Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Hatályos: 2019. 05. 08- 2019. 12. 10

Börcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

2019.05.08.

Börcs község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk 1. bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

A rendelet célja, hatálya, értelmező- és eljárási rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások és alapszolgáltatások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Börcs község közigazgatási területére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott a településen lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.

(2) A bejelentett lakóhellyel nem rendelkező hajléktalan személynek – rászorultság esetén – joga van az e rendeletben meghatározott ellátások igénylésére, ha a kérelem benyújtásakor Börcs községet jelölte meg tartózkodási helyeként.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók;

b) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él;

c) tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;

d) közeli hozzátartozó:

- a házastárs, az élettárs,

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;

e) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

f) család: az egy lakásban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. § rendelkezései az irányadók.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatáskörök egy részét a Börcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület) a Polgármesterre vagy a Szociális Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza akként, hogy a települési támogatás esetében a Szociális Bizottság, a rendkívüli települési támogatás és köztemetés esetében a Polgármester jár el első fokon. A 25. §-26. §-ban szabályozott szociális alapszolgáltatások vonatkozásában a megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

(2) Az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a Bizottság vagy a Polgármester jogosult.

(3) A Bizottság, illetve a Polgármester által hozott döntés elleni jogorvoslatot a Képviselő-testülethez kell benyújtani.

(7) A jogosultság fennállása esetén az ellátás a kérelem benyújtásának napjától esedékes. Ha a havi rendszerességgel adott települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(5) A települési támogatás esetében az elbírálás határideje 21 nap, rendkívüli települési támogatás esetében 15 nap.

(6) A települési támogatásra való jogosultság esetén a támogatás megállapítása – a gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása címén nyújtott támogatás kivételével - egy évre történik, melynek kifizetéséről a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell gondoskodni.

(7) Ha a havi rendszerességgel adott települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

5. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre vagy hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény kezdeményezésére - indul. A szociális alapszolgáltatások igénybe vételére irányuló eljárás kérelemre indul. A települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. számú melléklete, a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmet az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal Börcsi Kirendeltségén kell benyújtani.

(2) A települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor – a lakhatási támogatás kivételével – a család jövedelmét kell figyelembe venni. Lakhatási támogatás esetén a háztartás jövedelme az irányadó.

(3) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.

(4) A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről – szükség esetén - környezettanulmány készíthető. Vitatott esetben az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazhatók.

(5) Indokolt esetben települési támogatás és rendkívüli települési támogatás egyidejűleg is megállapítható.

(6) Az e rendeletben szereplő szociális ellátások nyújtásának feltétele a jövedelemszámításnál figyelembe vett, 55 éves életkort meg nem haladó, aktív korú munkanélküli esetében az illetékes munkaügyi központtal való együttműködés igazolása.

(7) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(8) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha az Szt. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, a Bizottság az összeg visszafizetését méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) illetve részletekben történő megfizetést engedélyezhet.

6. Adatkezelés

7. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

7. Ellátási formák

8. § (1) A jogosult részére pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható rendszeres és nem rendszeres időközönként, valamint szociális alapszolgáltatás.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára szociális ellátásként:

a) települési támogatást

aa) lakhatási támogatást

ab) ápolási támogatást

ac) gyógyszertámogatást

ad) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása címén támogatást,

b) rendkívüli települési támogatást

ba) temetési támogatást

bb) krízistámogatást

bc) eseti támogatást

bd) pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő szociális kölcsönt,

be) év végi támogatást.

c) köztemetést

állapít meg.

(3) Az Önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

- étkeztetés

- házi segítségnyújtás

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- családsegítés

- idősek nappali ellátása.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

- gyermekjóléti szolgáltatás,

- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

MÁSODIK RÉSZ

Szociális ellátások

II. Fejezet

Települési támogatások

8. Lakhatási támogatás

9. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely jelentheti a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez való hozzájárulást.

