Fertőboz Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (3) (4) továbbá a 13.
§ (4) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi
LXV törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8.§ (1) és a 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat- és
jogkörében eljárva megalkotja Fertőboz Község Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban
HÉSZ) szóló rendeletét.
  
                                I. Általános rendelkezések
                                   A rendelet hatálya és alkalmazása
                                                      1.§ 
(1)     Jelen rendelet (Fertőboz Község Helyi Építési Szabályzata) hatálya Fertőboz teljes
közigazgatási területére kiterjed.
(2)    A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és telket ala-
kítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtár-
gyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállí-
tani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoz-
tatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
az országos érvényű jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak (Étv, OTÉK, ágazati szab-
ványok stb.) és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3)     Jelen rendelet csak a mellékletekkel együtt érvényes.
(4)     Jelen rendelet részét képezik az alábbi rajzi mellékletek:
             Szabályozási tervek
                         SZT-I jelű Szabályozási tervlapok
                         SZT-II jelű Szabályozási tervlapok
             Melléklet: Mintakeresztszelvények
                         8518 j. ök. út (Fő utca)
                         Lakóutca a 143/1 hrsz-ú ingatlanon
(5)     Jelen rendelethez csatolt függelékek:
         1. számú függelék - Műemléki jegyzék
         2. számú függelék - Régészeti lelőhelyek jegyzéke
         3. számú függelék - A régészeti lelőhelyek, a régészeti érdekű területek, és egyéb
            területek esetén szükséges eljárás
         4. számú függelék - Hivatkozott jogszabályok 
         5. számú függelék – Kerékpárút és kerékpársáv kapcsolatai
         6. számú függelék – Mintakeresztszelvények (Fő utca II. ütem)
                                                                  
                                     A település területfelhasználása
                                                      2.§ 
 
(1)     Fertőboz Község igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
tagozódik.
(2)     Beépítésre szánt területek:
           1.     Kertvárosias lakóterület
           2.     Falusias lakóterület
           3.     Különleges beépítésre szánt terület
                  3.1. K-Vt     településközpont vegyes jellegű terület
                  3.2. K-Kk     kutatóközpont területe
                  3.3. K-R-If     rekreációs, idegenforgalmi terület
(3)     Beépítésre nem szánt területek:
           1.     Közlekedési és közműterület
           2.     Zöldterület
           3.     Erdőterület
                  3.1. Védelmi erdő
                  3.2. Gazdasági erdő
           4.     Mezőgazdasági terület     
                  4.1. Borvidéki kertes mezőgazdasági terület
                  4.2. Borvidéki mezőgazdasági terület
                  4.3. Védett tájhasználatú mezőgazdasági terület
           5.     Vízgazdálkodási terület
           6.     Természetközeli terület.
           7.     Különlege     s beépítésre nem szánt terület
                  7.1. Temető
                  7.2. Hagyományos gazdálkodás területe
                  7.3. Természetvédelmi központ területe
                  7.4. Idegenforgalmi fogadó terület
                  7.5. Kilátóhely, turisztikai terület
                                                                    
                        Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások
                                                      3.§ 
(1)     Nyeles telek nem alakítható ki.
(2)     Az épület kötelező módon előírt oldalhatáron álló elhelyezése esetében, az épületet az
adott oldalhatártól mért 1,0 m-en belül kell elhelyezni
(3)     Az egyes övezetekben épület, építmény kialakítása, az átlagost meghaladó teleknagy-
ság esetében is, csak az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret, telekszélesség ese-
tében elhelyezhető épület tömegrendjéhez igazodó módon lehetséges.
(4)     Lakás létesítése esetén a gépjárművek elhelyezését építményben kell megvalósítani.
Több ütemben való megvalósítás esetén, annak területét a beépíthetőség mértékének számí-
tásánál figyelembe kell venni.
                                                                   
                              II. Beépítésre szánt területek
                                                 Lakóterület
                                                      4.§ 
(1)     A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2)     Fertőbozon a lakóterület lehet: 
     1.     kertvárosias lakóterület
     2.     falusias lakóterület
                                                                                           
(3)     A lakóterületeket a vonatkozó jogszabályban  foglaltak szerinti teljes közművel kell
ellátni, jelen szabályzat 10.§-ban foglaltak figyelembevételével.
(4)     A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiá-        
nyában a vonatkozó jogszabályban  foglaltakat kell megtartani. 
                                                         
                                         Kertvárosias lakóterület
                                                      5.§ 
(1)     A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb két önálló
rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépü-
letek elhelyezésére szolgál.
(2)     A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
      1.  legfeljebb kétlakásos lakóépület,
     2.      a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
     3.      egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
     4.      a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.
                                                                                                              
(3)     A kertvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban  előírtak figyelembevételével
kivételesen elhelyezhető:
     1.      a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény 
     2.      egyéb rendeltetés kiegészítéseként sportépítmény
     3.      lakófunkció kiegészítéseként, annak alárendelt módon, a terület rendeltetésszerű
           használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület-
           rész. 
(4)     A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
     1.      szálláshely szolgáltató épület - a kettőt meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb
           kereskedelmi szálláshely épület kivételével, 
     2.      egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,     
     3.      önálló parkolóterület és garázs.
(5)     A (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezések övezetenként kerülnek rögzí-
tésre.
    
Építési övezetek:
(6)     A kertvárosias lakóterületek elsősorban beépítettségük, karakterbeli különbségük, ese-
tenként szerepkörük alapján az alábbi övezetekre tagozódnak:
      Kialakult jelleg:
       Lke-K1          Gloriette szálló kialakult tömbje (Mise út vége)
       Lke-K2          a templomtól délre kialakult telektömb (Templomdomb-dél)
      Jellegében megváltozó területek övezetei:
       Lke-1-3          jelentős táji kitettség, dombvidéki jelleg
       Lke-4-5          enyhén lejtős, síkvidéki jelleg
       Lke-6          Kisboztól délre, jóváhagyott telekosztás 
       Lke-7     Kisboztól délre, a Nagycenki út menti egy telek, megosztási lehető-
                            séggel
(7)     Az Lke-K1-2 és Lke-1-7 övezetekben a beépítési módra, telekalakításra, építményma-
gasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza.
                                     

   
                                                                                                              
* /H jel: ha bármely homlokzati magasság szövegesen korlátozásra került
K: a telekalakításra vonatkozó K jel esetén telekalakítás, csak az övezeti előírásban szövegesen rögzí-
      tettek szerint lehetséges
      
(8)     Lke-K1 övezet részletes előírásai
    1.     Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy szállás-
         hely szolgáltató épület, a kialakult állapot szerint megmaradhat, de annak férőhely-
         száma nem növelhető, valamint a (2) bekezdés 2. pont szerinti épületek nem helyez-
         hetők el.
                                                                                                                              
    2.     Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 2500 m . Az alakítható telek
         legkisebb szélessége 40 m. A telek mélységében nem osztható meg, nyeles telek
         nem alakítható ki.
    3.     Az övezetben, az épületeket szabadonálló módon kell elhelyezni.     Az oldalkert
         megengedett legkisebb mérete, a telek mindkét oldalon 10,0-10,0 m. 
    4.     Az előkert legkisebb mélysége, új épület elhelyezése esetén, 5,0 m. A fő épülettö-
         meget a telek oldalhatárára közel merőlegesen kell elhelyezni, a szintvonalakkal kö-
         zel párhuzamos hosszanti irányultsággal. 
                                                                   
    5.     Az övezetben, az északi oldalon elhelyezkedő ingatlanok esetében, a hátsókert
         mélysége 15 m, amelyen belül melléképítmény sem helyezhető el. 
    6.     A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 10%. A kialakult állapot szerint
         ezt meghaladó beépítettség esetén, a beépítettség kialakult jelenlegi mértéke egy
         alkalommal, legfeljebb 5%-kal növelhető.
    7.     A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 75%. 
    8.     Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, de a legmé-
         lyebb tereptől mért homlokzatmagasság sem lehet több 6,0 m-nél.
    9.     A fő     épülettömeg megengedett legnagyobb szélessége 8,0 m. A tető hajlásszöge 35-
         40 fok közötti kialakítású lehet. 
    10.     Az övezetben, a szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrészen új épület,
         építmény, vagy melléképítmény nem helyezhető el. 
    11.     Tetőtérbeépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb ki-
         terjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények ki-
         alakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjé-
         hez, valamint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
    12.     Az utcai homlokzaton legfeljebb 2 db garázskapu elhelyezése megengedett, melyek
         együttes szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának a felét.
    13. Az előkertben támfal kialakítása, csak földborítással, növényzettel fedett módon lehet-
         séges.
 
(9)     Lke-K2 övezet részletes előírásai
    1.     Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a 
         (2) bekezdés 2. pont szerinti épületek közül csak vendéglátó épület helyezhető el.
    2.     Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók. 
    3.     Az övezetben az építési helyet, oldalhatáron álló módon kell megállapítani. 
    4.     Az előkert legkisebb mélysége, új épület elhelyezése esetén, 10,0 m. A fő épület-
         tömeget a környezethez igazodó irányultsággal kell elhelyezni. 
    5.     A hátsókert mélysége 10,0 m, amelyen belül melléképítmény is csak terepszint
         alatt helyezhető el. 
    6.     A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 15%.
    7.     A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 70%. 
    8.     Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,8 m. 
    9.     A fő épülettömeg megengedett legnagyobb szélessége 7,2 m. A tető hajlásszöge 35-
         45 fok közötti kialakítású lehet. 
    10.  A 8-9. pontokban foglalt előírásoktól eltérően kialakult épület, felújítható, de a
         jelenleg beépített terület (az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség keretein
         belül) legfeljebb 10 %-kal bővíthető.
   11.  Az övezetben új épület elhelyezése, illetve a meglévő épület bővítése során, az épület
         tömegének, résztömegeinek kialakításakor a templom erőteljes térbeli érvényesülését,
         a rálátás védelmét biztosítani kell.
    12. Az előző pontban foglaltak teljesülése érdekében az övezetben az épületeket
         nyugodt,     kiegyensúlyozott     épülettömegekkel     és     épületsíkokkal     kell     kialakítani,
         különös     tekintettel     a     tetőtéri     ablakoknak     a     tető     síkjában     való     elhelyezési
         kötelezettségére.
    13. Az utcai homlokzaton gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el. 
     
(10) Lke-1 övezet részletes előírásai
    1.     Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a (2) be-
         kezdés 2. pont szerinti épületek nem helyezhetők el.
    2.     Az övezetben a telekrendezés a tömbben kialakult telkek oldalhatárának irányult-
         ságához igazodó módon megengedett. A telek mélységében nem osztható meg, nye-
         les telek nem alakítható ki.
    3.     Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 2500 m2. Az osztható telek
         legkisebb szélessége 40 m.
    4.     Az övezetben, az épületeket szabadonálló módon kell elhelyezni. Az oldalkert
         megengedett legkisebb mérete, a telek mindkét oldalon 10,0-10,0 m. 
    5.     Az előkert legkisebb mélysége 5,0 m. A fő épülettömeget a telek oldalhatárára kö-
         zel merőlegesen kell elhelyezni oly módon, hogy az előkertnek, az épület középten-
         gelyében mért mélysége sem haladhatja meg a 10 métert. A két feltétel együttes
         meghatározásának biztosítása érdekében az építési vonalhoz rendelt számértéktől
         ±3,0 métert lehet eltérni.
    6.     A hátsókert mélysége 15 m, amelyen belül melléképítmény is csak terepszint alatt
         helyezhető el.
    7.     A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 10%.
    8.     A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 75%. A zöldfelületek háromszintű
         növényzet telepítésével alakítandók ki.
    9.     Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, de a legmé-
         lyebb tereptől mért homlokzatmagasság sem lehet több 6,0 m-nél.
    10.     Az épületek (építmények) elhelyezése a telek utcai homlokvonalától mért 5,0 és
         30,0 m közötti telekmélységében lehetséges.
    11.     A fő épülettömeg megengedett legnagyobb szélessége 7,2 m. A tető hajlásszöge 35-
         45 fok közötti kialakítású lehet. 
    12.     Az épület fő tömegére merőlegesen, a mélyebb terep felé max. 3,0 méteres kinyúlású
         és max. 6,0 m széles legfeljebb két épületszárny kialakítása, min. 15,0 m-es tengelytá-
         volsággal, a főtömeg véghomlokzatától mért 3,0 méteres távolságon túl, az össztömeg,
         telekhatárra közel merőleges elhelyezési jellegének (lásd 5. pont), valamint az egysé-
         ges forma és anyaghasználatának a feltételével, kialakítható.
    13.     Az előző pontban foglalt számértékektől, a harmonikus tömegalakítás és az épület
         megfelelő terepre illesztése érdekében, a világörökségi tervtanács kifejezett egyetértő
         véleménye esetén lehet eltérni.
           
