Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (XI. 20.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 21Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (XI. 20.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Fehértó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
1. Az önkormányzat
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fehértó Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 9163 Fehértó, Dózsa tér 5.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Fehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
(5) Az önkormányzat illetékessége: Fehértó község közigazgatási területére terjed ki.
(6) Az önkormányzat jogi személy.
(7) A képviselő-testület hivatalának neve: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 9143 Enese, Szabadság u. 25. és Fehértói Kirendeltsége 9163 Fehértó Dózsa tér 5.
(8) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
2. Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak, hivatalos lapja, kapcsolatai
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
4. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a Magyarország címere, amelyet az Önkormányzati Képviselőtestület Győr-Moson-Sopron vármegye 9163 Fehértó felirat - kör alakban vesz körül.
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken, plaketteken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
d) olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő-testület a pecsét használatát elrendeli.
(3) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, és a következő felirat olvasható rajtuk:
a) Külső köríven Polgármester 9163 Fehértó, belső köríven Győr-Moson-Sopron vármegye
b) Külső köríven Enesei Közös Önkormányzati Hivatal 9163 Fehértó Dózsa tér 5., belső köríven Fehértói Kirendeltsége
5. § A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
6. § (1) Az önkormányzat honlapja, a www.feherto.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.
(2) A település ünnepei:
a) március 15.
b) május 1.
c) augusztus 20.
d) Búcsú-vásár, szeptember 8, illetve az azt követő vasárnap és hétfő
e) október 23.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
3. Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
7. § Az önkormányzat helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza.
8. § Fehértó Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
9. § (1) A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 106. § -ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.
(2) Az önkormányzat a gazdasági vállalkozásban történő részvételt megelőzően szakértői véleményt kér.
10. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik:
a) a Győr–Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzattal,
b) a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,
c) a környező kistérségi társulásokkal,
d) a környező települési önkormányzatokkal.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.
(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA
4. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
11. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.
(2) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között látja el Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait.
12. § (1) Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.
5. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
13. § (1) A képviselő-testület hatásköreit - ha az Mötv. lehetővé teszi - a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati döntéssel átruházhatja:
a) a polgármesterre,
b) a bizottságára,
c) társulására,
d) jegyzőre.
(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
14. § (1) Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.
(2) Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) A polgármester vagy a képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.
15. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
16. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
6. Általános rendelkezések
17. § (1) A települési képviselőket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg.
(2) A települési képviselő az öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(3) A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.
7. A képviselő jogállása
18. § (1) A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.
(2) A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 32-34. §-ában foglaltakon túl köteles:
a) Írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik;
b) A képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, részt venni;
c) mindazon megbízatásokat teljesíteni, amellyel a képviselő-testület, illetőleg annak bizottsága megbízza, vagy felhatalmazza;
d) Képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani;
e) A képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;
f) Bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget;
g) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés j) pontja szerinti képzésen részt venni;
h) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a köztartozásmentes adózói adatbázisba felvételét kérelmezni;
i) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot megtenni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
8. Általános szabályok
19. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A polgármester a Képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
9. A képviselő-testületi ülés összehívása
20. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök hívja össze.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezése esetén az erre vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot is.
21. § (1) A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.
(2) Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a jegyzőt;
c) az önkormányzati intézmények vezetőt;
d) bizottságok beszámoltatása esetén a bizottságok elnökeit;
e) a közös hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit;
f) akit a polgármester megjelöl.
(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) akit a polgármester erre feljogosítva hív meg,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit,
d) a bizottságok nem képviselő tagjait.
22. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek postai, kézbesítő, illetőleg e-mail útján olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(2) Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén az SZMSZ 23. § (4) az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (telefon, hivatalsegéd, e-mail) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetménnyel illetőleg az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:
a) a polgármester,
b) a képviselők ¼-e, vagyis legalább 2 képviselő,
c) a Képviselő-testület bármely bizottsága,
d) a kormányhivatal vezetője, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 44. §-a szerinti indítványával.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(6) A polgármester – amennyiben indokoltnak tartja – a meghívó kiküldése után, még az állandó bizottságok ülései előtt egyeztető tárgyalást tarthat az alpolgármester, az állandó bizottsági elnökök és a jegyző részvételével.
