Börcs község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk 1. bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk 2. bekezdésében meghatározott, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Sztv.) 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazással élve a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet személyi hatálya

1. §

(1)A rendelet hatálya kiterjed:

a) Börcs község közigazgatási területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra a b) pont szerinti kivétellel,

b) ápolási díj esetében Börcs község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre,

c) az Sztv. 3.§ (1) b), c) és d) pontja, valamint a 3.§ (2)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.

(2) A bejelentett lakóhellyel nem rendelkező hajléktalan személynek – rászorultság esetén – joga van az e rendeletben meghatározott ellátások igénylésére, ha a kérelem benyújtásakor Börcs községet jelölte meg tartózkodási helyeként.

2. Hatásköri és eljárási rendelkezések

2. §

(1) [2] [3]  A polgármester - képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt: a méltányossági közgyógyellátásról, az étkeztetésről, valamint a házi segítségnyújtásról. Feladatkörébe tartozik továbbá a pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön folyósításáról szóló szerződés megkötése.

 (2)[4] A Pénzügyi és Szociális Bizottság – képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt: az Sztv. 43/B. §-a szerinti ápolási díjról, az önkormányzati segélyről és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön nyújtásáról.

3. §

Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha az Sztv. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. §

(1)[5] A szociális ellátások iránti kérelmet az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Börcsi kirendeltségén kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatók.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a következő mellékleteket kell csatolni a kérelemhez:

a) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről,        

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyáról,

d) az Sztv. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(3) Az (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,

b)[6] A munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén az illetékes Munkaügyi Központ által kiállított igazolás.

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap, vagy egy nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállítottigazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,

h) ösztöndíjról a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

KÜLÖNÖS RÉSZ

II. Fejezet

Rendszeres pénzbeli ellátások

1. Aktív korúak ellátása

5. §

(1) Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a) gyermeket vár vagy

b) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

(2) Annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, akinek e rendelet 5.§ (1) bekezdése alapján rendszeres szociális segélyt kell megállapítani, a jogosultságának megállapítása iránti kéreleméhez mellékelni kell:

a) az 5. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a terhes gondozási kiskönyv másolatát,

b) az 5. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a kezelést végző orvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

6. §

(1)[7] Az Sztv. 37.§ (1) bekezdés b) – d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség

a) a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Börcsi kirendeltségének szociális ügyintézőjével, és

b) az együttműködésre kijelölt szervvel

áll fenn.

(2) Az együttműködés keretében

1. a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
2. teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3)[8] Az önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítására a Rábca Menti Községek Önkormányzatainak Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatát jelöli ki.

 (4)[9] A közfoglalkoztatásra való közvetítés biztosítása érdekében Börcs község Önkormányzata megállapodást köt az illetékes Munkaügyi Központtal.

(5) Az Sztv. 37/A. §. (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség tartalmi elemein túl, az Sztv. 37. §. (1) bekezdés b.) - d.) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles

a)[10] a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben megjelenni a Rábca Menti Községek Önkormányzatai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata családgondozójánál, továbbá a folyamatos együttműködés keretében a megadott időpontokban, de legalább kettőhavonta megjelenni az intézményben.

b.) 15 napon belül bejelenteni a személyi adataiban, szociális helyzetében, családi körülményeiben bekövetkezett változást,

(6)  A kérelmezőt – kérelme elbírálását megelőzően – tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

(7) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b.) - d.) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy és az együttműködésre kijelölt szerv írásban megállapodik a beilleszkedést segítő programról.

(8) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a.)[11] Kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése.

b.) A megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok.

c.) Szinten tartás a társadalmi integráció erősítése érdekében. A munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása. Életmódot formáló tanácsadásokon való részvétel.

(9)  A (8) bekezdésben meghatározott típusokon belül a foglalkozások - a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - tartalmát, követelményrendszerét a körjegyzőség munkatársa és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(10) Az együttműködés megszegésének esetei:

a.)[12] az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a családgondozónál.

b.) együtt nem működésével meghiúsítja a beilleszkedését segítő program kidolgozását,

c.) a beilleszkedési program tartalmi elemeinek megvalósításában nem működik  együtt (nem vesz részt a számára előírt képzésen, beilleszkedést segítő programon)

7.§

(1)[13] Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a jelen rendelet 8.§-ban meghatározott feltételeket teljesítse.

(2) Jelen rendelet alkalmazásában a lakókörnyezet: a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház – függetlenül a lakhatás minőségétől -, a ház udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a mellette lévő járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai.

8.§

(1) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha

1. a helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,
2. az ingatlan állagmegóvásáról rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat maga elvégzi, és
3. a higiénikus állapot érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása, illetve irtása.

(2) A ház udvara és kertje akkor rendezett, ha

1. mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,
2. gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység
3. a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
4. a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása sorban, rendezetten történik,
5. az épület vagy az épületek esetlegesen málló vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják, és
6. a burkolt utakat sepregetéssel tisztán tartják.

(3) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát.

