^[1]Dunaszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunaszentpál Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9175 Dunaszentpál, Iskola tér 1.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Dunaszentpál község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat hivatalos webcíme: www.dunaszentpal.hu

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Dunaszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(6) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(7) A Hivatal székhelye: 9174 Dunaszeg, Országút utca 6.

(8) A Hivatal webcíme: www.dkoh.hu

(9) A Hivatal kirendeltséget működtet Dunaszentpál településen (a továbbiakban: település), amelynek hivatalos elnevezése: Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal Dunaszentpáli Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség)

(10) A Kirendeltség székhelye: 9175 Dunaszentpál, Iskola tér 1.

(11)^[2] A Képviselő-testület szervei: polgármester, Ügyrendi Bizottság, Támogatási és Pályázati Bizottság, Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző, Győri Többcélú Kistérségi Társulás, Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás, Kunszigeti Gyermekellátó Társulás, Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei:

a) a címer,

b) a zászló,

c) a pecsét.

(2) A települési címer és zászló megjelenését, valamint használatának rendjét Dunaszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete külön önkormányzati rendelettel szabályozza.

(3) Az Önkormányzat pecsétje kör formátumú, közepén Magyarország címerével, a felső félkörben ”Dunaszentpál Község Önkormányzata” felirattal.

3. § (1) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2)^[3] A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Képviselő-testület bizottságaira (a továbbiakban: Bizottság), az Önkormányzat társulásaira, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. § Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerinti önként vállalt feladatait évente, a költségvetési rendeletében, anyagi lehetőségeihez mérten, előirányzat biztosításával határozza meg.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület összehívása

5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, a következők szerint:

a) 4 választott képviselő;

b) polgármester

(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testület első napirendi pontként meghallgatja a Helyi Választási Bizottság tájékoztatóját a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és a választás fontosabb eseményeiről,

b) a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(2) Az alakuló ülés meghívóját az ülést megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

8. § (1) A Képviselő-testület az éves munkatervének megfelelően ülésezik, évente 11 rendes ülést, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, továbbá a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetében a Képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(4) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

(5) A Képviselő-testület összehívásának egyéb eseteiről és szabályairól a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezik.

(6) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót a napirendi pontok szerinti előterjesztések anyagaival együtt a települési képviselők részére a testületi ülés előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról a rendes ülést megelőzően legalább 5 nappal a település lakóit a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat vagy a Hivatal honlapján (a továbbiakban: honlap) való megjelentetéssel értesíteni kell.

(8) A Képviselő-testületi ülésen tárgyalandó rendelet-tervezetekhez a település lakói és az egyéb érintettek a testületi ülés napját megelőző nap 24. órájáig – írásban vagy elektronikus úton véleményt nyújthatnak be.

9. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben, az ott meghatározott időn belül, vagy ha azt egyéb jogszabály kötelezően előírja.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására vonatkozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva, a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pont szerinti előterjesztést, amelynek meg kell felelnie az e rendeletben támasztott követelményeknek.

(4) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót a napirendi pontok szerinti előterjesztések anyagaival együtt a települési képviselők részére a testületi ülés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni, kivéve, ha az a testületi ülés rendkívüli jellegére való tekintettel nem lehetséges.

(5) Rendkívüli testületi ülés kitűzhető a rendes testületi ülés napjára is, attól eltérő időpontra.

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és a javasolt napirendi pontokról a rendkívüli ülést megelőzően legalább 3 nappal a település lakóit a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való megjelentetéssel értesíteni kell, kivéve, ha az a testületi ülés rendkívüli jellegére való tekintettel nem lehetséges.

10. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirendi pontok előadóit.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésére a meghívónak a Kirendeltség hirdetőtábláján és a honlapon való közzétételével tanácskozási joggal meg kell hívni a településen székhellyel rendelkező és a településen működő, a jogszabályoknak megfelelően bejegyzett önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni továbbá:

a) a Hivatal napirend szerint illetékes köztisztviselőjét,

b) véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót,

c) a napirenddel érintett önkormányzati intézmények vezetőit,

d) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, továbbá akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés minősítését,

b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

c) a javasolt napirendi pontokat,

d) a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését,

e) javasolt napirend nyilvánosságát,

f) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és dátumot.