           14.     Tetőtérbeépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiter-
         jedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakí-
         tása, csak az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, valamint anyaghasználatához
         harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
    15.     Az utcai homlokzaton legfeljebb 2 db garázskapu elhelyezése megengedett, melyek
         együttes szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának a felét.
    16. Az előkertben támfal kialakítása, csak földborítással, növényzettel fedett módon lehet-
         séges.
     
(11) Lke-2 övezet részletes előírásai
     1.     Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a 2)
         bekezdés 2. pont szerinti épületek nem helyezhetők el.
                                                                                                                       
     2.     Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 900m .
     3.     Az övezetben kialakult telkek mélységükben nem oszthatók meg, az alakítható telkek
         legkisebb szélessége 16,0 m.
     4.     Az övezetben az épületet, kötelező módon, a rendezett teleknek az északnyugati
         oldalhatárán kell elhelyezni.
     5.     A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 15%.
     6.     A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 70%. A zöldfelületek háromszintű
         növényzet telepítésével alakítandók ki.
     7.     Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m, az utcai homlokzat
         megengedett legnagyobb magassága 5,4 m.
     8.     Az övezetben az előkert legkisebb mélysége 5,0 méter.
     9.     Az övezetben, az építmények között megengedett legkisebb távolság 9,0 m 
     10. A szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrészen új épület, építmény, vagy
         melléképítmény nem helyezhető el. A meglévő épület felújítható, de nem bővíthető.
     11. Az     épületeket     oromfalas     jelleggel     kell     kialakítani,     a     Fertő-táj     világörökség
         településein     történelmileg     kialakult     épületek     tömeg,     építészeti     részletképzés     és
         anyaghasználatához igazodó módon. Az épületen keresztszárny nem alakítható ki. Az
         övezetben ettől eltérő módon kialakult beépítés esetén, az épület esetleges átalakítása
         során,     törekedni     kell     a     környezethez     harmonikusabban     illeszkedő     épületjelleg
         kialakítására. Az épület megengedett legnagyobb szélessége 6,0 m. 
     12. Tetőtérbeépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
         kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
         kialakítása,     csak     a     hagyományokhoz,     valamint     az     adott     épület     tömeg     és
         nyílásrendjéhez,     valamint     anyaghasználatához     harmonikusan     illeszkedő     módon
         lehetséges.
     13. Az utcai homlokzaton max 1 db garázskapu helyezhető el, a terep adottságait
         kihasználó módon, részben vagy egészében terepszint alatti kialakítással A kapu
         szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének felét.
     
                                                                   
(12) Lke-3 övezet részletes előírásai
     1.     Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a 2)
         bekezdés 2. pont szerinti épületek nem helyezhetők el.
                                                                                                                           
     2.     Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 1000 m . 
     3.     Az övezetben kialakult telkek mélységükben nem oszthatók meg, az alakítható telkek
         legkisebb szélessége 20,0 m. 
     4.     Az     övezetben     megengedett     legnagyobb     építménymagasság     4,2     m.     Az     utcai
         homlokzat megengedett legnagyobb magassága 4,5 m, illetve az É-i saroktelek
         esetében 4,8 m.
     5.     A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 20%.
     6.     A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 65%. A zöldfelületek háromszintű
         növényzet telepítésével alakítandók ki.
     7.     Az     övezetben     az     épületet,     kötelező     módon,     a     rendezett     teleknek     az     északi
         oldalhatárán kell elhelyezni.
     8.     Az előkert mélysége, az épületnek az oldalhatáron lévő falsíkjánál mért 5,0 m, mely
         egyben kötelező építési vonalat jelent oly módon, hogy az épület utcai homlokvonalát
         a telekhatárra merőlegesen kell kialakítani. 
     9.     Az övezetben a hátsókert mélysége 10,0 m.
     10. Az épületet az oldalhatárral párhuzamos hosszanti irányultsággal kell elhelyezni, az
         épület legnagyobb szélessége 6,6 m. Beforduló épületszárny, a fő tömegnek alárendelt
         módon, a homlokvonaltól hátrahúzott módon megengedhető. A beforduló szárnyon,
         tetőtéri ablak, csak az udvar felé alakítható ki.
     11. Az övezetben az É-i saroktelek esetében nem kötelező az épület oldalhatáron való
         elhelyezése.     Az     előkert     legkisebb     mérete     5,0     m.     (Az     épületet     a     telek     utcai
         homlokvonalától ennél nagyobb távolságra is el lehet helyezni, figyelembe véve a nem
         beépíthető telekrész szabályozási terven jelölt határát.) 
     12. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
         kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
         kialakítása,     csak     a     hagyományokhoz,     valamint     az     adott     épület     tömeg     és
         nyílásrendjéhez,     valamint     anyaghasználatához     harmonikusan     illeszkedő     módon
         lehetséges.
     13. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
  
(13) Lke-4 övezet részletes előírásai
    1. Az övezetben elhelyezhető, és     el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.
                                                                                  
    2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 1200 m . 
    3. Az övezetben az alakítható legkisebb telekszélesség 20,0 m. A telekosztás során, az új
         telkek oldalhatárát az     utcára     (143/31 HRSZ     –ú közterületre) merőlegesen kell
         kialakítani.
    4. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
                                                                   
    5. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 15%.
    6. A     biztosítandó     zöldfelület     minimális     aránya     70%.     A     zöldfelületek     háromszintű
         növényzet telepítésével alakítandók ki.
    7. Az övezetben az előkert mélysége 5,0 m. A előkert telek felöli határa, egyben kötelező
         építési vonal. 
    8. Az övezetben az épületet, kötelező módon, a rendezett teleknek az északi oldalhatárán,
         oromfalas jelleggel kell kialakítani. 
    9. Az épületet az oldalhatárral párhuzamos hosszanti irányultsággal kell elhelyezni, az
         épület legnagyobb szélessége 6,6 méter. Beforduló szárny, a fő tömegnek alárendelt
         módon, az épület utcai homlokvonalától legalább 6,0 méterrel hátrahúzott módon,
         kialakítható. 
    10. Az övezet É-i saroktelkén, az épület fő irányultságának, valamint az előkert, egyben
         kötelező építési vonal meghatározásánál utcai homlokvonalként, a 143/31 HRSZ –ú
         közterületet kell figyelembe venni. 
    11. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
         kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
         kialakítása,     csak     a     hagyományokhoz,     valamint     az     adott     épület     tömeg     és
         nyílásrendjéhez,     valamint     anyaghasználatához     harmonikusan     illeszkedő     módon
         lehetséges.
    12. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
  
(14) Lke-5 övezet részletes előírásai
    1. Az övezetben elhelyezhető, és     el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.
                                                                                                                   
    2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 900 m .
    3. Új telekalakítás esetén az övezet É-i részén a telkeket a jelenlegivel megegyező módon
         a 143/31 hrsz-ú közterülettel párhuzamos hosszirányban kell kialakítani, a déli részen,
         arra merőlegesen is lehet alakítani a hosszanti telkeket.
    4. A alakítható legkisebb telekszélesség 14,0 m.
    5. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
    6. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 20%.
    7. A     biztosítandó     zöldfelület     minimális     aránya     65%.     A     zöldfelületek     háromszintű
         növényzet telepítésével alakítandók ki.
    8. Az övezetben az épületeket kötelező módon, a telek irányultságától függően, vagy a
         telek NY-i vagy É-i oldalhatárán oromfalas jelleggel kell elhelyezni.
    9. Az előkert határát, az oldalkertre merőleges vonal mentén kell rögzíteni oly módon,
         hogy az a legkisebb előkerti mélységnél legyen 5,0 m.
    10. Az épületet kötelező módon, az előkert telek felőli határán kell elhelyezni.
    11. Az épület megengedett legnagyobb szélessége 6,0 m. Az épületen beforduló szárny
         nem alakítható ki.
                                                                  
    12. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
         kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
         kialakítása,     csak     a     hagyományokhoz,     valamint     az     adott     épület     tömeg     és
         nyílásrendjéhez,     valamint     anyaghasználatához     harmonikusan     illeszkedő     módon
         lehetséges.
    13. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
  
(15) Lke-6 övezet részletes előírásai
    1. Az övezetben elhelyezhető, és     el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.
                                                                                                                   
    2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 700 m  
    3. A telek mélységében nem osztható meg. 
    4. Alakítható legkisebb telekszélesség, a kialakult rend szerint.
    5. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
    6. A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 25%.
    7. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 60%. A zöldfelületek háromszintű növény-
         zet telepítésével alakítandók ki.
    8. Az épületek előkertjének mélysége 5,0 m. Az épületet az előkert telek felőli határán kell
         elhelyezni. 
    9. A hátsókert mérete 5,0 m.     
    10. Az övezetben az épületeket kötelező módon, a telek irányultságától függően, vagy a
         telek NY-i vagy É-i oldalhatárán kell elhelyezni.
    11. Az övezetben a fő épülettömeget az utcára merőleges hosszanti irányultsággal kell
         elhelyezni. Megengedett legnagyobb épületszélesség 6,0 m. Keresztszárny kialakítása,
         a telek homlokvonalától legalább 10 méterrel hátrahúzva, a hosszanti irányú fő
         tömegnek alárendelt módon azzal egy tömegben elhelyezhető. 
    12. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat fal-
         síkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterje-
         dése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítá-
         sa, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, vala-
         mint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges. 
    13. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
     
(16) Lke-7 övezet részletes előírásai
    1. Az övezetben elhelyezhető, és     el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal.
                                                                                                                    
    2. Az övezetben alakítható legkisebb telekterületméret 1200 m . 
    3. Alakítható legkisebb telekszélesség 25,0 m
    4. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
    5. „A beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 20%.
                                                                  
    6. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 60%. A zöldfelületek háromszintű növény-
         zet telepítésével alakítandók ki.
    7. Az épületek előkertjének mélysége 5,0 m. Az épületet az előkert telek felőli határán kell
         elhelyezni. 
    8. A hátsókert mérete 5,0 m.     
    9. Az övezetben az épületeket kötelező módon a telek északi oldalhatárán kell elhelyezni. 
    10. Az övezetben a fő épülettömeget az utcára merőleges hosszanti irányultsággal kell
         elhelyezni. Megengedett legnagyobb épületszélesség 6,0 m. Keresztszárny kialakítása,
         a telek homlokvonalától legalább 10 méterrel hátrahúzva, a hosszanti irányú fő
         tömegnek alárendelt módon elhelyezhető.
    11. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat fal-
         síkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterje-
         dése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítá-
         sa, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, vala-
         mint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
    12. Az övezetben gépjárműtároló az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
 
                                            Falusias lakóterület
                                                      6.§ 
(1)     A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az
erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereske-
delmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)     A falusias lakóterületen elhelyezhető:
     1.      legfeljebb kétlakásos lakóépület,
     2.      mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, csak lakóépülettel együtt 
     3.      kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
     4.     a kettőt meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület
     5.      kézműipari építmény,
     6.      helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
                                                                                                     
(3)     A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban  előírtak figyelembevételével kivé-
telesen elhelyezhető:
     1.     szálláshely szolgáltató épület,
     2.     sportépítmény,
     3.     a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi –
         gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény 
(4)     A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
    1.     önálló parkolóterület, kivéve, a 300 m-en belüli intézmények számára kijelölt
         parkolóterületet, 
    2.     üzemanyagtöltő.     
(5)     A (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezések övezetenként kerülnek rögzí-
tésre.
                                                                                          
Építési övezetek:
(6)     A falusias lakóterületek elsősorban beépítettségük, karakterbeli különbségük, eseten-
ként szerepkörük alapján az alábbi övezetekre tagozódnak:
     1.     Lf – K1/A-C          Fő út Fertőparti oldalának övezetei
     2.     Lf – K2           Kisboz kialakult lakóterületének övezete
     3.     Lf – K3           Nagycenki út bevezető szakasza menti lakóterület övezete
     4.     Lf – Kt               Kizárólagos területhasználatú     övezet
(7)     Az Lf-K1/A-C és Lf-K2-3 és Lf – Kt övezetekben a beépítési módra, telekalakításra,
építménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tar-
talmazza.
                                       

                 
/H jel: a megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasságot rögzíti
K: a telekalakításra vonatkozó K jel esetén telekalakítás, csak az övezeti előírásban szövegesen rögzí-
      tettek szerint lehetséges
 
(8)     Lf-K1/A-C övezetek részletes előírásai:
    1.     Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy
           a) az Lf-K1/A és Lf-K1/B övezetekben a (3) bekezdés 1. pont szerinti (szálláshely
              szolgáltató) épület kivételesen sem helyezhető el.
           b) az     Lf-K1/A     és     Lf-K1/B     övezetekben     a     (3)     bekezdés     2.     pont     szerinti
              (sportépítmény) csak egyéb rendeltetés kiegészítéseként helyezhető el.
           c) az Lf-K1/A, Lf-K1/B és Lf-K1/C övezetekben a (3) bekezdés 3. pont szerinti
              (gazdasági) építmény, csak lakóépület kiegészítéseként helyezhető el.
    2. Az övezetekben a telek természetes terepfelületét a telek utcai homlokvonalától mért 6
         m-en belül megváltoztatni nem szabad. A telekhasználat műszaki (megközelítési,
         csapadékvíz-elvezetési) követelményeit a terep építés utáni helyreállításának feltéte-
         lével és kötelezettségével kell megoldani.
    3. Kivételesen, az Lf-K1/C övezetben, a kialakult terepadottságok miatt, az előkert utca-
         front felöli 6,0 m-es sávjában a telek hosszirányú lejtése is egyenletessé tehető, a
         közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez való igazodás feltételével. Épített
         támfal ebben a sávban sem építhető, csak természetes tereprézsű létesíthető.
                                                                                                                            4. A telken bármely, a vonatkozó jogszabályban foglalt  rézsű kialakítása, csak (termé-
         szetes) növényzettel megfogott módon lehetséges.
                          
