Bodonhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I. 26.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2011. 03. 01- 2011. 10. 19a helyi építési szabályzatról
Bodonhely község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. § Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet
a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv)
b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv)
című, Rp.I.252-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Bodonhely község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
Szabályozási elemek
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ,
b) belterületi határ,
c) módosított belterületi határ,
d) beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt terület határa,
e) szabályozási vonal,
f) meglevő, illetve a kialakítandó szabályozási szélesség,
g) eltérő területfelhasználási elemek határvonala,
h) övezeti előírások,
i) építési övezeti határ, övezeti határ,
j) építési hely,
k) kerítésépítés kötelező helye.
(2) Irányadó szabályozási elemek:
a) irányadó telekhatár
b) javasolt megszüntető jel,
c) jelentős szintbeni gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma,
d) kerékpárút,
e) önálló gyalogút, gyalogos-kerékpáros irányok
f) közterületen belüli díszkert,
g) helyi védelemre javasolt épület/szobor,
h) utcakép-védelmi javaslat,
i) helyi védelemre javasolt természeti érték.
(3) Az eltérő területfelhasználási elemek határvonala és az övezeti határvonal az
SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 5,0- 5,0 m mértékig elmozdíthatók.
(4) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály1 szerinti előírásokat.
(5) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(7) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és
SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(8) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
A telekalakítás általános szabályai
4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
A telek beépítésének általános szabályai
5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága2 és utcai homlokzatszélesség3 a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.
(5) A lakóépületek tető hajlásszöge 35°-45° között lehet. A tetőfedő anyaga, színezése a település hagyományaihoz kell hogy igazodjon.
(6) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.
(7) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
(8) Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára, vagy az SZ-J1 terven jelölt kerítésépítés kötelező helye vonalra kell építeni. A kerítés maximum 50 cm-es lábazattal épülhet. Formája, kialakítása a település hagyományaihoz illeszkedő legyen. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t.
Környezetvédelem
7. § (1) Vízvédelmi besorolás közigazgatási területre kiterjedően:
a) felszín alatti vizek esetében: fokozottan érzékeny, részben kiemelten érzékeny kategória4
b) felszíni vizek esetében: általánosan védett kategória5
(2) A település nitrátérzékeny területek közé tartozik6.
(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
a) fák, bokrok 100 pollen/m3
b) fűfélék 30 pollen/m3
(4) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(5) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
Táj- és természetvédelem
8. § (1) A védett területek listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza. A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabályok7 8tartalmazzák.
(2) Az SZ-J terven Mkf-ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
(3) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút), csatornák külterületi szakaszai mentén, valamint az SZ-J1 terven jelölt helyen út-, illetve vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.
(4) A helyi védett természeti érték jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
a) A függelékbe felsorolt fa csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vágható ki.
Zöldfelületek
9. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
Művi értékvédelem
10. § (1) A műemlék listáját a HÉSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
a) Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 4. számú függeléke tartalmazza.
b) A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos9 jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.
(2) A helyi védett épített értékek jegyzékét a HÉSZ 5. számú függeléke tartalmazza.
a) A helyi védelem 10,0 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
aa) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek elhelyezése,
ab) nem közterületi építmény építése.
b) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:
ba) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
bb) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.
bc) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
c) Az SZ-J1 terven karakteres utcakép jellel megjelölt területen meg kell őrizni a beépítés módját, az ehhez kapcsolódó építészeti és tömegformálás jellemzőit, valamint a homlokzatok nyílásrendjének differenciáltságát, a tetőgerincek kialakult és egységes irányát.
(3) Régészeti értékek
a) Régészeti lelőhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a HÉSZ 6. számú függeléke tartalmazza.
b) A függelékben felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
c) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály10 szerint kell lejárni.
Védőtávolságok, védőterület
11. § (1) A település lakóterületei és különleges területei körüli 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
a) 20 kV-os vezeték: 5,0- 5,0 m ,
b) 120 kV-os vezeték: 13,0- 13,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos11 jogszabályok tartalmazzák.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
a) középnyomású gázvezeték: 7,0- 7,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos12 jogszabályok tartalmazzák.