(2) A lakhatási támogatást pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén 350%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(8) Elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 –	J– 0,5 NYM	x 0,15
	NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztási mérő készülék működik, a lakhatási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

9/A. § (1) A lakhatási támogatás egyéb formája a kommunális hulladék elszállításának költségeihez nyújtott támogatás.

(2) A támogatás a 65 éven felüli, egyszemélyes háztartásban élő fogyasztók részére személyes díjkedvezményt jelent a rendelkezésre állási díj 50%-a és a maradék hulladék ürítési díja esetében - havonta, az ürítések számára tekintet nélkül, egy alkalommal - az ürítési díj 50 %-a mértékéig.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott díjkedvezmény elszámolása utólagosan a számlázás és a fogyasztó általi számlakiegyenlítés után a közös önkormányzati hivatal házipénztárából történő kifizetéssel történik.

(4) Ezen támogatási forma esetében nem kell alkalmazni a R. 9. § (3)-(11) bekezdéseit és a 10. §-át.

10. § (1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

- a jövedelemigazolásokat,

- a lakásfenntartási költségek igazolásáról szóló számlákat.

(4) Lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 38. § szerinti lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

9. Ápolási támogatás

11. § (1) Ápolási támogatás állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén 350%-át.

(2) Nem állapítható meg ápolási támogatás keresőtevékenységet folytató kérelmező részére, amennyiben keresőtevékenységet – otthon végezhető munka kivételével – legalább napi négy órában végez.

(3) E paragrafus alkalmazásában hozzátartozó fogalmára az Szt. rendelkezései az irányadók.

A kérelemhez csatolni kell

- a jövedelemigazolásokat,

- háziorvosi igazolást tartós betegséf fennállásáról.

(4) A támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését a képviselő - testület a szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján rendszeresen ellenőrzi.

(6) Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról,

c.) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(7) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) jogosultságot kizáró körülmény következik be.

10. Gyógyszertámogatás

12. § (1) Gyógyszertámogatásban lehet részesíteni a kérelmezőt

a) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-a, vagy

b) egyedülálló, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 400%-a, és

c) a havi rendszeres gyógyító ellátásának a gyógyszertár által elismert költsége legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-a, továbbá

d) egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyító ellátás költsége tartósan, legalább 6 hónapig fennáll.

(2) A támogatás havi összege a gyógyszertár által igazolt költség, de maximum 10.000,-Ft.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

- a jövedelemigazolásokat,

- a gyógyszertár igazolását a havi gyógyszerkiadásról.

(4) Amennyiben a támogatásban részesített a jogosultság időtartama alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(5) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni.

(6) Gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

11. Gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása

13. §

13. (1) Gyermekintézményi térítési díj átvállalása címén természetbeni támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló vagy egyedülélő esetén a 250%-át.

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg a támogatás, ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A kérelemhez be kell csatolni

- a jövedelemigazolásokat,

- középfokú tanulmányokat folytató gyermek vagy fiatal felnőtt vonatkozásában az oktatási intézmény igazolását a tanulói jogviszony fennállásáról.

(4) A települési támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át a kiállított számla ellenében, melynek havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át.

(5) A települési támogatás egy tanévre szól azzal, hogy ha a kérelmet a tanév közben nyújtják be, akkor a jogosultság fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától jogosult a kérelmező a támogatásra.

III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatás

12. Temetési támogatás

14. § (1) Temetési támogatás címén települési támogatás állapítható meg annak a községben lakcímmel rendelkező kérelmezőnek, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedülélő és egyedülálló esetén a 450%-át.

(2) A temetési támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 300.000,- Ft.

(3) A támogatás a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a.

(4) Amennyiben a temetés költségei a kérelmező családjának a létfenntartását súlyosan veszélyeztetik, a temetési támogatás összege elérheti annak teljes összegét.

(5) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetés napjától számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a jövedelemigazolásokat.

