Egyházasfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2002. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Egyházasfalu község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2002. 10. 21- 2014. 06. 14

Egyházasfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2002. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Egyházasfalu község helyi építési szabályzatáról

2002.10.21.

Egyházasfalu község Önkormányzati Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) A rendelet hatálya Egyházasfalu község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésében körülhatárolt területen felhasználni, építési telket és területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, továbbá műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka), valamint ilyen célokra hatósági engedélyt kiadni-a hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartása mellett – csak a jelen építési szabályzatban és az 1. sz. mellékletben foglaltak, valamint az ARCHIGRAF BT. által készített Tsz. 473-TR/2000 munkaszámú 4.2. és 4.3. rajzszámú szabályozási terveik szerint szabad.

AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE

2. § Ahol az építés feltételei területelőkészítés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.

TELEKALAKÍTÁS SZABÁLYAI

3. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy megfeleljen a vonatkozó építési övezeti előírásoknak, valamint az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánúthoz kell csatlakoznia.

(2) Beépítésre nem szánt területen a telkek közművesítéséről az érintett tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

4. § (1) A Szabályozási tervek beépített, valamint beépítésre nem szánt területeket határolnak le az alábbiak szerint:

a.) A beépített területen belül lakó-, településközpont vegyes-, egyéb ipari gazdasági- és különleges területek találhatók.
b.) A beépítésre nem szánt területen
- közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési
- zöld,
- erdő,
- mezőgazdasági és
- egyéb területek találhatók.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Lakóterületek

5. § (1) A lakóterületek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A tervezési területen falusias karakterű terület található.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgálatató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény és

h) üzemanyagtöltő.

(4) A lakótelken melléképítmény csak

- közműbecsatlakozási műtárgy
- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- kerti épített tűzrakóhely
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el.
(5) Az épületeket a Szabályozási Terven körülhatárolt építési övezetekben meghatározott építési mód és építési szabályok szerint kell elhelyezni.
(6) Az épületeket magastetővel, az utcában jellemző gerinckialakítással kell megnevezni és megépíteni.
(7) A lakótelken elhelyezett építmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni, kivétel ez alól az FL-7 K övezet, amelyre külön előírások vonatkoznak.
(8) A lakótelkeket teljes közművel kell ellátni. Állattartásnál keletkezett trágyalé gyűjtésére a zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő és a szilárd trágya időszakos gyűjtésére szigetelt alapú csurgalékfogóval ellátott trágyatároló használata megengedett.
(9) A falusias lakóterületen a telkenként megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

A lakóterület építési övezetei

6. § A lakóterületen a szabályozási Terv az alábbi övezeteket különbözteti meg:

(1) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni, kivéve a saroktelkeket, ahol az építés szabdonállóan is lehetséges.
b) a beépíthető telek legkisebb területe: 400 m2
- a legkisebb telekszélesség: 10 m
telekmélység: 40 m
c) telekalakítás esetén a keletkező új telek legkisebb területe: 600 m2
- a legkisebb telekszélesség: 14,5 m
telekmélység: 50 m
d) megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
de legfeljebb 400 m2
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 4 m
- a zöldterület aránya legalább: 50 %
- a beépítési vonal a szabályozási vonallal azonos, előkert nem létesül
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző építménymagasság kell legyen.
e) A kialakult utcaritmus megőrzése érdekében az egyes telkeket az 1. sz. mellékletben ábrázolt sémák szerint kell beépíteni:
- a 10,0-14,5 m széles telkeken oromfalas hosszúház építhető legfeljebb 8, 50 m homlokzatszélességgel az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m lehet
- a 14, 5 m-nél szélesebb telkeken utcavonalon hajlított ház építhető, legfeljebb 8, 50 m traktusmélységgel. az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0 m.
- a telek belsejében kialakult pajtasorban a pajták átépíthetők vagy újonnan építhetők legfeljebb 5,5 m-es építménymagasággal akár zártsorúan is, de abban az esetben gépkocsi közlekedésre alkalmas áthajtó létesítendő.
(2) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges.
a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni.
- a beépíthető és újonnan kialakított telek legkisebb területe: 700 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 10 m
telekmélység: 70 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- előkert mérete: 5 m
- az oldalkert mérete legalább: 4 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) A 10,0 m-nél keskenyebb telkekre környezetét nem zavaró gazdasági épület építhető az övezetre előírtak figyelembevételével, kivéve a megengedett legnagyobb építménymagasságot, amely 4,0 m lehet. A gazdasági épületet hagyományos építőanyagok alkalmazásával kell megépíteni.
(3) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges:
Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni, kivéve a saroktelkeket, ahol az építés szabadonállóan is lehetséges.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 1000 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 14 m
telekmélység: 70 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- előkert méretét a szomszédokhoz igazodóan az építési hatóság állapítja meg
- az oldalkert mérete legalább: 4 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
(4) Az null jelű építési övezetben az építés csak az alábbi feltételekkel lehetséges:
a) Az építményeket oldalhatáron álló építési mód szerint kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 750 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 20 m
telekmélység: 30 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- beépítési vonal a szabályozási vonallal azonos, előkert nem létesül
- az oldalkert mérete legalább: 6 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) Utcai homlokzatról nyíló garázs nem létesíthető.
(5) Aznull jelű építési övezet a hagyományosan kialakult nagy telkek laza, szabálytalan beépítésű övezete.
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 1500 m2
szélessége: 20 m
mélysége: 80 m
b) Az újonnan kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2, szélessége 30 m.
c) Az építményeket többnyire szabadonállóan, nagy előkerttel kell elhelyezni. Ahol a kialakult beépítés oldalhatáron álló, ott átépítés esetén az új épületet a lebontott épülettel megegyezően is el lehet helyezni, legkevesebb 3,0 m előkert megtartásával.
d) A szomszédos építmények között legalább 10, 0 m távolságot kell tartani.
e) Az utcavonalhoz legközelebb eső építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az utcavonaltól távolabb eső építmények megengedett legnagyobb magassága 5,5 m.
f) A megengedett legnagyobb beépítettség 20 %.
g) A zöldfelület aránya legalább 60 %.
h) A hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző ténylegesépítménymagasság kell legyen.
(6) Az null jelű építési övezet az új telekosztások övezete. A telekalakítás és építés az alábbiak szerint lehetséges:
Az építményeket oldalhatáron állóan kell elhelyezni:
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 700 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 16 m
telekmélység: 50 m
- zöldterület aránya legalább: 50 %
- az oldalkert mérete legalább: 6 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
(7) Az null jelű építési övezet a régi községszerkezetet őrző keskeny telkes, fésűs beépítésű településrészek övezete, ahol a telekalakítás és építés az alábbiak szerint lehetséges:
a) A megengedett legnagyobb beépítettség 30 %.
b) Az új főépület építménymagassága 20 %-kal haladhatja meg a meglévő (átépítésre kerülő) épület építménymagasságát, de legfeljebb 4,0 m lehet. Az új épület homlokzati arányai, nyílásrendje, anyaghasználata, építészeti részletképzése meg kell egyezzen a lebontott épületével.
c) Az új főépület gerincének iránya megegyezik a lebontásra vagy átépítésre kerülő főépület gerincének irányával.
d) A beépítési vonal megegyezik a lebontásra, vagy átépítésre kerülő főépület építési vonalával, illetve ha a szabályozási vonal az előző beépítéshez képest a közterület szélesítését írja elő, az új épületet a szabályozási vonalra kell helyezni.
e) Gazdasági egységet a kialakult helyzetnek megfelelően a főépülettel egybeépítve, azzal azonos gerinciránnyal kell építeni.
f) 4,0 m-nél keskenyebb oldalkert esetében az oldalhatáron álló épületfalban és a tetőfelületen nyílás nem létesíthető.
g) Ahol a telek belsejében hagyományos pajtasor van, azok átépíthetők vagy újonnan építhetők legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal akár zártsorúan is, de abban az esetben gépkocsi közlekedésre alkalmas áthajtót kell létesíteni.
h) Az utcai homlokzatra nyílóan garázs nem létesíthető. Ahol a beépítés a telken belüli gépkocsielhelyezést nem teszi lehetővé, ott legfeljebb telkenként 1 gépkocsi részére a közterületi parkolás megengedhető.
i) A közterületen való parkolás megengedhető azon lakótelkek esetében, ahol az oldalkert távolsága felmentés alapján kevesebb, mint 3,0 m.
j) A 3,0 m-nél keskenyebb oldalkerttel rendelkező lakótelkeken csak olyan funkciójú építmény építése engedélyezhető, amelynek előírt gépkocsielhelyezési igénye legfeljebb 1db.
k) Az övezet területén az építési engedély kérelemhez csatolni kell:
- A jelenlegi állapot felmérését (1:100)
- Fotódokumentációt
- Tüzivízigény biztosításának módját
- Tervezett utcaképet, a szomszédos 2-2 épület ábrázolásával
- A szomszédos lakóházak benapozás számítását.
l) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek
- 10, 0 m széles
- 30,0 m hosszú
- 300 m2 területű lehet.
- újonnan kialakított telket az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint lehet beépíteni.
(8) Az null jelű, volt cselédlakások telkére kiterjedő építési övezetben az alábbi építési tevékenységek végezhetők:
a) Az épületek nagytávon megszüntethetők. Az átmeneti időszakban csak felújítási, állagmegóvási munkák végezhetők, átépíteni, bővíteni nem lehet. Két egymás melletti egységből egy lakás kialakítása megengedhető.
b) A szabályozási lapon ábrázolt építési helyen lakásonként 1 db legfeljebb 16 m2 bruttó alapterületű tároló, garázs építhető.
c) A terület megközelítését a szbályozási terv szerinti úttal biztosítani kell.