(2) Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.

(3) A Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

2. Ciklusprogram és munkaterv

12. § (1) Az Önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület alakuló ülésén vagy azt követő első rendes ülésén történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a Képviselő-testület fogadja el.

13. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

c) az előterjesztések elkészítésének határidejét, az elkészítésért felelős személy vagy szervezet megnevezését,

d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,

e) a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkaterv tervezetét minden év november 30-ig a polgármester állítja össze. Új Képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan november 1-ig javaslatot tehet:

a) a települési képviselő;

b) a Bizottság elnöke;

c) az alpolgármester;

d) a jegyző;

e) az önkormányzati intézmények vezetői.

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A munkatervet a Képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december hónapjában hagyja jóvá.

(7) A jóváhagyott ciklusprogramról és a munkatervről a lakosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és a honlapon történő közzététellel tájékoztatni kell.

3. Az Önkormányzat gazdasági programja

14. § A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági cselekvési programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

4. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben zárt ülést tart, valamint zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésen kizárólag a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.

(4) A zárt ülés kötelező eseteinek kivételével zárt ülés megtartását indítványozhatják:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a települési képviselő;

d) a jegyző.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését jelen rendelet 8. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyek vezetik, munkájukat a jegyző segíti.

(2) A testületi ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, egyúttal lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

e) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

h) berekeszti az ülést.

(3) A testületi ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:

a) a szót megadhatja, megtagadhatja;

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tárgytól ne térjen el;

c) a szót megvonhatja;

d) a hozzászólót figyelmeztetheti, ha a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

e) rendre utasíthatja azt a nyilvános ülésen jelenlévőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

f) az ülést félbeszakíthatja;

g) tárgyalási szünetet rendelhet el;

h) javaslatot tehet a napirendi pontok összevont tárgyalására;

i) kezdeményezheti a vita lezárását.

5. Az előterjesztés

17. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden, a munkatervbe felvett, valamint új, tervezett napirenden kívüli anyag;

b) a Képviselő-testület vagy a Bizottság által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a Bizottság elnöke;

d) a települési képviselő;

e) a jegyző;

f) a napirend előadója;

g) a Képviselő-testület által felkért előadó.

(3) A testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak a testületi ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – a 10, kivételesen indokolt esetben, a polgármester előzetes engedélyével a 15 gépelt oldalt nem haladhatja meg.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő szóbeli előterjesztést csak kivételesen, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 5 perc, ezt azonban a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

(5) Előterjesztés csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, közigazgatási szerv véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és indokolják a döntést,

ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következmények ismertetését.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(7) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést – alapos okkal és indokkal – nem tudja elkészíteni.

6. A napirendek vitája, a döntéshozatal

18. § (1) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(2) A napirendi pont vitája előtt az érintett Bizottság elnöke ismerteti a Bizottság határozatait, állásfoglalását, véleményét, legfeljebb 5 percben.

(3) A testületi ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek személyenként legfeljebb 2 percben, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni;

c) a testületi ülésen résztvevők a napirendi ponthoz kapcsolódóan kérdést tehetnek fel és legfeljebb 2 perc időtartamban hozzászólhatnak, amennyiben erre a testületi ülés vezetője engedélyt ad.

(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a testületi ülés vezetője soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. Amennyiben ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólások időtartamát korlátozhatja. Az idő túllépése miatt a testületi ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A kérdések megválaszolása után a napirendi pont érdeméről a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak legfeljebb 2 alkalommal, legfeljebb 2-2 percben fejtik ki álláspontjukat.

(6) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

19. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat

a) napirend nyilvánossága;

b) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,

c) bizottsági kisebbségi vélemény ismertetése;

d) a vita lezárása;

e) a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásainak megsértése;

f) az előterjesztés visszavonása;

g) hozzászólási jog megadása;

h) a szavazás menete;

i) a szavazás módjára vonatkozó javaslat;

j) személyes érintettség

címén tehető.

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra kéri fel a képviselőt, vagy a képviselőtől megvonja a szót.