10. A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó eltérő rendelkezések
23. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.
(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 1. sz. mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.
(5) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében megjelölt személyeket és dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.
(6) A képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét.
11. Gazdasági program, munkaterv
24. § (1) A polgármester – a megválasztását követő 6 hónapon belül – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.
(3) A munkaterv tervezetét éves időintervallumra a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé tárgyévet megelőző év december 31-ig.
(4) A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) az alpolgármester,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat intézményeinek vezetői.
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
d) az önkormányzat intézményvezetőinek;
e) az önszerveződő közösségek vezetőinek.
25. § A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos tájékoztatást szolgáló lapban és a hivatalos honlapon.
12. A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
26. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 46. § (2) a) pontjában foglalt esetekben,
b) zárt ülést tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 46. § (2) b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben.
(3) Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontjában jelölt esetben a testület nyilvános tárgyalást tart.
(4) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(5) A jegyzőkönyv nem szószerinti, hanem az ülésen elhangzott főbb nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazza oly módon, hogy az képes legyen hitelesen visszaadni az ülésen történteket, és bemutatni a tanácskozás, illetve a döntéshozatal lényegi elemeit.
(6) A képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen felszólaló személy kérheti a felszólalásának szószerinti rögzítését a jegyzőkönyvbe, mely kérést a jegyzőkönyvvezetőnek teljesítenie kell. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel is elrendelheti egy adott napirendi pont, vagy annak egy adott részének szószerinti rögzítését a jegyzőkönyvbe. A felszólalás szószerinti rögzítése érdekében a jegyzőkönyvvezető felvételt készíthet, melynek előkészületét a felszólaló köteles kivárni.
(7) A képviselő-testületi ülésen és a bizottsági ülésen képfelvétel nem készül. A jegyzőkönyvezési feladatok segítése céljából hangfelvételt készíthető, melyről a jegyzőkönyvvezető a jelenlévőket előre tájékoztatni köteles és a felvétel készítését bárki számára jól látható módon köteles végezni. A felvételt a jegyzőkönyv elkészültét és jóváhagyását követően azonnal meg kell semmisíteni. Archívumba nem helyezhető.
(8) A képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen rejtett kép- és/vagy hangfelvétel nem készíthető. Ennek megsértése fegyelmi és jogi felelősség megállapítása iránti eljárást von maga után. A képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen bárki által kép- és/vagy hangfelvétel készítésére vagy annak felhasználására a hatályos adatvédelmi jogszabályok az irányadók.
13. Az ülésvezető feladatai és jogosítványai
27. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti.
(3) Az ülésvezető feladatai:
a) Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
b) Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
c) Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
d) Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 3 perces– napirend előtti felszólalására.
e) Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
f) Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
g) A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
h) Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
i) A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
j) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
k) Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
l) Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, szükség esetén távozásra hívja fel.
14. Napirend előtti témák és a napirend
28. § (1) A napirendre felvett egyes témák megtárgyalását megelőzően kerül sor a napirend előtti témakörök megvitatására.
(2) Napirend előtti felszólalásra a polgármester és a képviselők jogosultak, három perces időtartambeli korlátozással.
(3) A napirend előtti feladatok keretében a polgármester írásbeli tájékoztatót ad:
a) a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
b) beszámol a polgármester hatáskörébe utalt feladatok intézéséről,
c) ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseket.
(4) A képviselő-testület a napirend előtt adott tájékoztatók kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
29. § (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet köteles megindokolni. A javaslat tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A meghívóban nem szereplő napirend felvételére az előterjesztés benyújtására jogosult tehet javaslatot (pótnapirend). Pótnapirendnek a tárgysorozatba való felvételére akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megfelel a 32. § (4)-(5)-(6) bekezdésében előírt feltételeknek.