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó
a) Rába-folyó, Holt-Rába, Kepés-Lesvári-csatorna, Buga-csatorna esetén: 6,0- 6,0 m széles területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos13 jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az oktatási és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7) A Bodonhely-Csorna és Bodonhely-Pásztori közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:
a) az összeköttetés tengelyvonalától számított 20,0- 20,0 m széles sávra eső ingatlanokon a 35,0 m feletti nagyságú építményekre.
(8) Az Árpás-Kisbabot távlati vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőidomán belül építményeket, létesítményeket elhelyezni, a területet használni a vonatkozó jogszabályban14 előírt feltételekkel, korlátozásokkal lehet.
(9) A hullámtéri terület használatánál a vízoldali töltéslábtól számított 60,0 méteren belül a fedőréteg megbontásával járó tevékenységet csak a vízügyi hatóság előírásai alapján lehet végezni.
(10) Fakadóvíz veszélyes környezet a Rába-folyó töltésének mentett oldalán a töltéslábtól számított 110,0 méter széles területsáv. A területsávon belül:
a) az építési telek beépítésének feltétele
aa) az építmények alatti, valamint azok körüli 1,0 m-es sávban a legalább 114,50 mBf magasságot elérő rendezett terepszint,
ab) a 114,50 mBf magasság el nem érő rendezett terepszint esetében az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályban meghatározott geotechnikai dokumentáció elkészítése.
b) nem lehet talajvíz kutat fúrni,
c) pince építése esetén a pincét úgy kell kialakítani, hogy a felúszás elleni védelem biztosítva legyen.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
12. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
Az övezeti jel értelmezése
13. §
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
LAKÓTERÜLET
A kertvárosias lakóterület építési előírásai
14. § (1) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab, egymástól legfeljebb 6,0 m távolságban álló egylakásos lakóépület, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik
ab) önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület, oktatási, egészségügyi, szociális épület
ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
b) a fő funkciót kiegészítő épületként
ba) gépjármű és egyéb tároló épület, pince
bb) ahol az övezeti előírás lehetővé teszi, a család önellátását szolgáló állattartó épület.
(2) A telkeken a ba), bb) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.
(4) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben az ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(5) Az ab), ac) pontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségű parkolók csak az előkertben és/vagy a létesítmény telke előtti közterületen kialakított párhuzamos leállású parkolósávban létesíthetők.
(6) Építési övezeti előírások:
Építési övezet jele |
Lke |
|
Építési hely |
beépítési mód |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló |
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség |
25%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető |
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság |
az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdés ére, de legfeljebb 4,5 m |
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb építési: |
|
Építési hely határai |
előkert |
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m-rel lehet |
Közműellátás |
Az építési övezet telkeit el kell látni: |
|
Környezetvédelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
A falusias lakóterület építési előírásai
15. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
a) fő funkciót hordozó épületként
aa) egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület
ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi épület
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény
b) a fő funkciót kiegészítő épületként
ba) gépjármű és egyéb tároló (pajta, géptároló, terménytároló)
bb) pince
bc) állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra
bd) kisipari műhely
(2) A telkeken a ba), bb), bc), bd) pontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) pontban felsorolt épületek építhetők.
(4) Önálló épületként az ab), ac) pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a ab), ac) pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a ab), ac) pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.
(5) Építési övezeti előírások:
Építési övezet jele |
Lf |
|
Építési hely |
beépítési mód |
kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló |
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség |
30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető |
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság |
fő funkciót hordozó épület esetén az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a
6. § (4) bekezdés
ére, de legfeljebb 4,5 m |
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb építési: |
|
Építési hely határai |
előkert |
kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 2,0 m-rel lehet |
Közműellátás |
Az építési övezet telkeit el kell látni: |
|
Környezetvédelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
Építési övezet jele |
Lf |
O |
30 |
50 |
|||
4,5 |
18 |
K |
- |
||||
Építési hely |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|||||
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség |
30% |
|||||
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság |
fő funkciót hordozó épület esetén 4,5 m |
|||||
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb építési: |
|
|||||
Építési hely határai |
előkert |
5,0 m , egyben építési vonal |
|||||
Közműellátás |
Az építési övezet telkeit el kell látni: |
||||||
Környezetvédelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
Építési övezet jele |
Lf |
O |
30 |
50 |
|||
4,5 |
K |
50 |
- |
||||
Építési hely |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|||||
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség |
30% |
|||||
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság |
fő funkciót hordozó épület esetén 4,5 m |
|||||
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb építési: |
|
|||||
Építési hely határai |
előkert |
Dózsa Gy. utcára néző építési telkek esetén kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 2,0 m-rel lehet, Petőfi S. utcára néző építési telkek esetén 5,0 m , egyben építési vonal |
Közműellátás |
Az építési övezet telkeit el kell látni: |
|
Környezetvédelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
Építési övezet jele |
Lf int |
|
a) Az övezetben a település intézményi alapellátását biztosító létesítmények helyezhetők el. |
||
Építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség |
30% |
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság |
6,5 m |
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb építési: |
|
Építési hely határai |
előkert |
|
Közműellátás |
Az építési övezet telkeit el kell látni: |
|
Környezetvédelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
Különleges terület
16. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) mezőgazdasági üzem Kmü
(2) A mezőgazdasági üzem területén az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.