20. § (1) A Bizottság, valamint a Képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a Képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, valamint a módosító javaslatot benyújtó a javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(3) A kérdések és hozzászólások elhangzását követően a Képviselő-testület – amennyiben a döntéshez további előkészítés szükséges – egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel, a további előkészítés szempontjainak meghatározásával az előterjesztést az előterjesztőnek visszaadhatja.

21. § (1) Amennyiben a napirendi ponthoz több felszólalás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, valamint annak lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

22. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szavazással hozza meg.

(2) Az előterjesztés vitájának lezárását követően a testületi ülés vezetője szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezetet.

(3) A testületi ülés vezetője a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:

a) az előterjesztő által elfogadott módosító indítványokat, együttesen,

b) az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítványokat külön-külön, amennyiben nem állnak ellentétben a már elfogadott módosító indítványokkal.

(4) Az előterjesztő által el nem fogadott módosító indítvány benyújtója – a módosító indítványáról való szavazást megelőzően – 1 percben szóbeli kiegészítést tehet, amelyre az előterjesztő szintén 1 percben válaszolhat.

(5) A testületi ülés vezetője a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(6) A testületi ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét.

(7) Minősített szavazattöbbség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott előírásokon túl

a) titkos szavazás elrendeléséhez,

b) bizottságok és ideiglenes bizottságok létrehozásához, valamint megszüntetéséhez,

c) hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

d) az Önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez,

e) az Önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgyak forgalomképessé minősítéséhez,

f) az Önkormányzat vagyonát érintő minden olyan döntéshez, ahol a vagyonmozgás nagyságrendje, illetve a vagyoni értékű jog értéke az Önkormányzat intézmények nélküli tárgyévi költségvetésének 5 %-át meghaladja,

g) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

h) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek, valamint díszpolgári cím adományozásához,

i) önkéntes közfeladat vállalásához,

j) helyi népszavazás kiírásához.

23. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a testületi ülés vezetője gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel vagy valamelyik képviselő kéri, a testületi ülés vezetője köteles a szavazást megismételni.

(3) Abban az esetben, ha a javaslat azonos elfogadó és elutasító szavazatot kap, a Képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(4) A zárt ülésen hozott határozat végrehajtását a Képviselő-testület következő nyilvános ülésén – az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott határozatok kivételével – ismertetni kell.

(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt olyan módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a Képviselő-testület együttes szavazással dönt.

24. § (1) A képviselő-testületi ülésen név szerinti szavazást lehet tartani, ha azt

a) a jelenlévő képviselők legalább fele indítványozza,

b) a testületi ülés vezetője kezdeményezi.

(2) A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(5) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a testületi ülés vezetőjének. A szavazás eredményét a testületi ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

25. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott titkos szavazás elrendeléséről a testületi ülés vezetője vagy bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság végzi.

(4) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és szavazóurna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amelyet a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyző ír alá.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás idejének kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

e) a szavazás során tett intézkedéseket,

f) a szavazás eredményét.

(7) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke, mint a szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével a Képviselő-testület részére tájékoztatást ad.

(8) A titkos szavazással hozott döntést a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(9) A Képviselő-testület alakuló ülésén, a bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztásáig a titkos szavazás lebonyolításáról – beleértve a szavazatszámlálást és annak jegyzőkönyvezését – a jegyző gondoskodik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet ebben az esetben a polgármester és a jegyző írja alá.

7. A Képviselő-testület döntései

26. § A Képviselő-testület döntése a határozat és a rendelet.

27. § (1) A Képviselő-testület határozatait évenként külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszámot követően zárójelben a határozathozatal hónapját római számmal és a határozathozatal napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja a Képviselő-testület megnevezését és az önkormányzati határozat elnevezését.

(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza a döntés szövegét, valamint a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtásra szabott határidőket.

(3) A Képviselő-testület határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet, elkülönítve a nyilvános és zárt ülés határozatait.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A normatív tartalmú önkormányzati határozatot a jegyző a Kirendeltség hirdetőtábláján, valamint a honlapon közzéteszi.

(6) A normatív tartalmú önkormányzati határozatokat a Kirendeltség hivatalos helyiségében a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

28. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a települési képviselő;

d) a Bizottságok;

e) a jegyző.

