Ebergőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01
Ebergőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018.01.01.
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal;
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság;
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. § Ebergőc község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) – az általa elfogadott településképi arculati kézikönyvre (a továbbiakban: Tak.) alapozva – Ebergőc település (a továbbiakban: település) sajátos településképe védelme céljából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) meghatározottak biztosítása érdekében alkotja meg ezen településképi rendeletét (a továbbiakban: Tkr.).
1. A Tkr. hatálya – az 2. bekezdés kivételével – kiterjed a település teljes közigazgatási területére.
2. Nem terjed ki a Tkr. hatálya azokra a településképi szempontból kiemelt jelentőségű területekre, amelyek törvény, vagy felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján egyedi településkép-védelem alatt állnak.
3. § Amennyiben alkalmazására kerül sor, úgy a Tkr. előírásait a Képviselő-testület által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és a településképi követelmények részletes tartalmi kereteit megállapító, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá az 1-2. §-okban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
4. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
1. az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
2. a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
3. a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
A Tkr. értelmező rendelkezések
1. A Tkr.-ben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az
Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
2. A Tkr. szempontjából:
a. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
b. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
c. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
d. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
e. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
f. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot,melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
g. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
h. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) összessége.
i. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
j. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
k. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
l. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.
II. Fejezet
1. A helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a. meghatározása és dokumentálása,
b. védetté nyilvánítása és nyilvántartása,
c. megőrzése és megőriztetése.
2. A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése
A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályait az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VII.13.) FVM rendelet tartalmazza. A helyi védelem általános szabályait – amennyiben indokoltnak tartja – a Képviselő-testület külön rendeletben fogja szabályozni.
III. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a Tkr.
1. melléklete tartalmazza.
2. A településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően, településképi szempontból meghatározó karakterű területek:
a. régi lakószöveg
b. vegyes felhasználású területek közül – a település történeti magjára, örökségi épületeire vonatkozó területek
c. külterületen elhelyezkedő épített örökség és környezete.
3. A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:
a. NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület;
IV. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Ebergőc község Önkormányzat Képviselő-testületének Ebergőc község Helyi Építési Szabályzatáról és a község szabályozási tervéről szóló 5/2005. (VI.24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival, valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.
A Tkr. a
HÉSZ által meghatározott műszaki tartalmakat taglalja, egészíti ki a Tak.-ban meghatározott településképi minőségek hozzáadásával.
A településképi követelmények a következő
HÉSZ bekezdéseket érintik:
3. § (3);6. § (4)/b);7. § (1) /a);b); (2)/b);f);g); (2)/c);d);h);i); (4)/h); (5)/d);e);10. § (1)/d); (2)/e); 12. § (9)20. §
Általános építészeti követelmények
1. A közterületek és épületek részletképzésében a helyi, hagyományos építészeti értékek és az örökségi épített környezet részletképzése a követendő példák.
2. Közterületek kialakításának a tájba illő fafajok alkalmazhatók, amelyhez a Tak. nyúlt útmutatást.
3. A település közigazgatási területén belül az építmények homlokzati színezésére a pasztell árnyalatú színek alkalmazhatók.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következőek:
Az utcaképre vonatkozó előírások:
a. az utcakép kövesse a kialakult állapot, erősítse annak karakterét
b. oldalhatáron álló merőleges, vagy fűrészfogas beépítés a megengedett
c. lakóépületek esetén azok bővítésére az épület utcára merőleges tengelye mentén, hosszirányban van lehetőség, a
HÉSZ-szel összhangban
(2) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások:
a. A kerítés anyaga hullámlemez, cementlap, nagytáblás fémlemez, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.
b. Utcafronton épülő kerítés esetében javasolt:
a. épülhet kőből, téglából 1:4-1:6 - szélesség:magasság aránnyal, Tak.-ban javasolt ;
b. épülhet fából, fémből a helyi karakter megtartásával
c. A kerítésmező fából, fémből, vakolt falfelületből illetve előregyártott betontáblákból készülhet
d. a kerítés kapu és gépkocsi bejárati kapu a helyi karakter megtartásával zárt készüljön.
(3) Az épületek előtti közterületekre vonatkozóan:
a. új építése esetén, a tulajdonos részéről javasolt 1db nagyobb növésű, vagy két kisebb növésű fát ültetni, a Tak.-ban javasolt fafajok közül. (
2. melléklet)
b. közösségi, hivatali, szolgáltatói funkcióval létesülő épületekhez kiépítendő elektromos és hírközlési vezetékek csak földkábelben helyezhetőek el.
12. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:
1. Az épület elhelyezésének, alaprajzi méreteinek, tömegarányainak megválasztása a funkcióhoz és a környezet kialakult állapotához igazodjon.
2. Továbbá
a. Az oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége legfeljebb 12,0 m lehet, ennél szélesebb közterület felöli homlokzati hossz tetőformálása sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.
b. A tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Közterület felöli homlokzaton, tetőtérben új erkély, új zárterkély nem létesíthető.
c. A saroktelken, oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas nem lehet.
d. A központi belterületen az utcai homlokvonalhoz, vagy az előkerthez kapcsolódóan csak a fő rendeltetés épülete építhető. Két szomszédos összevont telek esetén sem létesíthető a fő rendeltetésű épület helyén melléképület, pajta, gépszín, istálló, takarmánytároló a telek homlokvonalától számított 15m-en belül.
3. Homlokzatok kialakítását a környezethez való illeszkedés határozza meg, a következőek szerint:
a. Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe.
b. A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is.
c. Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.
4. Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyéb követelmények a következőek:
Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell összefüggő zöldfelületek kialakítását, a következőek figyelembe vételével:
- a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésével,
- a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát fizikailag korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon, teljes kifejlettsége esetén.
(2) Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.
(3) Épületeken antenna, hírközlési berendezés – a hátsókertre néző homlokzat kivételével - nem helyezhető el.
(4) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
A beépítésre szánt, új lakószöveti területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § Az új lakószövetre vonatkoznak a 11. §,12. §,13. § -okban meghatározott rendelkezések, a következő kivételekkel:
- Megengedett az előkertes beépítés, és indokolt esetekben a szabadon álló beépítése mód is.
- A legalacsonyabb tetőhajlásszög 35°.
- Megengedett korcolt fémlemez, illetve eternit tetőfedőanyag használata.
- A területre állattartásra, mezőgazdasági tevékenységre szolgáló épület, létesítmény, külön polgármesteri engedélyhez kötött.
A beépítésre nem szánt, védett táji területekbe ékelődő (állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági- üzemi-, különleges-, valamint tanya területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
1. A táj értékeinek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében, az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el.
2. A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
1. Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
a. az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
b. az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagyfesztávú ipari csarnoktól a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
c. Szociális, iroda, lakó és szállás épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
2. A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határokon védőfásítás szükséges.
A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények
17. § (1) A 7. §-ban foglaltak szerint a helyi védelemben részesülő területek, épületek külön rendeletben kerülnek meghatározásra.
(2) Új elektromos és hírközlési vezetékek csak földkábelben helyezhetőek el.
Reklámokra és reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
18. § A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeket Ebergőc község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 8/2017.(XI.28.) önkormányzati rendelete határozza meg.
V. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
1. A településképi követelményekről a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester által megbízott építész, az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
2. A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
3. Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a. településkép szempontjából meghatározó területen:
4. új épület építése;
5. meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása;
6. utcai kerítés építése;
a. településkép szempontjából meghatározó besorolású területeken kívül:
- új lakóépület építése;
- helyi védelem alatt álló épület/építmény felújítása, átalakítása, bővítése
- településképet meghatározó külterületi beruházás esetén
4. A településképi konzultáció során a jogosult építész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjaira.
5. A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
6. Az eljárásban közreműködő főépítész vagy megbízott építész díját a kérelmet benyújtó ügyfél köteles megfizetni.
7. A kérelem nyomtatványt a rendelet
3. melléklete tartalmazza
VI. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ÉS BEJELENTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
Településképi véleményezési eljárás
20. § (1) Ha építésügyi hatósági engedélykérelemhez kötött, a 20. § 3. bekezdésben meghatározott valamely építési tevékenység (a továbbiakban ezek együtt: engedélyköteles tevékenység), úgy a Polgármester – a Tvtv., a R. és a Tkr. ezen alcímének keretei között, kérelemre – településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le.
