1. § A rendelet hatálya kiterjed Csér Községi Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület), és szerveire.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: CSÉR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9375 Csér, Fő u. 44.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Csér község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet a Képviselő-testület.

(5) A Képviselő-testület hivatalának neve: Iváni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), rövidített neve: Iváni KÖH.

3. § Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

4. § Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

5. § A Képviselő-testület hatásköre átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.

6. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

7. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester. A Képviselő-testület tagjainak száma 3 fő.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

8. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, amelynek tervezetét a polgármester állítja össze, figyelembe véve a jogszabályok, a jegyző, a Képviselő- testület tagjainak, és más szervek, személyek javaslatát.

(2) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések várható időpontját és a várható javasolt napirendi pontokat.

(4) Az éves munkatervben meghatározott ülésszámtól eltérően több ülést is elő lehet írni.

(5) A munkaterv tartalmazza

9. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést, és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést tartani a Képviselő-testület által elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést a képviselő-testület akadályoztatással nem érintett tagja hívja össze és vezeti.

10. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését úgy kell írásban összehívni, hogy a meghívót – annak mellékleteivel együtt – legalább az ülést megelőző öt nappal kézhez kapják a meghívottak. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket. A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét – indokolt esetben – a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe – szükség szerint – bevonja a Hivatal rendelet tárgya szerint illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

(7) A (6) bekezdés e) pontjában foglalt személyek megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyekre a meghívás történik.

(8) Ha a Képviselő-testület valamennyi tagja értesül az ülésről, Indokolt esetben – az (1) bekezdésben leírtaktól eltérően – indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására

11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint – az (1) bekezdésen kívüli esetben – a Képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása – a rendes ülésekhez hasonlóan – írásos meghívóval, és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

13. § (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidejűleg meg kell tenni.

14. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelezőek az a), c), d), e), h), i) pontokban meghatározott feladatok.

15. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselők több mint a fele, azaz két fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékleni.

16. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

17. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indokolással, és a határozati javaslat az indokolással.

(3) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, amelyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintettnek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

18. § (1) Az előterjesztés tartalmi elemei:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 18. §-ában, valamint a 19. § (1)-(2) bekezdéseiében előírt követelményeknek.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően annak szóbeli kiegészítésére van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak – az előterjesztéshez képest – új információkat kell tartalmaznia.

20. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottaknak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

21. § Az ülés vezetője a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati, vagy rendeletre vonatkozó javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a Képviselő-testület határozatképességét.

22. § (1) A határozati javaslat az írásos, vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

(3) A rendelet javaslata a rendelet szövegét tartalmazza.

23. § A szavazás előtt a jegyzőnek kötelessége törvényességi észrevételt tenni.

24. § A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

25. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább kettő képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy e rendeletben saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

26. § (1) A Képviselő-testület ülése – az ülésen tárgyalt napirendek alapján – nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. Az ülés vezetőjének testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben. Az alakszerű határozatot a nyilvános testületi ülés keretében kell meghozni, és erre a határozatra a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben is utalni kell.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

27. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (21) bekezdés bc) pontja alapján felvilágosítást kérni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal, írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

28. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25%-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.

29. § (1) Az ülés vezetője felel a Képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.

30. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról, és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen az önálló napirendi pontokon kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) A testületi ülésen az önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást kell adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

31. § (1) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről, és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők az Mötv. 1. számú mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek, és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják.

(3) Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a Képviselő-testület megalakulását.

(4) Az alakuló ülésen az eskü- vagy fogadalomtételek után került sor a további napirendek ismertetésére, elfogadására, majd ezt követően az Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

32. § A Képviselő-testület határozatait a 36. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

33. § (1) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

34. § (1) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy e rendeletben saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján a jelenlévő képviselőknek egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a képviselői névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodásom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatozott.

35. § (1) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben akkor, ha azt a képviselők egyharmada indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról – tekintettel arra, hogy három tagú a testület – a három testületi tagból álló munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodásom) előtti négyzetbe tett „X”-szel jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 2 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

36. § (1) A Képviselő-testület döntései:

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásról.

(3) A Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt minden ügyrendi kérdésben, így a napirend elfogadásáról is – kivéve a napirend elfogadása.