29. § (1) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, aki ennek keretében

a) megszervezi a rendelet-előkészítésben résztvevők munkamegosztását,

b) gondoskodik a rendelet-tervezetre vonatkozó vélemények és észrevételek összesítéséről,

c) biztosítja a Képviselő-testület által meghatározott elvi célok érvényesülését,

d) részt vesz a rendelettervezet Képviselő-testület előtti vitájában.

(2) A rendelettervezet előkészítésére a Képviselő-testület szakértőt vagy más közreműködőt is felkérhet.

(3) A várható hatásainál fogva a helyi lakosok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét a Kirendeltség hivatalos helyiségében 15 napra hozzáférhetővé kell tenni és a honlapon közzé kell tenni. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek javaslatot, észrevételt tehetnek a 8. § (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(4) A jegyző által előkészített rendelet-tervezeteket a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) A rendelet-tervezetet az előterjesztésbe foglalt vagy külön szövegezett indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, egyidejűleg tájékoztatni kell a Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményegyeztetés során felvetett javaslatokról, utalva az esetleges mellőzés indokaira.

(6) A rendelettervezet előterjesztésében be kell mutatni az előzetes hatásvizsgálat eredményeit, ezen belül elkülönítve a tervezett szabályozás előnyös és hátrányos következményeit.

(7) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző aláírja.

30. § (1) Az önkormányzati rendeleteket évenként külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és a kihirdetés napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja a Képviselő-testület megnevezését, az önkormányzati rendelete kifejezést és az önkormányzati rendelet címét.

(2) Az önkormányzati rendeletekről megalkotásuk sorrendjében a jegyző nyilvántartást vezet, amelyből a hatályosság is megállapítható.

(3) Az önkormányzati rendeletet annak elfogadásától számított legkésőbb 15 napon belül ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, amely során a Kirendeltség hirdetőtábláján a rendeletet közzéteszi.

(4) Az önkormányzati rendeleteket a Kirendeltség hivatalos helyiségében a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni és a honlapon közzé kell tenni.

8. Kérdés, interpelláció

31. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) A kérdésre a megkérdezett a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el.

32. § (1) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörellátással kapcsolatos felszólalás, amelyre vonatkozóan a jelen rendeletben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben fennáll.

(2) A települési képviselő a testületi ülést megelőzően írásban vagy a Képviselő-testület ülésén – a napirend lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, a Bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre a testületi ülésen szóban vagy a testületi ülést követő legfeljebb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Írásbeli válaszadás esetén az interpellációt és a választ minden települési képviselőhöz el kell juttatni.

(3) Amennyiben az interpelláció benyújtására a testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal sor kerül, úgy arra a testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(4) Az írásban benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(5) Az írásban benyújtott interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A Képviselő-testület ülésén szóban előterjesztett interpelláció legfeljebb 3 perc időtartamú lehet. Az írásban benyújtott interpelláció esetében a testületi ülésen az interpellálót megilleti a szóbeli kiegészítés joga, legfeljebb 2 percben. A testületi ülésen szóban megválaszolt interpelláció esetében a válaszadás legfeljebb 3 perc lehet, amelyet követően az interpellálót megilleti a viszontválasz joga, legfeljebb 2 percben.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen kell az interpellálónak, illetve a Képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(8) Amennyiben az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a Képviselő-testület valamely Bizottságára bízza, amelybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Bizottság elnöke a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

33. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a testületi ülés vezetője gondoskodik, amelynek során

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

b) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít;

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a testületi ülés vezetője, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, az ülést felfüggesztheti;

(2) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A testületi ülés vezetője dönt arról, hogy a testületi ülésen megjelenteknek hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a testületi ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti

10. A jegyzőkönyv

34. § (1) A jegyzőkönyvet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint kell elkészíteni és az ott előírtakon kívül tartalmaznia kell:

a) a távollétét előzően bejelentő, illetve azt megtenni elmulasztó képviselők nevét,

b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

c) a jegyzőkönyvvezető nevét,

d) interpellációkat, képviselői kérdéseket,

e) az interpellációra és a kérdésre adott választ,

f) a módosító javaslatokat,

g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

h) a jegyzőkönyv hitelesítőinek nevét és aláírását.