5. Az építés igényelte vízrendezés, vízmegfogás érdekében létesített bármely támfalat,
    mely a végleges épületet határoló falakon kívül helyezkedik el, előzetes földtakarást
    követően, utólagosan növényzettel kell takarni.
6. A telek mélységében nem osztható meg, kivéve, a telek utcai homlokvonalától mért
    6,0-9,0 méter közötti teleksávban történő, a telek jelenlegi homlokvonalával közel
    párhuzamos telekmegosztást, ahol a telekosztás feltétele, a közterület felöl létrejövő
    új telek kötelező módon való közhasználatra történő átadása. Alakítható legkisebb
    telekszélesség rendre:
                         a)     K1/A övezetben: 16,0 m
                         b) K1/B övezetben: 18,0 m
                         c)     K1/C övezetben: 20,0 m.
7. Az előkert mélysége, mely egyben kötelező építési vonal, rendre
                         a)     K1/A övezetben:11,0 m
                         b) K1/B övezetben: 11,0-18,0 m között
                         c)     K1/C övezetben: 11,0-30,0 m között.
8. A hátsókert mélysége 10,0 m.
9. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 5,4 m, de az utcai homlok-
    zat magassága legfeljebb 4,2 m lehet.
10. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20%. A beépítettség számításánál a
    telek szabályozott utcai homlokvonalától mért legfeljebb 75,0 m mély teleksáv, illetve
    az ennél kisebb tényleges telekmélység vehető figyelembe.
11. Az övezetben biztosítandó zöldfelület minimális aránya az Lf-K1/A és Lf-K1/B öve-
    zetekben 70%, az Lf-K1/C övezetben 75%, melynek számításánál az előző pontban
    foglaltak szerint kell eljárni.
12. Az övezetben az épületet, az építési helyen belül, a környezethez igazodó oldalhatáron
    kell elhelyezni, a telek oldalhatárával megegyező hosszanti irányú elhelyezéssel,
    oromfalas kialakítással. Az épület legnagyobb szélessége 6,6 m. A tető hajlásszöge
    40–45 fok közötti lehet.
13. A hosszanti elrendezésű fő épülettömeg udvarra néző homlokzata kivételesen kiegé-
    szíthető, a fő tömegnek alárendelt módon és azzal építészeti összhangban. Az épületen
    a mellékszárny max. 3,6 m-es benyúlással, a beforduló szárnyak közötti legalább 12
    m-es tengelytávolsággal, az épület homlokvonalától mért 6,0 m-en túl helyezhető el. A
    hosszanti elrendezésű épületrész hangsúlyosan kiemelt fő tömegként való megjelené-
    sének feltételével, a tervtanács jelen előírásban rögzített számértékektől eltérően is ha-
    tározhat.
14. Legalább 30 m-t elérő telekszélesség esetén, a telek szabályozott homlokvonalától
    mért 30 m-en túl (az építési helyen belül) 3,6 m kinyúlást meghaladó, akár önálló ke-
    resztszárny is elhelyezhető, a hosszanti épülethez illeszkedő tömeg és méretarányok-
    kal. A keresztszárny legnagyobb szélessége 7,2 m lehet. Egyéb tömeg és méretbeli kö-
    töttségei, valamint az attól való eltérés lehetőségei megegyeznek az előző pontban
    foglalt hosszanti építmény előírásával. 
15. Gépjárműtároló bejárata az épület utcai homlokvonalán nem helyezhető el. 
                                                          
(9)     Lf-K2 övezet részletes előírásai:
    1. Az övezetben elhelyezhető, és     el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy
          a)     a (3) bekezdés 1. pont szerinti (szálláshely szolgáltató) épület kivételesen sem
              helyezhető el.
           b) a     (3)     bekezdés     2.     pont     szerinti     (sportépítmény)     csak     egyéb     rendeltetés
              kiegészítéseként helyezhető el.
           c) a     (3)     bekezdés     3.     pont     szerinti     (gazdasági)     építmény,     csak     lakóépület
              kiegészítéseként helyezhető el.
           d) a (3) bekezdés 4. pont szerinti önálló parkolóterület egyáltalán nem helyezhető el.
    2. Az övezetben a telek mélységében nem megosztható. Legfeljebb két szomszédos telek
         összevonható,     a     kialakult     környezethez     illeszkedő     épülettömeg     alakításának
         feltételével. Egyéb telekrendezés az övezetben kizárt, a két szomszédos telek közös
         oldalhatárának     áthelyezése     kivételével,     amennyiben     e     telekrendezés     esetén,     az
         egységes utcafronti telekrend, továbbra is megőrizhető.
    3. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
    4. Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 30%.
    5. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 50%.
    6. Az előkertjének mélysége a kialakult állapothoz igazodó módon 0,0 és 5,0 m közötti le-
         het. 
    7. Az övezetben az épületeket a kialakult állapot szerinti oldalhatárán kell elhelyezni.
    8. Az övezetben a fő épülettömeget az utcára merőleges hosszanti irányultsággal kell elhe-
         lyezni. Megengedett legnagyobb épületszélesség 6,6 m beforduló épületszárny kialakí-
         tása, a telek homlokvonalától legalább 5,0 méterrel hátrahúzva, legfeljebb 2,4 m kiug-
         rással, a hosszanti irányú fő tömegnek alárendelt módon azzal egy tömegben lehetsé-
         ges. 
    9. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
         kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
         kialakítása,     csak     a     hagyományokhoz,     valamint     az     adott     épület     tömeg     és
         nyílásrendjéhez,     valamint     anyaghasználatához     harmonikusan     illeszkedő     módon
         lehetséges.
    10. A 8. pontban foglalt beforduló épületszárnyon tetőtéri ablak nem helyezhető el. 
    11. Az övezetben gépjárműtároló kapuja az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
 
(10) Lf-K3 övezet részletes előírásai:
    1. Az övezetben elhelyezhető, és     el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy
           a) a (3) bekezdés 1. pont szerinti (szálláshely szolgáltató) épület kivételesen sem
              helyezhető el.
           b) a     (3)     bekezdés     2.     pont     szerinti     (sportépítmény)     csak     egyéb     rendeltetés
              kiegészítéseként helyezhető el.
           c) a     (3)     bekezdés     3.     pont     szerinti     (gazdasági)     építmény,     csak     lakóépület
              kiegészítéseként helyezhető el.
                                                                 
    2. Az övezetben a telek mélységében nem megosztható. Legfeljebb két szomszédos telek
         összevonható,     a     kialakult     környezethez     illeszkedő     épülettömeg     alakításának
         feltételével. Egyéb telekrendezés az övezetben kizárt, a két szomszédos telek közös
         oldalhatárának     áthelyezése     kivételével,     amennyiben     e     telekrendezés     esetén,     az
         egységes utcafronti telekrend, továbbra is megőrizhető.
    3. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m.
    4. Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 40%.
    5. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 40%.
    6. Az előkert     megengedett legkisebb mérete 0,0 m.
    7. 20 métert meg nem haladó telekmélység esetében, a kialakult löszfalak megbontásának,
         illetve azok állékonyságának veszélyeztetése nélkül a hátsókert legkisebb mérete 0,0
         méter lehet. A fentiekben foglalt kitétel igazolására az építési engedély kérelem
         részeként mérnökgeológiai szakvélemény benyújtása kötelező.
    8. Az övezetben az épületeket a kialakult állapot szerinti oldalhatáron kell elhelyezni.
    9. Az övezetben a fő épülettömeget az utcára merőleges hosszanti irányultsággal kell elhe-
         lyezni. Megengedett legnagyobb épületszélesség 6,6 m beforduló épületszárny kialakí-
         tása, a telek homlokvonalától legalább 5,0 méterrel hátrahúzva, legfeljebb 2,4 m kiug-
         rással, a hosszanti irányú fő tömegnek alárendelt módon azzal egy tömegben lehetsé-
         ges. 
    10. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat fal-
         síkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterje-
         dése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítá-
         sa, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, vala-
         mint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
    11. A 9. pontban foglalt beforduló épületszárnyon tetőtéri ablak nem helyezhető el. 
    12. Az övezetben gépjárműtároló kapuja az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
(11) Lf-Kt övezet részletes előírásai:
    1.     Az Lf-Kt kizárólagos területhasználatú övezetben csak a tenisz- és egyéb kispályás
         sportok létesítményei, valamint kapcsolódó szállás és vendéglátás épületei helyezhe-
         tők el.
    2.     Az övezet telkeit össze kell vonni, az így kialakult telek tovább nem osztható.
    3.     Az övezetben a telek természetes terepfelületét a telek utcai homlokvonalától mért 6
         m-en belül megváltoztatni nem szabad. A telekhasználat műszaki (megközelítési, csa-
         padékvíz-elvezetési) követelményeit a terep építés utáni helyreállításának feltételével
         és kötelezettségével kell megoldani.
                                                                                                             
    4.     A telken bármely, a vonatkozó jogszabályban foglalt  rézsű kialakítása, csak (termé-
         szetes) növényzettel megfogott módon lehetséges.
    5.     Az építés igényelte vízrendezés, vízmegfogás érdekében létesített bármely támfalat,
         mely a végleges épületet határoló falakon kívül helyezkedik el, előzetes földtakarást
         követően, utólagosan növényzettel kell takarni.
    6.     Az előkert megengedett legkisebb mélysége 11,0 m.
                                                                                         
    7.     Az övezetben, az építési helyet, szabadonálló módon kell kijelölni.
    8.     Az épületek, valamint sportpályákon kívüli egyéb létesítmények csak a szabályozási
         terven jelölt, jelenleg kialakult belterületi határon belül helyezhetők el (hrsz. 126/6). 
    9.     A szabályozási terven jelölt meglévő és tervezett belterületi határ közötti terület (hrsz.
         047/13) a teleknek nem beépítésre szánt része, az a beépítés és a zöldfelület
         mértékének számításakor nem vehető figyelembe.
    10. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20%.
    11. A biztosítandó zöldfelület minimális     aránya 70%. A zöldfelületek háromszintű
         növényzet telepítésével alakítandók ki.
    12. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 5,4 m, de az utcai homlok-
         zat magassága legfeljebb 4,2 m lehet.
    13. Az előző pontban foglalt értékek legfeljebb egy fő tömeg, és ahhoz nyitott/fedett térrel
         kapcsolódó keresztszárny, vagy két hosszanti fő tömegre alkalmazhatók. Egyéb
         épületek (legfeljebb további 4 db) megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2
         m.
    14. A telek oldalhatárával megegyező hosszanti irányú épülettömeget, oromfalas jelleggel
         kell kialakítani. Az épület legnagyobb szélessége 6,6 m. A tető hajlásszöge 40–45 fok
         közötti lehet.
    15. A telek szabályozott homlokvonalától mért 30 m-en túli keresztszárny legnagyobb
         szélessége 7,2 m lehet.
    16. A telken, legalább a 13. pont szerint meghatározott fő tömege(ke)t azonos tömeg és
         formai elemekkel, anyaghasználattal kell kialakítani. A telken megengedett további
         épületeket egységes, a fő tömegtől esetlegesen eltérő, de azzal közös harmóniát
         képező tömeg és építészeti kialakítással lehet elhelyezni.
    17. Gépjárműtároló bejárata az épület utcai homlokvonalán nem helyezhető el.
    18. Az övezetben, a területnek a településbe való megérkezésnek megfelelő (jelenlegi
         126/6 és 047/13 hrsz.-ú ingatlan Ny-i), valamint a település felöli (jelenlegi 047/13
         hrsz.-ú ingatlan K-i) oldalán, takarófásítást kell alkalmazni. A fásítást, vagy fasor
         telepítését a térségben őshonos fafajokkal kell megvalósítani. A takarófásítással
         érintett terület, a 11. pontban foglalt zöldfelületbe, a 9. pontban foglaltak szerint
         számítható be. A takarófásítás nem terjedhet ki, sem a meglévő nyílt csapadék
         csatorna meder-karbantartási sávjára, sem a telek jelenlegi utcai homlokvonalától mért
         6 m-en belüli területre.
                                 Különleges beépítésre szánt területek
                                                      7.§ 
(1)     Különleges beépítésre szánt területek azok a területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő
építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környeze-
tükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más
területfelhasználási kategóriába nem sorolhatóak. 
                                                                                                                                   