(4) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt.

37. § Az ülés vezetője a 33-35. §-okban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően azt, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta vagy elutasította.

38. § A Képviselő-testület által elfogadott határozatokat a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Csér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének határozat sorszáma/döntés éve (hónapja, napja) önkormányzati határozata.

39. § A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

40. § (1) A Képviselő-testület által elfogadott rendeleteket a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Csér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/kihirdetés éve (hónapja, napja) önkormányzati rendelete (a (rendelet címe).

(2) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Hivatal központi hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni.

41. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

42. § (1) A Képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséért a jegyző a felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, továbbá azt, amelyre vonatkozóan e rendelet a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

43. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell jelölni az Mötv. 52. § (1) bekezdés gf)-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a tanácskozás lényegét, valamint az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólások lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) Az jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés 1) pontjában az előírt szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan szavaztak nemmel, és hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést, továbbá a szavazásra feltett döntési javaslatot is. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. Az adott napirendi pont megtárgyalását megalapozó előterjesztések is a jegyzőkönyv részét képezik, így azokat a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét 2 példányban, és a zárt ülés jegyzőkönyvét 1-1 példányban kell elkészíteni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

44. § (1) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozattal dönthet a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának személyéről. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekintési jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

45. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben:

(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(5) A közmeghallgatás meghirdetésekor meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

46. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47. § (1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás lefolytatása napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a Képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

48. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

49. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

50. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából – eseti jelleggel – lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a Képviselő-testület által felkért - a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott vonatkozó szabályok szerint.

51. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

52. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban foglaltakon túl köteles

(2) A Képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

53. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29. § (1) bekezdésében helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-ai helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5–10. §-a tartalmazzák.

54. § A Képviselő-testület szervei:

55. § (1)¹ A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszűnésének szabályait az Mötv. 69. § (1) bekezdése tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

56. § (1) A polgármester lemondására az Mötv. 69. § (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül, írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

57. § (1) A polgármester az Mötv. 65. §-ában és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

(2) A polgármester minden héten csütörtökön 14-16 óráig az Önkormányzat hivatalos helyiségében (9375 Csér, Fő utca 44.) szám alatt fogadóórát tart.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

58. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat szociális ügyekben,

(2) A polgármester dönthet – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett –, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

59. § Az alpolgármester(ek) a feladatai(ka)t a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látjá(k) el.

60. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

61. § (1) A 60. § (2) bekezdés c) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

(2) A 60. § (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

(3) A 60. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

62. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, az akadályoztatás kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

63. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat – az Mötv. 82. § (5) bekezdése alapján – az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

64. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Csáfordjánosfa, Egyházasfalu, Iván, Pusztacsalád és Újkér településekkel Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Iváni Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározza. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja, és a 85. § (6), (9) bekezdései pontja figyelembevételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

(5) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkcióit a 2. számú melléklet tartalmazza.

65. § (1) A Képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz tartozó települések részére az egyes településeken keletkezett háztartási és kommunális hulladék kezelésével, szállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos közszolgáltatás végzése.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39-40. §-ban meghatározott önkormányzati gyermekjóléti szolgálati feladatok, az 1993. évi III. törvény. 63. §-ban foglalt házi segítségnyújtás és a 64. §-ban foglalt családsegítő feladatok ellátása (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltat, házi segítségnyújtás), azaz a társuláshoz tartozó településeken élő családok segítése, életkörülményeinek javítása, gyermekvédelmi feladatok ellátása.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre a társult települések területfejlesztési céljainak kidolgozása és megvalósítása, a társult településeket magába foglaló térség komplex fejlesztése, ennek érdekében az emberi természeti és gazdasági erőforrások összefogása, hatékony összehangolt felhasználása.

66. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9. § (1) bekezdése alapján közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(3) A gazdasági program és a vagyongazdálkodási terv tervezetének elkészítéséről a jegyző, azok Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

67. § (1) Az önkormányzaton belül az alábbi bélyegzők használata engedélyezett:

(2) A bélyegzőket az 2. számú függelékben típusonként, elnevezésenként kell nyilvántartani.

68. § A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Csér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló 7/2022. (II. 23.) önkormányzati rendelete.

69. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.