(2) A Polgármester településképi véleményét (a továbbiakban: vélemény) – alkalmazása esetén – az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester által megbízott építész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A véleményezés során – a R.-ben foglaltakon túl, komplex módon – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a. az engedélyköteles tevékenységgel érintett építmény várható utcaképbe, tájképbe való funkcionális és esztétikai szempontú, valamint ezen túl a közvetlen környezetébe történő építészeti illeszkedését, ha az a Tkr. más rendelkezései szerint egyébként nem minősül önálló településképi követelménynek;
b. közterületet érintő engedélyköteles tevékenység esetén azt, hogy a tevékenység milyen módon és mennyiben érinti a közterület egyes részei (burkolta, tárgyai, berendezései, reklámhordozói, növényzete stb.) meglévő és kialakításra kerülő műszaki, esztétikai állapotát, amely az engedélyköteles tevékenység végeztével összességében nem romolhat;
c. ha az engedélyköteles tevékenység nem közvetlenül helyi védett értékre irányul, úgy azt, hogy más módon érint-e helyi védett értéket, s érintettség esetén hogyan biztosítható a védett érték megóvása, a rá vonatkozó előírások betartása.
2. Ha a véleményezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, vagy az annak mellékleteként kötelezően benyújtandó
R. szerinti dokumentációt a kérelmező a
R.-ben meghatározottaktól eltérően (pl.: eltérő módon, hiányos tartalommal stb.) nyújtotta be, úgy a Polgármester – 5 (öt) napos teljesítési határidő megjelölésével – hiánypótlásra szólítja fel.
3. Ha a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelenül telt el és a kérelmező nem kérte és kapta meg a határidő meghosszabbítását, vagy mulasztását nem igazolta és elfogadott módon nem mentette ki, úgy a véleményben a tervezett engedélyköteles tevékenységet engedélyezésre nem lehet javasolni.
4. A vélemény írásba foglalása kötelező formai követelmények nélkül történhet, de abban a jogorvoslati lehetőség kizártságáról tájékoztatást kell nyújtani.
5. A határidő számítása és az igazolási kérelem tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rájuk vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az igazolási kérelem elbírálása ügyében nem kell alakszerű döntést hozni, csupán írásban értesíteni kell a kérelmezőt az elbírás eredményéről.
6. A kérelem nyomtatványt a rendelet
4. melléklete tartalmazza.
Településképi bejelentési eljárás
21. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a. építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
b. meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
d. az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
e. a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
f. nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
g. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
h. emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
i. park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
j. legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építésére,
k. a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 50 cm-nél nagyobb, de 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása
l. közterületi kerítés, közterületről látható kerti építmény, tereplépcső építése, meglévő átalakítása, bővítése.
m. építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, árnyékoló közterületen látható elhelyezése,
n. magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
o. közterületen, filmforgatásoz kapcsolódó építmény építése esetén, akkor ha a településképet érintik.
(2) Meglévő építmények– részben vagy egészében történő új rendeltetés kialakítását megelőzően:
(3) Az építmény homlokzatára és kirakatportálon rögzített cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.
22. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt a rendelet 5. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.
(2) A bejelentési eljárás során a polgármester, vagy az általa megbízott építész vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a településrendezési eszközben és ezen rendeletben foglalt előírásoknak és illeszkedik-e a Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott javaslatok szerint a településképbe. A reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a polgármester, vagy az általa megbízott építész vizsgálja továbbá, hogy a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(3) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész vagy a megbízott építész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az 1. bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.
(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester az önkormányzati főépítész, vagy a megbízott építész szakmai állásfoglalása alapján, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(5) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
23. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi. Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az eljárásban közreműködő főépítész vagy megbízott építész díját a kérelmet benyújtó ügyfél köteles megfizetni.
(3) Polgármester a reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt.
VII. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS BÍRSÁG
Településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le
a. a településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az építési tevékenység során az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértették;
b. a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata ezen rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes;
c. e rendelet szerint kötelező településképi szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás elmulasztása;
d. a településképi szakmai konzultációban készített emlékeztetőben foglaltak megsértése esetén;
e. a településképi véleményezési eljárásban hozott településképi véleményben foglaltak megsértése esetén;
f. a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megsértése esetén.
(2) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét, a jogsértés megjelölését és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét
25. § (1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi. Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a Polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(3) A településképi bírság befizetésének és behajtásának módját az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(4) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a Polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(5) A településképi bírság összege:
a. településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100.000 forint,
b. településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 75.000 forint,
c. egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,
d. kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.
IX. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
26. § Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.