(2)     A beépítésre szánt különleges területet, a vonatkozó jogszabályban  foglaltak szerinti
teljes közművel kell ellátni, a jelen szabályzat 10.§-ban foglaltak figyelembevételével.
                                                                
(3)     A beépítésre szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető
építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
          1. K-Vt     településközpont vegyes jellegű terület
          2. K-Kk     kutatóközpont területe
          3.     K     - R - If          rekreációs, idegenforgalmi terület     
(4)     A Különleges területeken a beépítési módra, telekalakításra, építménymagasságra, a
beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza.
                                        
                        

                                                                                      
          
(5)     K-Vt – településközpont vegyes jellegű terület – részletes előírásai:
     1. A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és igazgatási, keres-
         kedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egés-
         zségügyi, valamint szociális épületek, elhelyezésére szolgáló terület, amelyek alap-
         vetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
     2. A K-Vt területen elhelyezhető:
          a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
          b) igazgatási épület,
          c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
          d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
          e) sportépítmény, egyéb fő rendeltetéshez kapcsolódóan,
                                                                                                
     3.     A K-Vt területen a vonatkozó jogszabályban  előírtak figyelembevételével kivéte-
           lesen elhelyezhető 
           a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
           b) kézműipari építmény,
     4.     A K-Vt területen önálló parkolóterület nem helyezhető el.
     5.     A 2-4. pontokban foglaltaktól eltérő rendelkezések övezetenként kerülnek rögzí-
           tésre.
(6)     A K-Vt terület, a hagyományos jelleg és annak továbbfejleszthetősége szempontjából,
további övezetekre tagozódik:
     1.     K-Vt/1A és K-Vt/1B – általános jelleg, védett utcaképi rend
     2.     K-Vt/2 – halmazos jelleg, szabálytalan telekrend, templomdomb környezete 
                                                                                                        
(7)     A K-Vt/1A övezet részletes előírásai
    1.     Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre
         megegyezik az (5) bekezdés 2-4. pontokban foglaltakkal.
    2.     Az övezetben a telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos te-
         lek összevonható, ha ezáltal az utcára jellemző telekrendhez jobban igazodó telek-
         szélesség jön létre (és ezáltal a kialakult és hagyományos utcaképhez jobban illesz-
         kedő tömegű épület elhelyezésére nyílik lehetőség). A telekalakítás egyéb módja ki-
         zárt.
    3. Az övezetben az építési helyet oldalhatáron álló módon kell megállapítani, ettől eltérni,
         csak a kialakult módon már zártsorúan beépített ingatlan esetében lehet. (Az építési
         vonal, nem rögzített az oldalhatáron.)
    4. Az épületet kötelező módon, a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni, az utcával
         párhuzamos hosszanti irányultsággal (utcával párhuzamos tetőgerinccel). Kialakult ál-
         lapot esetén a max. 3,0 m előkert mélysége megtartható, de az utcai homlokzat sajáto-
         san, helyben jellemző síkban tartott, utcai homlokvonalon való elhelyezkedéséből
         adódó jellegét meg kell őrizni. Az előkert a közterülettől kerítéssel el nem választható.
    5. Az övezetben új épületek elhelyezése, meglévő épületek bővítése, átalakítása csak a
         szabályozási terven rögzített, az adott övezetben meghatározó értéket képviselő tömeg
         és építészeti arányokat hordozó mértékadó épületekhez illeszkedő módon történhet fi-
         gyelemmel a kialakult utcaképbe való illeszkedés igényére.
    6. Az utca beépítési ritmusát meghatározó, egy összefüggő tömeget alkotó – akár több tel-
         ken átnyúló – épülethossz, a kialakult állapothoz igazodó módon legfeljebb 30 m le-
         het. Ettől eltérni max. 10% mértékben – a világörökségi tervtanács kifejezett egyetértő
         véleménye esetén lehetséges.
    7. Az utcával párhuzamos hosszanti fő tömegre merőleges udvari szárny, az adott utcasza-
         kaszra jellemző véghomlokzaton, a fő tömegnek alárendelt módon, a természetes lösz-
         falat nem megbontó, annak állékonyságát nem veszélyeztető módon kialakítható. A
         fentiekben foglalt kitétel igazolására az építési engedély kérelem részeként mérnökge-
         ológiai szakvélemény benyújtása kötelező.
    8. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,8 m.
    9. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%. A beépítettség számításánál a
         szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrész területe nem vehető figyelembe.
    10. Az övezetben biztosítandó zöldfelület minimális mértéke 20%, melynek számításánál
         az előző pontban foglaltak szerint kell eljárni.
    11. A természetes löszfal feletti, illetve meredek domboldal nem beépíthető.
    12. Térszín alatti építmény az előző pontban foglalt területeken csak a már kialakult mér-
         tékig és módon helyezhetők el.
    13. Az épület megengedett legnagyobb szélessége 6,6 m, a tető hajlásszöge 35-45 fok kö-
         zötti lehet.
    14. Tetőtéri nyílás az utca felé nem alakítható ki. 
    15. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
         kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
         kialakítása,     csak     a     hagyományokhoz,     valamint     az     adott     épület     tömeg     és
          nyílásrendjéhez,     valamint     anyaghasználatához     harmonikusan     illeszkedő     módon
         lehetséges.
    16. Az épület utcai homlokzatán személybejárat, illetve gépjárműtároló kapuja nem he-
         lyezhető el. 
    17. Az épületek utcával párhuzamos hosszanti tömegét lezáró véghomlokzatot, oromfalas
         jelleggel kell kialakítani, mely esetben a környezetbe való illeszkedés feltételével
         csonkakonty alkalmazása megengedett.
 
(8)     A K-Vt/1B övezet részletes előírásai
    1. Az övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre meg-
         egyezik az (5) bekezdés 2-4. pontokban foglaltakkal.
    2.     Az övezetben a telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos telek
         összevonható, ha ezáltal az utcára jellemző telekrendhez jobban igazodó telekszéles-
         ség jön létre. A telekalakítás egyéb módja kizárt.
    3. Az övezetben az építési helyet oldalhatáron álló módon kell megállapítani, ettől eltérni,
         csak a kialakult módon már zártsorúan beépített ingatlan esetében lehet. (Az építési
         vonal, nem rögzített az oldalhatáron.)
    4. Az épületet kötelező módon, a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni, az utcával
         párhuzamos hosszanti irányultsággal (utcával párhuzamos tetőgerinccel). Kialakult ál-
         lapot esetén a max. 3,0 m előkert mélysége megtartható, de az utcai homlokzat sajáto-
         san, helyben jellemző síkban tartott, utcai homlokvonalon való elhelyezkedéséből
         adódó jellegét meg kell őrizni. Az előkert a közterülettől kerítéssel el nem választható.
    5. Az övezetben új épületek elhelyezése, meglévő épületek bővítése, átalakítása csak a
         szabályozási terven rögzített, az adott övezetben meghatározó értéket képviselő tömeg
         és építészeti arányokat hordozó mértékadó épületekhez illeszkedő módon történhet fi-
         gyelemmel a kialakult utcaképbe való illeszkedés igényére.
    6. Az utca beépítési ritmusát meghatározó egy összefüggő tömeget alkotó – akár több tel-
         ken átnyúló – épülethossz, a kialakult állapothoz igazodó módon legfeljebb 20 m le-
         het. Ettől eltérni max. 10% mértékben – a világörökségi tervtanács kifejezett egyetértő
         véleménye esetén lehetséges.
    7. Az utcával párhuzamos hosszanti fő tömegre merőleges udvari szárny, az adott utcasza-
         kaszra jellemző véghomlokzaton, a fő tömegnek alárendelt módon, a természetes lösz-
         falat nem megbontó, annak állékonyságát nem veszélyeztető módon kialakítható. A
         fentiekben foglalt kitétel igazolására az építési engedély kérelem részeként mérnökge-
         ológiai szakvélemény benyújtása kötelező.
    8. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,8 m.
    9. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25%. 
    10. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya 50%.
    11. A természetes löszfal feletti, illetve meredek domboldal nem beépíthető.
    12. Térszín alatti építmény az előző pontban foglalt területeken csak a már kialakult mér-
         tékig és módon helyezhetők el.
    13. Az épület megengedett legnagyobb szélessége 8,0 m, a tető hajlásszöge 30 35-45 fok
         közötti lehet.                                                                 
    14. Tetőtéri nyílás az utca felé nem alakítható ki. 
    15. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat
         falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb
         kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények
         kialakítása,     csak     a     hagyományokhoz,     valamint     az     adott     épület     tömeg     és
         nyílásrendjéhez,     valamint     anyaghasználatához     harmonikusan     illeszkedő     módon
         lehetséges.
    16. Az épület utcai homlokzatán személybejárat, illetve gépjárműtároló kapuja nem he-
         lyezhető el.
    17. Az épületek utcával párhuzamos hosszanti tömegét lezáró véghomlokzatát, a környe-
         zetbe illeszkedő módon (oromfal, teljes vagy csonkakonty alkalmazásával) kell kiala-
         kítani.
    18. Az övezet nyugati saroktelke (hrsz. 170) két telekre megosztható. Az új telekhatárt a
         jelenlegi épület hossztengelyével megegyező irányultsággal kell rögzíteni. Az így ki-
         alakuló beépítetlen telken az új épületet a telek oldalhatárával megegyező hosszanti
         irányultsággal kell elhelyezni.
 
