1. § A rendelet hatálya kiterjed Börcs község közigazgatási területén élő valamennyi állattartóra.

2. § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet nem szenvedjenek.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő:

5. § (1) Az „A” állattartási övezetben (továbbiakban: övezet) kizárólag kishaszonállat tartható. Az övezetben a kishaszonállat a mindenkor hatályban lévő jogszabályok (jelenleg a 32/1999. (III.31.) FVM rendeletnek a 20/2002. (III.14.) FVM rendelet 16. §. (1) bek.-ével megállapított 3. számú melléklete) által megengedett egyedszám tartható, a közegészségügyi és egyéb jogszabályok betartásával.

(2) „B” állattartási övezetben (továbbiakban: övezet) összesen 6 db nagy haszonállat tartható.

6. § (1) A polgármester az állattartást megtilthatja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az állattartó engedéllyel nem rendelkezik, vagy az engedélytől eltérően tart állatot és felszólításra 30 napon belül az engedélykérelmet nem nyújtja be, illetve az állattartást nem engedélyben foglaltak szerint folytatja.

(2) A polgármester az állattartást megtiltja, ha az állattartó az övezeti besorolástól eltérően tart állatot és azt felszólítás ellenére 30 napon belül nem szünteti meg.

(3)¹

(4) Az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a polgármester határozatában megjelölt időpontra az állattartást megszüntetni. Az állattartást tiltó jogerős, végrehajtható határozat nem teljesítése esetén a polgármester az állattartó költségére elrendeli az állatállomány elszállítását és kényszerértékesítését.

10. § (1) Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, valamint környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen.

(2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson, senki közérzetét, életminőségét ne rontsa.

(3) A közterületen okozott esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetve az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

11. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának - mesterséges vagy természetes úton - magasba tereléséről.

(2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (-trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze.

(3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról.

12. § (1) A község belterületén trágya, trágyalé (hígtrágya) a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A trágya tárolásának előírásait e rendelt 9. §. (4) bekezdése tartalmazza.

(2) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

(3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról.

13. § (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak.

(3) Az elhullott nagytestű állatot (ló, szarvasmarha, 100 kg-on felüli sertés, stb.) a tulajdonos köteles a Körjegyzőség Hivatalhoz bejelenteni, ahol az állatok elszállításáról haladéktalanul rendelkeznek. Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet.

(4) Az állathulla megsemmísitésével járó költségek az állat tulajdonosát terhelik.

(5) Elhullott állatot szemétgyűjtő edénybe tenni szigorúan tilos. A község belterületén nagyhaszonállatot és haszonállatot közterületen (utcán, árokparton, temetőben, stb.) legeltetni tilos. E célból telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni az állatot.

14. § (1) A kedvtelésből tartott állatok száma - az eb és a macska kivételével - nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére.

(2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása.

(3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot a jegyző közreműködésével vagy közvetlenül a gyepmester részére.

15. § A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező.

16. § (1) Börcs község közigazgatási területén, családiházak udvarán háztartásonként - az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb 3 darab eb és egyszeri szaporulata (hathónapos korig), valamint 3 db macska tartható. E rendelkezés a vakvezető kutya tartására nem vonatkozik.

(2) Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain lakásonként 1 db eb és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig - a veszélyesnek minősülő ebek kivételével - továbbá 1 db macska tartható.

(3) Az (1) (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben külön engedéllyel, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete és a Városi főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

16/A. §² (1) Eb csak egyedi jelzéssel ellátva tartható. Az egyedi jelzés a nyakörvön elhelyezett műanyag biléta, az eb egyedi azonosítójával.

(2) Azon ebek esetében melyek egyedi azonosításra alkalmas mikrochippel jelölve vannak az (1) bekezdésben szereplő egyedi azonosító jelzés nélkül is tarthatóak.

(3) Az egyedi azonosító jelzés, az eb nyilvántartásba vételekor vagy az időszakos oltás alkalmával ingyenesen vehető át.

(4) Az eb tulajdonosa az egyedi azonosító jelzés elvesztése vagy olyan mértékű megrongálódása esetén, mely a beazonosítást lehetetlenné teszi, köteles annak észlelésétől számított 15 napon belül, saját költségére pótolni.

17. § (1) Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy a házban, közös udvarban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát nem zavarja, testi épségét se veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Harapós, vagy támadó természetű ebet - nappal biztonságos módon - szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó.

(3) Harapós, vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell - szembetűnő módon - elhelyezni.

18. § Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével - bevinni:

19. §³ (1) A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve egyedi azonosító jelzéssel nem rendelkező kóbor ebet a jegyző a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállíttatja. Az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik.

(2) A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. A 15 nap eltelte után az eb további sorsáról az állatvédelmi előírások betartásával a gyepmester gondoskodik.

(3) A gyepmester köteles a be fogott eb egyedi azonosító jelét három munkanapon belül a jegyzőnek jelenteni.

(4) A jegyző az eb tulajdonosát a befogásról három munkanapon belül értesíti.

20. § Tilos a pit bull terrier tenyésztése, állatviadalok szervezése.

24. § (1) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg, ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig.

(2) Az e rendeletben fel nem sorolt állatok tartásához az illetékes szakhatóságok javaslata alapján a jegyző előzetes engedélye szükséges.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából szakhatóságok: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás.

(4) A rendelet hatályba lépése előtt folytatott állattartást - az általános higiéniai és állatvédelmi előírások betartása mellett - az állattartók belterületen a nagy haszonállatok esetében legkésőbb 2010. december 31.-ig, míg a haszonállatok és kishaszonállatok esetében 2009. december 31.-ig folytathatják.

(5) A jelen rendelet hatálybalépésekor működő állattartás esetén a (4) bekezdésben meghatározott átmeneti szabályozás csak arra az állattartó telektulajdonosra, vagy telekhasználóra vonatkozik, aki a rendelet hatálybalépésekor a telek tulajdonosa, illetve használója volt. A rendelet hatálybalépését követő tulajdonos, illetve használó változás esetén az új tulajdonosra, vagy használóra az (4) bekezdésében meghatározott átmeneti szabályozás nem vonatkozik.

(6) A továbbtartásra a (4) bekezdésben engedélyezett határidők lejártát követően a polgármester az állattartást e rendelet 6. §. (2) bek.-ben foglaltak szerint megtilthatja.

(7) Az ebeket egyedi azonosító jelzéssel legkésőbb 2008. szeptember 30-ig kell ellátni.⁵

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.