A településközpont vegyes terület építési övezetei

7. §
(1) A null jelű építési övezet a templomok telkére terjed ki. Az övezetben a jelenlegi állapotot kell fenntartani beépítettség, építménymagasság tekintetében. Az épületek helyi építészeti értékvédelem alatt állnak, felújításuknál a 18. § (2) bekezdés előírásai szerint kell eljárni. A szükséges számú gépkocsiparkolót közterületen kell elhelyezni.
(2) A null jelű építési övezetben az építés az alábbi feltételek teljesülése esetén kell elhelyezni.
a) Az épületek beépítési módját, az előkert méretét az övezet egyes telkein a kialakult helyzetnek megfelelően szabadonállóan vagy oldalhatáron álló an kell elhelyezni.
b) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %. Nagyobb bővítmény, építési lehetőség a 108/4 hrsz-ú telken, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül biztosított.
c) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5, 00 m.
d) A szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
(3) Az null jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
Az építményeket a kialakult állapothoz igazodó előkerttel és beépítési móddal, vagy szabadonállóan vagy oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 500m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m
- a legkisebb telekszélesség: 12 m
telekmélység: 40 m
- zöldterület aránya legalább: 30 %
- az oldalkert mérete legalább: 6 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen, de legalább 6,0 m.

Gazdasági területek

8. §
(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, lakások nem építhetők.
(2) A szabályozási terven körülhatárolt egyéb ipari területre tűz-, robbanás-, fertőzésveszély, bűzös vagy nagy zajjal, levegőszennyezéssel járó tevékenységek nem telepíthetők.
(3) Az null jelű építési övezet a majorok területe, amelyeken építési tevékenység az alábbi feltételekkel végezhető:
a) Az építményeket a 108/5 hrsz hagyományosan kialakult utcafronton lévő épületei kivételével, szabadonállóan kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 10 00m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 25 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 80 m
telekmélység: 100 m
- zöldterület aránya legalább: 20 %
- az oldalkert mérete legalább: 10 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) A szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
c) A szabályozási terven körülhatárolt sávban véderdőt kell telepíteni, amely a zöldfelületbe beszámítható.
(4) Az null jelű építési övezet az alábbi feltételek teljesülése esetén építhető be:
a) Az építményeket a szabályozási terven körülhatárolt építési helyen belül szabadonállóan kell elhelyezni.
- a beépíthető és az újonnan kialakított telek legkisebb területe: 2 000 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 35 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
- a legkisebb telekszélesség: 50 m
telekmélység: 90 m
- zöldterület aránya legalább: 20 %
- az oldalkert mérete legalább: 10 m
- a hátsókert mérete legalább a hátsókertre néző tényleges építménymagasság kell legyen.
b) A szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
c) A szabályozási terven belül körülhatárolt sávban véderdőt kell telepíteni, amely a zöldfelületbe beszámítható.