(9)     K-Vt/2 övezetek részletes előírásai:
    1. Az övezetekben elhelyezhető, és el nem helyezhető épületek és építmények köre meg-
         egyezik a (2)-(4) bekezdésekben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés
         2.c) pont szerinti szálláshely szolgáltató épület nem, csak legfeljebb két vendégszoba-
         számú egyéb kereskedelmi szálláshely helyezhető el.
    2. Az övezetben a telekhatárrendezés megengedett. Két, utcafronton szomszédos telek,
         amennyiben közülük az egyik telken jelenleg nincs épület összevonható (hrsz. 159 és
         162). A telekalakítás egyéb módja kizárt.
    3. Az övezetben az építési helyet oldalhatáron álló módon kell megállapítani. Az épülete-
         ket, a kialakult állapot szerinti oldalhatáron kell elhelyezni. Amennyiben az övezet
         telkén, a beépítési helyen kívüli oldalhatáron is áll épület, akkor az felújítható, illetve
         annak helyén új épület is elhelyezhető, a korábbi épület tömegével megegyező jelleg-
         gel és területi kiterjedéssel.
    4. Az övezetben új épületek elhelyezése, meglévő épületek bővítése, átalakítása csak a
         szabályozási terven rögzített, az adott övezetben meghatározó értéket képviselő tömeg
         és építészeti arányokat hordozó mértékadó épületekhez illeszkedő módon történhet,
         figyelemmel a közterületről feltáruló látvány, valamint a templom ki- és rálátás vé-
         delmére. 
    5. Az övezetben az előkert mélysége, egyben kötelező építési vonal, megegyezik a kiala-
         kult állapottal.
    6. Az épület a telek mélységében, hosszanti irányban bővíthető. A hátsókert legkisebb
         mélysége 0,0 méter kivéve, ha az adott telek hátsó telekhatára, a szomszédos telek ol-
         dalhatárával egyezik meg.
    7. A megengedett legnagyobb építménymagasság a kialakult mértékadó környezethez
         igazodó, de legfeljebb 4,5 m.
    8. Az egyes övezetekben megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, a szabályozási
         terven megkülönböztetett módon, 20%, illetve 35%.                                                                  
    9. A biztosítandó zöldfelület minimális aránya
             a)     20% megengedett beépíthetőség esetében 50%,
             b) 35% megengedett beépíthetőség esetében 20%.
    10. Az épületeket a telken, a jelenlegivel megegyező hosszanti irányultsággal kell elhe-
         lyezni. Az épület legfeljebb 6,0 m széles, a tető hajlásszöge 40-45 fok közötti lehet. 
    11. Az épületet oromfalas jelleggel kell kialakítani, kivételesen – a környezetben ilyen
         módon esetlegesen már kialakult állapothoz illeszkedően – csonkakonty alkalmazása
         megengedett. 
    12. Az épület hosszanti irányára merőleges (beforduló) épületszárny kialakítása, csak az
         épület hátsó határa felőli végén, a hosszanti épülettömegnek alárendelt módon lehetsé-
         ges. 
    13. Tetőtéri ablak, csak az épület saját telkére néző módon lehetséges. 
    14. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat fal-
         síkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterje-
         dése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítá-
         sa, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, vala-
         mint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges. 
(10) K-Kk - kutatóközpont területének részletes előírásai:
       1.     A terület elsősorban a kutatás, oktatás és azokhoz kapcsolódó bemutató építmények
            elhelyezésére szolgál. A területen, az elsődleges célnak alárendelt módon szállás- és
            lakóépület, valamint sport építmény elhelyezése nem kizárt.
       2.     A kialakult telkek tovább nem oszthatók.
       3.     Az épületeket a telken szabadonálló módon kell elhelyezni.
       4.     Új épület elhelyezése, a meglévő épületek bővítése csak a kialakult építészeti kör-
            nyezethez illeszkedő, azzal harmonikus egységben, illetve az eredeti épületállo-
            mányhoz igazodó módon lehetséges. 
            Az épületeket a telken, azonos építészeti koncepció szerint kell kialakítani. Az épü-
            leteknek mind a kialakult táji környezetbe, mind a kialakult épített környezetbe
            harmonikusan illeszkedniük kell.
       5.     A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet. Ettől eltérni, csak a ku-
            tatási, oktatási tevékenységhez igazoltan szükséges mértékben lehet.
       6.     A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.
       7.     A telkeken legalább 70% zöldfelületet kell biztosítani.
(11) K-R-If rekreációs és idegenforgalmi terület részletes előírásai:
      1.     A terület elsődlegesen az idegenforgalommal is összefüggésbe hozható, preventív
          egészségügyi, esetlegesen szociális jellegű létesítmények elhelyezésére szolgál.
      2.     A területen a kialakult telek tovább nem osztható.
      3.     A telken az épületeket tömegalakítás és építészeti kialakítás szempontjából egymás-
          sal harmonikus rendben kell kialakítani. Az épületek kövessék, a Fertő-táj világ-
          örökség településein történelmileg kialakult - kiemelt jelentőségű, egyedi funkciójú
          - épületeinek, épületegyütteseinek, kiemelten jó minőségű anyag használatának és
          körszerű építészeti megfogalmazásának hagyományát.                                                                 
    4.     Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m.
    5.     A terület megengedett legnagyobb beépítettsége 10%.
    6.     A kialakítandó zöldfelület min. 70%.
    7.     A területen gépjárműtárolót elhelyezni, csak térszint alatt lehet. Parkolót csak a te-
        rületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad lé-
        tesíteni. Parkolót csak fásítva lehet kialakítani, melyben 4 gépmű-állásonként lega-
        lább egy, legalább kétszer iskolázott közepes termetű lombos fát kell telepíteni.
    8.     Helyiséget tartalmazó új építmény az övezet telkein, csak az építési engedély részét
        képező kertépítészeti terv alapján helyezhető el. 
    9.     A K-R-If övezetben a zöldfelületek háromszintű növényzet telepítésével alakítan-
        dók ki. (biológiai aktivitás érték számításnál figyelembe vett övezet)
    10. A Szabályozási terven „földtani veszélyforrással érintett terület" jellel lehatárolt te-
        rületen belül építményeket létesíteni csak mérnökgeológiai szakvélemény alapján
        lehet.
                         III. Beépítésre nem szánt területek
                                                         
                                         Közlekedési területek
                                                    8.§ 
(1)     A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a
       kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő
       telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópont-
       jai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak,
       vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésé-
       re szolgál. 
(2)     A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők
       el, illetve növényzet telepíthető.
(3)     A közúthálózat elemei számára a beépítésre szánt területek mentén az alábbi szélessé-
       gű építési területeket ill. szabályozási szélességet kell biztosítani:
       

      
     Az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapok, valamint az út mintakereszt-
     szelvényei tartalmazzák.
  (4)     A közúthálózat elemei számára külterületen, ill. a beépítésre nem szánt területeken az
         országos mellékutak nyomvonala mentén út tengelyétől számított 50-50 m szélességű
         védőtávolság biztosítása szükséges. A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez
         a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
  (5)     A település közigazgatási területét érintő országos közforgalmú vasútvonal, valamint a
         keskeny nyomközű vasútvonal számára az alábbi szélességű védőterületek biztosítása
         szükséges:
         a)     a Győr-Sopron országos törzshálózati vasúti fővonal mentén 50-50 m,
         b) a keskeny nyomközű (760 mm) Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút mentén
            25-25 m
         A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a vasút kezelőjének hozzájárulása
         szükséges.
  (6)     A szintbeni csomópontokban 0,80 m és 2,50 m magasságok között olyan rálátási há-
         romszöget kell biztosítani, amely mentes a rálátást akadályozó létesítményektől, par-
         koló járművektől, és növényzettől. Fák, világítástartó oszlopok, jelzőberendezések a
         látómezőn belül elhelyezhetők, de ezek az elsőbbségadásra kötelezett járművek veze-
         tői elől az elsőbbséggel rendelkező járműveket, vagy az egyéb közlekedésben résztve-
         vőket nem fedhetik el.
  (7)     A közutakon kapubehajtót, vagy útcsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hoz-
         zájárulásával szabad.
  (8)     A gyalogosforgalom biztosítása érdekében a 8518 j. Fertőendréd – Sopron összekötő
         út (Fő utca) mentén mindkét oldalon min. 1,50 m szélességű járdát kell létesíteni.
  (9)     Az autóbusz-megállóhelyeket lehetőség szerint öbölben kell kialakítani. A megállók-
         ban fedett utasváró pavilonokat kell elhelyezni. 
  (10) Új létesítmények esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendel-                                                                                                              tetésszerű használatához a vonatkozó jogszabály  által előírt mennyiségű és fajtájú
         járművek elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhe-
         lyet kell a telken belül biztosítani. Különös tekintettel kell lenni a kerékpárok elhelye-
         zésének és tárolásának biztosítására.                                                              
  (11) A személygépkocsik számára tömbparkoló építendő ki a 157 hrsz.-ú ingatlanon min.
         15 férőhely kialakításával.
  (12) A turistabuszok számára parkolóhely kialakítása szükséges a 047/6 és 047/7 hrsz.-ú
         ingatlanok jelölt részén min. 3 db autóbusz elhelyezésének biztosítására. Az autóbusz
         parkoló oly módon alakítandó ki, hogy a természetes gyepes növényzet életfeltételei
         megmaradjanak. Az autóbusz parkoló felülete aszfalt, beton, nem lehet, gyeprács,
         vagy gyeprácskő alkalmazható.
  (13) A turistabuszok számára kijelölt parkolóhelyen (047/6 és 047/7 hrsz.-ú ingatlanok egy
         része), a területnek a településbe való megérkezésnek megfelelő oldalán takarófásítást
         kell alkalmazni. A fásítást, vagy fasor telepítését a térségben őshonos fafajokkal kell
         megvalósítani.
  (14) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a
         bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet-gépkocsi elhe-
         lyezéséről kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett.
  (15) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fá-
         sítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy
         lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. 
  (16) Szabályozási terven közlekedési terület, Kö-Z jelű, zöldfelületi funkciójú övezetében
         nem épület jellegű köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)
         továbbá ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló nem épületjellegű
         építmények helyezhetők el. A Kö-Z övezetben épületek nem létesíthetők.
 
                                Közműellátás és elektronikus hírközlés
                                            Általános előírások
                                                       9.§     
  (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
         a)     vízellátás,
         b)     vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), 
         c)     energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), 
         d)     elektronikus hírközlés 
       hálózatai     és     létesítményei,     továbbá     azok     ágazati     előírások     szerinti     közmű-
       védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell
       helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű-
       vek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi, vezeték jog bejegy-
       zésével kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
  (2) A közművesítésre kerülő területen
         a)     telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési he-
            lyekkel csatlakozni,
         b) közművek elhelyezésénél:
               ba)     településképi megjelenésre,
               bb)     környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
               bc)     a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
            figyelemmel kell lenni                                                                
(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:
          a)     a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, 
          b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
          c)     a csapadékvizek elvezetéséről, 
          d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről 
       gondoskodni kell.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
          a)     a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, 
          b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását
             szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás
       érdekében:
          a)     az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelye-
             zésére kell helyet biztosítani,
          b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 
             ba)     12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 
             bb)     12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
             fasor telepítését ne akadályozzák meg.
          c)     10 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó víz-
             mennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell
             megoldani
(6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát
       csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével
       szabad végezni. 
                               Közművesítés mértékének az előírása
                                                     10.§ 
A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
          a)     a belterületi beépítésre szánt területen rendelkezésre áll, illetve biztosított:
                aa) a villamosenergia ellátás,
                ab) a vezetékes ivóvíz ellátás,
                ac) a     termikus     célú     energiaellátás     vezetékes     energiahordozóval     (földgáz,
                   villamosenergia, villamosenergia+megújuló energiahordozó),
                ad) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai telje-
                   sülnek, 
                ae) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
          b) külterületi beépítésre szánt területen biztosított:
                ba)     a villamosenergia ellátás,
                bb)     a vezetékes ivóvíz ellátás:
                     ˗     a közüzemi hálózatról, 
                     ˗     ivóvíz minőségű vízbeszerzésre alkalmas (ÁNTSZ és Vízügyi Felügye-
                         lőség által elfogadott), saját kútról kiépített hálózatról,
                bc) a termikus célú energiaellátás vezetékes energiahordozóval:
                     ˗     a közüzemi hálózatról (földgáz, villamosenergia, villamosenergia+
                         megújuló energiahordozó),
                     ˗     helyi kistartályos bázisról vezetékkel,     
                     ˗     megújuló energiah     ordozó hasznosításával,                                                              
                bd) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai telje-
                     sülnek, 
                be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
          c)     beépítésre nem szánt területen biztosított:
             ca)     az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
             cb)     a villamosenergia ellátás biztosított, 
             cc)     jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesül-
                 nek,
             cd)     az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett
                                                 Vízellátás
                                                     11.§ 
(1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
          a)     dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, 
          b) csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad elhelyezni,
          c)     a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezeték-
             ként kell kiépíteni, 
          d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Bel- és külterületen levő beépítésre szánt területen új vízhálózat:
          a)     csak a szennyvíz (köz-, magán-) csatornahálózattal együtt építhető, 
          b) nem helyezhető üzembe a szennyvízcsatorna hálózat üzembe helyezését meg-
             előzően
(3) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető. 
(4) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a hálózatról nem biztosítható:
          a)     a vízhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló lé-
             tesítése szükséges,
          b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a hálózat által bizto-
             sítható mértékig,
          c)     a hálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
(5) A forrás vízminőség védelmére, mivel annak talpmélysége meghaladja a 100 m-t, a 10
       m-es sugarú körön belüli területet belső védőterületként kell kezelni, az arra vonatkozó
       előírások figyelembevételével.
(6) A forrás hidrogeológiai védőterületének kijelölését követően, az arra vonatkozó előíráso-
       kat figyelembe kell venni.
                                           Szennyvízelvezetés
                                                     12.§ 
(1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település
       teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3) Szennyvíz bevezetés:
          a)     nyílt árokba,
          b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
          c)     felhagyott kutakba 
         szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.                                                               
  (4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően:
            a)     az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára. 
            b) kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet:
               ba)     amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitele-
                   zését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett mű-
                   tárgyba történik, továbbá 
               bb)     a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
  (5) Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás kötelező,
         a használatba vételi engedély a csatlakozás kiépítéséig nem kapható.
 
