Dénesfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2005. 04. 01Dénesfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Dénesfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendelet alkotja meg.
1. § (1) A rendelet hatálya: A rendelet területi hatálya kiterjed Dénesfa település egész közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó – a DIAMANT Kft által 2004-ben készített TT-16/2003. Munkaszámú SZ1 jelű szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.
Építési engedélyezés általános szabályai
2. § Engedélyhez kötött építési munkák: A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló * meghatározott építési munkák körét nem bővíti. (*Jelenleg: a 46/1997.(XII.29.) KTM.)
3. § (1) Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai: Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyek számára a vonatkozó rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
1. az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon- vagy közbiztonság esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
2. a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlantartásba be kell jegyeztetni).
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a vonatkozó * rendeletben meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (pakoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. (*Jelenleg: a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet 42. §.)
(7) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Településszerkezet, terület-felhasználás
4. § (1) A település igazgatási területe: Beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% és
(2) beépítésre nem szánt területre osztott, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% lehet.
Beépítésre szánt területek
5. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei (az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint) az alábbi terület-felhasználási egységekre osztották. (A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Lakóterület, általános előírások:
2. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35° -nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett.
3. Az övezet telkeit a közterületek felől legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, ill. élősövénnyel lehet bekeríteni.
4. Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.
5. A beépítés feltételének közművesítési mértéke: víz, villany, zárt szennyvíz tároló, zárt v. nyitott csapadék víz csatorna.
(2) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 1.
1. Lfl, K, 30%, 4,5, 1.000 m2 jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ 1. szabályozási terv szerinti 1,6,7,8,10,13,14,16,19 sz. tömb, mely a kialakult beépítési mód szerint építhető be.
2. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.000 m2-nél, a szélessége 16 m-nél, a mélysége 40 m-nél.
3. A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5, megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m, megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, megengedett legnagyobb épületszélesség: 10 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 50%, oldalkert min 6 m.
4. Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
5. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.
(3) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 2.
1. Lf2, O, 30%, 4,5, 1000 m2 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 terv szerinti 17. jelű tömb. Az építési övezetben épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakíthatóak ki.
2. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.000 m2-nél, a szélessége 16 m-nél, a mélysége 40 m-nél.
3. A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5, megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m, megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, megengedett legnagyobb épületszélesség: 10 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 50%, oldalkert min 6 m.
4. Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
5. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.
6. A Fő utcai homlokzatokon erkély, vagy loggia nem létesíthető.
(4) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 3.
1. Lf3, O, 30%, 4,5, 1000 m2 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terven 2, 3, 4, 11 jelű tömb. Az építési övezetben épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakíthatók ki.
2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 16 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 40 méternél.
3. A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5, megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, gazdasági épület esetén 6,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 60%.
4. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet és a beépítési minta szerint létesíthetők.
5. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.
(5) KERESKEELMI-SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 1.
1. Gksz1, SZ, 20%, 6,0, 5000 m2 jellel ellátott központi vegyes terület az SZ 1 szabályozási terven 15 jelű tömb. A területen az idősek otthona és az azt kiszolgáló épületek helyezhetők el a szabadon állóbeépítési móddal.
2. A területen telekalakítás és új épület építése esetén előzetesen elvi építési engedélyben kell az építési helyet meghatározni, m= 1:500 léptékű helyszínrajzon az egész tömb ábrázolásával.
3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 5000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 40 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 60 méternél.
4. A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5, megengedett legnagyobb beépítettség: 20%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 60%.
5. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.
6. Az építési engedély dokumentáció kötelező kiegészítő munkarésze a terület kertépítészeti terve.
7. A használatba vételi eljárás során 100%-os készültséget csak a kertépítés befejezésével lehet elérni.
(6) KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 2.
1. Gksz2, SZ, 30%, 6,0, 1500 m2 jellel ellátott központi vegyes terület az SZ 1 szabályozási terven jelölt 20 számú tömb. A területen vendéglátó szálláshely szolgáltató, a lovas turizmust szolgáló lóistálló, sportlétesítmények és az ezekkel kapcsolatos kiszolgáló épületek helyezhetők el a szabadon álló beépítési móddal.
2. A területen telekalakítás és új épület építése esetén előzetesen elvi építési engedélyben kell az építési helyet meghatározni, m=1:500 léptékű helyszínrajzon az egész tömb ábrázolásával.