Különleges területek

9. §
(1) A szabályozási terv különleges területbe sorolja a temetők és a sportpálya területét.
(2) A null jelű építési övezet (Gógánfai temető 56 hrsz; Dasztifalu régi temető 443 hrsz; Újtemető 0174/3 hrsz és a Keresztényi temető 165 hrsz) területén csak temetkezési célú és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
a) a legnagyobb beépítettség a 10 %-ot nem haladhatja meg.
b) a területre vonatkozó legnagyobb szintterület sűrűség: 0,1.
(3) A null jelű építési övezet a sportpálya területe (67, 69/1 hrsz.), amelyen csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
a) a legnagyobb beépítettség a 10 %-ot nem haladhatja meg.
b) a területre vonatkozó legnagyobb szintterület sűrűség: 0,1.
c) a szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

Közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület

10. §
(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.
(2) A közutak és a közterületek számára a Szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.
(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(4) Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek:
null
null
(5) Kerékpárutak
A kerékpárút hálózatot általában a közutak burkolatán lehet vezetni.
Önálló kerékpárút Tormásliget-Iklanberény-Bük felé a Dózsa György út folytatásában a 0252/11 hrsz mezőgazdasági utak nyomvonalán halad.
(6) Gyalogutak
A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Önálló gyalogút létesítésére nincs szükség.
(7) Vasútvonalra vonatkozó előírások
A Nagykanizsa-Ágfalva vasútvonal szabályozási szélessége a jelenlegi telekhatár, de legalább 10, 0 m.
(8) a) Közutak, községközi utak és tervezett M 9-es gyorsforgalmi út, valamint a vasútvonal keresztezésének csomópontjai:
A közutak, községi utak és a tervezett M9-es gyorsforgalmi út és a vasút kereszteződéseiben távlatban különszintű átvezetést kell kialakítani.
b) Mezőgazdasági utak átvezetése a tervezett M 9-es gyorsforgalmi úton és a vasúton:
A fenti útvonalakat távlatban mezőgazdasági út szintben nem keresztezheti, szükség szerint szervizutak kiépítésével a különszintű átvevezetéseken kell a forgalmat átvezetni.
(9) Parkolás
a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges számú gépkocsiparkolót általában telken belül kell elhelyezni.
b) A közterületen való parkolás megengedhető azon lakótelkek esetében, ahol az oldalkert távolsága felmentés alapján kevesebb, mint 3, 0 m.
c) A 3, 0 m-nél keskenyebb oldalkerttel rendelkező lakótelken csak olyan funkciójú építmény építése engedélyezhető, amelynek előírt gépkocsielhelyezési igénye legfeljebb 1 db.
d) Közterületi parkoló a temetőkhöz, valamint a templomokhoz építendő ki.
(10) Közutak, vasút védőtávolságai:
a) A tervezett M 9-es gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalán 200 m széles védősávot kell biztosítani.
b) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az út tengelyétől számított 50-50 m védősávot kell biztosítani.
c) A Nagykanizsa-Ágfalva vasútvonal védőtávolsága a tengelytől 50-50 m.
d) A védősávon belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el a külön jogszabályban előírt feltételek szerint.

A közművek előírásai

11. §

(1) A közműveket és közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületre kerül, elhelyezéséhez az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása is szükséges.
(2) Új épületek építésére, meglévő épületek bővítésére építési engedély csak az övezeti előírásokban rögzített közműellátás rendelkezésre állása esetén adható.
(3) Az ingatlanból csak a közcsatornát üzemeltető által engedélyezett szennyezettségű szennyvíz vezethető a közcsatornába. Amennyiben a keletkező szennyvíz a közcsatornába vezethetősége feltételeinek nem felel meg, akkor szükséges előtisztításáról teleken belül gondoskodni kell.
(4) A nem út menti nyílt árkok karbantartására az árok mindkét oldalán 2-2 m-es sávot szabadon kell hagyni.

Zöldterületek

12. §
(1) A zöldterületi előírások a közparkokra, közlekedési területen lévő zöldfelületre, fasorokra, telken belüli zöldterületekre vonatkoznak.
(2) Belterületen
- a 12,0 -16, 0 m közötti szélességű meglévő utcákban legalább egyoldali.
- a legalább 16,0 m szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

Erdőterületek

13. §
(1) A Szabályozási Terv az erdőterületeken belül védelmi erdőket és gazdasági erdőket különböztet meg.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet, bennük csak a védelmi szempontokat figyelembe vevő erdőgazdálkodási tevékenység folytatható.
(3) A 100000 m2-t (10ha) meghaladó területnagyságú gazdasági erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény helyezhető el.
(4) Az építményeket legfeljebb 3,6 m építménymagasággal lehet megépíteni.

