(egységes szerkezetbe foglalva a 17/2004.(XI.30.), az 5/2009. (II.24.), a 11/2011. (VI.28.), a 4/2012. (III.29.) és a 7/2014. (VI.24.) rendeletmódosításokkal)

Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

I. Fejezet

A rendelet hatálya

                                                                                     1.§

A rendelet       szervi hatálya: az Önkormányzatra, az Önkormányzat intézményeire

                        tárgyi hatálya: az Önkormányzat vagyonára terjed ki.

II. Fejezet

Az Önkormányzati vagyon

                                                                                      2.§

/1/ Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból és ingóságokból, közművekből, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2)^[2] Az Önkormányzat vagyona – rendeltetése szerint: törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

                                                                                    3.§^[3]

(1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a jelen rendelet I. számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak a jelen rendelet II. számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak.

(3) Üzleti vagyon körébe tartozik mindaz az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonféleség, ami az előzőekben ismertetett törzsvagyon részekhez nem nyert besorolást. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes, melyeket jelen rendelet III. számú melléklete tartalmaz.

(4) Az Önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

                                                                                    4.§^[4]

                                                                                  III. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása, önkormányzati vagyon használata, hasznosítása, vagyonkezelői jog létesítése^[5]

                                                                                        5.§

/1/        Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

/2/        A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület és átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

/3/        A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos döntéseit a következő eljárási szabályok alkalmazásával hozza meg:

            a., valamely ingatlan hasznosításra kijelöléséről a testület bizottsága vagy

                 tisztségviselőjének kezdeményezésére dönt 

            b., ugyancsak a testület dönt a polgármester javaslatára a vagyonhasznosításban közreműködőkről

            c., a vagyonhasznosítási javaslat elfogadását követően a polgármester köt szerződést, aki jogosult eljárni a tulajdonosi döntés előkészítése érdekében

d., a képviselő-testület dönt a polgármester előterjesztése alapján a  vagyonhasznosítás jogi ügyleteiről.

/4/^[6]       Egyes tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a közös önkormányzati hivatal vagy a testület által megbízott természetes vagy jogi személyiség nélküli szervezet is elláthat. Ez nem minősül a vagyon átruházásának.

/5/        A képviselő-testület saját maga részére tartja fenn az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi ingatlan elidegenítésének, megterhelésének, illetőleg vállalkozásba való bevitelének jogát.

                                                                                       6.§

/1/        A törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyai a közszolgáltatási feladatok ellátásának alapvető bázisai. Ezért nem forgalmazhatók, azaz nem idegeníthetők el, nem vihetők be apport vagyonként gazdasági társaságba és nem terhelhetők meg. Az ezekkel ellentételesen kötött szerződések érvénytelenek.

/2/^[7]       A forgalomképtelen vagyontárgyak állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal és intézményei útján gondoskodik.

/3/        A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződéseket - a költségvetési előirányzat erejéig, a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával - a polgármester köti.     

                                                                                      7.§

/1/^[8]       A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartás mellett kezelésre, vagy üzemeltetésre átadhatók Az ilyen módon átadott vagyontárgyak közül azokat, amelyek a közös önkormányzati hivatal vagy intézményei körén kívüli szervezetekhez kerültek, a számviteli nyilvántartásokban is el kell különíteni.

/2/        A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterhelésétől, gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület saját jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

/3/        A korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználatlanságuk miatt vagy fenntartásuk magas költségei miatt rendkívüli megterhelést jelentenének az önkormányzatnak.

                                                                                     8.§

/1/        Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

/2/        E rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba adása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon esetleges elidegenítése.

/3/        A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

                                                                                   9.§^[9]

Ingatlant – 5.000.000,- Ft érték felett – a folyamatosan karbantartott ingatlanvagyon – kataszter becsült érték adatával megalapozva (kivéve az eleve értékesítésre szánt ingatlanokat), megfelelő körben történő meghirdetés (a megyei és a helyi lapban, valamint az önkormányzat hirdetőtábláin) vagy pályázat útján lehet értékesíteni.

                                                                                   10.§

/1/        Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére a képviselő-testület pályázatot írhat ki. A pályázatot a képviselő-testület bírálja el.

/2/        Az /1/ bekezdés szerinti szerződést - a képviselő-testület nevében - a polgármester írja alá, s felügyeli a szerződés teljesítését.

                                                                                   11.§

/1/        Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. Jognyilatkozatot - a képviselő-testület nevében - a polgármester írja alá.

/2/        Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

/3/        Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. Ezért nem lehet tagja közkereseti társaságnak.

/4/        Az önkormányzat vagyonából csak a képviselő-testület engedélyével lehet alapítványhoz hozzájárulni.

11/A. §^[10]

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt.-ben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozó vagyonelemekre jöhet létre.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) A Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

11/B. §^[11]

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

11/C. §^[12]

(1) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) az állam, a helyi önkormányzat, az a) és b) pontjában meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

11/D. §^[13]

Vagyonkezelői jog létrejöttéhez - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja értelmében - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

11/E. §^[14]

(1) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket;

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére,

és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését;

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;

f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét;

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

h) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből

származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket

és egyéb biztosítékokat;

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó

előírásokat;

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor

szükséges elszámolást is.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult;

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor;

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési szerződés előírja.

11/F.§^[15]

(1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható

gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket

teljesíteni,

e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni,

az előírt beszámolást teljesíteni.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése vagyonkezelők éves beszámoltatásával történik, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

                                                                                      12.§

/1/        Az önkormányzat forgalomképes vagyonrészei vállalkozási célokra igénybe vehetők. Az önkormányzat vállalkozása, kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.      

/2/        A vállalkozásokról külön szabályozás készül.

                                                                                      13.§

/1/        Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a beruházások költsége legkésőbb 15 év alatt megtérüljön.

/2/        Amennyiben a bérleti szerződést az /1/ bekezdés szerinti feltételek mellett nem lehet megkötni, de az ingatlan állagmegóvása a szerződést indokolttá teszi, a fenntartási költségek csökkentése érdekében a bérleti szerződés a beruházási költségek megtérülése nélkül is megköthető.

/3/        Haszonbérbeadás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet kötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet kell figyelembe venni.

/4/        Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlőit a képviselő-testület jelöli ki.

/5/        Bérleti, haszonbérleti szerződéseket a képviselő-testület határozatának megfelelően a polgármester köti meg.

                                                                                       14.§

/1/        Az önkormányzat intézményei használatában lévő ingók értékesítése, ingyenes átadása, apportálása, biztosítékul adása vagy egyéb módon történő megterhelése, selejtezése 5.000,- Ft egyedi könyvszerinti értékhatár felett az adott intézmény vezetője a polgármester előzetes írásbeli egyetértését köteles kikérni.

/2/        Az intézménynél feleslegessé vált ingóságok körének meghatározásához - értékhatárra tekintet nélkül - az elidegenítést, ingyenes átadást megelőzően a polgármester egyetértését ki kell kérni.

/3/        A használó intézmény a /2/ bekezdésben irt vagyontárgyakra azok elidegenítése, ingyenes átadás esetén más szervekkel és személyekkel szemben köteles elsőbbséget biztosítani az önkormányzat többi intézményének.

                                                                                         15.§

Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek az önkormányzat költségvetését illetik meg.

                                                                                          16.§

/1/      A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a vállalkozások támogatásait.

Formái: ingatlan kedvezményes eladása, bérbeadás, önkormányzati részvétel  gazdasági társaságba.

/2/      A munkahelyteremtő vállalkozásoknak a képviselő-testület egyedi határozatában kedvező feltételeket is megállapíthat (bérleti díj kedvezmény), azokat kedvezményesen juttathatja önkormányzati vagyonhoz.

