(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményre) terjed ki.

(1) (1) A 2021. július 1. és december 31. között pótelőirányzatként biztosított támogatások, átvett pénzeszközök, valamint a felhalmozási bevételek előirányzatának növelése miatt a költségvetési rendelet 2. § (1) bekezdésében megállapított
Költségvetési bevételét
+49.854.042 Ft-tal

Költségvetési kiadását
+49.854.042 Ft-tal

Finanszírozási bevételét
+ 1.534.945 Ft-tal

Finanszírozási kiadását + 1.534.945 Ft-tal
módosítja az önkormányzat 2021. évi költségvetését.
2. §
(1) Cirák Község Önkormányzatának a 2/2021. (III.1.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A képviselő-testület az önkormányzat 2021. évi költségvetését:
100.044.178 Ft Költségvetési bevétellel
137.045.793 Ft Költségvetési kiadással
-37.001.615 Ft
-4.804.883 Ft
-32.196.732 Ft Költségvetési egyenleggel
- ebből működési (hiány)
felhalmozási (hiány)
40.065.379 Ft Finanszírozási bevétellel
3.063.764 Ft Finanszírozási kiadással
37.001.615 Ft
Finanszírozási egyenleggel
a bevételek és kiadások főösszegét 140.109.557 Ft-ban
állapítja meg.

(1) A 2021. július 1. és december 31. között pótelőirányzatként biztosított támogatások, átvett pénzeszközök, valamint a felhalmozási bevételek előirányzatának növelése miatt a költségvetési rendelet 2. § (1) bekezdésében megállapított
Költségvetési bevételét
+49.854.042 Ft-tal

Költségvetési kiadását
+49.854.042 Ft-tal

Finanszírozási bevételét
+ 1.534.945 Ft-tal

Finanszírozási kiadását + 1.534.945 Ft-tal
módosítja az önkormányzat 2021. évi költségvetését.
2. §
(1) Cirák Község Önkormányzatának a 2/2021. (III.1.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A képviselő-testület az önkormányzat 2021. évi költségvetését:
100.044.178 Ft Költségvetési bevétellel
137.045.793 Ft Költségvetési kiadással
-37.001.615 Ft
-4.804.883 Ft
-32.196.732 Ft Költségvetési egyenleggel
- ebből működési (hiány)
felhalmozási (hiány)
40.065.379 Ft Finanszírozási bevétellel
3.063.764 Ft Finanszírozási kiadással
37.001.615 Ft
Finanszírozási egyenleggel
a bevételek és kiadások főösszegét 140.109.557 Ft-ban
állapítja meg.

a bevételek és kiadások főösszegét 86.704.708 Ft-ban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

(5) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának maradványának igénybevételét rendeli el.

(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. ^[1]

A Képviselő-testület az önkormányzat 2021. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2021. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.,9.3. mellékletek szerint határozza meg.

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) Az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében normatív jutalmak és céljuttatás, projektprémium költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen a törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 20%-áig, vállalható kötelezettség.¹

(5) Az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekállományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés az Ávr. és a belső szabályzat szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.²

(6) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki. ^{[5] .}

(7) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig ^[6] az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(8) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(9) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 500.000.- Ft összeghatárig - mely esetenként a 100.000.-Ft összeghatárt nem haladhatja meg - a polgármesterre átruházza.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2021. december 31-ig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként ^[7] ,……….. (a döntése szerinti időpontokban), de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(8) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a eseti megbízás útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

^[5] Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti.