Dunaszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § Jelen rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

2. A rendelet hatálya

2. § Jelen rendelet hatálya kiterjed a Dunaszentpál község területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyekre.

3. Hatáskör

3. § (1) A képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja I. fokon az alábbi szociális ellátási formák elbírálását:

a) önkormányzati segély megállapítása,

b) születési támogatás megállapítása,

c) közgyógyellátás méltányossági alapon történő megállapítása.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő ülésén a polgármester köteles írásban tájékoztatást adni.

(3) A polgármester hatáskörébe utalt I. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket II. fokon a képviselő-testület bírálja el.

4. Általános eljárási rendelkezések

4. § (1) Az ellátás iránti kérelmeket írásban, a jogszabályban vagy az önkormányzat hivatala által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.

(3) A jogosultnak a megállapított ellátás a jogerősítő záradékkal ellátott határozat alapján – e rendeletben meghatározott eltérésekkel – a tárgyhót követő hónap 5. napjáig utalandó, illetve fizetendő ki.

5. § Amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete vagy átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátás jogosulatlan igénybevétele miatti megtérítésére kerül sor, a képviselő-testület a megtérítés összegét, pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti vagy csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át;

b) részletfizetést engedélyezhet.

II. Fejezet

A pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályai

5. Rendszeres szociális segély

6. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül – kivéve az ellátásra egészségkárosodottsága következtében jogosult személy – a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében

a) a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Családsegítő Szolgálat (együttműködésre kijelölt szerv) családsegítőjénél a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát és

b) a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel és

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(2) A beilleszkedési program típusai:

a) szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése,

b) munkaerő-piaci esélynövelő program, amelynek célja az egyén visszavezetésének elősegítése az aktív foglalkoztatási szférába,

c) felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha az (1) bekezdésben foglaltakat nem vagy nem határidőben teljesíti. Az együttműködési kötelezettség megszegése a szociális ellátás jogosulatlan igénybevételének jogkövetkezményeit vonja maga után.

6. Önkormányzati segély

7. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, vagyonnal nem rendelkező azon személy részére

a) akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át;

b) aki egyedülálló és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át;

c) aki gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át;

d) akinek a vele egy háztartásban élő közvetlen hozzátartozója tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át.

(2) Önkormányzati segély megállapítását indokolják különösen a betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz kapcsolódó vagy a gyermek hátrányos helyzetéből fakadó váratlan többletkiadások.

(3) A többletkiadás fennállásának tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

8. § (1) Önkormányzati segély ugyanazon személy és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói részére

a) eseti jelleggel 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 3 alkalommal, legalább 1.000 forint, legfeljebb 20.000 forint összegben;

b) havi rendszerességgel, alkalmanként összesen legfeljebb 12 hónapra, havonta legalább 1.000 forint, legfeljebb 10.000 forint összegben

állapítható meg.

(2) Gyógyszertámogatás esetén az önkormányzati segély összege a gyógyszer igazolt költsége, de eseti jelleggel megállapított segély esetében legfeljebb 20.000 forint, havi rendszerességgel megállapított segély esetében legfeljebb havi 10.000 forint. A gyógyszerkiadások igazolására az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv állásfoglalása vagy a gyógyszertár által hitelt érdemlő módon beárazott, a kérelmező nevére szóló orvosi vény szolgál.

(3) Önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának vagy a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díja kifizetéséhez nyújtott támogatás.

(4) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) a szociális ellátásban részesítendő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történne.

(5) Természetbeni ellátás indokoltságának megállapításához környezettanulmány készíttethető.

(6) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak,

a) aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet maga idézte elő vagy abba önhibájából került és ez a tény köztudomású vagy iratokkal, illetve környezettanulmánnyal igazolható;

b) aki a jelen jogszabályban meghatározott, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettséget megszegi.

(7) Környezettanulmány elkészítésére a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Családsegítő Szolgálatának családsegítője kérhető fel. A szociális ellátást kérelmező a környezettanulmány elkészítése során együttműködésre köteles.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatároktól függetlenül önkormányzati segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az a személy is, aki önhibáján kívül, természeti csapás, katasztrófa, baleset vagy egyéb súlyos, előre nem látható ok következtében olyan rendkívüli élethelyzetbe került, amely segítség nélkül a létfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben köztudomású vagy vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel és ezt írásbeli nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához előírt igazolásokat, iratokat utólag, a döntés jogerőre emelkedését követő 60 napon belül pótolni kell, ennek elmulasztása a szociális ellátás jogosulatlan igénybevételének jogkövetkezményeit vonja maga után.

