Fehértó Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 03. 01- 2018. 05. 29Fehértó Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2017-03-01-tól 2018-05-29-ig
Fehértó Község Önkormányzat Képviselő-testületének
3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Fehértó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RÉSZ
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak, hivatalos lapja, kapcsolatai
- §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
- §
(1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a Magyarország címere, amelyet az Önkormányzati Képviselőtestület Győr-Moson-Sopron Megye 9163 Fehértó kör alakban vesz körül.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
- a testület által adományozott okleveleken, plaketteken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
- olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.
(3) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Polgármester Győr-Moson-Sopron Megye 9163 Fehértó
3. §
A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
4. §
(1) Az önkormányzat hivatalos lapja az ”Fehértói Hírvilág”, mely megjelenik negyedévente.
(2) Az önkormányzat az ”Fehértói Hírvilág” kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.
(3) Az önkormányzat honlapja, a www.feherto.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.
(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:
fehertophiv@m-kabel.hu
(5) A település ünnepei:
- március 15.
- május 1.
- augusztus 20.
- Búcsú-vásár, szeptember 8, illetve az azt követő vasárnap és hétfő
- október 23.
(6) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
5. §
(1) Fehértó község külföldi kapcsolatot tart fenn Mad (Szlovákia) településsel.
(2) A kapcsolattartás a művelődés, sport és a gazdaság területén a fejlődést irányozza elősegíteni.
- FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6. §
Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
7. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fehértó Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 9163 Fehértó, Dózsa Gy. tér 5.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testülete. (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület jogi személy, a polgármester képviseli.
(5) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(6) A képviselő-testület hivatalának neve:
Enesei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
8. §
Az önkormányzat helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény13. § (1) bekezdése tartalmazza.
9. §
Fehértó Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
10. §
A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § -ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.
11. §
(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik:
a) a Győr–Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal,
b) a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,
c) a Győri Többcélú Kistérségi Társulással
d) a környező kistérségi társulásokkal,
e) a környező települési önkormányzatokkal.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.
(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
II. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
12. §
(1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.
(2) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között látja el Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait.
13. §
(1) Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
14. §
(1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át.
15. §
(1) Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.
(2) Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) A polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.
16. §
(1) Az átruházott hatáskörben eljáró a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
17. §
(1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések
18. §
(1) Az önkormányzati képviselőket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) A települési képviselő az öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(3) A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.
A képviselő jogállása
19. §
(1) A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.
(2) A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32-34. §-ában foglaltakon túl köteles:
a) Írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik.
b) A Képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, részt venni.
c) Mindazon megbízatásokat teljesíteni, amellyel a képviselő-testület, illetőleg annak bizottsága megbízza, vagy felhatalmazza.
d) Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.
e) A képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.
f) Bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget.
g) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés j) pontja szerinti képzésen részt venni;
h) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a köztartozásmentes adatbázisba felvételét kérelmezni;
i) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot megtenni.
IV. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Általános szabályok
20. §
A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A polgármester a Képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
A képviselő-testületi ülés összehívása
21. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök hívja össze.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezése esetén az erre vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot is.
22. §
(1) A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.
(2) Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a jegyzőt;
c) az önkormányzati intézmények vezetőt,
d) bizottságok beszámoltatása esetén a bizottságok elnökét,
e) a közös hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,
f) akit a polgármester megjelöl.
(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt;
b) akit a polgármester erre feljogosítva hív meg,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit.
23. §
(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek postai, kézbesítő, illetőleg e-mail útján olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(2) Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén [SZMSZ 23. § (4)] az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (telefon, hivatalsegéd, e-mail) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetménnyel illetőleg az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:
a) a polgármester,
b) a képviselők ¼-e, vagyis legalább 2 képviselő,
c) a Képviselő-testület bármely bizottsága,
d) a kormányhivatal vezetője, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-a szerinti indítványára.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(6) A polgármester – amennyiben indokoltnak tartja – a meghívó kiküldése után, még az állandó bizottságok ülései előtt egyeztető tárgyalást tarthat az alpolgármester, az állandó bizottsági elnökök, a polgármesteri szakértők és a jegyző részvételével.
