Csér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2009. 10. 05Csér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Csér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következő rendeletet alkotja:
1. § A rendelet
2. § (1) A rendelet hatálya Csér község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) Kötelező szabályozási elem
a) a beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területek határvonala
b) a belterületi határ vonala
c) a módosított belterületi határ vonala
d) a szabályozási vonal
e) az eltérő felhasználású területegységek határvonala
f) az építési övezetek határvonala
g) az építési hely határa
h) a megszűntető jel.
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (3) bekezdésben és a 4. § (5) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály1 szerinti előírásokat.
(3) Az eltérő felhasználású területegységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.
(4) Irányadó szabályozási elem az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a) Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek-átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek-átalakítás engedélyezhető.
(3) A beépült, vagy kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
(4) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.
(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és vegyes terület-felhasználású telektömbökben az építési helyen belül annak előkerti határvonalától számított 10 méteres távolságon belül álló épületek, épületrészek utcai homlokzatmagassága3 és utcai homlokzatszélessége4 a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
(5) A főépületek tető hajlásszöge 38-45 között lehet.
(6) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(7) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (6) bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
(8) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet, legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie.
7. § (1) Vízvédelmi besorolás:
a) felszín alatti vizek: felszíni szennyezésre érzékeny terület5
b) felszíni vizek: 3. vízminőség védelmi kategória6
(2) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(3) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
a) fák, bokrok 100 pollen/m3
b) fűfélék 30 pollen/m3
(4) A közigazgatási területen a regionális komplex hulladékkezelő telep kivételével hulladék-lerakóhely nem alakítható ki.
(5) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
8. § (1) Az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó területeket és az ex lege védett lápokat az 1. sz. függelék tartalmazza.
9. § (1) Helyi védelem
10. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
Védőtávolságok, védőterületek
11. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, zöldterületei és üdülő területei körüli 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
12. § (1) A település közigazgatási területe a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:
13. §
|
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező |
|||
|
szabadonálló) |
beépítettség % |
|||
elem |
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
||
megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
legkisebb |
legkisebb |
legkisebb |
||
1. Lakóterület
14. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
kialakult telekosztású, nagyrészt |
beépítetlen, új telekalakítású tömbben, |
|||
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
|
előkert |
kialakult |
5,0 m |
||
oldalkert |
3,0 m |
6,0 (4,5 m) |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m) |
6,0 m (4,0 m) |
||
Lf |
Lf O 30/50 |
|||
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
az illeszkedés szabályai szerint |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/ |
30% |
30% |
legkisebb zöldfelület /%/ |
40% |
50% |
||
Épület |
megengedett |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
az illeszkedés szabályai szerint |
4,5 m |
|
alakítható |
legkisebb |
14,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére |
18,0 m |
legkisebb |
30 m |
50,0 m |
||
legkisebb |
600 m2 |
900 m2 |
||
Egyéb |
Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az
4. § (2) b., pontját és a
6. § (4) bekezdés előírásait figyelembe kell venni. |
2. Vegyes terület
15. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
kialakult telekosztású, nagyrészt |
beépítetlen, új telekalakítású tömbben |
|||
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
|
előkert |
kialakult |
5,0 m |
||
oldalkert |
3,0 m |
6,0 m (4,5 m) |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m (4,0 m) |
6,0 m (4,0 m) |
||
Vt O 35/45 |
|||
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
|
|
megengedett |
legnagyobb beépítettség /%/ |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
|
||
|
megengedett |
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
|
alakítható |
legkisebb |
20,0 m |
|
Telekalakítás |
legkisebb |
35,0 m |
|
legkisebb telekterület /m2/ |
800 m2 |
||
Egyéb |
Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az
4. § (2) b., pontját és a
6. § (4) bekezdés előírásait figyelembe kell venni. |
3. Gazdasági terület
16. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) egyéb ipari terület Gipe
4. Egyéb ipari terület
17. § (1) A területen (jele: Gipe ) a feldolgozóipar, építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolási céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, kereskedelmi épületek építhetők.
(2) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni.