9. § (1) Önkormányzati segély – erre irányuló kérelem esetén – pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható évente 1 alkalommal, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, vagyonnal nem rendelkező azon személy részére

a) akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg,

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére,

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetből fakadó, hitelt érdemlő módon igazolt többletkiadása keletkezett.

(2) Nem részesíthető szociális kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelel, azonban a korábban igénybe vett szociális kölcsönt nem vagy késedelmesen fizette vissza, valamint akinek az önkormányzat vagy az önkormányzati adóhatóság felé tartozása áll fenn.

(3) A szociális kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósításának célját, összegét, a visszafizetés feltételeit.

(4) A szociális kölcsön megállapítása esetén a határozat alapján a jogosulttal szerződést kell kötni. A szerződés aláírására a polgármester, pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző által erre kijelölt köztisztviselő jogosult. A szociális kölcsön havi törlesztési rendszeresség melletti, legfeljebb 12 hónapos visszafizetési határidővel folyósítható. Az első részlet esedékessége a kölcsön felvételét követő hónap 15. napja, majd azt követően minden hónap 15. napja.

(5) Késedelmes törlesztés esetén a szociális kölcsön visszafizetése – a fennmaradó rész tekintetében – egy összegben, a késedelemtől számított 15 napon belül esedékessé válik. A visszafizetés esedékességétől az önkormányzat által folyósított kölcsön vissza nem fizetett részére vonatkozóan az adós a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni. Az esedékes és vissza nem fizetett kölcsön és annak kamatai az önkormányzati adóhatóság által behajtandó köztartozásnak minősülnek.

10. § (1) A temetési költségekre igényelhető önkormányzati segély esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) A temetési költségekre megállapítható önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, amely 15.000 forint.

(3) A temetési költségekre megállapítható önkormányzati segély iránti kérelem a temetés napjától számított 30 napon belül terjeszthető elő az önkormányzat hivatalánál.

(4) A temetési költségekre igényelhető önkormányzati segély iránti kérelmek száma nem korlátozott.

(5) A jogosult részére a megállapított szociális ellátás a jogerősítő záradékkal ellátott határozat alapján azonnal utalandó, illetve kifizetendő.

7. Karácsonyi támogatás

11. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében a karácsonyi ünnepek előtt, a téli időszak többletkiadásainak csökkentésére a gyermekek törvényes képviselői, a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők, valamint a képviselő-testület általi normatív döntéssel a lakosság egyéb, az egyenlő bánásmód elvének figyelembe vételével meghatározott részére vonatkozóan pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást állapíthat meg a képviselő-testület döntésével meghatározott mértékben.

8. Születési támogatás

12. § (1) Az önkormányzat gyermekenként 20.000 forint támogatásban részesíti azt a jelen jogszabály hatálya alá tartozó személyt, akinek gyermeke született.

(2) A támogatás iránti kérelmet a születést követő 3 hónapon belül az önkormányzat hivatalánál lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

9. Köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés

13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott megtérítési kötelezettség alóli, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében alkalmazható részleges vagy teljes mentesítés jogosultsági feltételeire jelen rendelet 5. §-ának rendelkezései az irányadók.

10. Méltányossági közgyógyellátás

14. § (1) Az alanyi jogcímen és normatív jogcímen közgyógyellátásra jogosult személyen kívül méltányossági jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy,

a) akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át;

b) aki egyedülálló és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyúttal a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

11. Méltányossági ápolási díj

15. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és

a) akinek az esetében az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét;

b) aki egyedülálló és az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A méltányossági ápolási díj megállapításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény ápolási díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A méltányossági ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) A méltányossági ápolási díj havi összege – annak megállapítása esetén – a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete, de legalább 1.000 forint.

(4) A méltányossági ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben az ápolást végző személy az ápolt állandó és tartós gondozására vonatkozó kötelezettségét, így különösen az ápolt személy

a) étkeztetésének segítését,

b) tisztálkodásban, öltözködésben való segítését,

c) illemhely használatának segítését,

d) lakáson belüli mozgásának segítését,

e) gyógyszerrel történő ellátását,

f) orvosi ellátás igénybevételének elősegítését

nem teljesíti.