3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
4. A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0, megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 60%.
5. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek lóistálló kivételével nem létesíthetők.
6. Az építési engedély dokumentáció kötelező kiegészítő munkarésze a terület kertépítészeti terve.
7. A használatba vételi eljárás során 100%-os készültséget csak a kertépítés befejeztével lehet elérni.
(7) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 3.
1. Gksz3, SZ, 40%, 6,0, 2000 m2 jellel ellátott központi vegyes terület az SZ 1 szerkezeti terven 22.SZ. jelölt tömb. A területen vendéglátó szálláshely szolgáltató, a lovas turizmust szolgáló lóistálló, és az ezekkel kapcsolatos kiszolgáló épületek helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal.
2. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 40 méternél.
3. A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0, megengedett legnagyobb beépítettség: 40%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 60%.
4. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek lóistálló kivételével nem létesíthetők.
5. Az építési engedély dokumentáció kötelező kiegészítő munkarésze a terület kertépítészeti terve.
6. A használatba vételi eljárás során 100%-os készültséget csak a kertépítés befejeztével lehet elérni.
(8) KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 4.
1. Gksz4, SZ, 43%, 6,0, K jellel ellátott központi vegyes terület az SZ 1 szerkezeti terven 22.SZ. jelölt tömb. A területen vendéglátó szálláshely szolgáltató, kereskedelmi, kisipari műhelyek, és az ezekkel kapcsolatos kiszolgáló épületek helyezhetők el a szabadon álló beépítési móddal.
2. A területen új épület építése esetén előzetesen elvi építési engedélyben kell az építési helyet meghatározni, m=1:500 léptékű helyszínrajzon az egész tömb ábrázolásával. A terület műemléki védettség alatt áll, minden beavatkozáshoz a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges.
3. Területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,2, megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 60%.
4. Államtartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek csak a funkciónak megfelelően helyezhetők el.
5. Az építési engedély dokumentáció kötelező kiegészítő munkarésze a terület kertépítészeti terve.
6. A használatba vételi eljárás során 100%-os készültséget csak a kertépítés befejeztével lehet elérni.
(9) KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 5.
1. A GKsz jellel ellátott gazdasági területek a T1 szerkezeti terven jelölt tömbök, a felhagyott bányagödrök területei.
2. A területen horgásztó, a horgászattal és a lovas turizmussal kapcsolatos kiszolgáló, vendéglátó épületek helyezhetők el.
3. Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kisebb 20 méternél, mélysége 30 méternél.
4. A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4, megengedett legnagyobb beépítettség: 15%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 40%.
5. Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek lóistálló kivételével nem létesíthetőek.
(10) IPARI GAZDASÁGI TERÜLET
a) Gip1, SZ, 40%, 9,0, 5000 m2 jellel ellátott egyéb ipari gazdasági terület a SZ 1 szabályozási terven 23, számmal jelölt tömb. A területen környezetkímélő ipari épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal.
b) Új épület engedélyezéskor a légszennyezési és zajterhelési határértékek betartását igazolni kell.
c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 5000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 30 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 50 méternél.
d) A területen megengedett építési használat határértékei: megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,8, megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m, megengedett legkisebb zöldfelület: 50%, oldalkert: délen min. 30 m (védőerdő), északon min. 10 m, előkert és hátsókert: min. 10 m.
e) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak az állattartási rendelet szerint létesíthetők.
(11) KÜLÖNLEGES TERÜLET (1) Kh, SZ, 10%, K, K jelű kórházi terület az SZ 1 szabályozási terven 21, számú tömb a volt Cziráki kastély területe. Az épületet műemlékileg védett. A park természetvédelmi terület, Mindennemű beavatkozás csak az Örökségvédelmi Hivatal és a Fertő Hanság Nemzeti Park engedélyével történhet.
Beépítésre nem szánt területek
6. § (1) KÖZLEKEDÉSI TERÜLET
1. A közlekedési területek (utcák, terek, gyalogutak) a város közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek.
2. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
3. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
4. A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhető el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével.
5. A (3) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység –csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, -az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
6. A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve az SZ 1 szabályozási terven jelölt, építési szélességű területeket kell biztosítani: a mellékelt 1.sz. táblázat szerint. Az OTÉK-től eltérő szabályozási szélességű utak esetében a felmentésből adódóan a közútkezelő kártérítésre nem kötelezhető.
