Csapod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a településképi védelemről
Hatályos: 2017. 12. 20- 2019. 05. 30Csapod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a településképi védelemről
Csapod község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Csapod község helyi építési szabályozásáról és szabályozási tervéről szóló 16/2005. (XII.8) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival, valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla;
3. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékekről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat;
4. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész;
5. Helyi egyedi védettségű építmények: az önkormányzat által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás;
6. Helyi egyedi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi;
7. Helyi területi védett településkarakter: e rendelet által védetté nyilvánított településszerkezet, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese;
8. Helyi területi védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet;
9. Helyi területi védett utcakép: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatát, tömegének, jellemzően paramétereinek megőrzését jelenti;
10. Helyi területi védett településkép: külső településkép, belső településkép, utcakép;
11. Helyi területi védett a település táji környezet: a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet.
12. információs vagy más célú berendezés.: plakátok, hirdetések elhelyezésére szolgáló közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2 -nél kisebb felületű reklámberendezés és a tájékozódást segítő, közterület elnevezéseket és az adott közterületen vállalkozások nevét tartalmazó berendezés.
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem célja, feladata
3. § (1) A település településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a nyilvánossággal történő megismerése.
2. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 23/C. § (3) bekezdése helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekre terjedhet ki.
(2) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott területeket.
(3) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdése helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.
(4) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott helyi értékeket.
3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai, a védett érték nyilvántartása
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján vagy hivatalból indult eljárás alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vagy helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;
b) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását;
c) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész);
d) a védelem indoklását;
e) fotódokumentációt a védendő értékekről és környezetéről.
(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt Csapod Község Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
6. § A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a polgármester végzi. A helyi védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat és az annak alapján, a 2. melléklet szerinti tartalommal készülő értékvédelmi dokumentáció szükséges.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a helyi védettség kezdeményezőjét,
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
c) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, használóját, ha az nem azonos a tulajdonossal
d) területi védelemnél az érintett közművek üzemeltetőit.
(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésében meghatározott érdekelteket.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, valamint az illetékes építésügyi hatóságot és a döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(5) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(6) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) Az 1. mellékletben szereplő helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei (tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi stb.) szerepe nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni.
(6) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(7) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
10. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(3) Helyi egyedi védettségű építmény csak a védelem megszüntetése után bontható, úgy, hogy a bontandó épületről értékvizsgálatot kell készíteni.
5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § Az 1. melléklet 1. pontjában megjelölt helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
a) a történetileg kialakult jellegzetes szerkezet, telekosztás, utca vonalvezetés megőrzendő. A területen csak olyan telekalakítás engedélyezhető, amely az eredeti telekstruktúrát lényegében nem változtatja meg, két egymás melletti telek nem vonható össze.
b) felújítások, bővítések, újjáépítések esetén a védett területeken településszerkezeti és utcaképvédelmi szempontból a kialakult hangulat és légtérarányok, a hagyományos szabályozási vonalak, építési vonalak, hagyományos oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés megőrzendők.
c) a településképet meghatározó beépítés földszintes, tetőtérbeépítés úgy megengedett, ha az épület tömegaránya, tetőformája, homlokzati megjelenése nem változik.
d) az utcai kerítés hagyományos tömör falazott vakolt kialakítású lehet, vagy fa külső burkolattal készülhet, fa kapuzattal, vagy fa külső burkolattal ellátottan.
12. § Az 1. melléklet 2. pontjában megjelölt helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények
a) a helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő;
b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatkialakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodni;
c) az épületek hagyományos homlokzati kialakítása a vakolt-meszelt külső homlokzattal és lábazattal, a homlokzati részletek, vakolatdíszek megőrzésével, a nyílászárók eredeti arányának megőrzésével, és hagyományos színek (pl: fehér, sárga) alkalmazásával biztosítható;
d) anyaghasználatban, külső homlokzatképzés tekintetében a hagyományos anyagok és technológiák alkalmazandók: tégla, cserép, vakolt festett homlokzat, mázolt vagy pácolt faszerkezetek és nyílászárók;
e) épületet felújítani, átalakítani csak az épület eredeti formavilágának megtartásával lehet;
f) melléképület csak főépület oldalhatáron álló homlokzatának meghosszabbított vonalára helyezhető el, javasolt az összeépítésük a főépülettel. Anyaghasználatában és tömegformálásában igazodni kell a főépülethez;
g) az épületek magastetősek lehetnek, a hagyományos formák és arányok megtartandók,
h) épületben tetőablak csak síkban fekvő helyezhető el az oldalkert, hátsókert felé, az utcai homlokzat felöli tetőn tetőtéri ablak nem helyezhető el,
i) az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró berendezés (pl: parabola, klíma),
j) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó;
k) a védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § Településképi szempontból meghatározó területeket az 3. melléklet tartalmazza.