(4) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, és télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik. Síkosság-mentesítés céljából kijuttatott speciális szóróanyag, homok, salak, hamu, fűrészpor, forgács eltakarításáról haladéktalanul gondoskodni kell a szükségesség megszűnését követően.

9.§

(1)[14] A jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 10 napon belül, illetve a jogosultság fennállása alatt bármikor helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(2) Ha a kérelmező, vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete a 8.§ (1)-(4) bekezdéseiben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosság vagy hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.

(3)[15] Amennyiben a kérelmező, valamint az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja

a) részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni,

b) a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

9/A.§[16]

Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.Természetben nyújtott ellátás formája az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése lehet.

2. Lakásfenntartási támogatás

10.§[17]

(1)A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38.§-a szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a jelen rendelet 8. §-ában meghatározott feltételeket teljesítse.

(2) A jegyző a lakásfenntartási támogatás kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 10 napon belül, illetve a jogosultság fennállása alatt bármikor helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(3) Ha a kérelmező, vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete a 8.§ (1)-(4) bekezdéseiben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosság vagy hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.

(4)[18]Amennyiben a kérelmező, valamint az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

3. Ápolási díj

11. §

(1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) E paragrafus alkalmazásában hozzátartozó fogalmára a mindenkori Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(3) Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő - testület a szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján rendszeresen ellenőrzi.

(4) Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról,

c.)  az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

III. fejezet

Nem rendszeres pénzbeli ellátások

1. Önkormányzati segély[19]

12. §[20]

12. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(3) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

2.[21]

13. §[22]

Önkormányzati segély igényelhető, illetve hivatalból megállapítható

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) tartós kórházi kezelésre,

c) tüzelővásárlásra,

e) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így

f) rendkívüli élethelyzetre való tekintettel (baleset, elemi kár, közüzemi elszámolások alkalmával felmerülő tartozás, más előre nem látható ok)

g) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra,

h) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra.

3.[23]

14. §[24]

(1) A 13. § a)-c) pontjaira való tekintettel amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő önkormányzati segély állapítható meg annak

a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, továbbá

b) annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300 %-a.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a személynek, aki vagyonnal rendelkezik. Vagyon fogalmát, értékét az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.

(3) Az egy alkalomra szóló önkormányzati segély összege legalább 3.000.- Ft.

(4) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély össze legalább 2.000.- forint, de legfeljebb 8.000.- forint lehet.

(5) Amennyiben egy határozattal többszöri segélyezés kerül megállapításra a határozatban a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget is meg kell határozni.

(6) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(7) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, közüzemi díj átvállalása, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(8) Egy naptári éven belül ugyanazon személy részére legfeljebb 6 alkalommal nyújtható önkormányzati segély, úgy, hogy az alkalmanként kifizetett segélyek együttes összege évente a mindenkori minimálbér 120%-át nem haladhatja meg.

(9) Egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben az a személy – és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki:

- lakásfenntartási támogatásban, és/vagy

- ápolási díjban részesül.

(10) Amennyiben önkormányzati segély pénzbeli támogatásként kerül megállapításra, utólagos elszámolási kötelezettség is megállapítható.

(11) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják (pl.: elemi kár, 15 napot meghaladó kórházi kezelés, haláleset), a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az igénylő részére jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül, azonnali önkormányzati segélyt állapítson meg, melynek összege maximum: 10.000.- Ft. Az így hozott döntésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

14/A. §[25]

(1) A 13. § d) pontjára tekintettel a képviselő-testület szociális bizottsága az eseti gyógyszerkiadások, illetve gyógyászati segédeszközök részleges támogatását állapítja meg annak,

akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 250%-át, és eseti gyógyszerköltsége meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 25%-át.

(2)A kérelem benyújtásához csatolni kell:

a jövedelemigazolásokat,

tartós vagy időszakos betegség esetén a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer közgyógyellátás terhére nem írható fel, a közgyógyellátásra nem jogosult gyógyszerköltségére vonatkozó igazolást.

(3) A támogatás mértéke a 10.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

14/B. §[26]

(1) A 13. § f) pontjára tekintettel, amennyiben a 14.§ (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 120.000,- forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A kölcsön visszafizetését a kifizetést követő harmadik hónap első napjától számított legfeljebb 12 hónap alatt kell a kérelmezőnek havonta visszafizetni.

(5) Nem részesíthető szociális kamatmentes kölcsönben, aki köztudottan önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel a válsághelyzetet megoldja, vagy a korábban igényelt szociális kamatmentes kölcsönt nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

14/C. §[27]

(1) A 13. § g) pontjára tekintettel, az Sztv. 46.§-a alapján adható önkormányzati segély megállapítása során a kérelmező családjában figyelembe vehető egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén a 350%-át.

(2) A önkormányzati segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 200.000,- Ft.

(3) A önkormányzati segély a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a.

(4) Amennyiben a temetés költségei a kérelmező családjának a létfenntartását súlyosan veszélyezteti, az önkormányzati segély összege elérheti annak teljes összegét.

(5) Önkormányzati segély iránti kérelmet a temetés napjától számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát.

