1. § E rendelet célja Feketeerdő község sajátos településképének, építészeti és természeti értékeinek társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és rendezett arculatának kialakítása érdekében a helyi értékvédelemmel, településképi követelményekkel és a településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A rendelet Feketeerdő Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) E rendeletet Feketeerdő Község Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról szóló 2/2003.(IV.15.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban HÉSZ) valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A védetté nyilvánított épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A telepítésre javasolt növények listáját a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

5. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

6. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés szakmai előkészítése Feketeerdő község önkormányzati főépítészének (továbbiakban: Főépítész) feladata.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(3) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(4) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

8. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban Tr.) 23/C. § (3) bekezdésében helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekere terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdésében helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek az 2. sz melléklet szerinti

11. § (1) Kerítés közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell lennie.

(2) Közterület felé tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

(3) A nem utcai kerítések magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.

(4) Kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

12. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

13. § Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható

14. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblák mintájára kell kialakítani.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 1000 m-es körzetén belül helyezhető el, amely előírás alól kivételes méltányolást érdemlő esetben felmentés adható.

15. § (1) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényzet listáját az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A takarófásítások növényanyagát a tájra jellemző fa és cserjefajokból kell összeállítani lombkoronaszint, magas cserje szint, alacsony cserje szint kialakításával. A lombkoronaszint kifejlett állapotban legalább 50%-os záródású legyen.

(3) Saroktelek esetén a takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne akadályozza, ne takarja el a kilátást a járművel közlekedők elől.

(4) Közterületen fa ültetéshez, járda, gépkocsi behajtó építéséhez, burkolat elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

16. § (2) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

17. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(2) Új lakó- és üdülőépületek építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámfedés alkalmazása.

18. § (1) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető

(1) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.

(3) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(4) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45º–nál nem lehet nagyobb.

(5) Zöld és kék tetőszín a területen nem megengedett.

(6) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg.

(7) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni.

19. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 %-át.

(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(3) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

(4) Tetőfelületen, lapos tetőn vállalkozást népszerűsítő berendezés, grafikai elem nem helyezhető el.

(5) A cégéren, cégtáblán, cégfeliraton, a vállalkozást népszerűsítő grafikai elemen futófény, fényfelirat nem alkalmazható.

20. § (1) Garázs közterület felől közvetlenül nem nyitható, kivéve,

(2) A történeti és a családiházas településrészen a kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el.

(3) Túlnyomóan beépített területen a meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(4) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

21. § Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a táj és a település hagyományaihoz igazodó legyen.

22. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának – a védettség alapját jelentő értékvizsgálat szerinti értékét képező –

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes növényzet megtartására.

23. § Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi egyedi védett építmény bontására csak az építmény teljeskörű felmérését és a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

24. § Helyi védettségű építészeti örökség részét képező szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása, restaurálása szakrestaurátor bevonásával történhet.

25. § A helyi védelem alatt álló növényegyedeket kivágni, megcsonkolni, csak élet- és balesetveszély elhárítása érdekében, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet.

26. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott védett természeti területeken.

(2) Antennatartó szerkezet víztornyon elhelyezhető.

27. § (1) Az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(2) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(3) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(4) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével kell biztosítani.

28. § Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

29. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, a polgármester engedélyével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől eltérés engedélyezhető évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

(3) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

30. § (1) Funkcionális utcabútoron reklám, reklámtartó berendezés nem helyezhető el.

(2) Reklámot, reklámtartó berendezést elhelyezni egyéb célú berendezésen lehet.

31. § A településkép védelme érdekében a Főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

32. § (1) A főépítészi szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

(2) A kötelező szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció vázlattervszintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(3) A Főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, vagy telefonon értesíti.

(4) A szakmai konzultáció során a Főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(5) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

33. § Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

34. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

35. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell használni.

(2) A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára

36. § A polgármester a bejelentésről az Főépítész szakmai véleménye alapján hozza meg a döntését.

37. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének ideje 1 év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

(2) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást ismételten le kell folytatni.

38. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

39. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés (önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti.

40. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.

41. § (1) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

42. § (1) A helyi védelem alatt álló építmény tulajdonosának, a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenően a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok esetén a külső homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez támogatás adható.

(2) A védett épületre adható támogatás mértéke a homlokzat, tető, kerítés, kapu felújítási költségeinek maximum 20 %-a.

(3) A támogatás forrása a képviselő-testület által az éves költségvetésben erre a célra elkülönített összeg.

43. § (1) A támogatási szerződés megkötésére a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kerül sor.

(2) A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

44. § (1) E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a HÉSZ 7. § (4) bekezdése, (7) bekezdésében a „Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet. A nem utcai kerítések magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert.” szövegrész, (13) bekezdése, 10. § (2), (3), (4) bekezdése, 11. § (3) bekezdése, 15. § (3) bekezdésében a „Három egymás melletti telek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 méterre a telek belseje felé egységesen elmozdítható, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.” szövegrész, a 19 § (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés b pontjában „Az épületek a táji építészeti hagyományaihoz igazodó formában és anyaghasználattal épüljenek. Az épületek a táj építészeti hagyományaihoz igazodó formában, anyaghasználatban, színezésben készüljenek.” szövegrészek, a 20 § (4) bekezdés „Az épületek a táj építészeti hagyományaihoz igazodó formában és anyaghasználattal épüljenek.” szövegrész, az (5) bekezdésében „A tanyaház épületének kialakítása, anyaghasználata feleljen meg a táj építészeti hagyományainak.” szövegrész.