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) Több rendeltetési egységet tartalmazó épület részben vagy egészben történő felújítása, átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett az épület teljes homlokzatának harmonikus megjelenését nem eredményező, és a településképbe nem illeszkedő anyaghasználat alkalmazása.
(2) Előkerti kerítés anyaga hullámlemez és cementlap, nagytáblás fémlemez, nyersbeton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.
(3) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények – gazdasági területek épületeinek kivételével - a közterületről is látható tetőfedésének anyaga cserép vagy hasonló esztétikai értékű pikkelyes fedőanyag lehet; hullámpala, bitumenes-hullámlemez, műanyag-hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, fémlemezfedés valamint egyéb nagytáblás fedőanyag nem alkalmazható
8. Településképi szempontból meghatározó területi követelmények
15. § (1) Épületet az adott telken úgy kell elhelyezni, hogy a környezet természeti adottságait is figyelembevéve a településképbe illeszkedjen
a) az adott utcavonal-vezetéshez alkalmazkodva, az építési helyen belüli beépítés telepítésének módjában, és az épületek közötti kellemes légtérarányok megtartásával,
b) rendeltetésében és használat módjában.
(2) Több ütemben történő építkezés esetén, a helyes beépítési sorrend megválasztásánál, a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartása mellett, elsődleges szempont a településképi illeszkedés.
(3) Magastetős épület szélességi és hosszanti méretét és ezek arányát, úgy kell megválasztani, hogy az épületet tekintve önmagában és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok ne alakuljanak ki.
(4) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz, valamint a közterület használati módjához illeszkedően kell kialakítani.
(5) Közterület alakítási terv készítése kötelező a 4. mellékletben lehatárolt területre.
9. Településképi szempontból meghatározó egyedi követelmények
16. § (1) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy
a) az alaprajzi elrendezésből adódó tömegformálása,
b) a tetőidom formája,
c) a tetőgerincnek az utcavonalhoz képest meghatározó iránya,
d) a tetőhajlásszög mértéke,
e) esetleges tetőfelépítmények kialakítása
összhangban legyen a környező épületekkel.
(2) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy a
a) homlokzat tagolása, a homlokzati nyílások kiosztása,
b) az épület rendeltetése és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra vonatkozó építészeti megoldásokkal,
c) a homlokzat színezése,
d) az alkalmazott homlokzati anyaghasználata
illeszkedjen az településképbe.
(3) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen.
(4) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, klímaberendezést az utca felé néző épülethomlokzatokra telepíteni nem lehet.
(5) Parabola antennát utca felé néző épülethomlokzatokra telepíteni nem lehet.
(6) Síktáblás napelemet, napkollektort utca felőli tetőfelületen elhelyezni nem lehet.
(7) A zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetén előnyben kell részesíteni a táji- termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat, törekedni kell a 5. melléklet 1. pontjában szereplő őshonos növényfajok telepítésére. A 5. melléklet 2. pontjában szereplő inváziós növényfajták telepítése tilos.
(8) A telekhatár és az úttest közötti közterületen, az ingatlan előtt a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerinti szélességben és anyaghasználatban létesíthető burkolt felület.
(9) A közterület anyaghasználatánál a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető-árok, zöldsáv kialakítása utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.
17. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla) létesíthető.
(2) Vállalkozást népszerűsítő cégtábla, cégfelirat, címtábla -- gazdasági terület kivételével-- kerítésen kizárólag előkertes beépítés esetén helyezhető el.
(3) Vállalkozást népszerűsítő cégtábla, cégfelirat, címtábla, valamint ezek tartószerkezete tetőfelületen, valamint közterületről látható elő- és oldalkertben nem helyezhető el.
(4) A (1) bekezdés szerinti cégért, cégtáblát, cégfeliratot, címtáblát úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezendő berendezés számában, méretében, az elhelyezési magasság, betűnagyság, színvilág tekintetében illeszkedjen az épület homlokzati kialakításához (homlokzat tagolás, nyílászárók kiosztása).
(4) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla csak káprázatmentes kialakítású lehet, fényfelirat nem alkalmazható.
(5) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
10. A településképi szempontból meghatározó táji- és természetvédelmi területek megállapítása
18. § (1) Településképi szempontból meghatározó táji- és természetvédelmi területeket az 6. melléklet tartalmazza.
(2) A természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területeken a vonatkozó előírások szerint elhelyezhető építményeket telepíteni és kialakítani úgy lehet, hogy a
a) a terület természeti állapotának megtartása,
b) a természeti állapotának javítása,
c) a tájkarakterek minőségének megóvása,
d) a kilátás- és rálátásvédelem biztosítása,
e) és a területfelhasználásra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett
összhangban legyen a természeti területtel és illeszkedjen a településképhez.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. Reklámokra és reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
19. § A reklámok közzétételére, a reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
20. § (1) Az információs vagy más célú berendezés és közművelődési hirdetőoszlop a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető, jellemzően fa vagy fém anyaghasználattal, a településképhez való illeszkedés igazolásával.
(2) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel és az önkormányzattal kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el. A plakátok kihelyezését a közművelődési hirdetőoszlop működtetője végzi. Közművelődési célú hirdetőoszlopon ragasztással tilos plakátot közzé tenni.
(3) Az Önkormányzat által létesített információs berendezésen reklám kihelyezését az Önkormányzat végzi. Az információs berendezésen ragasztással tilos plakátot közzé tenni.
(4) Az utasvárók teljes felületén reklámot közzétenni nem lehet.
(5) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(6) Az információs vagy más célú berendezés és közművelődési hirdetőoszlop telepítésénél figyelemmel kell lenni a 7. mellékletben foglalt fényszennyezés elkerülését szolgáló szabályokra.
21. § (1) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester a Tktv. 11/B. § (1) – (2) bekezdésében, az Rr-ben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.
(2) Építési tevékenység idejére építési reklámháló Rr. rendelkezései szerint kihelyezhető a polgármester engedélyével.
12. A felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és egyéb műszaki létesítmények elhelyezési szabályai
22. § (1) A település teljes közigazgatási területén sajátos építményeket, műtárgyakat és egyéb műszaki létesítményeket elhelyezni
a) a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős tervének,
b) a HÉSZ előírásának,
c) a vonatkozó hatósági előírásoknak,
d) és a településképi és esztétikai szempontok figyelembevételével lehet.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlés sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére -- (1) bekezdés figyelembevétele mellett -- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) (továbbiakban: OTÉK) 26. § (1) bekezdésében meghatározott területek alkalmasak.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. § (1) A településkép védelme érdekében az önkormányzati főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A településképi szakmai konzultáció kérelmezése legalább egyszer kötelező:
a) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési munkákra,
b) helyi (területi és egyedi) védelem alatt álló épületek építési munkáira,
c) közterület használhatóságát éríntő építési munkákra.
(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani: e rendelet 8. melléklete szerinti adatlapot kitöltve, valamint dokumentációt 2 példányban. A csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival. Egyéb esetekben a tervezett tevékenység megítéléséhez szükséges dokumentációt kell benyújtani.
(4) A szakmai konzultáció során az önkormányzati főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi.
14. Településképi véleményezési eljárás
24. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Tr. 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a bontási és használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével.
25. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatáshoz a kérelmezőnek papír alapon a 9. melléklet szerinti kérelmet kell a polgármesterhez benyújtani és a Tr. településképi véleményezési eljárásban alkalmazandó építészeti-műszaki dokumentáció tartalmára vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációt kell az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) felölteni, melyhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani.
(2) A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza és a Tr. településképi véleményezési eljárásban meghatározott eljárási rend szerint adja ki.
26. § (1) A településképi véleményezési eljárás során a Tr. településképi véleményezési eljárásra vonatkozó rendelkezésein túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) figyelembe veszi-e az Településképi Arculati Kézikönyvben a településképi megjelenésre, illeszkedésre vonatkozó építészeti javaslatokat,
b) ha volt ilyen, akkor figyelembe veszi-e a szakmai konzultáció során készült emlékeztető javaslatokat,
c) az a) és b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelentést eredményez-e.