24. §
A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, valamint a település honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra kell hozni.
A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó eltérő rendelkezések
25. §
(1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül a polgármester hívja össze.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.
(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. sz mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.
(5) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében megjelölt személyeket és dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.
(6) A képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét.
26. §
Gazdasági program, munkaterv
(1) A polgármester – a megválasztását követő 6 hónapon belül – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.
(3) A munkaterv tervezetét éves időintervallumra a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé tárgyévet megelőző év december 31-ig.
(4) A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat intézményeinek vezetői.
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
c) az önkormányzat intézményvezetőinek.
27. §
A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
28. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) a) pontjában foglalt esetekben,
b) zárt ülést tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben.
(3) Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontjában jelölt esetben a testület nyilvános tárgyalást tart.
(4)A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
Az ülésvezető feladatai és jogosítványai
29. §
(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti.
(3) Az ülésvezető feladatai:
a) Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
b) Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
c) Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
d) Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 3 perces– napirend előtti felszólalására.
e) Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
f) Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
g) A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
h) Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
i) A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
j) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
k) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
l) Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
Napirend előtti témák és a napirend
30. §
(1) A napirendre felvett egyes témák megtárgyalását megelőzően kerül sor a napirend előtti témakörök megvitatására.
(2) Napirend előtti felszólalásra a polgármester, és a képviselők jogosultak, három perces időtartambeli korlátozással.
(3) Napirend előtti feladatok keretében a polgármester írásbeli tájékoztatót ad:
a) a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
b) beszámol a polgármester hatáskörébe utalt feladatok intézéséről,
c) ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseket.
(4) A képviselő testület a napirend előtt adott tájékoztatók kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
31. §
(1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet köteles megindokolni. A javaslat tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A meghívóban nem szereplő napirend felvételére az előterjesztés benyújtására jogosult tehet javaslatot (pótnapirend). Pótnapirendnek a tárgysorozatba való felvételére akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megfelel a 32. § (4)-(5) bekezdésében előírt feltételeknek.
Az előterjesztés
32. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, mely a képviselő-testület döntését igényli;
b) a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
c) elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja;
d) a jegyző.
e) aki a munkatervben a napirend előterjesztőként szerepel
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik valamennyi irat postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben résztvevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A sürgősségi indítvány
33. §
(1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
ba)a polgármester,
bc) az alpolgármester,
bd) a képviselő-testület tagja,
be) a jegyző.
c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.
A tanácskozás rendje
34. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(4) A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
35.§
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
36. §
(1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
37. §
(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitájában elhangzott észrevételekre az előterjesztő reagál és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
38. §
(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az előterjesztés érdemében határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele –legalább 3 képviselő- jelen van az ülésen.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény minősített többséget előíró testületi döntések meghozatalához,
b) képviselő-testületi tag kizárásához,
c) az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonának átruházásához,
d) hitel felvétel esetében.
39. §
(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni
(2) Nyílt szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy "nem"-mel adja meg.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján,
b) hitel felvétele esetében,
c) a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt a testület.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
40. §
(1) A képviselő-testület döntés hozatalából ki van zárva az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. §. (3) bekezdésében meghatározott személyek.
(2) A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(3) A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.
41. §
(1) A képviselő-testület az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben – döntése szerint - titkos szavazást tarthat.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
42. §
(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a határozat arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Kérdés és interpelláció
43. §
(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.
44. §
(1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.
(2) Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt róla a Képviselő-testület is.
45. §
(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a napirendek tárgyalását követően
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a jegyzőhöz
önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban kérdést vagy interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Kérdés vagy interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációt a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.
(3)Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, vagy az ülésen szóban terjesztik elő, úgy arra ezen az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ügy bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt a válasz az ülésen nem adható meg, az ülést követő 15 napon belül írásban kell arra választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén a kérdésre vagy az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(5) A kérdésre vagy interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen dönt a képviselő-testület.
