Csáfordjánosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (III. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2020. 01. 01- 2024. 12. 31Csáfordjánosfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016. (III. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
2020.01.01.
Csáfordjánosfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 5. § a) b) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Általános rendelkezések
Az önkormányzat az alábbi adó bevezetését rendeli el:
1.) építményadó
2.) iparűzési adó
1. Építményadó
2. §
Adókötelezettség
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
(2) Nem lakás céljára szolgáló építmény minden olyan épület, amely nem minősül lakásnak.
(3) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges
- épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével,
- épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet.
(4) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed azok rendeltetésétől, illetve használatától függetlenül.
3. §
Az adó alanya
(1) A rendelet alkalmazásában adóalany:
- a magánszemély,
- a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
- a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk részarányában kötelesek az adót megfizetni.
(4) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(5) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
4. §
Az adó alapja
Az adó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
5. §
Az adó mértéke
(1) Az adó mértéke:
a.) Lakóingatlan vonatkozásában 500 Ft/m2/év
b.) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében:
- magánszemély tulajdonában lévő üzlet, műhely, szálláshely, iroda, egyéb helyiség esetén 200 Ft/m2/év
- gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő üzlet, műhely, iroda, szálláshely vagy egyéb ingatlan esetén 300 Ft/m2/év.
6. §
Adómentesség
(1) Mentes az építményadó alól az 1990. évi C. törvény 13. §-ában meghatározottakon túl: a magánszemély tulajdonában lévő lakás, amelyben a magánszemély adóalany Csáfordjánosfa településen állandó jellegű lakóhelyet létesített, és amelyet életvitelszerűen otthonul használ.
(2) Mentes az építményadó alól az a lakás, amely az 1.) bekezdés szerinti tulajdonosának a le és felmenő hozzátartozója a bejelentett állandó lakos,
(3) Mentes az adó alól a sportegyesületek, sportkörök használatában lévő sportolási célokat szolgáló épület és sportcsarnok.
7. §
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése
(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.
(2) Engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építményeknél az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(3) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) az építmény tulajdonosa köteles az adóhatóságnak a változást követő 30 napon belül bejelenteni. A változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(4) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
2. Iparűzési adó
8. §
Az adókötelezettség és az adó alanya
(1) Az adókötelezettség alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: helyi adókról szóló törvény) 35. § (1) bekezdésében meghatározott adókötelezettséget kell érteni.
(2) Az adó alanyai alatt a helyi adókról szóló törvény 35. § (2) bekezdésében meghatározott adóalanyokat kell érteni.
(3) Adóköteles iparűzési tevékenységre a helyi adókról szóló törvény 36. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni.
9. §
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység
(1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység meghatározására a helyi adókról szóló törvény 37. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység keletkezésére és megszűnésére a helyi adókról szóló törvény 38. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának meghatározása a helyi adókról szóló törvény 39. § (1) - (2) bekezdésében, valamint a 39/A - 39/B. §-ban meghatározottak szerint történik.
10. §
Adómentesség
Adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, amelynek a helyi adókról szóló törvény 39. § (1) bekezdése vagy a 39/A. § vagy a 39/B. § alapján számított vállalkozási adóalapja nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot.
11. §
Adókedvezmény
(1) Adókedvezmény illeti meg azt a vállalkozót, amelynek a helyi adókról szóló törvény 39. § (1) bekezdése vagy a 39/A. § vagy a 39/B. § alapján számított vállalkozási adóalapja nem haladja meg a 2.500.000 Ft-ot.
(2) Az adókedvezmény mértéke az adóalap után kiszámított adó 50 %-a.
(3) A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet a helyi adókról szóló törvény 39/D. § szerint lehet igénybe venni.
(4) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 2 %, amelyet a 2.500.000 forintot meghaladó vállalkozási adóalap után kell megfizetni.
12. §
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
(1) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység meghatározására a helyi adókról szóló törvény 37. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység keletkezésére és megszűnésére a helyi adókról szóló törvény 38. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának meghatározása a helyi adókról szóló törvény 39. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint történik.
(4) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a helyi adókról szóló törvény 37. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként egységesen 5.000 Ft.
13. §
Az adó beszedése
Az önkormányzati adóhatóság - a helyi adókról szóló törvény 42. § (5) és (7) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával - az 5.000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra, az adótartozásra készpénzbefizetést köteles elfogadni.
14. §
Egyéb rendelkezések
Az e rendeletben szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2016. év április hó 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a képviselő-testület helyi iparűzési adóról szólól 16/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete, valamint az építményadóról szóló 13/2005. (XII.8.) és az azt módosító 4/2006. (II.20.) önkormányzati rendeletek.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző az Sz.M.Sz-ben meghatározott módon gondoskodik.