Mezőgazdasági terület

14. §
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A szabályozási terv árutermelő, építési szempontból korlátozottan használható és kertes mezőgazdasági övezetet különböztet meg.
(2) Az null jelű általános mezőgazdasági övezetben történő építés szabályai:
a) A 20 000 m2-t meghaladó területű telkeken
- a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos gazdasági épületek (termékfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító, állattartó, stb.)
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irodaépület,
- lakó-és szállásépület,
- pince, komposztáló telep építményei
helyezhetők el szabadonálló beépítési módon.
b) A területen üdölőépület, kereskedelmi és vendéglátó épület, panzió, szálloda nem létesíthető.
c) A felsorolt épületek és építmények az alábbi feltételek teljesülése esetén létesíthetők:
- a telek minimális szélessége: 50, 0 m
- az előkert legkisebb mérete: 14, 0 m
- az oldalkert legkisebb mérete: 10, 0 m
- beépítettség legfeljebb: 3 % lehet
- a telkek részleges közművel kell ellátni és legalább 9, 0 m széles úttal megközelíthetők legyenek.
(3) Az null jelű mezőgazdasági övezet a mezőgazdasági területnek vízvédelmi és tájképvédelmi szempontok miatt elkülönítve kezelendő része. az övezetben épület és építmény nem helyezhető el. Az övezetbe tartozik az M 9-es autóút számára fenntartandó terület is.
(4) Az null jelű mezőgazdasági övezet a volt zártkertekre, kerthasznosítású területekre terjed ki.
a) Az övezetben telkenként egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
b) A nádas, gyep és szántó művelési ágú területeken 1500 m2-t meghaladó méretű, az egyéb művelési ágban lévő területen 720 m2 feletti területnagyságon lehet építményt elhelyezni.
c) Építési teleknél a legalább 9, 0 m széles úttal megközelíthető telkek minősülnek.
d) Az övezetben a
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 3 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4, 0 m

- a legkisebb telekszélesség: 10, 0 m
telekmélysége: 50, 0 m
- az előkert mérete legalább: 5, 0 m
- az oldalkert mérete legalább: 3, 0 m
- a hátsókert mérete legalább: 10, 0 m
(5) A mezőgazdasági területeken az egyes telkek kerítéseit a külterületi utakra meghatározott szabályozási vonalon lehet megépíteni.
(6) A majorsági mezőgazdasági terület null a meglévő külterületi nagylétszámú állattartó telephelyek területe, ahol az építményelhelyezés és kialakítás feltételei a következők:
a) Elhelyezhető épületek (funkció alapján):
- lakóépület nem létesíthető
- gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termékfeldolgozási funkciójú épületek létesíthetők
- állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető.
b) Beépítés részletes előírásai:
- beépíthető telekterület: min 3000 m2
- beépítettség: max. 10 %
- építménymagasság: max. 7,5 m
- beépítési mód: szabadonálló
- előkert: min. 10, 0 m
- zöldfelületi arány (jellemzően fásítással): min. 30 %
- elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

Egyéb területek

15. §
(1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással összefüggő területek, Egyházasfaluban a folyóvizek medre és partja.
(2) Területén kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

16. §
(1) Zajvédelmi szempontból a terület átlagos érzékenységű terület (laza beépítésű lakó- és intézményterület, kertterület). Lakóterületen belül csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, melyek megfelelnek 8/2002. (III. 22) KÖM-Eüm együttes rendeletnek.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból csak olyan épület, építmény építhető, amelynél a tervezett tevékenységből származó technológiai eredetű emisszió nem okoz a lakóterületre előírt határértéket meghaladó imissziót.
(3) A szennyvízcsatorna hálózatra a meglévő és az új épületek tulajdonosait kötelezni kell.
(4) A közcsatornába bevezetett szennyvizek minőségének meg kell felelni a 204/2001. (X. 26) sz. Kormányrendelet előírásainak.
(5) A szennyvízcsatornába, csapadékvízelvezető hálózatba, vízfolyásokba, állattartásból származó hígtrágya, trágyalé, trágyatárolásból származó csurgalékvíz bevezetése tilos.
(6) Az állattartásból származó trágyalevet zárt, víztömör szennyvíztárolóban kell gyűjteni és szippantással eltávolítani. A szippantott szennyvizet szakirányú működési engedéllyel rendelkező vállalkozó szállíthatja befogadó nyilatkozattal rendelkező helyre, vagy a talajvédelmi szakhatóság által engedélyezett termőföld területre.
(7) A szennyvizek szikkasztása Egyházasfalu község igazgatási területén tilos.
(8) A kommunális szilárd hulladék igazgatási területen kívül, engedélyezett lerakóhelyre szállítandó.
(9) A felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése tilos.
(10) Állatok tartása Egyházasfalu község 8/1994. (VI. 1. ) sz. rendelete alapján lehetséges.
(11) A termőföldön történő beruházás megkezdése előtt az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint Győr-Moson-Sopron megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. A létesítmény kivitelezése során a környező termőföldek minőségében kár nem keletkezhet.
(12) Az épületek elhelyezésére szolgáló területen a termőréteg megmentésérő az MSZ 21476 sz. szabvány szerint gondoskodni kell. A megmentett humuszos termőréteget a beépítésre nem kerülő részeken lehet felhasználni.
(13) Mezőgazdasági művelés alatt álló terület más célú felhasználása a szükségleteknek megfelelő mértékben történhet. Minden esetben a Soproni Földhivatal földvédelmi járulékot megállapító engedélye szükséges a beruházások megkezdése előtt.