(3) Az ipari területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, Gipe
b) üzemi zaj megengedett értéke: nappal: 60 dB/A
Gipe SZ 50/30 |
||
Az építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
|
megengedett legnagyobb beépítettség: |
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület |
|
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság |
|
|
kialakítható legkisebb |
|
Építési hely határai |
|
|
5. Üdülőterület
18. § (1) Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) üdülőházas üdülőterület Üü
„b) üdülőházas terület „cséri tavak területén” Üü1
c) kemping „cséri tavak területén” ÜüKemping”
(2) Az üdülőházas üdülőterület temetői védőtávolságon kívül eső részén sátorhelyek alakíthatók ki, valamint a tábor működéséhez szükséges kiszolgáló épületek helyezhetők el. A temetői védőtávolságon belül eső részén épület nem építhető, építmény nem helyezhető el, a területet zöldterület részére kell fenntartani.
(3) Az üdülőterület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
a) közüzemi villamos energia vezetékkel,
b) közüzemi ivóvízvezetékkel,
c) a csatornahálózat elkészültéig zárt szennyvíztározóval, a szennyvízcsatorna megépülte után a zárt tározókat fel kell számolni,
d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(4) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
6. Különleges terület
19. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) temető KT
b) regionális komplex hulladékkezelő telep KH
c) szennyvíztisztító telep KSzT
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
H SZ 40/40 |
||
Az építési hely |
Elhelyezkedése |
szabadonálló |
|
Legnagyobb beépítettség /%/ |
|
Legkisebb zöldfelület |
40 % |
|
Épület |
Legnagyobb építménymagasság |
|
Szélesség /m/ |
kialakult |
|
Telekalakítás |
Mélység /m/ |
kialakult |
(minimális méretek) |
Telekméret /m2/ |
kialakult |
1. Közlekedési és közműterület
20. § (1) A közlekedési és közműterületek besorolása a sajátos használat szerint:
a) közútterület KÖu
b) közműterület Köm
(2) A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák. A tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli, a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
2. Zöldterület
21. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint
a) közpark Z kp
(2) A közpark övezete a használat szerint az alábbi övezetbe sorolt:
a) horgásztó övezete Z kp horgásztó
b) sátorhely övezete sátorhely
(3) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
(4) A Z kp horgásztó övezetben
a) egy darab, legfeljebb 200 m2 alapterületű közös használatú horgászház, a horgászeszközök tárolására szolgáló, egyenként legfeljebb 12 m2 alapterületű építmény, valamint legfeljebb 2 db önálló illemhely építhető
c) az építmények egymáshoz 10 m-nél közelebb nem kerülhetnek
d) a vízparton fedett, nyitott horgászállások építhetők
e) horgászállások egymástól legalább 10,0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re benyúlóan építhetők
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m, a megengedett legnagyobb beépítettség a vízfelületen kívüli telekterület 2%
g) az övezetben a vízfelületen kívüli telekterület minden megkezdett 500 m2-e után egy parkolóhelyet kell biztosítani
h) az övezet telkein a keletkező szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni.
(5) A sátorhely övezetben sátorhelyek alakíthatók ki, állandó jellegű építmény nem építhető.
3. Erdőterület
22. § (1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint
a) Védelmi erdő Ev
b) Gazdasági erdő Eg
(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
(3) A védelmi erdőben (jele: Ev ) épület nem építhető.
(4) A gazdasági erdőben (jele: Eg ) az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
4. Vízgazdálkodási terület
23. § Vízgazdálkodási terület az SZ-J1, SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.
5. Mezőgazdasági terület
24. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapon Má jellel jelölt terület.
(2) A mezőgazdasági terület besorolása:
a) általános mezőgazdasági terület Má Á
b) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Má Kf
c) védett mezőgazdasági terület Má V
(3) Az általános mezőgazdasági övezet (jele: Má Á) elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 0,4%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.
(4) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetben (jele: Má Kf ) építmény az állattartó karám, szénatároló építmény kivételével nem építhető.
(5) A védett mezőgazdasági terület övezetben (jele: Má V ) építmény nem építhető, a terület művelési ága nem változtatható meg.
(6) A mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető.
25. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
a) térszín alatt: ivóvíz vezeték,
Hatályba léptető és záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a ……………………………….. rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1997. évi LXXVIII. tv. 12.§ (3) bekezdés
85/2000.(XI.8.) FVM r.
Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
* Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kel eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
27/2004.(XII.25.) KvVM r.
9/2002.(III.22.) KöM-KöVim
1996. évi LIII. tv. , 275/2004. (X.8.) Korm. r.
11/1984.(VIII.22.) IpM r.
46/1999.(III.18.) Korm. R.
21/2001.(II.14.) Korm.r.
4. sz. függelék
4. sz. függelék