7. A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére.
8. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásnál 3-3 méteres lesarkítás szükséges.
9. A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
10. A lakófunkciók és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell.
(2) KÖZMŰVEK
1. Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelmébe vételével.
2. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
3. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
4. Új épületet , építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elhelyezése zárt tárolóban megoldott. A szennyvízcsatorna üzembe helyezése után rá kell csatlakozni a vezetékre, és a szennyvíztárolókat, szikkasztókat el kell bontani.
5. Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
6. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
7. A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
8. A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
9. Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedre, vízgazdálkodási területek) építményeket lehelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.
(3) ZÖLDTERÜLETEK ÉS ZÖLDFELÜLETI LÉTESÍTMÉNYEK
1. A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.
2. A szabályozási tervalapok szerinti zöldterületeket, valamint jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad. A zöldterületi az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark). A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények és vendéglátó épületek helyezhetők el. A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos. Fákat az elsőfokú építési hatóság engedélyével szabad kivágni. Az engedély kérelmében rögzíteni kell a fa fajtáját, méretét, elhelyezkedését, a kivágás tárgyát, valamint a visszatelepítés helyét, melyet helyszínrajzon is ábrázolni kell.
3. A telek területeinek övezeti előírásokban meghatározott zöldfelület területét az építési engedélynek tartalmazni kell, és kialakítása a használatba vétel feltétele.
4. Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell.
5. A közparkban vendéglátó- sport- szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el, maximum 6,0 m építménymagassággal.
6. A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.
7. Közlekedési területek zöldfelületei: A 22 m szabályozási szélességű főút mentén kétoldali, a lakó utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni. A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm-nél magasabbra növő növényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítés távolságnak min. 8 m-nek kell lennie. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.
(4) ERDŐTERÜLETEK: A gazdasági és a védelmi célt szolgálóerdők területén a 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén az OTÉK 28. §. (4.) bekezdése szerinti 0,5 %-os beépítési lehetőséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(5) TURISZTIKAI ERDŐ (Ee): A T1 szerkezeti terven Ee jellel ábrázolt turisztikai erdő területén a horgász és lovas turizmus épületei helyezhetők el ma. 2 %-os beépítettséggel. Szálláshely szolgáltató épület nem létesíthető. Megengedett építménymagasság: 6,0 m.
(6) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (Ma): Mezőgazdasági terület növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület:
1. A 10000 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad.
2. a 10000 m2 nagyobb területen ( a nádas, és a gyep művelési ágban nyilvántartottak kivételével) 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.
3. Építménymagasság a tárolók, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.
4. Az 5,0 ha-nál nagyobb területen lakóház is létesíthető. A lakóház építmény magassága 4,5 m, alapterülete max. 200 m2, a gazdasági épület építménymagassága 6,0 m, alapterülete max 500 m2 lehet.
(7) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
1. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és partja
b) a közcélú nyílt csatornák medre és partja
2. A területen épületek nem helyezhetők el.
3. Építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők.
Közterületek
7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
1. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
2. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
3. árusítópavilon (mozgó árusítóhely létesítése)
4. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)
5. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)
6. szobor, díszkút elhelyezése
7. távbeszélő fülke elhelyezése
8. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag-tárolás
9. ÚA közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg e tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
Környezetvédelmi szabályozási előírások
Általános követelmények
8. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszi.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(5) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
A föld védelme
9. § (1) A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok: A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.
(2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.
(3) A 0102/1 hrsz-u Má jelű gyepterület művelési ága nem változtatható meg.
(4) Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
(5) A T1, szerkezeti terven jelölt területek „természeti terület” kategóriába tartoznak. Ezen területek: belterületbe nem vonhatók, beépítésre szánt területté nem minősíthetők, kommunális hulladék lerakó nem létesíthető és nem üzemeltethető, közúti utasforgalmi és kiszolgáló létesítmények nem helyezhetők el, távközlési magas építmény nem létesíthető.
Vízkészletek minőségvédelme
10. § (1) A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok: A község területén hulladéklerakó, veszélyes anyag lerakó csak megfelelő és engedélyezett műszaki védelemmel létesíthető.
(2) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtésről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításról.
(3) A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. A szennyvízcsatorna kiépítése után a létesítmények szennyvizeit rá kell kötni, és a zárt szennyvízgyűjtőket meg kell szüntetni.