                                         Szennyvízelvezetési mód
                                                       13.§ 
  (1) A bel- és külterület beépítésre szánt már csatornázott területén új épületet már csak a csa-
         tornahálózatra való csatlakozással lehet építeni.
  (2) A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, építési engedély köteles
         beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a közcsatorna hálózat továbbépítésével
         arra tud csatlakozni.
  (3) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: 
                                                                                                                                         
            a)     a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m -t: 
               aa)     a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázá-
                   sának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon
                   belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett,
                   fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
               ab)     az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.
               ac)     a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megköze-
                   líti, akkor az érintett ingatlanoknak egy éven belül rá kell csatlakozni a köz-
                   csatorna hálózatra.                                                                                                                              
            b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m -t, a közcsatorna háló-
               zat még nem került kiépítésre, a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem
               közelíti meg a területet 200 m távolságon belül és:
               ba)     ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
               bb)     ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok
                   hozzájárulnak, 
            c)     a     keletkező     szennyvizek     tisztítására     helyben     létesítendő     szennyvíztisztító
               (kis)berendezés is alkalmazható, 
               ca)     a (kis)berendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken, 
               cb)     a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befo-
                   gadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
                ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztí-
                tó (kis)berendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna
                csatlakozás lehetőségét. 
  (4) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfe-
         lelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
                                                                  
                                       Szennyvízkezelés, elhelyezés
                                                       14.§ 
  (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kom-
         munális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési
         előírásoknak. 
  (2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a
         szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. 
  (3) Állattartással (pl. ló) összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi
         megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
  (4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
            a)     bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m, 
            b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m. 
  (5) Védőtávolságon belül:     
            a)     beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar
               kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető.
            b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhe-
               tő, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és
               nem forgalmazható. 
 
                                            Felszíni vízrendezés
                                                       15.§ 
  (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tó, patak, árok, csatorna, vízfolyás, stb.)
         egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vízjogi
         engedély alapján szabad.
  (2) Új vízfelületet (pl tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (tavat
         létesíteni –látványtavat is- csak akkor szabad, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan
         biztosítható.)
  (3) Vízfelületek karbantartásának céljára:
            a)     állami karbantartású tó, vízfolyások, patak, vízfelületek mentén min 6-6 m-es,
            b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű 
               ba)     vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,
               bb)     tó, tározók part éleitől min 6-6 m-es
              sávot szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem
              lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell
              a karbantartás lehetőségét biztosítani.)
  (4) Jellemzően magas talajvíz állásos, rétegvizes területen építeni csak talajmechanikai szak-
         vélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával. 
  (5) A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni
         kell.
  (6) Talajerózió csökkentésére és a beépítésre szánt terület elöntés veszélyének a csökkenté-
         sére övárok létesítése szükséges.
                                                                  
                                         Csapadékvíz elvezetés
                                                     16.§ 
(1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt csatornás, akár nyílt –
       burkolt, burkolatlan- árok) vízelvezetést kell kiépíteni:
          a)     csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. 
          b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával össze-
             gyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (CH szennyezé-
             si veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező. 
          c)     a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbe-
             fogadóig ellenőrizni kell:
             ca)     minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén, 
             cb)     új telekosztás esetén,
             cc)     a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő
                 biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja,
       akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasz-
       tását, tárolását) megoldani,
(3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat:
          a)      kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,
          b) vízzáró burkolattal kell ellátni, 
          c)     a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek
             belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezet-
             hető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer).
          d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló léte-
             sítése tilos.
(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kiveze-
       tést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. 
(5) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szaka-
       szon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető,
       sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem
       korlátozhatják, 
          a)     az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne
             okozzon,
          b)  a vízszállítás akadálymentes legyen. 
          c)     egy telekre (sarok telkek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető, 
             ca)     az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb,
             cb)     a kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a
                 kocsi behajtó felszínéről,
             cc)     a kocsibehajtó szegélye nem lehet 6 cm-nél szélesebb. 
          d) a nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdeké-
             ben burkolni kell,
                                                            
                                          Villamosenergia ellátás
                                                       17.§ 
  (1) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken:
            a)     új középfeszültségű, 
            b) kisfeszültségű, 
            c)     közvilágítási 
           villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. 
  (2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a
         villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti
         vezetésűek:
            a)     új villamosenergia elosztási, 
            b) közvilágítási 
           vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös
           oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot
           földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  (3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szol-
         gáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a
         közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
  (4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás
         kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
  (5) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberende-
         zés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára te-
         lepíthető.
 
                                                Földgázellátás
                                                       18.§ 
  (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak föld-
         ben építhető.
  (2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, 
            a)     a berendezés csak a telkek előkertjében, 
            b) udvarán, 
            c)     az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, 
            d) zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel is elhelyezhető.
  (3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
 
                                    Vezetékes elektronikus hírközlés
                                                       19.§ 
  (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat
         földalatti elhelyezéssel kell építeni.
  (2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a
         meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hír-                                                                
         közlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
         Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálóza-
         tot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  (3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási
         okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezeté-
         kekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szol-
         gáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
  (4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közte-
         rületi frontján kell elhelyezni.
 
                                Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
                                                       20.§ 
  (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:
            a)     fokozottan védett természetvédelmi területen,
            b) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
            c)     ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
            d) ökológiai hálózat részét képező puffer területen,
            e)     tájképvédelmi területen,
            f)     Natura 2000 területen,
            g) fokozottan védett természeti területen,
            h) vízgazdálkodási területen,
            i)     az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel
               megjelölt területeken. 
  (2) Új antenna telepítésénél ha 500 m-es körzetben már előbb elhelyezett antenna van, -az,
         nem lakóterületi övezetben fekszik,- azzal közös tartószerkezetre lehet csak az anten-
         nát elhelyezni.
  (3) Beépített, illetve beépítésre szánt területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni
         nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető).
  (4) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a lakóövezetek elkerülésé-
         vel kell az antennák számára helyet keresni. 
 
                                                 Zöldterület
                                                       21.§ 
  (1) A zöldterületek a funkció, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjá-
       ból az alábbi övezetekre tagolódnak:
         a)     Z-1: közpark - Juliánusz-völgy
         b)     Z-2: közpark-emlékpark
         c)     Z-3: közkert
                                                                
(2) A Z jelű övezetekre vonatkozó részletes előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
                                                                     

          *
        /H jel: a szöveges részben foglalt kiegészítő előírásra utal
(3) A Z-1 övezetben elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, szórakoztatást, ismeretterjesz-
      tést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló
      létesítmények. A szabadtéri színpad ideiglenes építményei esetében, amelyek csak
      használat idején hagyhatók a helyszínen, a megengedett legnagyobb építménymagasság
      meghaladhatja az egyébként rögzített 3,5 métert.
(4) A Z-2 övezetben nem épület jellegű köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút,
      szökőkút stb.) továbbá pihenési funkciójú, továbbá ismeretterjesztést, idegenforgalmi tá-
      jékoztatást szolgáló nem épületjellegű építmények helyezhetők el. A Z-2 övezetben épü-
      letek nem létesíthetők.
(5) A Z-3 övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű pihenési, játék
      funkciójú építmények, köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút
      stb.), továbbá ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást szolgáló nem épületjellegű
      létesítmények helyezhetők el.  A Z-3 övezetben épületek nem létesíthetők.
(6) Zöldterületeken terepszint alatti beépítés – a meglévők megtartásán túl – nem létesíthe-
      tő. (A Juliánusz völgy bejáratánál lévő pincék.)
(7) A zöldterület övezeteiben a zöldfelülettel borított telekrész háromszintű növényzetként
      alakítandó ki. A zöldfelülettel borított felületbe a gyepes sportpálya és a vízfelület 100%
      mértékig beszámítható.
(8) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti ki-
      alakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) le-
      hetnek.
(9) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti
      terv alapján történhet.
                                                
                                                 Erdőterület
                                                        
                                                      22.§ 
    (1) Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: 
       a)     védő erdő (Ev-1)
       b)     védett erdő (Ev-2)
       c)     gazdasági erdő (Eg).
                                                                
     (2)     Az erdőterületek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
                                                               

    
                                                                                                         
     (3)     Védő erdő övezetben (Ev-1) épületek nem helyezhetők el. Ev-1 övezetben kizárólag
            az OTÉK szerinti építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi
            rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.
     (4)     Védett erdő övezetbe (Ev-2) a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található
            és/vagy Natura 2000 területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Ev-2 övezet-
            ben épületek nem helyezhetők el, kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgá-
            ló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. Védett erdő övezetben a táji, ter-
            mészeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák meg-
            óvása biztosítandó.
     (5)     A gazdasági erdő övezetben (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épüle-
            tek, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei (pl: erdészház, közösségi vadász-
            ház, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt
            az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság
            hozzájárul.
     (6)     A gazdasági erdő területeken (Eg) épületek hiányos közművesítettség mellett is el-
            helyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos
            energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.
     (7)     Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítás-
            sal, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 38-45 fok közötti tető haj-
            lásszöggel létesíthetők.
     (8)     Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.
     (9)     A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőte-
            rületeken – különösen az Ev-2 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehető-
            ség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill.
            természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
                                                               
                                      Mezőgazdasági terület
                        Mezőgazdasági területek általános előírásai
                                                  23.§ 
(1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat, a
     történelmi borvidéki jelleg megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében
     a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
          a) Borvidéki kertes mezőgazdasági terület (Mkb)
          b) Borvidéki mezőgazdasági terület (Máb)
          c) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület (Mko)
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
          a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területe-
              ken még átmenetileg sem helyezhető el,
          b) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyez-
              hetők el,
          c) mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a belterülettől
              1000 m-en belüli távolságban nem engedélyezhető,
          d) a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szenny-
              vizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése
              és     átmeneti     tárolása     zárt,     szivárgásmentes     tárolóban     történhet     vagy     egyedi
              szennyvíztisztítót kell létesíteni. Szippantott szennyvíz csak kijelölt szennyvíz-
              tisztító-telepre szállítható. 
          e) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi, illetve a Fertő-táji
              építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, létesíthetők.
          f) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki. 
          g) kerítés csak a kertes mezőgazdasági területen és a birtokközpont körül létesíthető,
              kizárólag sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető,
              max. 170 cm magasságig. Tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem léte-
              síthető. 
 
                           Borvidéki kertes mezőgazdasági terület
                                                  24.§ 
(1)     A borvidéki kertes mezőgazdasági területbe a Szabályozási terven „Mk-b” jellel je-
       lölt, borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minőségi osztályba sorolt, és
       a „Fertő táj, Kulturtáj Világörökség terület” részét is képező kertes használatú terü-
       letek tartoznak.
(2)     Borvidéki kertes mezőgazdasági területben a kialakítható telek (földrészlet) területe                     
       1 500 m -nél kisebb és 14 m-nél keskenyebb nem lehet, kivéve út és közművek
       számára kialakításra kerülő telkeket.
                                                            
    (3)     A borvidéki kertes mezőgazdasági terület övezetének részletes előírásait az alábbi
            táblázat tartalmazza:
                                      

                                                    2
    (4)     Az övezetben a beépítettség mértéke legfeljebb 3%, lehet, de 100 m -nél nagyobb
            épület nem helyezhető el.
    (5)     Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, szolgáló
            épületet, építmény, továbbá földdel borított pince helyezhető el. 
    (6)     Borvidéki kertes mezőgazdasági terület övezetben egy telken egy gazdasági épület
            helyezhető el, lakóépület nem létesíthető. Jelen rendelet hatálybalépése előtt már
            meglévő jelen rendelet előírásoknak nem megfelelő épület felújítható, de nem bő-
            víthető.  
    (7)     A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó
            pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.
    (8)     Az övezetben épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek lega-
            lább 80%-a szőlőműveléssel hasznosított. A telek szőlőműveléssel való hasznosí-
            tottságát a Soproni Történelmi Borvidék Hegyközség Tanácsa igazolja.
    (9)     Az építési hely határvonalai: 
                a)     építési határvonal az előkertben a telek szélétől 5 m-re, 
                b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől a környezetre jellemző
                     megosztásban 0, illetve 4,0 m-re,
                c)     építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
    (10)     Épületek kizárólag a Fertő tájra jellemző hagyományos tömeg és építészeti jelleggel,
            illetve anyaghasználattal alakíthatók ki. 
    (11)     Az övezetben a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek te-
            rületének 3%-át.
    (12)     Borvidéki kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
 
                                    Borvidéki mezőgazdasági terület
                                                       25.§ 
 
