1. § E rendelet célja Dunaremete község sajátos településképének, építészeti és természeti értékeinek társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és rendezett arculatának kialakítása érdekében a helyi értékvédelemmel, településképi követelményekkel és a településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A rendelet Dunaremete Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) A rendeletet Dunaremete Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2004.(III.17.) rendeletével és Dunaremete Településképi arculati kézikönyvével együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi egyedi védelemre javasolt épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A telepítésre javasolt növényzet listáját a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

5. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

6. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

7. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(2) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(3) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(4) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

8. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban Tr.) 23/C. § (3) bekezdése helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekere terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdése helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezheti az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

9. § A védett értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a rendelet 2. sz melléklete szerinti

11. § (1) Kerítés közterület határán 170 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell lennie.

(2) Közterület felé tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben, ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

(3) A nem utcai kerítések magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.

(4) Kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

12. § A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblákon kell elhelyezni.

13. § (1) Fasorok telepítésénél a fákat egymástól azonos távolságra kell ültetni, de figyelemmel kell lenni a gyalogos és a személykocsi bejárókra is.

(2) A fákat úgy kell ültetni, hogy azok teljes kifejlődésük esetén a közlekedést, a közműveket és a benapozást ne zavarják.

(3) A fák nem kerülhetnek közelebb egymáshoz, mint

14. § (1) Lakóingatlan tulajdonosa közterületen kizárólag az ingatlana előtti szakaszon végezhet fatelepítést oly módon, hogy az új fa a szomszédos telekhatárhoz 1,5 méternél közelebb nem kerülhet. Közterületen fa ültetéshez az közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

(2) Saroktelek esetén a takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne akadályozza, ne takarja el a kilátást a járművel közlekedők elől.

15. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényzet listáját a 1. szfüggelék tartalmazza.

16. § (1) A dupla fasor folyamatos fenntartásáról és felújításáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.

(2) Foghíjai fokozatosan pótlandók, kizárólag Platanus hispanica (Juharlevelű platán) fajjal.

(3) Az új ültetésű egyed 1 méter magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 6 cm-nél és azt legalább 2 oldalon ki kell karózni addig, amíg annak törzse nagyobb szélnek is ellenálló nem lesz.

(4) Az új fák a meglevő fákhoz 3 m-nél, egymáshoz 8 m-nél nem kerülhetnek közelebb.

(5) Az új fák helyét úgy kell meghatározni, hogy azok felnövekedése és az idősek leválása esetén a végleges tőtávolság lehetőleg minél egyenletesebb legyen.

17. § (1) A történeti településmag és a családiházas lakóterületek területen a településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

18. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(2) Túlnyomóan beépített területen a meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől. Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45º–nál nem lehet nagyobb.

(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el.

(2) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.

20. § (1) A területen új építmények építése, meglévő lakóépületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez alkalmazása.

(2) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg.

(3) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni, élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók. Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.

21. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 %-át.

(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(3) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

(4) A cégéren, cégtáblán, cégfeliraton, a vállalkozást népszerűsítő grafikai elemen futófény nem alkalmazható.

22. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának, a védettség alapját jelentő képező –

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes növényzet megtartására.

23. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi egyedi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

(3) Helyi egyedi védettségű építmény csak az építmény teljeskörű felmérését, dokumentálását követően a védelem megszüntetése után bontható.

24. § Helyi védettségű építészeti örökség részét képező szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása, restaurálása szakrestaurátor bevonásával történhet.

25. § A helyi védelem alatt álló növény egyedeket kivágni, megcsonkolni, csak élet- és balesetveszély elhárítása érdekében, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet.

26. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott területeken.

(2) Antennatartó szerkezet víztornyon elhelyezhető.

27. § Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

28. § Az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

30. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(3) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével kell biztosítani.

31. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, a polgármester engedélyével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől eltérés engedélyezhető évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

(3) Önkormányzati hirdetőtáblán közérdekű információk, közlemények helyezhetők el. Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

32. § (1) Az információs vagy egyéb célú berendezés felületének legfeljebb fele vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább felének közérdekű információt kell, tartalmaznia.

(2) A berendezés a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető, jellemzően fa, vagy fém anyaghasználattal.

(3) A berendezés valamennyi – közterületről látható – oldalát reklám, illetve közérdekű információt hordozó felületként kell kialakítani.

33. § Információs vagy egyéb célú berendezés a település területén közterületen összesen legfeljebb 5 db helyezhető el úgy, hogy azok egymástól mért távolsága legalább 100 méter legyen.

34. § A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

35. § (1) A településképi szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a településképi szempontból meghatározó területen lévő ingatlanon a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya és az az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, amennyiben az új lakóépület építésére irányul.

(2) A kötelező szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció vázlattervszintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(3) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

36. § Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

37. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében az Rr. rendeletben szereplő általános elhelyezési és e rendeletben meghatározott településképi követelmények tekintetében.

38. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell használni. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, fotómontázs vagy látványterv.

39. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének ideje 2 év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

(2) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást ismételten le kell folytatni.

(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

40. § A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

41. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés (önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti.

42. § (1)¹ A településképi követelmények megszegése vagy a településképi kötelezésben foglalt kötelezés végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 100.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.

(2) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

(3) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

43. § (1) E rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(4) Hatályát veszti Dunaremete Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2004.(III.17.) rendeletének 6. § (4) bekezdése, 8. § (3) bekezdése, a 21 §-a, 22. §-a.