(4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
(5) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
(6) Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.
(7) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(8) A Köles ér mentén vízfolyáskísérő fásítást kell létrehozni.
A táj és az élővilág védelme
11. § (1) Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok: A község erdőterületei az ökológiai hálózat részét képezik. Az erdők véghasználata csak akkor engedélyezhető, ha a tájidegen erdőállományok őshonos állományokkal való lecserélését szolgálja.
(2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(3) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.
Az épített környezet védelme
12. § (1) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(2) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek szabályozási terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
(3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőterülete, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(4) Művi értékvédelem:
1. Műemléki védettség alá tartozó épületek, építmények: Cziráki kastély Fő u. 19 Hrsz.: 111., Kastély gazdasági épületei Fő u. 17. Hrsz.: 118/1.
2. Helyi védelem alá vont épületek, építmények: 1. Lakóház Fő u. 42. Hrsz.: 37., 2. Lakóház Segesvári u. 1. Hrsz.: 108/1., 3. Óvoda Fő u. 13. Hrsz.: 119., 4. Lakóház Fő u. 30. Hrsz.: 20., 5. Lakóház Fő u. 40. Hrsz.: 35/3., 6. A kastély udvari gazdasági épületei Fő u. 17. Hrsz.: 118/1., 7. Síremlékek: Varga József síremléke, Mária Albertina síremléke, 8. Kőkeresztek: 8.1. Ady E. u. 11., 8.2. Temető.
3. Műemléki környezetbe tartozó épületek: Fő u. 42-48., Fő u. 50-66., Fő u. 15.
4. Természeti értékek: Cziráki kastély angolparkja 111,117.
(5) Régészeti örökség: 1. Szikas dűlő bronzkor, 2. Cseri dűlő őskor és középkor, 3. Répceköz dűlő népvándorláskor.
(6) Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok: Műemlék és egyedileg védett régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal I. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.
(7) Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük: A felsorolt területeken a meglévő épület utcai homlokzatának átépítésével, új épületek utcai homlokzatának kialakításánál az egyes utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni. A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el. Az esetlegesen elbontható épületről részleges felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő. Védett épületen: Toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható. Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet – konvektor, stb.) Nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő. Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető. Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete). A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó. Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(8) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
13. § (1) A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás a Csornai REKULTÍV Kft-vel kötött szerződés alapján kerül a harasztifalvi szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítás földtakarással történik.
(2) A veszélyes hulladék gyűjtésről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.
Tűzvédelem
14. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembe vételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.
(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(3) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(4) A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
(5) A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani.
(6) A tisztán gázüzemelő, a vegyes üzemű illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
Egyéb rendelkezések
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
15. § A szabályozási tervben szereplő összes telek út kialakítására szükséges részét az Önkormányzat céljára le kell jegyezni.
A telekalakítás és építés engedélyezése
16. § (1) A településrész területén a telekalakítás és az építés csak akkor engedélyezhető, ha az a szerkezeti és a szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célkitűzéssel összhangban van, annak megvalósítását, nem akadályozza, nem nehezíti és nem teszi költségesebbé.
(2) A település beépíthető telkein és területein elhelyezhető minden olyan létesítmény, építmény, amely az adott övezetben érvényes védőtávolságok betartásával és környezetbarát beépítéssel mások érdekeinek és jogainak sérelme nélkül megvalósítható.
(3) Telekalakítás a telekstruktúrához igazodva, a HÉSZ szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembe vételével engedélyezhető.
(4) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatbavétel időpontjáig, de maximum 3 évig tartható fenn.
(5) Törmeléket lerakni csak az illetékes hatóság által kijelölt területen szabad.
(6) A tervezett földmunkák során a felső humuszos réteget külön kell letermelni, deponálni és azt csak helyben parkosítás céljára lehet felhasználni.
Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2005. április 1-jén lép hatályba.
18. § (1) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) Egyúttal a 13/1995. (XII. 27.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(3) A Helyi Építési Szabályzat a TT-16/2003 munkaszámú SZ1 jelű Szabályozási Tervvel együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet mellékletei: 1. sz. melléklet: utak besorolási táblázata, 2. sz. melléklet: mintakeresztszelvények, 3. sz. melléklet: a belterületbe vonandó telkek felsorolása és ütemezése jogszabályok megalkotásáról (intézkedési terv), 4. sz. melléklet: Intézkedési terv