    (1)     A borvidéki mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhe-
            lyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
                a)     Máb-1: borvidéki mezőgazdasági terület övezet. Az övezetbe a borszőlő
                     termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minőségi osztályba tartozó, termé-
                     szetvédelmi oltalom alatt nem álló, a „Fertő táj, Kulturtáj Világörökség terü-
                     letébe” tartozó, árutermelő gazdálkodásra alkalmas területek tartoznak.
                b) Máb-2: természetvédelmi védettségű borvidéki mezőgazdasági terület öve-
                     zet. Az övezetbe a borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minő-
                     ségi osztályba tartozó, és természetvédelmi védettség alatt is álló (Fertő-   
                     Hanság Nemzeti Parki területek), vagy Natura 2000 (európai jelentőségű
                     élőhely) területekbe is sorolt, továbbá a „Fertő táj, Kulturtáj Világörökség
                     területébe” is tartozó, árutermelő gazdálkodásra alkalmas területek tartoz-
                     nak. 
    (2)     Borvidéki mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat
            tartalmazza:
                                                          

          
    (3)     Máb-1 jelű övezetben elhelyezhető: 
                a)     a szőlőművelés, a borászat gazdasági célú építményei, 
                b) az a) pontban felsorolt építmények megléte esetén vagy létesítésével egyide-
                     jűleg a borturizmus épületei (borozó, borkereskedés, bormúzeum, borkósto-
                     ló stb.), és legfeljebb 50fh-es szálláshely szolgáltató épület, továbbá
                c)     terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
    (4)     Pince kizárólag földdel borítottan alakítható ki. 
    (5)     Máb-1 jelű övezetben lakóépület nem helyezhető el.
    (6)     Máb-2 jelű övezetben a tájkarakter, a tájjelleg védelme, továbbá a Natura 2000 terü-
            letek védelme miatt épületek nem helyezhetők el.
    (7)     Ha az Máb-1 övezetben egy tulajdonos birtokában a közigazgatási területen több
            tagban legalább 5 ha szőlő művelési ágú, szőlő műveléssel hasznosított termőföld
            van, akkor az egyik legalább 10.000 m2 (1 ha) területű telken birtokközpontot léte-
            síthet, amennyiben a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem
            veszélyezteti, továbbá táji és természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. A be-
            számított telkek szőlőműveléssel való hasznosítottságát a Soproni Történelmi Bor-
            vidék Hegyközség Tanácsa igazolja.
    (8)     A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi
            érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul.
    (9)     A birtokközpont beépítettsége a beszámításra kerülő telkek összterületének 3 %-a,
            de legfeljebb a birtokközpont telkének 20%-a lehet. A birtokközpont beépíthetősé-
            gébe beszámított telkek (földrészletek) területére vonatkozóan a vonatkozó jogsza-                                                             
            bályok szerint kell eljárni     .
    (10) Máb-1 jelű övezetben és a birtokközpont telkén az építési hely határvonalai: 
                a)     építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
                b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re,
                c)     építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.                                             
    (11) A tájjelleg védelme miatt. két birtokközpont egymástól mért távolsága legalább 1
            km kell, hogy legyen.
    (12) Máb-1 jelű övezetben és a birtokközpont telkén az épületek építménymagassága
            legfeljebb 6,0 m lehet, ettől eltérni technológiai igény esetén lehet, kizárólag a vi-
            lágörökségi tervtanács egyetértő véleménye esetében.
    (13) Épület kizárólag a táji értékeket tiszteletben tartó, a domborzati viszonyokhoz al-
            kalmazkodó, terepre illeszkedő módon helyezhető el.
    (14) Máb-1 övezetekben a terepszint alatti építmények alapterülete nem haladhatja meg a
            telek területének 3%-át, birtokközpont esetében a birtokközpont telekterületének
            30%-át. 
    (15) A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 6 m széles, honos növényfa-
            jokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
    (16) Borvidéki mezőgazdasági terület övezeteiben a szőlőterületek közötti és azokat ha-
            tároló mezsgyék, gyepes, cserjés területek megőrzendők.
 
                           Védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület
                                                       26.§ 
    (1)     Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetbe a Szabályozási terven „Mko” jellel
            jelölt, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Natura 2000 területek borszőlő termőhelyi
            kataszteri     nyilvántartásban     I.     minőségi     osztályba     nem     tartozó,     jellemzően
            mélyfekvésű területek tartoznak. A területek a „Fertő táj, Kulturtáj Világörök-
            ség”részét képezik.
    (2)     Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetben Fertő-Hanság Nemzeti Park és a
            Natura 2000 területek természeti értékeinek védelme, a „Fertő táj, Kulturtáj Világ-
            örökség terület” látványának védelme, továbbá a terület adottságai (jellemzően
            mélyfekvés, magas talajvízszint) építmények nem helyezhetők el.  
    (3)     Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezetben nem folytatható olyan tevékeny-
            ség, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a
            meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket
            veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoz-
            tatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
    (4)     Az övezetben a gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás ki-
            zárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
    (5)     Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet területén átjátszó állomás, önálló rek-
            lámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el.
            Energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el, kivéve ha a terepszint
            alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
                                                                 
                                          Vízgazdálkodási terület
                                                       27.§ 
    (1)     A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak: 
                a)     V-1: a Fertő tó nyíltvízfelületű csatornái és tavai.
                b) V-2: nyílt csapadékvíz csatorna. 
    (2)     V-1 övezetben a természetvédelmi kezeléssel, a vízgazdálkodással összefüggő mű-
            tárgyak, kizárólag a táji-, természeti értékek megtartásával helyezhetők el. A Fertő
            tó csatornái, tavai természetes állapotukban megtartandók. A kialakult tájhasználatot
            megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében, vagy a termé-
            szetvédelmi kezeléssel összhangban szabad.
    (3)     V-2 övezetben, kizárólag a csapadékvíz elvezetésére szolgáló műtárgyakat lehet el-
            helyezni.
              
                                          Természetközeli terület
                                                       28.§ 
    (1)     A természetközeli területek (Tk) a Fertő tó, természetvédelmi és tájképi szempont-
            ból fokozott védelmet igénylő területeit foglalja magában (nádas-mocsaras terüle-
            tek).
    (2)     A természetközeli terület övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem he-
            lyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növény-
            állományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a
            tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a
            természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
    (3)     A természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.
            
                              Különleges beépítésre nem szánt területek
                                                       29.§ 
(1) A beépítésre nem szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyez-
    hető építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
     1.     Kk-T: temető területe
     2.     Kk-Hg: hagyományos gazdálkodás területe (volt nádgazdaság területe)
     3.     Kk-Tvk: természetvédelmi központ területe
     4.     Kk-If: idegenforgalmi fogadó terület
     5.     Kk-Kt: kilátóhely, turisztikai terület
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendel-
    tetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
                                                                  
(3) A Különleges beépítésre nem szánt területen a beépítési módra, telekalakításra, épít-
    ménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tar-
    talmazza.
                                      

(4) Kk-T – temető területe – részletes előírásai:
     1.     A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő
          funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 4,5 méter. 
     2.     A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-
          2,50 m közötti magasságú lehet. A tömör kerítés helyett 100% záródású élősövény
          vagy 100% záródású élősövénnyel takart drótháló kerítés is alkalmazható.
     3.     Az új temetői sírjelek, csak a helyi védett sírokkal harmóniában, azok látványát nem
          zavaró módon alakíthatóak ki.
 
(5) Kk-Hg – hagyományos gazdálkodás területe – részletes előírásai:
    1. A különleges hagyományos gazdálkodás területe a térségben hagyományos gazdálkodá-
         si módok, elsődlegesen a nádfeldolgozás felelevenítésének célját szolgálja, összekap-
         csolva akár az oktatással akár az idegenforgalom fogadásával. A területen elsődlege-
         sen a gazdálkodás, oktatás és bemutató tevékenység épületei és építményei helyezhe-
         tők el, kiegészítve az itt dolgozók, valamint idelátogatók fogadását szolgáló vendéglá-
         tó és szálláshely (szolgáltató) épületekkel.
    2. A területen kialakult telek tovább nem osztható.
    3. A telken az épületeket több tömegre bontva, (egy tömegben max. 600 m2) de tömegala-
         kítás, építészeti kialakítás és anyaghasználat szempontjából egymással harmonikus
         rendben kell kialakítani.
    4. Az anyaghasználat terén előnyben kell részesíteni a hagyományos, természetes eredetű
         anyagokat, utalással a terület fő funkciójára.
    5. A terület beépítésére vonatkozóan, a világörökségi tervtanács véleményét kötelező mó-
         don kell figyelembe venni.
    6. Helyiséget tartalmazó új építmény az övezet telkein, csak az építési engedély részét ké-
         pező kertépítészeti terv alapján helyezhető el.
    7. Az övezetben zöldfelületeket háromszintű növényzetként kell kialakítani.
    8. Az övezetben parkolót csak a területet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely
         elhelyezése céljára szabad létesíteni. Parkolót csak fásítva lehet kialakítani, melyben 4
         gépmű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott közepes termetű lombos
         fát kell telepíteni. Az övezetben felszín alatti parkoló nem alakítható ki.
                                                                  
(6) Kk-Tvk – természetvédelmi központ területe – részletes előírásai:
    1. A különleges természetvédelmi központ (Kk-Tvk) terület elsődlegesen az oktatás, isme-
         retterjesztés, illetve másodlagosan az ehhez kapcsolódó idegenforgalom fogadásának
         célját szolgálja. 
    2. A területen a helyi ökoszisztéma, táj, a helyben hagyományos tájhasználati és gazdálko-
         dási formák bemutatásához, ismeretterjesztéshez kapcsolódó oktatási-ismeretterjesztő,
         szolgáltató, vendéglátó, épületek, építmények, létesítmények a terület vagyonkezelő-
         jének engedélyével és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. 
    3. A telek tovább nem osztható, a beépítettség mértéke nem növelhető.
    4. A meglévő épületet új hasznosítás esetén, a kialakult hagyományokhoz illeszkedően
         kell átépíteni (hagyományos anyaghasználat és a tájjal harmóniában lévő tömeg, és
         formavilág). Tervtanácsi vélemény figyelembevétele kötelező. A területen kilátó to-
         rony/madárvárta elhelyezhető. 
    5. A területen kajak-kenu vízre bocsátó hely és hajózható terület kialakítása, bővítése nem
         kizárt. (Mederkotrás, nádvágás megfelelő engedélyek alapján, ennek érdekében lehet-
         séges.)
 
(7) Kk-If – idegenforgalmi fogadó terület – részletes előírásai:
    1. A különleges idegenforgalmi fogadó terület a település táji, természeti történeti és kul-
         turális értékeiről szóló tájékoztatás célját szolgálja, összekapcsolva a Széchenyi em-
         lékkör kerékpárúttal kapcsolatos kulturális és területi ismeretek közvetítésével, vala-
         mint az idegenforgalom általános fogadási lehetőségeinek a megteremtésével. A terü-
         leten elsődlegesen a bemutató tevékenység épületei és építményei helyezhetők el, ki-
         egészítve az idelátogatók fogadását szolgáló alapvető fogadó létesítményekkel.
    2. A területen kialakult telek, tovább nem osztható.
    3. A kialakítandó zöldfelület min. 80%.
    4. Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m.
    5. Az anyaghasználat terén előnyben kell részesíteni a hagyományos, természetes eredetű
         anyagokat, összefüggésben a természetközeli területi jelleg megteremtésének igényé-
         vel.
 
(8) Kk-Kt – kilátóhely, turisztikai terület – részletes előírásai:
    1. A különleges kilátóhely, turisztikai terület a meglévő Gloriette kilátó épületét és kör-
         nyezetét, valamint annak a belterület felőli megközelítési útját foglalja magában.
    2. A területen építmények, létesítmények a kilátóhely megközelítésével, a kilátóhely körüli
         pihenéssel, a táj bemutatásával kapcsolatosan helyezhetők el, előzetes látványterv
         alapján. A területen új épületek nem helyezhetők el. 
    3. A Kk-Kt jelű övezetekben parkoló nem létesíthető.
                                                                      
                            IV. Általános védelmi előírások
 
                                            Művi értékvédelem
                                                       30.§ 
Az országos védelem területei és tárgyai
 
(1) Az országos egyedi védelem tárgyait és műemléki környezetüket a szabályozási tervlap
rögzíti, valamint jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervlap rögzíti, valamint jelen rendelet 2. sz. mel-
léklete tartalmazza.
 
A helyi védelem területi és tárgyai 
 
(3) A helyi területi védelem alatt áll:
              1.     a templom környéke,
              2.     a temető területe,
              3.     a Milleniumi emlékpark,
       a szabályozási tervben lehatároltak szerint.
       
(4) A helyi területi védelem tartalma:
              1.     A (3) bekezdés 1. pont szerinti területen védett
                         a) a 9., 12., 15., 20., 22., 23. sz. lakóépületek által meghatározott ha-
                            gyományos utcakép és beépítési mód,
                         b) a közterületek – rekonstrukció után – kialakuló látványa, 
                         c) a környező közterületekről a templom feltáruló látványa, 
                         d) a templom kertjéből feltáruló hagyományos környezet – beépítési
                            mód – látványa, valamint
                         e) a templomdombról levezető lépcsőről és kapcsolódó közterületről
                            feltáruló látvány.
              
