1. § A rendelet hatálya kiterjed Csapod Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) vagyonára, az Önkormányzat tulajdonában lévő:

2. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek meghatározását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagyonelemek meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemek meghatározását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó ingatlan vagyonának meghatározását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5) Az (1) - (3) bekezdésekben meghatározott vagyonelemeken és vagyontárgyakon kívül miden egyéb az Önkormányzat forgalomképes vagyonának minősül.

3. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Petőháza - Csapod Körjegyzőség tartja nyilván a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai az ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, illetve a kataszterben való átvezetéséről a körjegyző gondoskodik. 3. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Csapod Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Petőháza–Csapod Körjegyzőség látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az Önkormányzatot illetik meg.

5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Csapod Község polgármestere képviseli.

(2) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

(3) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek a (2) bekezdése szerinti felhatalmazásokon alapuló tevékenységről.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

6. § A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzatot gazdasági társaságban való részvétele esetére megillető tagsági jogokat. A gazdasági társaság ülésein az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott személy képviseli.

7. § Az önkormányzat Képviselő-testülete minősített többséggel dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

8. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló testület, szerv, személy vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági vagy bírói eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, illetve az ügyfél és a peres fél jogát.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetőleg annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba vagy bérbe adó jogait és kötelezettségeit.

9. § (1) A vagyonkezelői jog a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően vagyonkezelési szerződéssel jön létre.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,1 %-a.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

10. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

(3) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

(4) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(5) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben, jogszabályban meghatározott módon hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

12. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 10. § (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő azon nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére, illetve a vagyon a feladatai ellátását szolgálja-e.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak értékét.

13. § A Képviselő-testület a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben az önkormányzatot megillető követelésről:

14. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

(3) Ingatlantulajdon megszerzése estén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően az ingatlan vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

15. § Képviselő-testület jogszabályban meghatározott, vagy önként vállat feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

16. § (1) A rendelet 5. § (1) – (2) bekezdésében meghatározott vagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) A forgalomképtelen vagyon eredeti rendeltetésének betöltéséhez nem szükséges része, a rendeltetés sérelme nélkül, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével hasznosítható.

(3) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása (esetenkénti bérbeadás), ha a vagyon hasznosítására irányuló szerződés az l évet nem haladja meg a vagyonkezelői szerződésben megjelölt személy hatáskörébe, ha vagyonkezelői szerződés megkötésére nem került sor a polgármester hatáskörébe tartozik. A hasznosításról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(4) A polgármester vagy a vagyonkezelői szerződésben megjelölt személy a (3) bekezdésben gyakorolt hatáskörében gondoskodik a vagyontárgy használatára vonatkozó megállapodás, szerződés megkötéséről.

17. § (1) A rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon eredeti rendeltetésének betöltéséhez nem szükséges részének – a rendeltetés sérelme nélküli – hasznosítása (esetenkénti bérbeadás), ha a vagyon hasznosítására irányuló szerződés az l évet nem haladja meg a vagyonkezelői szerződésben megjelölt személy hatáskörébe, ha vagyonkezelői szerződés megkötésére nem került sor a polgármester hatáskörébe tartozik. A hasznosításról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(3) A polgármester vagy a vagyonkezelői szerződésben megjelölt személy a (2) bekezdésben gyakorolt hatáskörében gondoskodik a vagyontárgy használatára vonatkozó megállapodás, szerződés megkötéséről.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítését, hasznosítását

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

19. § (1) Ingatlan vagyon tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét az értékesítésről vagy megterhelésről szóló döntés meghozatalát megelőző 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés képezi.

(2) A képviselő-testület a vagyontárgyak értékesítése vagy megterhelése esetén a vagyontárgy értékét

(3) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe a vagyonérték.

(4) Vagyontárgynak az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén a 12 hónapra számított időarányos bérleti, használati díjat kell érteni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazáskor a vagyontárgyak külön – külön számított értéke az irányadó.

20. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása a 24. §-ban meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmazásával történik.

(2) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános és zártkörű pályázati eljárás, és árverés útján, amelynek kiírásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani.

(4) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános és zártkörű pályázati eljárás, és árverés útján, amelynek kiírásáról a Képviselő-testület dönt.

(5) Nyilvános pályázatot kell kiírni önkormányzati vagyon értékesítésekor, ha az ingatlan vagyontárgy értéke a 25 millió Ft-ot, az ingó vagyontárgy értéke a 10 millió Ft-ot meghaladja. Értékhatártól függetlenül, zártkörű pályázatot kell kiírni ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(6) Az árverés az ingatlan és ingó vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók részvételével megvalósuló versenyeztetése, amelyek során a vételár a nyilvános liciten kialkudott legmagasabb ajánlati ár.

21. § (1) A pályázatot a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja ki. A pályázati kiírásban meg kell jelölni, hogy a pályázat egy vagy két fordulós lesz.

(2) A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat hirdetőtábláin kell kifüggeszteni és az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(4) A pályázatok leadására határnapot kell megjelölni, amelyhez a felhívás közzététele és a pályázat határnapja között legkevesebb l5 naptári napot kell biztosítani.

(5) A benyújtott pályázatokat a pályázat elbírálásáig titkosan kell kezelni.

(6) A zártkörű pályázatról az érintettnek legalább kettő ajánlattevőt egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni, a pályázati felhívás megküldésével.

22. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmazni kell:

(2) Az érvényes pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. Az elbírálásnál valamennyi szempontot figyelembe véve az összességében legelőnyösebb ajánlat mellett kell dönteni, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával.

(3) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon a polgármester hirdeti ki. Zártkörű pályáztatás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

23. § (1) Árverés esetén az árverési hirdetményben meg kell jelölni:

(2) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen személyesen,vagy meghatalmazottja útján megjelenik, nyilatkozik, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, árverési előlegként a kikiáltási ár l0 %-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

(3) Az árverés bezárása után a jegyzőkönyvben kell rögzíteni az árverés lefolyását. A jegyzőkönyvet az árverést vezető, a jegyzőkönyvvezető és az árverési vevő írja alá.

24. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a vagyonelem a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján, versenyeztetés nélkül értékesíthető

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2003.(VII. 1) Önkormányzati rendelet és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2003.(VII. 1) Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2011. (VII. 26.) önkormányzati rendelet.