15. Az előterjesztés
30. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, mely a képviselő-testület döntését igényli;
b) a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
c) elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke;
d) a képviselő-testület tagja;
e) a jegyző;
f) aki a munkatervben a napirend előterjesztőként szerepel.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik valamennyi irat postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben résztvevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A sürgősségi indítvány
31. § (1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
ba) a polgármester,
bb) az alpolgármester,
bc) a témakör szerint illetékes Bizottság elnöke
bd) a képviselő-testület tagja,
be) a jegyző.
c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.
16. A tanácskozás rendje
32. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy – ha a képviselőnek tiszteletdíj jár- a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a mindenkori képviselői tiszteletdíj havi összegének 10 %-os mértékéig.
d) kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(4) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás estén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
17. A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
33. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
34. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
35. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitájában elhangzott észrevételekre az előterjesztő reagál és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
36. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az előterjesztés érdemében határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele –legalább 3 képviselő- jelen van az ülésen.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület az ülés megkezdésének időpontjában – a szabályszerűen kiküldött meghívó ellenére - nem határozatképes, a polgármester a kitűzött időponthoz képest 30 percre felfüggeszti az ülést. Amennyiben 30 percen belül határozatképessé válik a testület a kitűzött napirendek szerint megtartja rendes ülését. Ellenkező esetben 8 napon belül újabb ülés összehívása iránt intézkedhet a polgármester, illetve amennyiben a soron következő ülés 15 napon belül esedékes, úgy a határozatképtelen testületi ülés napirendjeit azon az ülésen tűzheti napirendre.
(4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 3 fő- képviselő-testületi tag igen szavazata szükséges:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény minősített többséget előíró testületi döntések meghozatalához,
b) képviselő-testületi tag kizárásához,
c) az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonának átruházásához,
d) hitel felvétel esetében.
37. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
(2) A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni
(3) Nyílt szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy "nem"-mel adja meg.
(4) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján,
b) hitel felvétele esetében,
c) a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt a testület.
(5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(6) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
38. § (1) A Képviselő-testület döntés hozatalából ki van zárva az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját, az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, azaz:
a) a házastárs,
b) az egyenes ágbeli rokon,
c) az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
d) az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülő;
e) a testvér.
(2) A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(3) A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.
39. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 46. § (2) bekezdése b) és c) pontjaiban meghatározott ügyekben – döntése szerint - titkos szavazást tarthat.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
40. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a határozat arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
18. Kérdés és interpelláció
41. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.
42. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.
(2) Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt róla a képviselő-testület is.
43. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a napirendek tárgyalását követően
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a bizottságok elnökeihez, valamint
d) a jegyzőhöz
önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban kérdést vagy interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Kérdés vagy interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációt a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, vagy az ülésen szóban terjesztik elő, úgy arra ezen az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ügy bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt a válasz az ülésen nem adható meg, az ülést követő 15 napon belül írásban kell arra választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén a kérdésre vagy az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(5) A kérdésre vagy interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen dönt a képviselő-testület.
44. § A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
19. A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
45. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
(2) Az Mötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a) törvény felhatalmazása alapján;
b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;
c) a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól;
d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről;
e) az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról;
f) a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör vállalásáról;
g) a polgármester általi forrásfelhasználás mértékéről;
h) azon vagyonelemekről, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályairól;
i) i) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról; valamint;
j) j) helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számáról.
20. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
46. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester;
d) a jegyző; valamint
e) a településen működő civil szervezetek vezetői.
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik: a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésével az önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is megbízható. A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő készíti el. A tervezetet megvitatás céljából a feladatkörét érintő ügyben az illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni. A jegyző – a polgármester és a bizottság egyetértése esetén – a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:
Fehértó Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a rendelet arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
47. § (1) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláin a testületi ülést követő első munkanapon elhelyezett hirdetménnyel és a hivatalos honlapon nyilvánosságra kell hozni, jól látható helyen kell elhelyezni.
(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodni arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként egységes szerkezetű formában is megjelenjenek és a települési honlapra felkerüljenek.
(3) A rendeletek kihirdetésének módja: a községháza épületének földszintjén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés.