(6) Amennyiben a temetésre kötelezett körülményei indokolttá teszik, a temetési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számlákat bemutatni.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a támogatásban részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

13. Krízistámogatás

15. § (1) Krízistámogatás címén – jövedelmi, vagyoni viszonyoktól függetlenül - adható települési támogatás az alábbi esetekben:

- elemi kár,

- két hetet meghaladó kórházi kezelés,

- nyugdíj, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény

szerint folyósított ellátás igénylése esetén a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt,

- önhibáján kívül fizetésképtelen helyzetben levők esetében a közüzemi szolgáltatásból való kikapcsolás veszélyének fennállásakor,

- átmenetileg nehéz helyzetbe került személyek élethelyzetének javítása érdekében.

(2) E §-ban meghatározott jogcímen a kérelmező részére legfeljebb 50.000,-Ft támogatás nyújtható.

(3) A támogatás nyújtásának feltételéül szabható a krízishelyzet folytán felmerült költségek hitelt érdemlő igazolása.

14. Eseti támogatás

16. § (1) Eseti támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg

a) annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, továbbá

b) annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 400 %-a.

(2) Nem állapítható meg eseti támogatás annak a személynek, aki vagyonnal rendelkezik. A vagyon fogalmát, értékét az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.

(3) Az eseti támogatás pénzbeli ellátásként nyújtható.

(4) Egy naptári éven belül – e rendelet hatályba lépése évének kivételével - az egy háztartásban élő személyek részére együttesen legfeljebb 6 alkalommal nyújtható eseti támogatás címén települési támogatás. E rendelet hatályba lépése évében a települési támogatás címén legfeljebb öt alkalommal kapható támogatás.

(5) Az előzetesen kifizetett eseti támogatás megállapítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség keletkezik számla becsatolása formájában a kifizetéstől számított 15 napon belül. A céltól eltérő felhasználás esetén a támogatásban részesített rosszhiszeműnek minősül és a támogatás visszafizetésére kötelezhető.

(6) Eseti támogatás az alábbi jogcímeken nyújtható:

a) gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vásárlásra,

b) tanköteles korú gyermek, illetve középfokú- vagy felsőfokú tanulmányokat nappali

tagozaton folytató fiatal részére tanszerek-, tankönyvek megvásárlására, illetve osztálykirándulás, táborozás költségeire,

c) tűzifa vásárlására,

d) gyermek-szülő gyámhatósági vagy bírósági határozaton alapuló kapcsolattartás

útiköltségeihez való hozzájáruláshoz,

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás,

f) pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsön,

g) újszülöttek egyszeri támogatása,

h) első lakáshoz jutók támogatása

formájában.

17. § (1) Eseti támogatás nyújtható a 16. § (6) bekezdés a) pontjára tekintettel egyszeri nagyobb kiadást jelentő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vásárlására.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

- a patika vagy a gyógyászati segédeszközt árusító üzlet által kiállított igazolást a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz áráról,

- jövedelemigazolásokat.

(3) A támogatás mértéke legfeljebb az igazoláson szereplő összegig terjedhet.

18. § (1) A 16. § (6) bekezdés b) pontjában foglalt támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyújthatja be.

(2) Nem állapítható meg települési támogatás annak a személynek, aki vagyonnal rendelkezik. A vagyon fogalmát, értékét az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolandó iratok:

- jövedelemigazolások,

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul - ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást - az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról

- névre szóló számla a vásárolt tanszerről, tankönyvről

- kirándulás, vagy táborozás költségeiről az oktatási intézmény által kiállított igazolás.

(4) A támogatás összege

- tanszer esetében legalább 2.000,-Ft,

- tankönyv esetében legalább 5.000,-Ft,

- osztálykirándulás, táborozás esetén az iskola által kimutatott költségek 100%-a.

19. § (1) Tűzifa vásárlása jogcímén kérhető támogatás esetén a kérelemhez csatolandó:

- a jövedelemigazolások.

(2) A támogatás pénzbeli és természetbeni formában is megállapítható. A pénzbeli támogatás összege legfeljebb 40.000,-Ft, természetbeni támogatás esetében maximum 3 m³ fa adható háztartásonként.