(2) A beépítés telepítési módjával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés telepítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütembe megvalósuló új beépítés esetén biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés magvalósíhatósága, valamint a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
e) természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területekkel határos beépítéssel bíró településrészek beépítés telepítési módjánál érvényesül-e a természeti környezet látványának megóvása.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
(4) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve átalakuló épített környezethez,
b) külső megjelenés (homlokzatok tagolása, nyílászárok kiosztása, alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe) összhangban van-e a környező beépítéssel, környező beépítés hiányában a településre jellemző helyi sajátosságokkal,
c) a terv javaslatot ad-e az épület homlokzatán elhelyezendő, a rendeltetéssel összefüggő cégfelirat, cégtábla, cégér felületek elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési, tartozékai elhelyezésére,
e) a tetőzet kialakítása tetőidom, hajlásszög és tetőfelépítmények—megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.
f) a határoló közterülettel való harmonikus kapcsolat kialakítása érdekében az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra tesz-e a terv megfelelő javaslatokat;
g) az esetleges közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
h) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a diszvilágító és hirdető berendezések kialakítását
15. Településképi bejelentési eljárás
27. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
aa) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
ab) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
ad) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
ae) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
af) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
ag) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
ah) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
ai) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
aj) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építésére,
ak) a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 50 cm-nél nagyobb, de 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása
al) közterületi kerítés, közterületről látható kerti építmény, tereplépcső építése, meglévő átalakítása, bővítése.
am) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, árnyékoló közterületen látható elhelyezése,
an) magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
ao) közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése
esetén, akkor ha a településképet érintik.
b) meglévő építmények– részben vagy egészében történő—új rendeltetés kialakítását megelőzően,
c) az építmény homlokzatára és kirakatportálon rögzített cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.
d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében az Rr.-ben szereplő általános elhelyezési és e rendeletben meghatározott településképi követelmények tekintetében.
28. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt a rendelet 10. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.
(2) A bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a településrendezési eszközben és ezen rendeletben foglalt előírásoknak és illeszkedik-e a Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott javaslatok szerint a településképbe. A reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a polgármester vizsgálja továbbá, hogy a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(3) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.
(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása alapján, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(5) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
29. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Polgármester a reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt.
16. Településképi kötelezési eljárás
30. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le
a) a településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az építési tevékenység során az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértették;
b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata ezen rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes;
c) e rendelet szerint kötelező településképi szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén;
d) a településképi szakmai konzultációban készített emlékeztetőben foglaltak megsértése esetén;
e) a településképi véleményezési eljárásban hozott településképi véleményben foglaltak megsértése esetén;
f) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megsértése esetén.
(2) Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás rendelkezései az irányadók.
(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét, a jogsértés megjelölését és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét
16. A településképi bírság
31. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy a településképi kötelezésben foglalt kötelezés végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(2) A bírság kiszabására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
(3) Az eljárás lefolytatására az e rendeletben foglalt eltérésekkel a közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.
(6) A településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(7) A közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül Csapod Község Önkormányzatának 59100308-10041022 számú költségvetési elszámolási számlájára banki utalással vagy készpénzátutalási megbízással kell megfizetni.
TELEPÜLÉSKÉPI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
32. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza.
(2) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 20 %-áig, maximum 150 000 Ft-ig terjedhet.
(3) A támogatási kérelmeket minden év január 1 - 31. napjáig terjedő és július 1- 31. napjáig terjedő időszakokban lehet benyújtani a Képviselő-testülethez. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(4) A támogatási kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdoni lap másolatát, az elvégzendő munka leírását, költségvetését, engedélyköteles munka esetén az építési engedélyezési tervet és jogerős építési engedélyt.
(5) A január 1. – 31. közötti időszakban benyújtott támogatási kérelmekről a márciusi, a július 1 - 31. közötti időszakban benyújtott támogatási kérelmekről a szeptemberi ülésén dönt az Önkormányzat Képviselőtestülete.
(6) A támogatási szerződés megkötésére a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kerül sor.
(7) A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
(8) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a.)Csapod Község Önkormányzat Képviselő-testületének Csapod község helyi építési szabályozásáról és szabályozási tervéről szóló 16/2005. (XII.8) Önkormányzati rendelet a) 10. § (7) a) - d) pontja és (9) bekezdése; b) 11. § (5) a) - d) pontja és (6) bekezdése; c.) 14. § (5) bekezdése; d)15. § (2) - (3) bekezdése; e)29. § (1)-(5) bekezdése; f) 30. § (1)–(3) bekezdése; g) 31. §(1)-(3)bekezdése.b.) Csapod Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017.(X. 3.) önkormányzati rendelete.