja

b.) védett fák közelében azokat veszélyeztető tevékenységet végez

c.) védett fák közelében tevékenységével vagy mulasztásával szennyeződést, ártalmat, károsodást idéz elő, szemetel, szabálysértést követ el, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(7) A szabálysértési eljárást hivatalból vagy bejelentésre az önkormányzat jegyzője folytatja le.

19. Hatályba léptető rendelkezés

26. § (1) E rendelet 2018. november 1-én lép hatályba.

(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet8

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

1.

2. melléklet

Helyi védelem alatt álló objektumok listája

1. Lakóház József Attila utca 37. 179/7 hrsz (Kastély)

2. Kőkereszt József Attila utca 50. 317. hrsz

3. Lakóház József Attila utca 76. 406 hrsz

4. Templomkert bejárat

5. Történelmi településmag telekfelosztása és építészeti arculata

3. melléklet

Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz
KÉRELEM

A bejelentő

neve

címe

telefonja

e-mail-címe

A tevékenységgel érintett ingatlan

címe

helyrajzi száma

A tervezett tevékenység tárgya, megnevezése

Ideiglenes tevékenység esetén

a tevékenység kezdete

a tevékenység vége

A kérelem kötelező mellékleteinek felsorolása

rövid leírás (műszaki leírás)

oldal

fotó a tevékenységgel érintett terület, épület, épületrész jelenlegi állapotáról

db

A kérelem elbírálásához szükséges tartalmú dokumentáció mellékleteinek felsorolása

igen (db)/nem

helyszínrajz

utcaképi vázlat

színterv

látványterv

homlokzat

alaprajz

egyéb:


Dátum:

.....................................................................
Aláírás

1. függelék

Örökségvédelem
RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
Védett ingatlanok

megye

település neve

helyrajzi szám

védettség jogi jellege

azonosító

védett örökségi érték neve

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

0100

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

0101

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

019/30

régészeti lelőhely

84839

Füzes alja

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

019/31

régészeti lelőhely

84839

Füzes alja

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

019/32

régészeti lelőhely

84839

Füzes alja

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

019/33

régészeti lelőhely

84839

Füzes alja

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

019/34

régészeti lelőhely

84839

Füzes alja

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

019/35

régészeti lelőhely

84839

Füzes alja

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

02/2

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

022/1

régészeti lelőhely

84835

Maglócai-csatorna mellett

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

034/15

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

034/17

régészeti lelőhely

70213

Temető

1595

Általános iskola

-

1596

Temetőkápolna

3457 [23593]

Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

034/18

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

1596

Temetőkápolna

70213

Temető

nyilvántartott műemléki érték

3461 [3997]

Szent Család-szobor

-

3457 [23593]

Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

039

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

04/10

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

04/7

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

04/8

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

04/9

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/10

régészeti lelőhely

70211

Laposi-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/11

régészeti lelőhely

70211

Laposi-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/12

régészeti lelőhely

48169

Laposi-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/13

-

48169

Laposi-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/14

-

48169

Laposi-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/15

régészeti lelőhely

48169

Laposi-dűlő

70211

Laposi-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/16

régészeti lelőhely

48169

Laposi-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/17

régészeti lelőhely

48169

Laposi-dűlő

70211

Laposi-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/18

régészeti lelőhely

48169

Laposi-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/4

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

045/9

régészeti lelőhely

70211

Laposi-dűlő II.

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

05/1

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

073/12

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

073/7

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

-

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

073/8

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

076/1

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

076/10

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

076/3

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

076/6

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

076/7

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

076/9

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/14

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/15

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/16

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/17

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/18

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/19

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/2

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/20

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/21

régészeti lelőhely

80277

Lanzsai-dűlő III.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/23

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/24

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/25

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/26

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/27

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/28

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/29

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/30

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/31

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/32

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/33

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/34

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/35

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/36

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/37

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

-

70205

Lanzsai-dűlő II.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/38

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/39

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/40

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/41

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/42

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

078/43

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

079/2

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

080/2

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

081/4

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

081/5

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70205

Lanzsai-dűlő II.

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

081/6

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

090

régészeti lelőhely

24322

Gázvezeték I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

099/1

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

099/2

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/1

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/10

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/17

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/2

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/3

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/4

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/5

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/6

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1001/7

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1002/3

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1002/4

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1002/5

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1002/6

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1003/1

kiemelten védett régészeti lelőhely

24124

Hegy-dűlő

régészeti lelőhely

70377

Lanzsai-dűlő I.

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

1025/1

nyilvántartott műemléki érték

3461 [3997]

Szent Család-szobor

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

139/4

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

139/5

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

140/6

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

150/3

műemléki környezet

3456 [23591]

R. k. templom ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

151/2

műemléki környezet

3456 [23591]

R. k. templom ex-lege műemléki környezete

-

3460 [23596]

Kút ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

152/3

-

3460 [3996]

Kút

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

153/1

-

3460 [23596]

Kút ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

18

-

3460 [3996]

Kút

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

185

nyilvántartott műemléki érték

3457 [3995]

Temetőkereszt

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

19

-

3460 [3996]

Kút

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

191

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

192

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

193

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

194/1

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

194/2

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

195

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

196

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

197

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

199

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

2

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

20

-

3460 [3996]

Kút

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

200

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

201

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

203

régészeti lelőhely

48168

Faluszél

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

204

műemléki környezet

3456 [23591]

