1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Écs Községi Önkormányzat

(2) A képviselő testület megnevezése: Écs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(3) Székhelye: 9083. Écs, Fő u. 94.

(4) Működési területe: Écs Község közigazgatási területe

(5) A Képviselő-testület hivatalának neve: Écsi Polgármesteri Hivatal

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(7) A képviselő-testület a község címerének és a zászlajának leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(8) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: Écs Községi Önkormányzat feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(9) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(10) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított kitüntetések, díjak és egyéb elismerések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(11) Écs község testvértelepülése a szlovákiai Nagyabony község.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Écs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:

3. § A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

4. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a vármegyei önkormányzattal, a járási hivatallal és a járás településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, valamint járási elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.

5. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által ellátott feladatokat kormányzati funkciónként az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzat önként vállalhatja – helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - minden olyan helyi közügy önálló megoldását,

(4) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(5) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(6) A (5) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(7) Az önként vállalt közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(8) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

6. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a bizottságára, a társulására, a polgármesterre, vagy a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott hatáskörök listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatnia kell.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, kettős akadályoztatás esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármestert és dönteni a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

(5) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(6) A polgármester halaszthatatlan rendkívüli ügyben összehívhatja a testületi ülést.

(7) A polgármester a rendkívüli ülést köteles összehívni:

8. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.

(2) A meghívó és az előterjesztések megküldése elsősorban elektronikus úton történik, kivéve, ha a képviselő jelzi, hogy számára a technikai feltételek nem biztosítottak, ebben az esetben a kiküldés papíralapon történik.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó,. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, e-mail stb.). A sürgősség okát közölni kell.

(4) A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az Écsi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel tájékoztatja, egyidejűleg a község honlapján közzéteszi.

(5) Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívhatók a község életében meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységi körükben az őket érintő napirendekhez.

(3) A meghívóval együtt – a zárt tárgyalásra tartozó ügyek kivételével - ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelyben érintettek, vagy amelyhez meghívásuk kapcsolódik.

(5) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése. A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(6) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, zárt ülésen tárgyalandó ügyekben készült előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.

10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv egy évre készül.

(2) A munkaterv-tervezetet a polgármester tárgyév január 31-ig terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A tervezet előkészítése során a polgármester

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a polgármester.

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatottsága esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatottsága esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés kezdetekor az ülés vezetője megállapítja a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(4) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

(5) A napirendről, valamint annak kiegészítéséről a képviselő-testület határozathozatallal dönt.

12. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottságok elnökei, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.

(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat utolsó napirendjeként tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.

13. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) A testületi ülésre az előterjesztés elsősorban írásban nyújtható be, ennek hiányában szóban is előterjeszthető . A polgármester – az ügy halaszthatatlanságára, illetve fontosságára hivatkozva - engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.

(3) Az előterjesztés

(4) Kizárólag a Pénzügyi Bizottság előzetes állásfoglalásával együtt benyújtható előterjesztések:

14. § (1) A polgármester a napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

(2) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(3) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(4) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni két percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.

(5) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.

(6) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb két perc a további hozzászólás legfeljebb egy perc időtartamban történhet.

(7) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót.

(8) Bármikor szót kérhet:

(9) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(10) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, egy percben javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.

(11) A vita során a képviselők a (6) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(12) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester (ülésvezető) kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(13) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.

(14) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(15) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(16) Az előterjesztő válasza után az ülésvezető az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti.

(17) A képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak a testületi ülés napirendjének elfogadásakor jelezhetik, ha napirend előtti hozzászólási igényük van. Napirend előtti hozzászólás legfeljebb két percben lehetséges.

(18) A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén - zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt – a képviselő-testület tagja három perc időtartamban felszólalhat. Napirend után felszólalni a Község életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, vagy kérdésként előterjeszthetők. Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása után szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.

(19) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett két perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(20) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hozhat.

15. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő szóbeli figyelmeztetéséről, melyet a jegyzőkönyv szó szerint tartalmaz.

(3) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.

(4) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(5) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(6) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(7) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(8) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(9) A képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el. A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott határozattal dönt.

(10) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevének alfabetikus sorrendjében olvassa fel a névsort, majd a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utolsóként adja le a szavazatát. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(11) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(12) A titkos szavazás a határozati javaslat elhangzását követően szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölhetnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület ideiglenes bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(13) Az ideiglenes bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(14) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(15) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. Az elfogadott határozatot az ülés jegyzőkönyvébe be kell foglalni.

16. § (1) Kérdés minden, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, továbbá kérdést valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának a testület ülésén - a napirendek előtt - a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz.

(2) A kérdést a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. A kérdés másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni a kérdést feltevőnek.

(3) Amennyiben az (2) bekezdésban jelzett határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be a kérdést, az érintettnek arra csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(4) Az adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati bizottsági elnököt.

(6) Államigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(3) A rendzavarás megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről rövidített, az elhangzottak lényegi tartalmát rögzítő jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Szó szerinti jegyzőkönyv készül, amennyiben a felszólaló kifejezetten kéri.

(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint egy jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A hitelesítő személyét a képviselő-testületi ülés kezdetekor kell megválasztani. A hitelesítő személyéről a polgármester javaslatára határozathozatal mellőzésével dönt a képviselő-testület.

(4) A jegyzőkönyvek a község honlapján az ülést követő 30 napon belül megtekinthetőek.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyen meghozott döntések nyilvánosak.

19. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

20. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárban való kihirdetéssel egyidejűleg az Écsi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napját a rendeleten kihirdetési záradékként fel kell tüntetni.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

21. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő, háromtagú állandó bizottságokat hozza létre:

(3) A pénzügyi bizottság ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 120. § (1) bekezdésében foglalt feladatokat, valamint előzetesen véleményezi a civil szervezetek támogatásának felhasználásával kapcsolatos beszámolót. Vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(4) Az Ügyrendi bizottság feladatai:

(5) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(6) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

22. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A képviselőt a képviselő-testület valamennyi állandó bizottsági ülésére meg kell hívni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott hozzászólások lényegét, a hozott döntést vagy állásfoglalást, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(6) A bizottság elnöke csak a jegyző útján jogosult a hivatal dolgozóinak feladatot előírni, beszámolót kérni, ellenőrzést tartani.

23. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg:

24. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával végzi.

25. § (1) A jegyző köteles a döntés meghozatala előtt jelezni, ha a döntés jogszabálysértő. A jelzést elsősorban szóban, a képviselő-testület ülésén teszi meg. Amennyiben szükséges, jelzését írásba foglaltan teszi meg, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(2) Jogszabálysértő működés esetén a jegyző köteles jelezni a polgármester felé a jogszabálysértést. Amennyiben a jogszerű állapot helyreállítása érdekében tett intézkedés nem vezet eredményre, a képviselő-testület következő ülésén javaslatot tesz jelzése napirendként való tárgyalására.

(3) A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a polgármesteri hivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező, a hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt pénzügyi ügyintézőjét bízza meg.

26. § (1) A képviselő-testület Écsi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(2) Az Écsi Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(3) Az Écsi Polgármesteri Hivatal működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.

(4) A Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.

27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Écsi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján (www.ecsfalu.hu) és az önkormányzat hirdetőtábláin kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

28. § (1) Az önkormányzat feladatai közé tartozik az önkormányzat tevékenységéről, a hivatali munkáról, a lakossági érdeklődésre számot tartó önkormányzati eseményekről, történésekről a folyamatos lakossági tájékoztatás szervezése.

(2) A működtetés során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.

(3) A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző feladata. A jegyző a határozatok nyilvánosságáról a nyilvános ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról a kihirdetésükkel gondoskodik.

(5) A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati közérdekű információk közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos döntéshozó és felelős a polgármester. Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint a település honlapján való közzététel.

29. § A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.

30. § (1) Az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodásának feladatait az Écsi Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott önállóan működő intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket az előirányzat-felhasználási terv szerint használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, vonhatja el.

31. § (1) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(2) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a www.ecsfalu.hu honlapon közzé teszi.

32. § (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert, ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(4) Az önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

33. § Hatályát veszti az Écs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeleteÉcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2015 (II.1.)önkormányzati rendelete.

34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.