(2) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) az aláírt szerződéseket,

f) a települési képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének tárgyalási formájáról,

h) a jegyző törvényességi észrevételét,

i) a név szerinti szavazásról készült névsort,

j) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről film- vagy hangfelvétel készülhet. A felvételek megőrzése, tárolása, az adatvédelmi szabályok betartása a felvételt készítő feladata.

(5) A testületi ülés egyes részeiről a Képviselő-testület tagjának indítványára szó szerinti szövegváltozat készíthető. Ebben a kérdésben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(6) A jegyzőkönyvet annak hitelesítése céljából a testületi ülésen résztvevő képviselők közül a testületi ülés vezetője által esetenként felkért két hitelesítő írja alá.

11. A nyilvánosság biztosítása

35. § (1) Amennyiben jogszabály, valamint jelen rendelet másként nem rendelkezik, a Képviselő-testület előterjesztéseit, jegyzőkönyveit és döntéseit hivatali időben, a Kirendeltség hivatalos helyiségében lehet megtekinteni. Az előterjesztések, a jegyzőkönyvek és a döntések – a jogszabályban meghatározott kötelező eseteken kívül is – a honlapon közzétehetők.

(2) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(3) A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, közigazgatási hatósági ügyekben a jegyző bírálja el.

(4) A Képviselő-testület irományairól – térítési díj ellenében – másolat kérhető.

12. Az együttes ülés

36. § (1) A Képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Az együttes testületi ülést az ülés helyszíne szerinti település polgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői és a jegyzőkönyv hitelesítésére az együttes ülésen résztvevő képviselők közül esetenként felkért két hitelesítő írja alá.

III. Fejezet

A települési képviselő

37. § (1) A települési képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, valamint e rendeletben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Hivatal és a Kirendeltség intézkedését, a jegyző erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni;

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet;

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet;

(3) A Képviselő-testület a települési képviselőknek, a Bizottság elnökének, tagjainak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) írásbeli vagy szóbeli bejelentés a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van;

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése;

e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

f) személyes érintettség bejelentése;

g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

(6) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő testületi ülésen a jogszabályban meghatározottak szerint esküt tesz.

IV. Fejezet

A Bizottságok, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és

a Közös Önkormányzati Hivatal

13. A Képviselő-testület bizottságai

38. § (1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2)^[4] A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Ügyrendi Bizottság; tagjainak száma: 3 fő képviselő

b) Támogatási és Pályázati Bizottság; tagjainak száma: 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő tag.

(3)^[5] A Bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(4)^[6] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokon túl a Bizottságok főbb feladatait és hatásköreit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) A Bizottság általános feladatai különösen:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a képviselő-testületi döntések előkészítése érdekében megvitat, állást foglal és véleményez a feladatkörébe tartozó ügyekben;

c) előkészíti a munkatervben meghatározott bizottsági előterjesztéseket;

d) közreműködik a tevékenységi körükhöz tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek kidolgozásában;

e) feladatkörében eljárva ellenőrzi a Hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítése és végrehajtása terén;

f) javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a Bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(6) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatával és jogszabályban előírt kezelésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.

(7) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.

39. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Ideiglenes bizottság létrehozható különösen:

a) önkormányzati döntés tervezetének előkészítésére és a döntés végrehajtásának ellenőrzésére;

b) Képviselő-testület ülésére kerülő olyan jelentős napirendi pontoknak az előkészítésére, amelyek külön vizsgálatot, koordinációt és széleskörű tájékozódást igényelnek, mint például a beruházások, jelentősebb felújítások, átfogó településfejlesztési programok, pályázatok;

c) a társulások megállapodásainak előkészítésére.

40. § (1) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a Bizottságok elnökei tehetnek javaslatot.