R. k. templom ex-lege műemléki környezete

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

70213

Temető

-

3460 [23596]

Kút ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

21

-

3460 [3996]

Kút

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

22

-

3460 [3996]

Kút

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

338

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

339

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

355/1

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

359/3

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

359/4

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

364

régészeti lelőhely

70213

Temető

-

3457 [23593]

Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

385

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

397

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

398

műemlék

3455 [3993]

Lakóház

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

401

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

402

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

405

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

406

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

407

műemléki környezet

3455 [23587]

Lakóház ex-lege műemléki környezete

-

3460 [23596]

Kút ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

414

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

70213

Temető

-

3460 [23596]

Kút ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

419

műemléki környezet

3456 [23591]

R. k. templom ex-lege műemléki környezete

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

70213

Temető

-

3457 [23593]

Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

420

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

70213

Temető

-

3457 [23593]

Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

421

műemléki környezet

3456 [23591]

R. k. templom ex-lege műemléki környezete

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

1596

Temetőkápolna

70213

Temető

nyilvántartott műemléki érték

3457 [3995]

Temetőkereszt

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

422

műemlék

3456 [3994]

R. k .templom

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

1596

Temetőkápolna

70213

Temető

-

3457 [23593]

Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

423

műemléki környezet

3456 [23591]

R. k. templom ex-lege műemléki környezete

régészeti lelőhely

1595

Általános iskola

1596

Temetőkápolna

70213

Temető

-

3457 [23593]

Temetőkereszt ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

426

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

427

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

447

-

3461 [23598]

Szent Család-szobor ex-lege műemléki környezete

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

T1025/1

nyilvántartott műemléki érték

3461 [3997]

Szent Család-szobor

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

T184

műemlék

3456 [3994]

R. k .templom

Győr-Moson-Sopron

Barbacs

T185

nyilvántartott műemléki érték

3457 [3995]

Temetőkereszt

2. függelék

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája
Őshonos fafajok

Tudományos név

Magyar név

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer tataricum

tatár juhar

Betula pendula

közönséges nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris

Malus sylvestris

vadalma

Populus nigra

fekete nyár

Populus termula

rezgő nyár

Prunus avium

madárcseresznye

Prunus padus

zselnicemeggy

Pyrus pyraster

vadkörte

Quercus cerris

csertölgy

Quercus petraea

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Tilia cordata

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos

nagylevelű hárs

Ulmus glabra

hegyi szil

Ulmus laevis

vénicszil

Ulmus minor

mezei szil

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Őshonos cserjefajok

Tudományos név

Magyar név

Berberis vulgaris

közönséges borbolya

Cerasus fruticosa

csepleszmeggy

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Coryllus avellana

közönséges mogyoró

Cotinus coggygria

cserszömörce

Cotoneaster niger

fekete madárbirs

Crataegus laevigata

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Hedera helix

közönséges borostyán

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Lonicera xy
losteum

ükörke lonc

Prunus spinosa

kökény

Prunus tenella

törpemandula

Rosa canina

gyepűrózsa

Rosa pimpinellifolia

jajrózsa

Rubus caesius

hamvas szeder

Salix cinerea

rekettyefűz

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

Vinca minor

kis télizöld meténg

Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok

Tudományos név

Magyar név

Acer ginnala

tűzvörös juhar

Aesculus carnea

vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

vadgesztenye

Catalpa bignonioides

szivarfa

Colutea arborescens

sárga borsófa

Corylus colurna

törökmogyoró

Ginkgo biloba

páfrányfenyő

Laburnum anagyroides

közönséges aranyeső

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

Malus baccata

díszalma

Platanus × acerifolia

közönséges platán

Prunus × cistena

vérszilva

Salix caprea

kecskefűz

Sophora japonica

japánakác

Sorbus rotundifolia

kereklevelű berkenye

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Tilia tomentosa

ezüsthárs

Prunus fruticosa

csepleszmeggy

Prunus serrulata

díszcseresznye

Tiltott fajok listái:
1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
A listában szereplő növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

aligátorfű

Alternanthera philoxeroides

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

vízijácint

Eichhornia crassipes

cingár (aprólevelű) átokhínár

Elodea nuttallii

óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

fodros átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

japán gázlófű

Microstegium vimineum

közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

rózsás tollborzfű

Pennisetum setaceum

ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke szerinti további tiltott fajok:

Magyar név

Tudományos név

észak-amerikai őszirózsák

Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus

nyugati ostorfa

Celtis occidentalis

átoktüske

Cenchrus incertus

díszárpa

Hordeum jubatum

japánkomló

Humulus scandens

kisvirágú nebáncsvirág

Impatiens parviflora

vékony szittyó

Juncus tenois

közönséges vadszőlő

Parthenocissus inserta

tapadó vadszőlő

Parthenocissus quinquefolia

kínai alkörmös

Phytolacca esculenta

magas kúpvirág

Rudbeckia laciniata

parti szőlő

Vitis vulpina

moszatpáfrány-fajok

Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana

kanadai átokhínár

Elodea canadensis

törpe békalencse

Lemna minuta

kagylótutaj

Pistia stratiotes

1

A 12. § a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 14. § (3) bekezdése a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 14. § (4) bekezdését a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 14. § (10) bekezdését a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 21. § (2) bekezdése a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 21. § (4) bekezdését a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 21. § (5) bekezdését a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8

Az 1. melléklet a BARBACS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2021.(XI.02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 4. §-ával megállapított szöveg.