(6) Amennyiben az önkormányzati segély megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

14/D. §[28]

(1) A 13. § h) pontjára tekintettel önkormányzati segély adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek

• családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és
• a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl.: a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).
  

(2)   Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3)        Az önkormányzati segély összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét.

(4)Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek, fiatal felnőtt legfeljebb 3 alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben.

(5) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek, fiatal felnőtt életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható önkormányzati segély.

(6) Az önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(7) Természetbeni ellátások különösen:

• gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,
• tankönyv és tanszerellátás támogatása,
• tandíj és az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása,
• élelmiszer utalvány biztosítása,
• egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
  

(8)  Az önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.

(9) Az önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

• a kérelem természetbeni támogatásra irányul,
• a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul,
• az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
  

(10) Az önkormányzati segély - pénzben fizetett - kifizetésének időpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.

(11) Ha az önkormányzati segélyt természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a tárgyhót követő 5. napjáig vehető fel az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Börcsi kirendeltségének házipénztárában.

(12) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre a (2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl.: az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.).

4.[29]

15. §[30]

IV. Fejezet

Természetbeni ellátások

1. Köztemetés

16. §

Az Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:

a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át vagy

b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át .

2. Méltányossági közgyógyellátás

17. §

(1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdésére tekintettel szociális rászorultnak kell tekinteni és méltányossági közgyógyellátásban lehet részesíteni a kérelmezőt

a) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-a, vagy

b) egyedülálló, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300%-a, és

c) a havi rendszeres gyógyító ellátásának a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által elismert költsége legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-a, továbbá

d) egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyító ellátás

költsége tartósan, legalább 6 hónapig fennáll, valamint

e) a kérelmező nem rendelkezik vagyonnal.

V. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

1. Étkeztetés

18. §

(1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorultaknak.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy,

1. aki hajléktalan, vagy
2. aki 65 év feletti, vagy
3. aki nyugdíjas korú,
   1. nyugdíjszerű ellátásban,
   2. rendszeres szociális járadékban,
   3. rendszeres szociális segélyben részesül.
4. akinek korától függetlenül egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége indokolja az ellátás igénybevételét.
   

(3) Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással

b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással

c) a jogosult általi elvitellel.

(4)A szociális étkeztetést az önkormányzat a saját konyhája útján biztosítja.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti állapot fennállását háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítania kérelmezőnek.

(6) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállását évente felül kell vizsgálni.

(7) Az étkeztetésért az ellátásra jogosultak havi jövedelmük - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - alapján az intézményi térítési díj alábbi összegét kötelesek megtéríteni:

(8) Az intézményi térítési díjakról minden évben külön rendelet készül.

2. Házi segítségnyújtás

19. §

(1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa alkalmazott személy útján biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozási tevékenység körét az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 25.§.(3) bekezdése tartalmazza.

(3) A házi segítségnyújtás szolgáltatásra való jogosultság feltételeinek fennállását két évente felül kell vizsgálni.

(4) A házi segítségnyújtásra jogosultnak nem kell térítési díjat fizetnie, ha a havi jövedelme - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem -  nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(5) Ha a házi segítésnyújtásra jogosult havi jövedelme - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, a szolgáltatásért a jogosult térítési díjat köteles fizetni.

A havi térítési díj az óradíj és az adott hónapban gondozásra fordított idő szorzata, amely nem haladhatja meg a gondozott, kiskorú gondozott esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 25%-át, illetve 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett az étkezés is biztosított.

Házi segítségnyújtás esetében a gondozás óradíja: 200,- Ft.

Étkezés biztosítása esetén az ebéd kihordásáért 30 perc kihordási idő számítható fel.

3. Családsegítés

20.§

(1) A családsegítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2)[31] Az önkormányzat a családsegítést a Rábca Menti Községek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül -, az Sztv. 64.§ (4) – (5) bekezdése szerinti általános jellegű segítő szolgáltatások nyújtásával biztosítja.3

(3) A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

VI. Fejezet

Szakosított ellátás

21.§

Ha az életkoruk, egészségügyi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről a helyi egészségügyi alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorult kérelmezők állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátásban való részvételéről a polgármester határoz.

VII. Fejezet

Alap és szakosított ellátásokra vonatkozó általános szabályok

22.§

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

VIII. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

23.§

(1) Az önkormányzat a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott, illetve egyéb szociálpolitikai feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

            - Szociális Bizottság elnöke,

  - polgármester,

            - helyi háziorvosok,

            - helyi védőnő.

(3) A polgármester a kerekasztalt évente legalább egy alkalommal köteles összehívni.

ZÁRÓ RÉSZ

IX. Fejezet

24. §

(1) E rendelet 2011. június 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Börcs község Önkormányzata képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 1/2006. (II.14.) rendelete, valamint az azt módosító 13/2006. (IV.28.), 20/2006. (VIII.24.), 4/2007. (II.27.), 13/2007. (VIII.07.), 1/2008. (I.29.), 7/2008. (IV.01.), és a 8/2009. (IV.01.) rendeletei.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv.-ben foglaltak az irányadóak.

(4) E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.