(4) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára.
21. A jegyzőkönyv
48. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésről távol maradt képviselők nevét, ha ismert, a távolmaradásának okát,
c) az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét, a napirendhez kapcsolódó kiegészítés, kérdések, hozzászólások, válaszok lényegét,
e) a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a kisebbségi véleményt,
f) a polgármester ülésvezetése során tett intézkedéseit,
g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
h) az ülés bezárásának időpontját,
i) a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását
j) a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat pecsétjét.
(2) A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(5) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) a jegyzőkönyv egy eredeti papíralapú példányban készül, melynek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - olyan módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
b) a jegyzőkönyv összefogásának módja a következő: a lapok mindegyikén két lyuk kerül kialakításra, a lap hosszanti bal oldalának középpontjától egyenlő távolságra, majd a szükséges lapok egymást követő sorrendben, növekvő oldalszámozás és értelmi rend szerint, egymás mögé helyezésre kerülnek. A kialakult iratcsomagot a lyukakba fűzött nemzetiszín zsinórral összefűznek, a zsinórt a jegyzőkönyv hátulján csomóra kötik és záró-matricával a legutolsó laphoz rögzítik. A rögzítésnél bélyegzővel és a jegyző aláírásával kell ellátni a matricát.
c) a jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a vármegyei kormányhivatal részére.
d) egy példányát a település honlapján megjeleníti,
e) a papír alapú eredeti példányok beköttetéséről évente gondoskodik a jegyző,
f) a jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba - azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően - bármely állampolgár betekinthet és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett.
(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS, FÓRUM
22. Helyi népszavazás
49. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben foglalt eseteken túlmenően kötelezően nem ír ki helyi népszavazást.
(2) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
23. Közmeghallgatás
50. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő - testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 10 napon belül.
51. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladatát képezi.
24. Fórum
52. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.
(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.
(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
A TISZTSÉGVISELŐK
25. A polgármester
53. § (1) A polgármester megválasztása alapján főállásban látja el feladatát.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
54. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a képviselő-testület és a bizottságok tagjainak a munkáját;
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) dönt a költségvetési tartalék 10 százalékig terjedő felhasználásáról utólagos beszámolási kötelezettséggel;
b) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
e) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
f) irányítja és intézi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak ügyeit;
g) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát;
h) együttműködik a társadalmi szervezettekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel;
i) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) segíti a bizottságok tevékenyégét.
(4) Az önkormányzati hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal keretében nem köztisztviselőként alkalmazott munkavállalók tekintetében.
(5) A polgármester a polgármesteri hivatalban, ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.
55. § (1) A polgármester szabadság ütemezését a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.
(2) A polgármester szabadsága nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak.
(3) A polgármester tartós távollétének, illetve akadályoztatásának minősül 30 naptári napot meghaladó, megszakítás nélküli távolléte, amikor a hivatali teendőit ellátni nem képes.
(4) A polgármester (3) bekezdésben meghatározott tartós távolléte esetén a polgármestert –helyettesítési jogkörében- az alpolgármester helyettesíti.
26. Alpolgármester
56. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait, nyilatkozata alapján tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről lemondhat.
(3) Az alpolgármester a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat - testületi ülés összehívása, vezetése - csak a polgármester akadályoztatása esetén gyakorolhatja. A helyettesítés megszűnése után köteles intézkedéseiről, döntéseiről a polgármestert tájékoztatni.
(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
(5) A polgármester tartós távolléte esetén ellátja a polgármesteri feladatokat
(6) A képviselő-testület az alpolgármesternek jutalmat állapíthat meg, meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.