46. §
A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
V. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
47. §
A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában vagy (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
48. §
(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) a polgármester, az alpolgármester;
c) a jegyző;
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására vonatkozóan is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint erre külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg külső szakértő is megbízható. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, készíti el.
c) A polgármester az egyes rendelet-tervezeteket – annak jóváhagyása előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
d) A jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
e) a testületet egyúttal tájékoztatja az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a rendelet arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
49. §
(1) Az önkormányzat rendeleteit a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.
(2) A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát. Közzé kell tenni továbbá az önkormányzat honlapján és a hivatalos lapjában is.
(3) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, a lakossággal való megismertetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 2 évenkénti felülvizsgálatáról.
(4) A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.
(5) Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni.
A jegyzőkönyv
50. §
(1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésről távol maradt képviselők nevét, ha ismert, a távolmaradásának okát,
c) az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét, a napirendhez kapcsolódó kiegészítés, kérdések, hozzászólások, válaszok lényegét,
e) a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a kisebbségi véleményt,
f) a polgármester ülésvezetése során tett intézkedéseit,
g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
h) az ülés bezárásának időpontját,
i) a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását
j) a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat pecsétjét.
A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(3) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) a jegyzőkönyv egy eredeti papíralapú példányban készül, melynek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - olyan módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
b) a jegyzőkönyv összefogásának módja a következő: a lapok mindegyikén két lyuk kerül kialakításra, a lap hosszanti bal oldalának középpontjától egyenlő távolságra, majd a szükséges lapok egymást követő sorrendben, növekvő oldalszámozás és értelmi rend szerint, egymás mögé helyezésre kerülnek. A kialakult iratcsomagot a lyukakba fűzött nemzetiszín zsinórral összefűznek, a zsinórt a jegyzőkönyv hátulján csomóra kötik és záró-matricával a legutolsó laphoz rögzítik. A rögzítésnél bélyegzővel és a jegyző aláírásával kell ellátni a matricát.
c) a jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal részére.
d) egy példányát a település honlapján megjeleníti,
e) a papír alapú eredeti példányok beköttetéséről évente gondoskodik a jegyző,
f) a jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba - azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően - bármely állampolgár betekinthet és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett.
g) A választópolgárok a zárt ülésről készített jegyzőkönyvből csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
VI. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS, FÓRUM
Helyi népszavazás
51. §
A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét
Közmeghallgatás
52. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 10 napon belül.
53. §
(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladatát képezi.
Fórum
54. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.
(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.
(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
55. §
Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel
(1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) A településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői a nyilvános Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
(3) A tanácskozási joggal meghívandók körét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
VII. Fejezet
A TISZTSÉGVISELŐK
56. §
A polgármester
(1) A polgármester megválasztása alapján főállásban látja el feladatát.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a polgármester egyetértésével a megbízatás időtartamán belül egy esetben megváltoztathatja.
(4) A polgármester főbb feladatai:
a) a képviselő-testület döntései és saját önkormányzati jogköre alapján irányítja az önkormányzati hivatalt,
b) a jegyző javaslatait figyelembe véve meghatározza a hivatal feladatait a képviselő-testület munkájának, döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében,
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére.
d) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
f) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
g) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
h) segíti a települési képviselők és bizottság munkáját.
(5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
(6) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(7) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alakalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést, a képviselő-testület következő ülésén történő tájékoztatása mellett:
a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem érteve a vagyon értékesítését, megterhelését,
b)önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.
(8) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.
(9) A polgármester a fogadóórát heti rendszerességgel tartja a hivatalban
57.§
Alpolgármester
(1) A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, nyilatkozata alapján tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.
(3) Az alpolgármester a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése - csak a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolhatja. A helyettesítés megszűnése után köteles intézkedéseiről, döntéseiről a polgármestert tájékoztatni.
(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
(5) A polgármester tartós távolléte esetén ellátja a polgármesteri feladatokat
(6) A képviselő-testület az alpolgármesternek jutalmat állapíthat meg, meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.
58.§
Jegyző
(1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.
(2) Aljegyző kinevezésére nem kerül sor.