20. § (1) A 16. § (6) bekezdés d) pont szerint nyújtandó támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

- a kapcsolattartás szabályozását tartalmazó jogerős hatósági, vagy bírósági határozat

másolatát

(2) A támogatás összege a kapcsolattartás lehetővé tevő legrövidebb útvonalon a tömegközlekedési eszközre vonatkozó mindenkor hatályos díjszabásnak megfelelő összeg.

(3) A támogatásról a jogosult a kapcsolattartást követő 15 napon belül számla bemutatásával köteles elszámolni.

21. § (1) A gyermek fogadásának előkészítése jogcímén igényelhető támogatás gyermek születése, illetve családba való visszakerülése esetében.

(2) A kérelemhez csatolandó iratok:

- a szülés várható időpontjának igazolása,

- gyermek családba való visszakerülését igazoló bírósági vagy hatósági határozat.

(3) A támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege lehet.

(4) A támogatásról a gyermek megszületését, illetve családba való visszakerülését követő 30 napon belül a jogosult nevére szóló számlával kell elszámolni.

22. § (1) Települési támogatás pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható a 15. §-ban felsorolt esetekben.

(2) A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 120.000.- forint lehet.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A kölcsön visszafizetését a kifizetést követő harmadik hónap első napjától számított legfeljebb 12 hónap alatt kell a kérelmezőnek havi részletekben visszafizetni.

(5) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben, aki önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel a válsághelyzetet megoldja, vagy a korábban igényelt szociális kamatmentes kölcsönt nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

22/A. § A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében az év végi ünnepek előtt, a téli időszak többletkiadásainak csökkentésére a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek, valamint a képviselő-testület általi normatív döntéssel a lakosság egyéb, a helyi esélyegyenlőségi programban foglalt célcsoport tagjainak részére vonatkozóan pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást állapíthat meg a képviselő-testület döntésével meghatározott mértékben.

22/B. § (1) Újszülöttek egyszeri támogatására jogosult az a szülő, akinek gyermeke 2016. december 31-ét követően született és megszületésekor börcsi lakóhellyel rendelkezett.

(2) Az eseti támogatás pénzbeli ellátásként nyújtható, melynek összege gyermekenként 50.000,-Ft.

(3) A jogosultság megállapításának feltétele a születés tényének születési anyakönyvi kivonattal történő igazolása, az újszülött lakcímkártyája másolatának becsatolása, valamint, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem haladja meg.

(4) Jelen támogatás elbírálásakor az eseti támogatásokra előírt anyagi helyzetre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

22/C. § (1) Első lakáshoz jutók támogatására jogosult az a 41 év alatti házaspár, aki Börcs közigazgatási területén kíván családi házat vagy lakást építeni, illetve használt családi házat vagy lakást (továbbiakban: lakóingatlan) vásárolni.

(2) A támogatás vissza nem térítendőnek minősül.

(3) A támogatás feltétele:

- házassági igazolása házassági anyakönyvi kivonattal,

- a házaspárnak külön-külön vagy együttesen lakástulajdonuk, illetőleg állandó lakás használati joguk nincs és nem is volt,

- Börcs közigazgatási területén fekvő lakóingatlanra kérhető,

- Börcs Község Önkormányzata javára 5 évi időtartamra elidegenítési tilalom és a támogatás összegéig jelzálogjog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba,

- kérelmezők egy alkalommal és egy ingatlanra kérhetik.

(4) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb

- vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésétől számított 90 napon belül,

- építés esetén a jogerős használatbavételi engedély kiadásáig

lehet benyújtani jelen rendelet 3. számú mellékletét képező formanyomtatványon az adásvételi szerződés és az építéshatóság igazolásának becsatolásával együtt.

(5) A támogatás összege építkezés esetén 200.000,- Ft, vásárlás esetén 150.000,-Ft, utalással történik.

