Fehértó Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019.(XI.26.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 11- 2022. 02. 22Fehértó Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019.(XI.26.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Fehértó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
2. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a Magyarország címere, amelyet az Önkormányzati Képviselőtestület Győr-Moson-Sopron Megye 9163 Fehértó kör alakban vesz körül.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
3. § A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
4. § (1) Az önkormányzat honlapja, a www.feherto.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.
(2) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:
5. § (1) Fehértó község külföldi kapcsolatot tart fenn Mad (Szlovákia) településsel.
(2) A kapcsolattartás a művelődés, sport és a gazdaság területén a fejlődést irányozza elősegíteni.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
7. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fehértó Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 9163 Fehértó, Dózsa Gy. tér 5.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testülete. (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület jogi személy, a polgármester képviseli.
(5) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(6) A képviselő-testület hivatalának neve:
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
8. § Az önkormányzat helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény13. § (1) bekezdése tartalmazza.
9. § Fehértó Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
10. § A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § -ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.
11. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik:
a) a Győr–Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal,
b) a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,
c) a Győri Többcélú Kistérségi Társulással
d) a környező kistérségi társulásokkal,
e) a környező települési önkormányzatokkal.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.
(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
12. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.
(2) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között látja el Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait.
13. § (1) Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
14. § (1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át.
15. § (1) Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.
(2) Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) A polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.
16. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
17. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések
18. § (1) Az önkormányzati képviselőket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) A települési képviselő az öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(3) A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.
A képviselő jogállása
19. § (1) A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.
(2) A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32-34. §-ában foglaltakon túl köteles:
a) Írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik.
b) A Képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, részt venni.
c) Mindazon megbízatásokat teljesíteni, amellyel a képviselő-testület, illetőleg annak bizottsága megbízza, vagy felhatalmazza.
d) Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.
e) A képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.
f) Bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget.
g) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés j) pontja szerinti képzésen részt venni;
h) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a köztartozásmentes adatbázisba felvételét kérelmezni;
i) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot megtenni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Általános szabályok
20. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A polgármester a Képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
A képviselő-testületi ülés összehívása
21. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök hívja össze.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezése esetén az erre vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot is.
22. § (1) A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.
(2) Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a jegyzőt;
c) az önkormányzati intézmények vezetőt,
d) bizottságok beszámoltatása esetén a bizottságok elnökét,
e) a közös hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,
f) akit a polgármester megjelöl.
(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt;
b) akit a polgármester erre feljogosítva hív meg,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit.
23. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek postai, kézbesítő, illetőleg e-mail útján olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(2) Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén [SZMSZ 23. § (4)] az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (telefon, hivatalsegéd, e-mail) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetménnyel illetőleg az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:
a) a polgármester,
b) a képviselők ¼-e, vagyis legalább 2 képviselő,
c) a Képviselő-testület bármely bizottsága,
d) a kormányhivatal vezetője, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-a szerinti indítványára.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(6) A polgármester – amennyiben indokoltnak tartja – a meghívó kiküldése után, még az állandó bizottságok ülései előtt egyeztető tárgyalást tarthat az alpolgármester, az állandó bizottsági elnökök, a polgármesteri szakértők és a jegyző részvételével.
24. § A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, valamint a település honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra kell hozni.
A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó eltérő rendelkezések
25. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül a polgármester hívja össze.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.
(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. számú mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.
(5) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében megjelölt személyeket és dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.
(6) A képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét.
26. §
Gazdasági program, munkaterv
27. § A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
28. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) a) pontjában foglalt esetekben,
b) zárt ülést tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben.
(3) Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontjában jelölt esetben a testület nyilvános tárgyalást tart.
(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
Az ülésvezető feladatai és jogosítványai
29. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti.
(3) Az ülésvezető feladatai:
a) Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
b) Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
c) Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
d) Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 3 perces– napirend előtti felszólalására.
e) Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
f) Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
g) A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
h) Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
i) A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
j) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
k) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
l) Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
Napirend előtti témák és a napirend
30. § (1) A napirendre felvett egyes témák megtárgyalását megelőzően kerül sor a napirend előtti témakörök megvitatására.
(2) Napirend előtti felszólalásra a polgármester, és a képviselők jogosultak, három perces időtartambeli korlátozással.
(3) Napirend előtti feladatok keretében a polgármester írásbeli tájékoztatót ad:
a) a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
b) beszámol a polgármester hatáskörébe utalt feladatok intézéséről,
c) ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseket.
(4) A képviselő testület a napirend előtt adott tájékoztatók kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
31. § (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet köteles megindokolni. A javaslat tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A meghívóban nem szereplő napirend felvételére az előterjesztés benyújtására jogosult tehet javaslatot (pótnapirend). Pótnapirendnek a tárgysorozatba való felvételére akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megfelel a 32. § (4)-(5) bekezdésében előírt feltételeknek.
Az előterjesztés
32. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, mely a képviselő-testület döntését igényli;
b) a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
c) elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja;
d) a jegyző.
e) aki a munkatervben a napirend előterjesztőként szerepel
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik valamennyi irat postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben résztvevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A sürgősségi indítvány
33. § (1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
A tanácskozás rendje
34. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(4) A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
35. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
36. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
37. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitájában elhangzott észrevételekre az előterjesztő reagál és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
38. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az előterjesztés érdemében határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele –legalább 3 képviselő- jelen van az ülésen.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény minősített többséget előíró testületi döntések meghozatalához,
b) képviselő-testületi tag kizárásához,
c) az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonának átruházásához,
d) hitel felvétel esetében.
39. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni
(2) Nyílt szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy "nem"-mel adja meg.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján,
b) hitel felvétele esetében,
c) a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt a testület.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
40. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(3) E szabályzat alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, azaz: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek; az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülő; a testvér.
(4) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.
41. § (1) A képviselő-testület az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben – döntése szerint - titkos szavazást tarthat.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
42. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Kérdés és interpelláció
43. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.
44. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.
(2) Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt róla a Képviselő-testület is.
45. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a napirendek tárgyalását követően
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a jegyzőhöz
önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban kérdést vagy interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Kérdés vagy interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációt a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, vagy az ülésen szóban terjesztik elő, úgy arra ezen az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ügy bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt a válasz az ülésen nem adható meg, az ülést követő 15 napon belül írásban kell arra választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén a kérdésre vagy az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(5) A kérdésre vagy interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen dönt a képviselő-testület.
46. § A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
47. § A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában vagy (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
48. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) a polgármester, az alpolgármester;
c) a jegyző;
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására vonatkozóan is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint erre külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg külső szakértő is megbízható. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, készíti el.
c) A polgármester az egyes rendelet-tervezeteket – annak jóváhagyása előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
d) A jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
e) a testületet egyúttal tájékoztatja az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
49. § (1) Az önkormányzat rendeleteit a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.
(2) A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát. Közzé kell tenni továbbá az önkormányzat honlapján és a hivatalos lapjában is.
(3) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, a lakossággal való megismertetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 2 évenkénti felülvizsgálatáról.
(4) A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.
(5) Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni.
A jegyzőkönyv
50. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésről távol maradt képviselők nevét, ha ismert, a távolmaradásának okát,
c) az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét, a napirendhez kapcsolódó kiegészítés, kérdések, hozzászólások, válaszok lényegét,
e) a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a kisebbségi véleményt,
f) a polgármester ülésvezetése során tett intézkedéseit,
g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
h) az ülés bezárásának időpontját,
i) a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását
j) a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat pecsétjét.
A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS, FÓRUM
Helyi népszavazás
51. § A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét
Közmeghallgatás
52. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 10 napon belül.
53. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladatát képezi.
Fórum
54. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.
(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.
(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
55. §
Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel
A TISZTSÉGVISELŐK
56. §
A polgármester
57. §
Alpolgármester
58. §
Jegyző
A Közös Önkormányzati Hivatal
59. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fenn Enese Község, Győrsövényház Község és Bezi Község Önkormányzata Képviselő-testületeivel.
A képviselő-testület bizottságai
60. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
61. § (1) A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(3) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.
(4) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:
a) polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
b) bármely települési képviselő,
c) társadalmi szervezetek vezetői,
d) az önkormányzati intézmények vezetői
(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.
62. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.
(2) A bizottság tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek.
(3) A bizottság ciklusonként egyszer beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.
(4) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
A TÁRSULÁSOK
63. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, a település fejlesztése, szellemi és kulturális örökségének megőrzése érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, a szomszédos települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltatós szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes közműszolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek megvalósításánál.
(3) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
64. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c) A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása
(3) A kapcsolatok kiszélesítése érdekében az önkormányzatok valamennyi társulási fajtája közül az adott cél eléréséhez leginkább alkalmas társulási formát kell kiválasztani.
(4) A települések közötti kapcsolatok keretében a koordinációs tevékenység kiépítése és fenntartása különösen az alábbi módszerekkel történik:
a) a polgármester, alpolgármester, jegyző szakmai tanácskozási;
b) testületi ülések együttes tartása
c) közös bizottságok szervezése
d) képviselő-testületi munkatervek kölcsönös megküldése
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
65. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni
(2) Az önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
66. § (1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
67. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ keretei között saját hatáskörben döntsön, amelyről a testületet rendszeresen tájékoztatni kell.
(2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése.
(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióit az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza.
68. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
69. § (1) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
70. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.
(2) A belső ellenőrzést megbízás útján látattja el mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
71. § (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. melléklet
a) dönt a rendkívüli települési támogatásról
a) dönt a temetési költségekhez nyújtott települési támogatásról,
b) dönt a köztemetési kérelmek elbírálásáról,
c) dönt magánszemély által történő ingó dolog felajánlásának elfogadásáról,
d) dönt az önkormányzat tulajdonában lévő mindennemű közterület igénybevételéhez és bérbeadásához benyújtott kérelmekről,
e) dönt 500.000 Ft értékhatárig történő vásárlásokról, a költségvetési tervben meghatározott előirányzatok figyelembevételével,
f) dönt a településkép-érvényesítés eszközeinek alkalmazásáról
2. melléklet
3. melléklet
I. A Bizottság működésének részletes szabályai
II. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás:
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.
Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
4. melléklet
1. Szociális és Gyermekjóléti Feladatokat Ellátó Társulás
2. Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
3. Győri Többcélú Kistérségi Társulás
1. függelék
2. függelék
1. Tóth Alice polgármester
2. Szabados Árpádné alpolgármester
3. Kovács Ferenc képviselő-testületi tag
4. Lenzsér László képviselő-testületi tag
3. függelék
4. függelék
1. Kovács Ferenc elnök képviselő-testületi tag
2. Lenzsér László képviselő-testületi tag
3. Szommer Tamás képviselő-testületi tag
5. függelék