Települési értékvédelem

17. §
(1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.
E területeken a régészeti védelemre vonatkozó (muzeális értékek és műemlékek védelméről szóló) 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni
18. §
(1) Helyi védelem alá helyezendő településtörténeti szempontból jelentős alkotások:
1. Római katolikus templom (Szent György)
hrsz: 529
hsz: Ady Endre utca
2. Római katolikus templom (Szent Kereszt)
hrsz: 206
hsz: Széchenyi utca
3. Lakóház
hrsz: 525, 526
hsz: Ady Endre utca
4. Lakóház
hrsz: 530
hsz: Ady Endre utca
5. Lakóház, kapuoszlopok és gazdasági épület
hrsz: 59
hsz: Ady Endre utca 49.
6. Volt KALOT iskolaépület
hrsz: 108/4
hsz: Fő utca 91.
7. Lakóház
hrsz: 174, 175
hsz: Dózsa György utca
8. Gazdasági épület (verem)
hrsz: 177
hsz: Dózsa György utca 2.
9. Lakóház
hrsz: 181
hsz: Széchenyi utca 1.
10. Pékség (volt iskola)
hrsz: 216/1
hsz: Széchenyi utca 21.
11. Szűz Mária szobor: a gógánfai részen, az Arany J. u. 42. számú házzal szemben áll (7. fotó);
12. Szent József szobor: a gógánfai településrészen, az Arany J. u. 2. szám alatti ingatlan oldalkerítésében áll (8. fotó);
13. templom-kerti Szűz Mária szobor: az Egyházasfalu részen lévő Szent György templom kertjében található az 529 hrsz-on (9. fotó);
14. Szűz Mária szobor: a Kossuth L. u. végén álló szobrot 1914-ben állították és 1975-ben restaurálták (10. fotó), rajta műemlékfelirat, a műemléki nyilvántartásban azonban nem szerepel;
15. Pestis szobor: az Ady utca 1. számú háza előtt álló szobor Szent Sebestyént, Szent Rókust és Szent Rozáliát ábrázolja átlőtt nyilakkal, 1906-ban állították és 1974-ben restaurálták (11. fotó), kis tábla műemlék jelzi, a műemléki nyilvántartásban azonban szintén nem szerepel;
16. Szentháromság szobor: a Fő utcában lévő 351 hrsz-ú közterületen álló szobor (12. fotó) műemléknek van feltüntetve, de műemléki nyilvántartásban nem szerepel;
17. fülkés Szűz Mária szobor: a Fő utcában lévő 156/21 hrsz-ú ingatlan utcai oldalán áll kelet felé nyitott fülkében (13. fotó)
Településképi (területi) védelemre javasolja Szabályozási Terv a következő településrészeket, utcaszakaszokat:
Keresztényben:
1. Széchenyi u. Szent Kereszt templom körüli teresedése és a teret határoló utcaszakasz
2. Kis utca 5-9 sz. épületcsoportot
Gógánfán:
3. Arany J. utca 6-30. épületcsoportot
(2) Helyi védelem alatt álló épületek átépítése és felújítása esetén az eredeti homlokzati megjelenést meg kell őrizni. Az esetlegesen zavaró építészeti elemek elbontását az építési hatóság előírhatja, a homlokzat színezésére vonatkozóan előírásokat tehet. Az épület bővítését építménymagasság, etetőidom, homlokzatképzés tekintetében a védett részhez illeszkedően kell megtervezni.
(3) helyi védelem alatt álló épületek bontásával kapcsolatos szándék esetén az épületről bontás előtt műszaki felmérési rajzot és fényképdokumentációt kell készíteni.
(4) Egyedi tájértékek:
1. gógánfai kápolna: a településtől északra a 058, 085/b és a 083/b hrsz-ú földutak találkozásánál található (1. fotó);
2. Döbrösy feszület (kőkereszt): a 093 és a 097 hrsz-ú földutak találkozásánál álló kőkereszt, amelyet 1909-ben állítottak (2. fotó);
3. Szentháromság szobor: a Szakony-Újkér közötti közlekedési út településtől nyugatra eső szakasza mentén, a 0232 hrsz-ú földúttal átellenben áll, 1908-ban állíttatta Getler Antal és neje Pócza Rozália (4. fotó);
4. feszület Jézussal: a Szakony-Újkér közötti közlekedési út településtől keletre eső szakasza mentén található kőkereszt, amelyet 1859- ben állították fel. (3. fotó)
5. kápolna: a 0226 és 0227 hrsz-ú földutak találkozásánál áll, 1876-ban csináltatta Keresztény község Szűz Mária tiszteletére.
6. Az egyedi tájértékek jókarban tartásáról, környezetük rendezettségéről gondoskodni kell.

Természetvédelem

19. §
(1) Az 1996. évi LIII. tv. alapján a település helyi jelentőségű természeti értékűvé nyilvánítja a 110/2 hrsz területen található idős platánfát.
(2) A helyi jelentőségű természeti érték helyi védelme a terület helyi természetvédelmi területté való nyilvánításáig él, ezt követően a jelen rendelet 19. szakasza hatályát veszti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
a) a védett fák környezetének élő kultúráját megváltoztatni nem lehet
b) a védett fák környezetének használatát a védendő értékek fennmaradásának és továbbélésének biztosítása mellett lehet csak megváltoztatni
c) a védett fák életterében a jövőbeni rendeltetésének megfelelő terület-előkészítő munkák, régészeti, illetőleg a környezet- vagy természetvédelem érdekében szükséges munkák kivételével más építési munkát végezni nem lehet
d) szalmai felügyelet biztosítása érdekében a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságát a védetté nyilvánítás folyamatába célszerű bevonni

Sajátos jogintézmények

20. §
(1) A község az 1997. LXXVIII. tv. 29. § (4) bekezdése alapján sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
- Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom, amelynek hatálya a 444/2, 444/3 és 444/4 hrsz-ú telkekre terjed ki. Az építési tilalmat a dasztifalui temetőben (443 hrsz) történt utolsó temetkezés után az illetékes ÁNTSZ által megállapított időpontban lehet feloldani.

Védőterületek, védősávok

21. §
(1) A temetők védőtávolsága 40, 0 m. A védőtávolságon belül lakóépület nem építhető, emberi fogyasztásra alkalmas növények nem termelhetők. kivétel ez alól a 443 hrsz-ú dasztifalui régi temető, ahol a temetkezés csak a hozzátartozók számára engedélyezett. Ennek védőtávolsága a szabályozási terven feltétel bekövetkeztéig fennálló építési tilalommal körülhatárolt terület.
(2) A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, valamint külterületen a partéltől számított 50,0- 50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el
(3) Föld feletti szigetelt nagy-és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a 11/1984. (VIII. 22.) IpM számú rendeletében előírtakat be kell tartani.
(4) A középnyomású gázvezeték védőtávolsága 4,0- 4,0 m.
(5) Az országos közutak védőtávolságai az alábbiak:
- a tervezett M 9-es gyorsforgalmi út: az úttengelytől számított 100-100 m
- a négyszámjegyű összekötő utak: külterületen az úttengelytől számított 50-50 m
- a Nagykanizsa-Ágfalva vasútvonal: külterületen 50-50 m

Záró rendelkezések

22. §
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 8/1995. (X. 15.) ök.sz. és az azt módosító 2/1996. (II.15.) ök. számú rendeletek hatályukat vesztik.

1. melléklet

FL-1 JELŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZET - BEÉPÍTÉSI MINTALAP