(6) Nem nyújtható támogatás azoknak az állampolgároknak, akik:

a./ a támogatásra irányuló kérelmükben olyan valótlan adatot közöltek, amely számukra jogtalan előnyt jelent,

b./ önkényesen foglaltak el lakást,

c./ lakásszerzésük a Polgári Törvénykönyvről szerinti közeli hozzátartozó ill. hozzátartozó körbe tartozó személyek egymás közötti ingatlanszerzéseként valósulna meg.

(7) A támogatási összeget a mindenkori jegybanki alapkamattal együtt azonnal és egyösszegben vissza kell fizetni, ha a támogatásban részesített a támogatással épült vagy vásárolt lakóingatlant 5 éven belül elidegeníti vagy bérbe adja, vagy nem lakás céljára hasznosítja, illetve a (6) bekezdésben foglaltak valamelyike a támogatás nyújtását követően jut az Önkormányzat tudomására.

(8) A (7) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól mentesül a támogatásban részesített, ha a lakóingatlant házasság felbontása esetén a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetve hatósági vagy bírósági határozat alapján idegeníti el.

IV. Fejezet

Természetbeni ellátások

15. Köztemetés

23. § A köztemetésre az Szt. szabályai alkalmazandók azzal, hogy az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:

a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

HARMADIK RÉSZ

Szociális alapszolgáltatások

V. Fejezet

A szociális alapellátásokra vonatkozó általános szabályok

24. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

VI. Fejezet

Egyes szociális alapszolgáltatások

16. Étkeztetés

25. § (1) Az étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorultaknak.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy,

a) aki hajléktalan, vagy

b) aki 65 év feletti, vagy

c) aki nyugdíjas korú,

a. nyugdíjszerű ellátásban,

b. rendszeres szociális járadékban,

c. rendszeres szociális segélyben részesül.

d) akinek korától függetlenül egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége indokolja az ellátás igénybevételét.

(3) Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással

b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással

c) a jogosult általi elvitellel.

(4) Az étkeztetést az önkormányzat étkeztetésre jogosult szolgáltatóval kötött vállalkozási szerződés útján biztosítja.

(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti állapot fennállását háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítania kérelmezőnek.

(6) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállását évente felül kell vizsgálni.

(7) Az étkeztetésért az ellátásra jogosultak havi jövedelmük - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - alapján az intézményi térítési díj alábbi összegét kötelesek megtéríteni:

Jövedelem	Fizetendő térítési díj (%)
a mindenkori nyugdíj minimum 200%-ig	35%
a mindenkori nyugdíj minimum 350%-ig	50%

(8) Az intézményi térítési díjakról minden évben külön rendelet készül.

17. Házi segítségnyújtás

26. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa alkalmazott a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy vagy külső szervezet útján is biztosíthatja.

(2) -

(3) -

(4) Az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás esetén, ha a házi segítésnyújtásra jogosult havi jövedelme - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, a szolgáltatásért a jogosult személyi térítési díjat köteles fizetni.

(5) A havi személyi térítési díj az óradíj és az adott hónapban gondozásra fordított idő szorzata, amely nem haladhatja meg a gondozott, kiskorú gondozott esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 25%-át, illetve 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett az étkezés is biztosított.

Házi segítségnyújtás esetében

- a szociális segítés óradíja: 200,- Ft,

- a személyi gondozás óradíja: 200,-Ft.

(6) Mind az önkormányzat által, mind a külső szervezet által biztosított házi segítségnyújtás esetében az önkormányzat a tárgyhóra felszámított térítési díj 40%-ának megfizetését átvállalja az igénybe vevő kérelmére, melyet az igénybevételt követő hónap 15. napjáig a közös hivatal házipénztárából fizet ki.

26/A. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők kérelmére az önkormányzat - a jövedelmi/vagyoni viszonyokra tekintet nélkül – átvállalja a szolgáltatásért fizetett díj 50%-át.

(2) A kifizetés az igénybevételt követő hónap 15. napjáig a közös hivatal házipénztárból történik.