(5) Az ápolást végző személy kötelezettségei teljesítésének helyszíni ellenőrzésére a jegyző, valamint felkérésére a házi segítségnyújtást végző szolgáltató jogosult. Az ápolást végző személy és az ápolt a helyszíni ellenőrzés során együttműködésre köteles.

III. Fejezet

A lakókörnyezetre vonatkozó rendelkezések

16. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, vagy aki rendszeres szociális segélyben részesül, továbbá a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy az ellátás folyósításának feltételeként köteles az általa lakott ingatlannak, úgymint házának, kertjének, az ingatlan környezetének rendben tartására, higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott ingatlan udvarán az előírt számú szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) a házhoz, lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét, hulladék és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, gondozása, a földterület művelése,

d) az ingatlan előtti közterületnek a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése,

e) a ház, lakás folyamatos tisztántartása, takarítása,

f) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a jegyző helyszíni ellenőrzés keretében, illetve felkérésére a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Családsegítő Szolgálat családgondozója környezettanulmány készítésével ellenőrzi. A szociális ellátást kérelmező a helyszíni ellenőrzés, illetve a környezettanulmány elkészítése során együttműködésre köteles.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítése a szociális ellátás megállapításának feltétele. A már megállapított szociális ellátás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértése miatt, öt napos határidő tűzésével, az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölését tartalmazó jegyzői felhívás ellenére nem teljesített kötelezettség esetén megszüntethető.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

17. § Az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást biztosít

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) családsegítés

keretében.

12. Étkeztetés

18. § (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott szociálisan rászoruló személyek részére a legalább napi egyszeri meleg étkezésről szociális étkeztetés keretében gondoskodik.

(2) A szociális étkeztetés tekintetében szociálisan rászorultnak tekinthető a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározottakon túl az a személy,

a) akinek tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti vagy

b) aki eltartási vagy gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és aki nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres ellátásban, fogyatékossági támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben részesül, és

akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250 %-át nem haladja meg.

(3) Az étkeztetés történhet:

a) külön díjazás ellenében házhoz szállítással;

b) a jogosult általi elvitellel.

(4) A szociális étkeztetést az önkormányzat vállalkozás bevonásával biztosítja.

13. Házi segítségnyújtás

19. § (1) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat azokról a személyekről gondoskodik, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk egyéb módon nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételénél az egyszerűsített előgondozási feladatokat az ellátást végző személy látja el.

14. Családsegítés

20. § A családsegítéssel kapcsolatos feladatokat az önkormányzat a Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás (9174 Dunaszeg, Országút u. 6.) keretében látja el.

15. Térítési díjak

21. § (1) A képviselő-testület az intézményi térítési díjakat jelen rendelet 1. függeléke, a személyi térítési díjakat és kedvezményeket jelen rendelet 2. függeléke szerint állapítja meg, amelyet évente két alkalommal felülvizsgálhat.

(2) A képviselő-testület a személyi térítési díjakat kérelemre, méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

16. Különös eljárási rendelkezések

22. § (1) Az alapellátás keretében az önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodás személyi, tárgyi és működési feltételeit.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az önkormányzat hivatalához kell benyújtani az arra rendszeresített nyomtatványon.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt és az ellátás biztosításáról az igénybevevőt értesíti.

(4) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén a polgármester a kérelmet a soron következő képviselő-testületi ülés alkalmával a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A polgármester a kérelmezőt külön eljárás nélkül ellátásban részesíti, amennyiben az igénylő azonnali ellátása indokolt és a késedelem az életének vagy testi épségének veszélyeztetésével járna. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben az ellátás első igénybevételétől számított 3 napon belül be kell nyújtani.

(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt és a feltétel bekövetkezett;

b) a térítési díjat az igénybevevő 2 hónapon át nem fizette meg;

c) az ellátott a szolgáltatást 1 hónapon át nem veszi igénybe;

d) az igénybevevő elhalálozik;

e) az igénybevevő kéri az ellátás megszüntetését.

(7) Az alapellátás megszüntetése a polgármester hatásköre, amelyről értesíti az ellátásban részesülőt.

(8) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről kötendő megállapodásban ki kell térni:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére, a megfizetés időpontjára és módjára,

d) az ellátástól való távolmaradás esetén az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § (1) Jelen rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Dunaszentpál Község Önkormányzata Képviselő-testületének a felnőtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2004. (IX. 17.) önkormányzati rendelete, valamint Dunaszentpál Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes gyermekvédelmi ellátásokról szóló 11/2004. (X. 29.) önkormányzati rendeletének 3. §-a hatályát veszti.