(3) A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés és a képviselő-testület ülésein való részvétel a közös önkormányzati hivatal dolgozói munkaköri leírásában rögzített helyettesítési rend szerint történik.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere - a közös hivatalt alkotó községek polgármesterei véleményének kikérésével - gondoskodik a közös önkormányzati hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjének megbízásával. Tartós akadályoztatásnak minősül a jegyző 15 napot meghaladó távolléte.
(5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és a bizottságnak, ha döntésüknél vagy az önkormányzat működését érintően jogszabálysértést észlel.
(6) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény meghatározott feladatain túlmenően:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;
h) egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit
i) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
j) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.
VIII. fejezet
A Közös Önkormányzati Hivatal
59.§
(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fenn Enese Község, Győrsövényház Község és Bezi Község Önkormányzata Képviselő-testületeivel.
A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása szerint valamennyi nem hivatali székhely településen állandó jelleggel kirendeltség működik.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait az Enesei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A Hivatal által ellátott feladatokról, a tervezett éves munkáról évente legalább egy alakommal a jegyző beszámol valamennyi érintett önkormányzat képviselő-testületének
(5) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
IX. fejezet
A képviselő-testület bizottságai
60. §
(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
Vagyonnyilatkozatokat-vizsgáló Bizottság létszáma 3 fő
(3) A Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 4. számú függelék rögzíti.
(4) A bizottság belső működési szabályait és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályait – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és e Szabályzat keretei között – maga állapítja meg az SZMSZ 3. számú melléklete szerint.
(5) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(6) A testület dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a személyi összetételről, s meghatározza az ideiglenes bizottság feladat - és hatáskörét.
(7) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
61.§
(1) A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(3) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.
(4) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:
a) polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
b) bármely települési képviselő,
c) társadalmi szervezetek vezetői,
d) az önkormányzati intézmények vezetői
(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.
62.§
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.
(2) A bizottság tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek.
(3) A bizottság ciklusonként egyszer beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.
(4) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
X. Fejezet
A TÁRSULÁSOK
63. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, a település fejlesztése, szellemi és kulturális örökségének megőrzése érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, a szomszédos települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltatós szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes közműszolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek megvalósításánál.
(3) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
64.§
(1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c) A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása
(3) A kapcsolatok kiszélesítése érdekében az önkormányzatok valamennyi társulási fajtája közül az adott cél eléréséhez leginkább alkalmas társulási formát kell kiválasztani.
(4) A települések közötti kapcsolatok keretében a koordinációs tevékenység kiépítése és fenntartása különösen az alábbi módszerekkel történik:
a) a polgármester, alpolgármester, jegyző szakmai tanácskozási;
b) testületi ülések együttes tartása
c) közös bizottságok szervezése
d) képviselő-testületi munkatervek kölcsönös megküldése
XI. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
65. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni
(2) Az önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
66. §
(1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
67. §
(1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ keretei között saját hatáskörben döntsön, amelyről a testületet rendszeresen tájékoztatni kell.
(2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése.
(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza.
68. §
(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
69. §
(1) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
70. §
(1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.
(2) A belső ellenőrzést megbízás útján látattja el mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.
XII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
71. §
(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
Fehértó Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XII.3.) önkormányzati rendelete.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 49. § (1) bekezdésében meghatározott módon a jegyző gondoskodik.
(4) A rendelet (SZMSZ) mellékletei és függelékei:
Mellékletek:
1. sz. melléklet: Hatáskör átruházás viszonylatai
2. sz. melléklet: A képviselő-testület tanácskozási joggal meghívandók köre
3. sz. melléklet: A Bizottságok működésének és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályai
4. sz melléklet: A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolása és a társulásokra átruházott hatáskörök
Függelékek:
1. sz. függelék: Település fontosabb adatai
2. sz. függelék: Képviselő-testület tagjainak névsora
3. sz. függelék: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
4. sz. függelék: Bizottság tagjainak névsora
5. sz. függelék Kormányzati funkciók
(5) A rendelet (SZMSZ) mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
Tóth Alice Csapó-Molnár Violetta
polgármester jegyző
Ezen rendelet kihirdetése 2015. február 27-én a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.
Csapó-Molnár Violetta
jegyző