18. Családsegítés

27. § (1) A családsegítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2) Az önkormányzat a családsegítést a Rábca Menti Szociális Szolgáltató Ház által - az Sztv. 64. § (4) – (5) bekezdése szerinti általános jellegű segítő szolgáltatások nyújtásával biztosítja.

(3) A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

19. Gyermekjóléti alapellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás

27/A. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Rábca Menti Szociális Szolgáltató Házon keresztül biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családsegítő munkatársnál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családsegítő munkatárs intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c.) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,

d) a szabadidős programok szervezése,

e.) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

27/B. § Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. Térítési díj

27/C. § (1) Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díj mértékét évente külön rendelet szabályozza.

21. Idősek nappali ellátása

27/D. § (1) Az önkormányzat az idősek nappali ellátása szolgáltatást a Rábca Menti Községek Önkormányzatainak Család- és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Rábca Menti Szociális Szolgáltató Ház keretén belül látja el.

(2) Az ellátás igénybe vételének feltételeit a Rábca Menti Szociális Szolgáltató Ház szakmai programja tartalmazza.

(3) A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének a mindenkor hatályos intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelete határozza meg.

VII. Fejezet

HARMADIK/A RÉSZ

Záró rendelkezések

28. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Börcs Község Önkormányzata képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 10/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 14/2011. (IX.6.), a 2/2012. (I.24.) és a 12/2013. (XII.10.) és a 3/2014. (III.4.) önkormányzati rendeletei.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt.-ben foglaltak az irányadóak.

1. melléklet

Települési támogatás

kérelem

Kérem részemre

lakhatási támogatást,

ápolási támogatást,

gyógyszertámogatást,

gyermekintézményi térítési díj támogatást (a megfelelő aláhúzandó)

megállapítani szíveskedjenek, az alábbi adatok, igazolások alapján.

A települési támogatást kérelmező személyes adatai:

a) Név:............................................................. Születési név:......................................................

b) Szül.hely, idő:........................................... Anyja neve:............................................................

c) Családi állapota :................................... Állampolgársága: magyar--bevándorolt--menekült

e) Társadalombiztosítási Azonosítási Jel :...............................................................

f) Lakóhelye:.................................................................................................................................

g) Tartózkodási helye:...................................................................................................................

h) Munkahelye: ........................................... Havi jövedelme......................................................

I) Adóazonosító Jel:……………………………………………………………..(csak aki ápolási támogatást igényel)

A kérelmező családjában/ a háztartásban élők felsorolása:

Név anyja születési rokoni TAJ

(leánykori is) neve hely, idő kapcsolat szám

a)............................................................................................................................................................

Lakóhely:…………………………………………………………………………………………………Tart.hely:…………………………………………………………………………………………………

b)..............................................................................................................................................................

c)..............................................................................................................................................................

d)..............................................................................................................................................................

e)............................................................................................................................................................

f).................................................................................................................................................................

…………………….., 20.......év.................hó..............nap

………................................................

aláírás

Jövedelemnyilatkozat

a becsatolt jövedelem igazolások alapján

A jövedelem eredete	Kérelmezõ jövedelme	Házas társ, élet- társ	Gyer-mek	Gyer-mek	Szülő	Nagy- szülő	Összesen Ft-ban
Munkaviszonyból származó jövedelem és táppénz
Vállalkozásból származó jövedelem
Nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások
GYES, GYED, GYET
Családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás stb.
Önkormányzat, Járási Hivatal és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli ellátás, aktív korúak ellátása, ápolási díj, időskorúk ellátása, rendszeres gyermekvédelmi támogatás stb.)
Egyéb (pl. albérleti díj, értékpapírból, ingatlan, ingóság értékesítésébol szárrmazó) jövedelem
A család, havi nettó jövedelme összesen:

Egy főre/fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem: ….................,-Ft/hó (ügyintéző tölti ki)

……………………, 20...... év .................hó..............nap

...............................

aláírás

Vagyonnyilatkozat

(lakhatási támogatás kérelmezése esetén kell kitölteni)

A kérelmező/család/háztartásban élők vagyona

A. Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év