(3) Építési övezeti előírások:
Építési övezet jele |
Kmü |
|
Az építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség |
30% |
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság |
7,5 m |
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb építési: |
|
Építési hely határai |
előkert |
kialakult, vagy 12,0 m |
Egyéb |
igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 7,5 m elhagyásával építhető |
|
tartható állatlétszám |
a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályban 20 meghatározott, védelmi övezet kijelöléshez kötött összállatlétszámot az övezet területén nem haladhatja meg |
|
Közműellátás |
Az építési övezet telkeit el kell látni: |
|
Környezet-védelem |
Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások: |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Különleges terület
17. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) temető Kt
b) sportterület Ksp
c) régészeti park/történeti park Kr
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m .
(3) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
c) Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%*
d) Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10%*
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
f) Építési hely határai: minden telekhatártól 6,0 m .
*a sportpályák nem számítandók bele
(4) A temető és a sportterület telkeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) közüzemi szennyvíz-csatornával,
d) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(5) A régészeti park/történeti park területén kiállítási és kulturális célú építmények, a rideg állattartáshoz kapcsolódó autentikus építmények, valamit a látogatók pihenésére, fogadására, ellátására szolgáló épületek, valamint kerti építmények helyezhetők el.
a) Az épületekre vonatkozó előírások:
aa) építési hely határa: a telekhatároktól 7,5 m
ab) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m
ac) megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
ad) az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen, sziluettjük illeszkedjen a mögöttes táj megjelenéséhez
b) A területen lévő NATURA 2000 jelölő fajok, élőhelytípusok, valamint élőhelyek miatt figyelembe kell venni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó előírásokat, jogszabályokat.
c) A kialakított létesítmények nem károsíthatják a NATURA 2000 jelölő fajokat, élőhelytípusokat, valamint élőhelyeket.
d) A 7. számú függelékben szereplő ütemezésnek megfelelően kell a régészeti park/történeti park területét felhasználni.
e) Az újabb ütemű területek felhasználása addig nem kezdhető el, míg az előző ütemű terület legalább 60%-a be nem épült.
Közlekedési-, közműterület
18. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint:
a) közútterület KÖu
b) közműterület Köm
(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
a) a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
b) a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak:
aa) mellékút KÖu M
b) Helyi utak:
ba) települési mellékút KÖu Te
bb) települési gyűjtőút KÖu Gy
bc) kiszolgálóút KÖu
bd) szervizút KÖu Sz
be) jelentősebb mezőgazdasági út KÖu Mg
(4) A közutak területén a 8. számú függelékben /Út mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Bodonhely közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) Külterületi utak
aa) Bodonhely-Rábacsécsény K.VIII.A.60
ab) Bodonhely-Egyed K.VIII.A.60
b) Belterületi utak
ba) gyűjtőút B.V.c.A.50
bb) kiszolgáló út B.VI.d.A.50
bc) szervizút B.VI.d.A.30
bd) gyalogút B.X.