27. Jegyző
57. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges;
c) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságainak ülésén;
f) feladata a polgármesterek feladat-meghatározásait figyelembe véve – a testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése);
g) feladata a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez;
h) a képviselő-testületek és a bizottságok működésével kapcsolatban feladata, hogy figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól;
i) a képviselő-testület üléséről a jegyző készít jegyzőkönyvet, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért;
j) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha a döntésük, illetve működésük jogszabálysértő;
k) előkészíti a képviselő-testületi ülések és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket;
l) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, hitelesíti;
m) gondoskodik a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről;
n) rendszeresen tájékoztatja a polgármestertereket, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról;
o) a napirend vitájában azonnal köteles kifejteni álláspontját, ha jogszabálysértést észlel;
p) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; valamint
q) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, az önkormányzati hatósági és önkormányzati hatásköröket;
b) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a közös önkormányzati hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) 3 napon belül írásban véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik a határozatok és rendeletek kézbesítéséről és kihirdetéséről az e rendeletben meghatározott határidők figyelembe vételével, valamint
h) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.
(3) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
(4) A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés és a képviselő-testület ülésein való részvétel a közös önkormányzati hivatal dolgozói munkaköri leírásában rögzített helyettesítési rend szerint történik.
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere - a közös hivatalt alkotó községek polgármesterei véleményének kikérésével - gondoskodik a közös önkormányzati hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjének megbízásával. Tartós akadályoztatásnak minősül a jegyző 15 napot meghaladó távolléte.
A Közös Önkormányzati Hivatal
58. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fenn Enese Község, Győrsövényház Község és Bezi Község Önkormányzata képviselő-testületeivel. A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása szerint valamennyi nem hivatali székhely településen állandó jelleggel kirendeltség működik.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Enesei Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A közös önkormányzati hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit, a hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 4. számú függeléke rögzíti.
(4) A Hivatal által ellátott feladatokról, a tervezett éves munkáról évente legalább egy alakommal a jegyző beszámol valamennyi érintett önkormányzat képviselő-testületének.
A képviselő-testület bizottságai
59. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
Vagyonnyilatkozatokat-vizsgáló Bizottság, létszáma 3 fő képviselő
(3) A Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 3. számú függeléke rögzíti.
(4) A bizottság belső működési szabályait és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes szabályait– a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény és e Szabályzat keretei között – maga állapítja meg az SZMSZ 2. számú melléklete szerint.
(5) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(6) A testület dönt a bizottság elnevezéséről, rendelkezik a személyi összetételről, s meghatározza az ideiglenes bizottság feladat - és hatáskörét.
(7) A bizottság, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
60. § (1) A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(3) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.
(4) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:
a) polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
b) bármely települési képviselő,
c) társadalmi szervezetek vezetői,
d) az önkormányzati intézmények vezetői
(5) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.
61. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Köteles összehívni a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára.
(2) A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.
(3) A bizottság ciklusonként egyszer beszámol tevékenységéről a képviselő-testületnek.
(4) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK
62. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében részt vesz a társulások különböző formáiban. E kérdésben a képviselő-testület szabadon dönt.
(2) A társulások megalakítását kezdeményező üléseken a polgármester vesz részt.
(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ 3. számú mellékletét képezik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
63. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
28. Az önkormányzat költségvetése
64. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
aa) a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,
ab) a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltárása,
ac) az igények és célkitűzések egyeztetése a lehetőségekkel,
ad) a feladatvállalás sorrendjének meghatározása,
b) a döntések várható hatásainak előzetes felmérése. A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé. Tartalmára és szerkezetére és az előterjesztés módjára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtására kiadott 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók
(3) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint történik.
29. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
65. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös önkormányzati hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése az ágazati miniszter által előírt módon és határidőre;
b) a támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása; valamint
c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitele szabályszerű vezetésének biztosítása.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását jelen rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.
66. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a testület által meghatározott formában.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a jegyző belső ellenőrzési feladatok ellátásához engedéllyel rendelkező vállalkozással, versenyeztetéssel belső ellenőrzési rendszerén, illetve a közös önkormányzati hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
67. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a közös önkormányzati hivatal ügyrendjében kell megállapítani.
30. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
68. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.
(2) A belső ellenőrzést megbízás útján láttatja el, mind a hivatal mind a saját intézményei esetében.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
69. § (1) Ez a rendelet 2024. november 21-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Fehértó Község Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2019.(XI.26.) önkormányzati rendelete.