Écs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2025. 04. 29Écs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
[1] Écs Községi Önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, a vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű és eredményes vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében alkotja meg rendeletét.
[2] Écs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Écs Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában levő, illetve tulajdonába kerülő alábbi vagyonelemekre, továbbá a fennálló követelésekre terjed ki:
a) ingatlanra
b) ingó vagyonra
c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, immateriális javakra
d) tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, részesedések) és tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban: portfólió vagyon).
2. § Külön önkormányzati rendelet szabályozza:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét, valamint elidegenítését
b) közterületek használatát
c) önkormányzati támogatások odaítélését.
2. Önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyat a Képviselő-testület nem jelöl meg.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az üzleti vagyon részét képező ingatlanok felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát – amennyiben nem kizárt – a Képviselő-testület megváltoztathatja.
(2) A forgalomképesség megváltoztatására (átminősítés) azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnik, vagy ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása
5. § Az önkormányzati vagyon, annak értéke és változásai nyilvántartása során az értéknyilvántartástól el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
6. § A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére, irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlanvagyonának értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, vagy ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján megállapított értéken,
b) ingó vagyontárgy esetén piaci érték alapján, ennek hiányában a nyilvántartási érték alapján,
c) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés alapján,
d) vagyonértékű jog értékét - egyéb rendelkezés hiányában - az illetéktörvény vagyonértékű jog értékére vonatkozó szabályok alapján,
e) értékpapír vagyonának értékét értékesítés, hasznosítás esetén:
ea) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír esetében a tőzsdei árfolyamon
eb) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon.
7. § A rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor – ha a szerződés tárgya több vagyonelem – a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.
8. § (1) Az önkormányzat közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet készít, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
(2) A középtávú tervet 3 évre, a hosszútávú tervet a képviselő-testület mandátumának idejére kell elkészíteni.
4. Tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök
9. § A tulajdonosi jogokat Écs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.
10. § A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
f) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése;
g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;
h) önkormányzati ingatlan vagy ingóság alkalomszerű bérbeadására, amennyiben a bérlet időtartama a 30 napot nem haladja meg, és a képviselő-testület a bérleti díjat előzetesen határozatban megállapította;
i) a vagyon biztosítása érdekében szerződés megkötésére.
11. § A polgármester a költségvetés éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 10. § szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
12. § Az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel, csereszerződés vagy ajándékozás útján történő megszerzéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
13. § Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az önkormányzat költségvetésében erre rendelkezésre álló forrást.
5. Törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
14. § A törzsvagyon bérbe-, vagy használatba adás útján hasznosítható.
15. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátási kötelezettsége, amelyre tekintettel a korlátozottan forgalomképes jellege megállapítható volt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
6. Üzleti vagyon feletti jogok gyakorlása
16. § Üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – kivéve a zálogjoggal való megterhelést és a vagyonkezelésbe adást, mely a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre –
a) nettó kétmillió forint értékhatárig a polgármester,
b) nettó kétmillió forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja.
7. Vagyonkezelés szabályai
17. § Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről, megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
18. § A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzéket, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,
c) a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és kezelésbe adott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a kezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,
i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,
k) vagyonkezelési szerződés időtartamát, megszűnésének eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
m) a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzését,
n) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését más szerv hozzájárulásához kötik, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,
o) a vagyonkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.
19. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján.
(2) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.
(3) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben tájékoztatja a Képviselő-testületet a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.
20. § (1) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik kivéve, ha a Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba)-be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület határozatában az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának versenyeztetéséről dönt, a vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni.
(4) A versenyeztetés előtt az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni, ami alapul szolgál a vagyonkezelői jog ellenértékének megállapításához.
(5) Az ellenérték mértéke a vagyon könyv szerinti bruttó értékének 0,1%-ánál alacsonyabb nem lehet.
21. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(3) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
8. Önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése
22. § Önkormányzati vagyon értékesítése történhet a képviselő-testület döntése alapján, licittárgyalással vagy versenyeztetési eljárással.
23. § (1) Licittárgyalás útján kell értékesíteni, hasznosítani:
a) a mindenkori költségvetési törvényben foglalt értékhatárt meg nem haladó egyedi bruttó forgalmi értékű ingatlant, kivéve ha a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként rendelkezik,
b) ingóságot, amennyiben az ingóság nettó forgalmi értéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja.
(2) A licitszabályzatot jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3) A versenyeztetési eljárással kell értékesíteni a mindenkori költségvetési törvényben foglalt értékhatárt meghaladó egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalmi értékű ingatlant. A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.
24. § Az önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.
9. Követelések kezelése
25. § (1) Az önkormányzat a nyilvántartott követelésekről részben az alábbi esetekben mondhat le:
a) csődegyezségi megállapodásban, bírósági egyezség keretében,
b) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan részben térül meg,
c) ha a követelés a végrehajtás során csak részben térült meg.
(2) Az önkormányzat a nyilvántartott követelésekről egészben az alábbi esetekben mondhat le:
a) csődegyezségi megállapodásban, bírósági egyezség keretében,
b) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
c) ha a követelés a végrehajtás során nem térült meg,
d) ha a követelés érvényesítése bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
e) ha a követeléssel érintett szervezet nem érhető el, nem fellelhető és ez a tény bizonyított.
26. §1
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.