(6) A P jelű (parkoló terület) övezet gépkocsik parkolására alkalmas terület. A gépkocsi parkolókat fásítottan kell kialakítani, legalább 3 gépkocsihelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
(7) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
Mezőgazdasági terület
19. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) általános Má
b) korlátozott funkciójú (gyep) Mkf
(2) Általános mezőgazdasági terület
a) A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen az 3,0 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 1000 m 2 földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők, figyelembe véve a 11. § (1) bekezdését. Lakóépület nem építhető. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m .
b) A területen a külön jogszabály22 szerint birtokközpont kialakítható.
(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (gyep)
a) Az SZ-J terven Mkf-ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
Erdőterület
20. § (1) Az erdőterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) gazdasági Eg
b) védelmi Ev
c) védett területen lévő védelmi Evv
d) védett területen lévő gazdasági Egv
(2) Elsődlegesen gazdasági célú erdőterület
a) Az övezetben épület nem építhető.
(3) Elsődlegesen védelmi célú erdőterület
a) Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
(4) Védett területen lévő elsődlegesen védelmi célú erdőterület
a) Az övezetben épület nem építhető.
(5) Védett területen lévő elsődlegesen gazdasági célú erdőterület
a) Az övezetben épület nem építhető.
Zöldterület
21. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.
(2) A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, testedzést szolgáló- és kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.
Vízgazdálkodási terület
22. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:
a) Rába-folyó, illetve a nagyvízi meder területe
b) Holt-Rába
c) Kepés-Lesvári-csatorna
d) Buga-csatorna
(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és a meghatározott parti sávjában, továbbá hullámtereken kizárólag a vonatkozó jogszabálynak23 megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(3) A hullámtéri erdők területén a védett területen lévő erdőterületre vonatkozó előírásokat kell betartani, kivéve az (5) bekezdésben foglalt eseteket.
(4) A hullámtéri mezőgazdasági területeken a természeti értékek védelme érdekében a korlátozott funkciójú mezőgazdasági területre vonatkozó előírásokat kell betartani.
(5) Az övezetben a vízgazdálkodási létesítményeken kívül a 012 hrsz-ú telek 150,0 m sugarú körön belüli környezetében kijelölhető kikötőhely, fürdőzőhely, sátorozóhely, valamint a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó terület. A fenti területek kiszolgálásához szükséges építményeket a mentetett oldalon a 012 hrsz-ú telektől számított 300,0 m sugarú körön belüli építési övezetben lehet elhelyezni. A kikötőhely, fürdőzőhely, sátorozóhely, valamint a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó területen pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését szolgáló kerti építmények helyezhetők el.
a) A területen lévő NATURA 2000 jelölő fajok, élőhelytípusok, valamint élőhelyek miatt figyelembe kell venni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó előírásokat, jogszabályokat.
b) A kialakított létesítmények nem károsíthatják a NATURA 2000 jelölő fajokat, élőhelytípusokat, valamint élőhelyeket.
Természetközeli terület
23. § (1) Természetközeli terület (mocsár, nádas) az SZ-J2 terven Tk jellel jelölt terület.
a) Az övezetben épület nem építhető.
Közműellátás
24. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
a) térszín alatt:
aa) ivóvíz vezeték
ab) szennyvíz vezeték
ac) gázvezeték
ad) távbeszélő földkábel
ae) villamos energia vezeték
af) telefon vezeték
ag) kábel TV vezeték
ah) nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok
b) föld felett:
ba) villamos energia vezeték
bb) telefon vezeték
bc) kábel TV vezeték
(2) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a külön jogszabályban24 foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
a) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Függelékek
25. §
1. sz. függelék
2. sz. függelék
3. sz. függelék
4. sz. függelék
5. sz. függelék
6. sz. függelék
7. sz. függelék
8. sz. függelék
Hatályba léptető és záró rendelkezések
26. § Ezen rendelet 2011.március 01 napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 5/2010./X.29/ rendelet hatályát veszti
Mellékletek
jelenleg 1997. évi LXXVIII. törvény 12.§ (3)
Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
jelenleg 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet
jelenleg 28/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet
jelenleg 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
jelenleg 1996. évi LIII. törvény
jelenleg 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
jelenleg 2001. évi LXIV. törvény
jelenleg 2001. évi LXIV. törvény
jelenleg 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet
jelenleg 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet
jelenleg 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
jelenleg 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
jelenleg 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
jelenleg 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
jelenleg 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
jelenleg 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
jelenleg 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet