1. § (1) Jelen rendelet hatálya Börcs község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

(3) Jelen rendelet csak TH-0602-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel¹ történhet.

(5) A TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

3. § (1) Nevelési, oktatási intézmény telkétől, egészségügyi intézmény, temető, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló építménytől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület létesítése tilos.

(2) -

4. § (1) -

(2) Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok nem helyezhetőek el.

5. § (1) A szabályozási és övezeti terv Börcs közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

6. § (1) Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított 6 méteres sávon a fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni nem lehet.

(2) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető.

(3) Az M1 autópálya 100 méteres védőtávolságán és az 1 számú főút 50 méteres védőtávolságán belül építmény nem, illetve csak a kezelő hozzájárulásával helyezhető el.

7. § (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak² megfelelően végezhető.

(2) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Meglévő állapot esetén, ha az előírt telekméret a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

(3) A falusias lakóterületeken telket összevonni 60 méteres telekszélességig lehet.

(4) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű szabályozási tervein a közút céljára történő lejegyzés által érintett részeken a meglévő terület, telek –amennyiben az jelenleg is megfelel az övezeti előírásoknak- a jelölt telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthető. Ilyenkor a beépítésnél a kialakítandó telek paramétereinek figyelembe vételével kell az épületeket elhelyezni.

(5) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű szabályozási tervein jelölt IV., X., XI., XIX., és XXIII. számú tömbök területén a 19 méternél szélesebb és 80 méternél mélyebb telkekből nyeles telek is kialakítható. A nyeles telek mélysége a nyél nélkül minimum 40 méter, a nyél szélessége minimum 4 méter kell legyen. A nyeles telek szélessége meg kell, hogy egyezzen az eredeti telekszélességgel.

8. § (1) Épület, építmény csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Azokon a területeken, ahol a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

(3) Ahol a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(4) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak.

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

(7) -

(8) -

(9) A vonatkozó jogszabályban [4] meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

(10) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.

9. § (1) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 tervein ’K’ jellel ellátott paraméterek, a kialakult állapotot, kialakult méreteket jelentik.

(2) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(3) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(4) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(5) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(6) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el.

(7) Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.

(8) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

(9) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 10 méter eltérés engedélyezett.

(10) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg:

(11) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket átépítéskor a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(12) A település belterületén az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(14) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(15) A nagynyomású gázvezeték tengelyétől mért 46-46 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(16) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(17) A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 20-20 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(18) A 220 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 25-25 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(19) A 400 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 35-35 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(20) Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(21) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.

(22) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani.

(23) A szabályozási előírások során a teljes közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

(24) Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.

11. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektum a településen a következők:

12. § (1) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,30-0,60 méter között legyen

(2) A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

(3) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.

(4) Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tető hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz.

(5) A lakóterületen belül magastetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható.

(6) A település területén belül közterületen sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(7) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadását az elsőfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(8) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(9) -

(10) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.

(11) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(12) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.

(13) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.

(14) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(15) -

(16) A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

(17) A közigazgatási területen belül, a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű külterület szabályozási tervlapján jelölt helyeken (MSZ-1) vizsgálhatóak a szélkerekek elhelyezésének feltételei.

13. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály [5] előírásait be kell tartani.

(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály [6] előírásait be kell tartani.

(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

14. § (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály [7] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:

15. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály⁴ előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

16. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály [14] szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály [15] előírásait be kell tartani.

(3) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály⁵ alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály [17] rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály⁶ által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

(10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály⁷ előírásainak.

17. § (1) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak⁸ megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket.

(2) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály⁹ előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni.

(3) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály [22] előírásait be kell tartani.

(4) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály¹⁰ előírásait be kell tartani.

(5) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban [24] foglaltakat be kell tartani.

(6) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényzetben tárolható.

(7) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

18. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

(2) A NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelv alapján a településen az ökológiai hálózat területei: a 05, 053-056, 057/1-3, 058, 060/2-4, 061/2-9, 064/2-5, 064/6-9, 065-067, 068/1, 068/3-6, 069-070, 071/1-2, 072-074, 075/1-3, 076/1-2, 077/1-3, 079/1-6, 079/8-10, 080, 081/1-8, 082, 084/1-2, 086/1-2, 087/21-28, 099/3-5, 099/10-14, 0100/1-8, 0123, 0125-0126, 0127/1-12, 0127/14-16, 0128/1-2, 0130-0132, 0133/1-10, 0135-0136, 0137/1-2, 0139/2-10, 0140, 0141/1-2, hrsz.-ú területek.

(3) A NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelv alapján a településen természeti terület: a 055 hrsz.-ú terület (Holt-Rábca folyó).

19. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja

20. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a lakóterületeket

(2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el. Kivételt képez a V, VI, VII, VIII, XIII, XIV, XXVII, XXXIII, XXXIV, XXXV. jelű tömb, ahol egy telken belül egy max. 4 lakásos lakóépület is elhelyezhető.

(4) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(5) Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni

(6) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(7) A falusias lakóterületen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető –kivéve a 2. táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendő a részleges közművesítettség.

(8) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 13-17. § szerint kell alkalmazni.

(9) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.

(10) Az újonnan kialakított falusias lakóterület övezeteiben az oldalkertek szélessége min. 6 m, a hátsókertek mélysége min. 10 m. Kivételt képez ez alól az a terület, ahol a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja más hátsókerti méretet nem jelöl.

(11) Állattartás céljára szolgáló épület általános esetben maximum 30 m² hasznos alapterületig létesíthető. Az újonnan kialakított falusias lakóterület övezeteiben állattartó épületek nem helyezhetőek el.

(12) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapján jelölt V, VI, VII, VIII, XI, XII, XIII, XIV, XX, XXI, XXXIII, XXXIV, XXXV tömbben a beépítés előtt minden tömbre vízügyi szakvéleményt kell készíttetni. Az egyes telkek csak a vízügyi szakvélemény alapján építhetők be.

(13) A HÉSZ vonatkozó előírásai alapján kialakított nyeles telekre és a visszamaradó telekre az adott tömbben alkalmazott övezeti előírások vonatkoznak. Kivételt képez a minimális telekszélesség, telekmélység és telekterület ill. a minimális előkert paramétere. A nyeles telek telekszélessége megegyezik az övezetben előírt telekszélességgel, a minimális telekmélység 40 méter, az előkert pedig minimum 6 méter. A visszamaradó telek szélessége az övezeti jelben előírt méretnél 4 méterrel csökkenthető, a telekmélység minimum 40 méter, az előkert mérete pedig az övezeti jelben előírt méretű.

(14) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

21. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.

(4) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

(5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 13-17 § szerint kell alkalmazni.

(7) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapján TV jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:

22. § (1) A kereskedelmi, gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület

(2) A G ksz jelű övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

(3) A kereskedelmi gazdasági területeken a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 13-17 § szerint kell alkalmazni.

(4) A KG jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(5) A kereskedelmi gazdasági területek esetében a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken, telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni

(6) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1-2, SZ-1-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(7) A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

23. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) A különleges területeken a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 13.-17. § szerint kell alkalmazni.

(3) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket

(4) A különleges területek övezeti tagolását a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(5) A sport és szabadidős területek a TH-01-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján KÜ _SP jellel ellátott területek.

24. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények

(3) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(4) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(5) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m , vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(6) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(7) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(8) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(9) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(10) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(11) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

(12) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.

(13) A tervezési területen az útkategóriák az alábbiak:

(14) A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

25. § (1) A tervezési területen belüli zöldterületek az állandó növényzettel fedett közparkok területei.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

(4) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(5) A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.

(6) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.

(7) A területen az zöldterületi kategóriák az alábbiak:

26. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

(2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1-2, SZ-1-2 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000m²-t ( 10 ha ) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(4) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

(5) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1-2, SZ-1-2 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain feltüntetett gazdasági és védelmi célú erdőterületeken szélerőmű nem helyezhető el.

27. § (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket

(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1-2, SZ-1-2 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák.

(3) A mezőgazdasági szántó területeken építményt elhelyezni csak az 5000 m² feletti területen lehet. Itt a beépítettség a 3 %-ot nem haladhatja meg. A területen csak gazdasági jellegű épületek helyezhetőek el. Lakóépület a területen csak 10 000 m² felett helyezhető el. Az építménymagasság a 7,5 métert nem haladhatja meg.

(4) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

(5) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.

(6) A TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapján feltüntetett MSZ-1 jelű övezetek területein vizsgálhatóak meg a szélerőművek telepítésének feltételei. Az egyéb területeken nem lehetséges a szélerőmű állítás.

(7) A széltornyok maximális magassága 150 m lehet (torony+lapát).

(8) A mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő- és gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. Ezeken a területek az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.

(9) A szántó és kert területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(10) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

(11) A mezőgazdasági üzemi területen a részletes előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

28. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály¹² előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban³⁹ előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály³⁹ 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) A tervezési területen belül a szabályozási terven a vízgazdálkodási terület:

(5) A vízgazdálkodási területeket a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazzák.

(6) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

(7) Az általános vízgazdálkodási övezetben az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a telekterület 3 %-át nem haladhatja meg. A megengedett építménymagasság 3,5 méter, technológiai célú építmény esetén 6,0 méter

29. § (1) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

30. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-06-02-07 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Börcs község Önkormányzata képviselő - testületének a 6/2007.(II.27.) valamint a 1/2003.(I.28.) számú rendelete hatályát veszíti.