(2) A Bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület alakuló ülésén vagy megválasztásukat követően, a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3)^[7] A Bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és eljárására a képviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

41. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak betartásával a Bizottság összehívására, vezetésére, működésére és a döntéshozatalára az e rendelet II. Fejezetében foglaltakat – ezen alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülést az elnöki tisztség betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő bizottsági tag hívja össze. Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a polgármester hívja össze.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl a bizottsági ülést az ott meghatározott határidőn belül össze kell hívni és az indítványukban foglaltakat meg kell tárgyalni:

a) a Képviselő-testület döntése alapján;

b) a Bizottság elnökének indítványára;

c) a Képviselő-testület munkatervében meghatározott feladatok ellátásához

42. § (1) A Bizottság az alakuló vagy az azt követő ülésén megalkotja ügyrendjét és az elnök kijelöli azt a személyt, aki tartós akadályoztatása esetén az elnöki teendőket ellátja.

(2) A Bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt.

(3) A Bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a Bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal megkapják.

(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a Kirendeltség hirdetőtábláján – rendes ülés esetén 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 1 nappal – a bizottsági ülés előtt ki kell függeszteni.

(5) Előterjesztést és módosító indítványt írásban a Bizottság elnökénél kell beterjeszteni. Módosító indítvány az ülés megkezdéséig nyújtható be.

(6) A bizottsági ülésre interpelláció nem nyújtható be.

(7) A bizottsági ülésen a szavazás kézfelemeléssel történik.

(8) Felhatalmazást kap a Bizottság, hogy az e rendeletben foglaltak betartása mellett ügyrendjében szabályozza különösen:

a) a rendes ülésének napját;

b) a bizottság határozatképtelensége esetén a várakozási időt, és ha az eredménytelenül eltelik az ismételt ülés összehívásának módját;

c) azok körét, akik előterjesztést és módosító indítványt tehetnek;

d) a tárgyalandó napirendek sorrendjét;

e) a napirend tárgyalásának, a napirend vitájának menetét, különösen a hozzászólások idejét, számát;

f) az ügyrendi hozzászólások, képviselői kérdések és a napirend utáni felszólalások szabályait;

g) a szavazás menetét.

43. § A Bizottság zárt ülésére vonatkozóan e rendelet 15. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy polgármester alatt a Bizottság elnökét kell érteni.

44. § A bizottsági ülésről e rendelet 34. §-a szerinti jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

14. A polgármester

45. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatai a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl:

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését, a közakarat érvényesülését;

b) segíti a képviselők munkáját;

c) feladategyeztető megbeszélést tart a Bizottságok elnökei részére;

d) ellátja a Bizottságok rendszeres tájékoztatását;

e) szervezi a településfejlesztési és a közszolgáltatási feladatokat

f) ^[8]hetente keddenként 8 órától 16 óráig fogadónapot tart.

(3) A polgármester az önkormányzati, közigazgatási és államigazgatási hatáskörébe tartozó feladatait a Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester összeférhetetlenségére, tisztségéből való felfüggesztésére és tisztségének megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános helyettesítést ellátó alpolgármesternek.

(6) A polgármester választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszonyára vonatkozó általános szabályokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény határozza meg. A polgármester – jogszabályi keretek között megállapított – illetményének emeléséről, jutalmazásáról az Ügyrendi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.

46. § A polgármesternek a Közös Önkormányzati Hivatallal, mint az Önkormányzat hivatalával összefüggő fontosabb jogosítványai:

a) a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a Kirendeltséget;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Kirendeltség feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, eljár hatósági jogkörében, valamint egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be Hivatalt létrehozó Képviselő-testületek együttes ülésére a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, továbbá gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzattal munkajogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében.

47. § (1) A polgármester a Képviselő-testület – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben való – határozatképtelensége vagy határozathozatalának hiánya esetén a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével döntést hozhat

a) pályázat benyújtásáról azon pályázatok tekintetében, amelyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek;

b) önkormányzati intézmény vagy szervezet működőképességének fenntartására vonatkozóan;

c) az Önkormányzat működőképességét biztosító határidős feladat tekintetében;

d) olyan, a települést vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény (a továbbiakban: vis maior helyzet) bekövetkezése esetén, amelynek elhárításához vagy az ebből fakadó további káresemény elhárításához ez feltétlenül szükséges.

(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban a települést vagy annak lakosságát érintő vis maior helyzet bekövetkezése esetén –

a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével – a vis maior helyzet, vagy az abból fakadó további káresemény elhárításához szükséges halaszthatatlan döntést meghozhatja.