             16/A. §^[16]

/1/ Az önkormányzattal és költségvetési szervével szemben fennálló bármely                  

                  követelésről lemondani csak az alábbi esetekben lehet_

• csődegyezségi megállapodásban,
• adósságrendezési eljárás keretében,
• bírói egyezség keretében,
• ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően megnehezítené vagy ellehetetlenítené, melynek következtében különösen kiskorú gyermekei lakhatás nélkül maradnának és a kötelezett tartásra köteles hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani,
• közérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja

/2/ A követelések elengedésére valamennyi esetben a képviselő-testület jogosult.

A követelés elengedés vonatkozhat a követelés egészére vagy annak egy részére / mérséklés/.

/3/  Az /1/ bekezdésben foglalt követelések elengedése során el lehet tekinteni a kamatok egy részének vagy egészének megfizetésétől is.

/4/^[17] A követelés elengedése során mérlegelni és elemezni kell az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, az intézménnyel   fenntartott kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások,  kötelezettségek  betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az erről készült dokumentumot a követelés elengedésének engedélyezésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell. Az intézménynek a kérelmet minden esetben az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Börcsi kirendeltségéhez kell benyújtani.”

/5/ A tartozás elengedésével összefüggésben meg lehet állapodni az adóssal a követelés összegének megfizetése helyett szolgáltatás nyújtásában, továbbá  részletfizetési és beszámítási megállapodás is köthető.

/6/ Az államháztartási szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. /XII.24/ Korm. rendelet 5. § 3. pontja szerinti behajthatatlan követeléseket az intézmény nyilvántartásaiból saját hatáskörben törölni kell, a behajthatatlan követelés miatti törlés nem minősül az Áht, 108. §. /2/ bekezdése szerinti követelés elengedésnek. A követelések behajthatatlanságának tényét hitelt érdemlően dokumentálni, a dokumentálás módját az intézményi számlarendben szabályozni szükséges.

/7/ A behajthatatlan követelések törléséről az /1/ bekezdés szerinti követelés elengedéséről  az éves beszámoló keretében számot kell adni.

/8/  A követelés elengedésére vonatkozó /1/-/7/ bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a követelésekre, amelyek külön jogszabályi rendelkezések alá tartoznak.

17.§

/1/^[18]       A képviselő-testület tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatait a közös önkormányzati hivatal útján látja el.

Feladatok:       a., önkormányzati vagyon nyilvántartása, vezetése

                        b., a tulajdonjog gyakorlásával összefüggésben a döntés alapjául

                             szolgáló bizottsági és testületi előterjesztések előkészítése

                        c., az önkormányzat vagyonával való eredményes gazdálkodás

                            szempontjából szükséges döntéseik meghozatalának kezdemé-

                            nyezése.

                        d., a képviselő-testület pályázati kiírásának lebonyolítása, a beérkező

                             pályázatok véleményezése.

(2)^[19] Az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról éves vagyon-kimutatást kell készíteni.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

                                                                                        18.§

E rendelet hatálya alá tartoznak az önkormányzat által vásárolt és tulajdonában álló lakások.

                                                                                      19.§

Az elidegenítés előkészítése során az ingatlan vagyont 1 Millió Ft érték felett - kivéve az eleve értékesítésre szánt ingatlanokat -, az ingó vagyont 50 ezer Ft könyv szerinti értéket meghaladó esetben fel kell értékeltetni. Az erről szóló dokumentációt, az elidegenítés célszerűségét alátámasztó gazdasági számítással együtt a döntésre jogosult elé kell terjeszteni.

20.§

A tulajdonjogilag a rendelet hatálybalépését követően rendezett, illetve szerzett vagyontárgyak forgalomképtelenségének megállapításáról az önkormányzat esetenként dönt.

21.§

Az önkormányzat felhatalmazza a polgármestert, hogy adott települési önkormányzatokkal a vagyonátadás-átvételre vonatkozó megállapodásokat kösse meg. A megállapodásokat a képviselő-testületnek jóvá kell hagyni.

22.§

Ez a rendelet 1996. december 19-én lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépése előtt megkötött jogügyletek érvényességét, és azok alapján történt jogszerzéseket.

23.§

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló helyi 10/1996.(X.17.) KR. számú rendelet hatályát veszti.