15. Az alpolgármester

48. §^[9] (1) A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A Képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére további 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(3) A (2) bekezdés szerint megválasztott alpolgármester olyan személy is lehet, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(5) Az alpolgármester a Képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot.

(6) Az alpolgármesterre egyebekben a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

16. A jegyző

49. § (1) A polgármester Dunaszeg község polgármesterével és Kunsziget község polgármesterével közösen, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A jegyző felett a munkáltatói jogokat a Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a jogszabályban foglaltak szerint gyakorolják. Az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző felett Dunaszeg község polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a Bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről;

b) ellátja a Képviselő-testület, a Bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését;

d) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését;

e) rendszeresen ügyfélfogadást tart;

f) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a Bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

g) javaslatot tesz az Önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében;

h) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

i) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, eljár hatósági jogkörében;

j) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatotti állományában lévő köztisztviselő látja el.

50. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint létrehozott Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Hivatalt létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei határozzák meg.

17. Közös Önkormányzati Hivatal

51. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Dunaszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testületével és Kunsziget Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen Hivatalt működtet.

(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, az ügyfélfogadás rendjét a Hivatalt létrehozó megállapodás, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Ügyrendje rögzíti.

(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a Képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.

V. Fejezet

Társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályok

52. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak figyelembe vételével.

(2) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére és együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

53. § (1) Dunaszentpál község székhelytelepülése a Győri Többcélú Kistérségi Társulásnak.

(2) Dunaszentpál község az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati társuláson kívül tagja a

a) Dunaszegi Gyermekjóléti és Családsegítő Társulásnak,

b) Kunszigeti Gyermekellátó Társulásnak,

c) Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak.

VI. Fejezet

Helyi népszavazás, lakossági fórumok

54. § A helyi népszavazás szabályait Dunaszentpál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

18. Lakossági fórumok

55. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján és a honlapon kell tájékoztatni a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a lakosság kérdéseit és javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban, elektronikus úton és telefonon is felteheti, illetve megteheti.

(4) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az önkormányzat munkájáról és az éves költségvetés időarányos végrehajtásáról. A közmeghallgatás során a lakosok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést tehetnek fel vagy javaslatot tehetnek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha

a) a települési képviselők több mint fele azt indítványozza;

b) az ügy tárgyának egyidejű megjelölésével azt a település választópolgárainak legalább 10 %-a kezdeményezi.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára e rendelet 34. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

56. § A Képviselő-testület a közmeghallgatáson kívül szükség szerint egyéb lakossági fórumok, tájékoztatók megtartását rendelheti el.

VII. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása

57. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását a hatályos államháztartási törvény alapján rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. A költségvetési rendelet tárgyalásának első fordulójában a Képviselő-testület elé kell terjeszteni

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket,

b) az Önkormányzat részére kötelezően előírt és önként vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzését, helyzetfelmérésének eredményeit,

c) a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárásának eredményeit,

d) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó, célszerű felmérésének eredményeit.

(3) A költségvetési rendelet tárgyalásának második fordulójában a Képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet, amely tartalmazza

a) a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat,

b) a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként,

c) az önkormányzati intézmények költségvetését,

d) az általános és céltartalékot,

e) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) Az Önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló jogszabály, valamint külön önkormányzati rendelet tartalmazza, amelyben a Képviselő-testület megállapítja

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(6) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes jegyzékét az Önkormányzat vagyonrendeletének függeléke tartalmazza.

(7) Az Önkormányzat – vagyonának növelése, valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira külön jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(8) A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(9) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó kormányzati funkciókat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

58. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár területi igazgatósága részére;

b) beszedi az Önkormányzat saját bevételeit;

c) leigényli az állami támogatásokat;

d) gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;

e) biztosítja az Önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését;

f) biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;

g) elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát.

(2) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület módosíthatja.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(4) Az Önkormányzat a belső ellenőrzését külső szakértő által, a Győri Többcélú Kistérségi Társulás – mint önkormányzati társulás – útján látja el.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

59. § (1) Jelen rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Dunaszentpál Község Önkormányzata Képviselő-testületének Dunaszentpál Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.