              2.     A (3) bekezdés 2. pont szerinti területen védettek a temető régi (II. világhá-
                     ború előtti) síremlékei.
              
              3.     A (3) bekezdés 3. pont szerinti területen védettek a Milleniumi emlékpark
                     köztéri alkotásai.
       
                                    
(5)     A helyi egyedi védelem
         1.     Helyi egyedi védelem alatt áll:
                a)     Jégverem pince (hrsz. 168/2 mögött),
                b) Vincellér pince homlokzata,
                c)     Nepomuki Szent János szobor (hrsz. 169),
                d) Feszület a Kereszt hegyen (hrsz. 014/8),
                e)     az országos védettség alá vonás időpontjáig Széchenyi Béla és Erdődy Han-
                     na síremléke.
       
         2.     Helyi egyedi védelem alatt álló objektumokat meg kell őrizni, illetve az eredeti ál-
         lapotuk szerint kell helyreállítani.
                                                                 
                                         Táj- és természetvédelem
                                                       31.§ 
(1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös te-
    kintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az ál-
    latok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító magterületek, ökológiai folyosók
    megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a
     mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli nö-
     vényzet, facsoportok megtartandók.
(3) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett
     természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területein) nem foly-
     tatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi ál-
     lapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból
     értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult táj-
     használatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(4) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondos-
     kodni kell. A természetes rálátások és kilátások – az egyéb jogok sérelme nélkül – fenn-
     tartandók. 
                                             Környezetvédelem
                                              A levegő védelme
                                                         
                                                       32.§ 
(1)     Levegőtisztaság-védelmi szempontból a közigazgatási területen sérülékeny ökológiai
       rendszernek tekintendő:
       a)     Fertő-Hanság Nemzeti Park területe,
       b) A Natura 2000 területek,
       c)     A borvidéki mezőgazdasági terület övezeteibe (Má-b1, Má-b2 jelű övezetek) tartozó
           területek 
(2)     Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag
       abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú terüle-
       tet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület), továbbá az (1) bekezdés szerin-
       ti légszennyezettség szempontjából sérülékeny ökológiai rendszereket nem érint.
(3)     Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás meg-
       akadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása,
       stb.) folytatható.
(4)     Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytat-
       hatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási tech-
       nológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. ter-
       jedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem he-
       lyezhető el, nem üzemeltethető.
                                                                 
                               A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
                                                       33.§ 
                                                              
(1)                                                          Fertőboz a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékeny-                                                                                                       
       sége szempontjából fokozottan érzékeny besorolású     . A közigazgatási területen kizáró-
       lag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a
       felszín alatti víz minősége nem romlik, valamint a vonatkozó országos érvényű jogsza                                                                                  
       bályokban előírt határértékek teljesíthetők     .
(2)     Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a
       területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmé-
       nyek kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba
       vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3)     A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő
       csatlakozásra, bármely szennyvizet eredményező létesítmény építése csak a környezet-
       védelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi
       szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén
       engedélyezhető. 
(4)     Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvíz-
       gyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a
       közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A köz                                                                                                 
       csatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok      előírásainak megfelelő szennyvizek
       vezethetők.
(5)     20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy
       a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági és
       birtokközpont területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék-
       és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(6)     Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővíz-
       folyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még elő-
       tisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(7)     A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti „2.2 Fertő-tó és vízgyűjtőjén
       levő befogadók” vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapa-
       dékvíz és szennyvíz vezethető. Amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás a „3. Idő-
       szakos vízfolyás befogadó” vízminőség-     védelmi területi kategóriának megfelelő minő                                                                                   
       ségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.     
(8)     A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások, csatornák, állóvi-
       zek, a Fertő-tó környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszé-
       lyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvíz-
       szennyezést okozhatnak, így különösen állattartás a felszíni vizek, a Fertő-tó legalább
       100 m-es körzetén belül nem folytatható.
(9)     A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli
       nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.                                              

(10) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természe-
       tes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel
       megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.
(11) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy
       funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
                                               A talaj védelme
                                                       34.§ 
(1)     Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől
       függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen
       trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(2)     A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhe-
       lyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés
       alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli
       kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(3)     Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a
       humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasz-
       nosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházás-
       sal érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más terüle-
       ten elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet. Az építési
       munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt
       ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. 
(4)     Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabvá-
       nyosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulla-
       dék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljá-
       rás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(5)     A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága
       és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül ren-
       dezetten biztosítható legyen.
(6)     A vízerózió megakadályozása érdekében a közigazgatási területen:     
       a)     a földrészletek művelési ága kizárólag szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, erdő művelési
           ágra változtatható. 
       b) a 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható
           meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez
           esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
       c)     a mezőgazdasági területeken a területhasználat (művelés) a Helyes Mezőgazdasági
                                                          
           Gyakorlat jogszabályban      meghatározott, az erózió elleni védelmet szolgáló szabá-
           lyok szerint folytatható (eróziót akadályozó talajmegmunkálás, vetés- és ültetvény-
           szerkezet).
       d) vízmosás-kötésre - lehetőség szerint - mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni.
       e)     az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0
           m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű                                             

           rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lép-
           csőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles
           zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. A rézsűfelületek állékonyságá-
           nak erősítése érdekében a rézsűfelületeken is megfelelő növénytelepítésről (terjedő
           tövű cserjék alkalmazása) kell gondoskodni.
(7)     A Szabályozási terven „földtani veszélyforrásal érintett terület" jellel lehatárolt területe-
       ken belül 
       a)     beépítésre nem szánt, illetve jelenleg nem beépített területen építményeket létesíteni
           csak mérnökgeológiai szakvélemény alapján lehet.
       b) beépítésre szánt, jelenleg is beépített területeken a mérnökgeológiai szakvélemény
           elkészítése a vonatkozó övezeti előírások szerint szükséges.

                                            Hulladékelhelyezés
                                                       35.§ 
(1)     A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időkö-
       zönkénti elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben
       tárolható. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
                                                                                                                     
(2)     Lakó-, vegyes- és különleges területen veszélyes hulladékot      eredményező tevékenysé-
       gek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén en-
       gedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszé-
       lyes hulladékokat eredményező tevékenységek rekreációs célú különleges területeken
       nem folytathatók.
(3)     A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó
                                      
       jogszabályokban      előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és kör-
       nyezetszennyezés nélkül tárolni.
(4)     A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazga-
       tási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

                                      Környezeti zaj elleni védelem
                                                       36.§ 
                                                                                                                                       
(1)     Fertőboz zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba      tartoznak:
       a)     1. zajvédelmi kategória: K-R-If, Kk-If övezetekbe sorolt területek,
       b) 2. zajvédelmi kategória: Lke, Lf, K-Kk, Kk-T, Kk-Tvk, Z övezetekbe sorolt területek,
       c)     3. zajvédelmi kategória: K-Vt övezetekbe sorolt területek,
       d) 4. zajvédelmi kategória: Kk-Hg övezetbe sorolt területek.
                                            
                        Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
                                                       37.§ 
(1)     A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly mó-
       don kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy
       kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt. 
(2)     Az SZT-I és SZT-II jelű szabályozási tervlapon „települési tájképvédelmi terület” jellel
       lehatárolt területbe a táj- és településkép-védelmi, illetve tájkarakter megőrzése szem-
       pontjából értékes területek tartoznak. A települési tájképvédelmi területen:
            a)     a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez a vonatkozó jog-
                                                                                                   
                   szabályban meghatározott látványtervet      kell készíteni, továbbá az elhelyez-
                   hetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.
            b)     új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhe-
                   tők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne,
                   károsítana.
            c)     bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatko-
                   zó szabályok szerint lehet folytatni. 
            d)     bázisállomások tájbeillesztését látványterv készítésével is igazolni kell.
(3)     Az SZT--I és SZT-II jelű szabályozási tervlapon „kiemelt jelentőségű települési tájkép-
       védelmi terület” jellel lehatárolt területbe a tájképi szempontból kiemelkedően értékes,
       érzékeny, tájképileg kitett területek tartoznak. A kiemelt jelentőségű települési tájkép-
       védelmi területen az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak mellett az alábbi előírá-
       sok érvényesek:
            a)     a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak
                   megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter
                   erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
            b)     új távvezet     ékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhe-
                   tők el.
            c)     új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű
                   bányatelek nem bővíthető.
            d)     bázisállomások nem létesíthetők,     
            e)     zöldfelületek kialakítása,     növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottsá-
                   goknak megfelelő növényfajok telepíthetők. Ettől eltérni csak az épületek
                   közvetlen környezetében lehet.
            f)     helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentá-
                   ciójának részeként kertépítészeti terv, vagy a kerthasználatot igazoló hely-
                   színrajz készítendő.
            g)     az     épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy
                   tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál na-
                   gyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkü-
                   lönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes
                   rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv
                   alakítandó ki.
                                               
                                 V. Egyéb rendelkezések
                                                Hatálybalépés
                                                       38.§ 
 
(1)     Jelen rendelet az elfogadásától számított 30. napon lép hatályba.
 
(2)     Jelen rendeletet a hatályba lépésének napján és azt követően indult építéshatósági
       ügyekben kell alkalmazni.
 
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
         
                                                               
                                                               
                                                               
                      
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                                               
                                               MELLÉKLETEK
                                                                   
                                                               Szabályozási tervek
                                                                   SZT-I jelű Szabályozási tervlapok
                                                                   SZT-II jelű Szabályozási tervlapok
                                                               Mintakeresztszelvények 
                                                                   8518 j. ök. út (Fő utca)
                                                                   Lakóutca a 143/1 hrsz-ú ingatlanon
 
       
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
                                                FÜGGELÉKEK 
 
        
                                                                                                                  
                                                                                                                  
                                                                                               1. sz. Függelék
 
                                       Az országos védelem tárgyai 
 
 

 
 
       
                                                                                               2. sz. Függelék
                                            Régészeti lelőhelyek
 
 
 

 

 
 
     
                                                                                               3. sz. Függelék
                        A régészeti lelőhelyek, a régészeti érdekű területek,
                              és egyéb területek esetén szükséges eljárás
 
A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogsza-
bályok: 
         2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 
         1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 
         149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Euró-
         pai Egyezmény kihirdetéséről 
         191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 
         324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a
         kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általá-
         nos szabályokról 
         4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról
         3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról 
         17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 
         3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részle-
         tes szabályairól 
         5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet – a régészeti lelőhelyek feltárásáról
         10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira
         vonatkozó szabályokról
         5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet – a régészeti lelőhelyek feltárásáról 
A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három
kategóriába lehet besorolni: 
              1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 
              2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 
              3. régészeti érdekű területek. 
 
1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: 
A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a
lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. Védett régészeti területen bármi-
lyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági en-
gedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási
szerv engedélyétől. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető.
Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendelet-
ben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV.
tv. 63. § (2) bekezdés a) pont) 
 
2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 
A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi
LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól
eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kul-
       
turális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges.
(2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) 
Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát
kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása,
halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a
később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő
nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz.
(2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) 
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (1), 10. § (1) és 24. § (1) be-
kezdése alapján a lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel lehetőség szerint el kell
kerülni. Amennyiben erre nincs mód, mert az a fejlesztések, beruházások költségeit arányta-
lanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett
régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.
A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót
terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonat-
kozó szerződést a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie, Fertőboz
esetében ez a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága (9022 Győr, Széchenyi
tér 5.) A feltárásra jogosult intézményeket a Kötv. 20. § (2) bekezdése sorolja fel. 
Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell kor-
látozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés
veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is,
amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem
várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka fel-
függesztése esetén lehetősége van kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem meg-
indítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §) 
A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése bünteten-
dő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredménye-
zi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötele-
zettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet.
(2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet) 
 
3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt ré-
gészeti lelőhely előkerülése esetében. 
Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerü-
lése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a
beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett terü-
letekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi
LXIV. tv. 7. § 14. pont) 
Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken
régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín
vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH
szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingat-
lan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban
köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (ameny-
nyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intéz-
mény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §)
       
A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem
lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél.  A nyilvántartásban
nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve
ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi
LXIV. tv. 26. §)
 
Az örökségvédelmi hatástanulmányról
A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány el-
készíttetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a
már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintő (1 ha területet vagy 500 m2 épü-
let-alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre vagy bá-
nyatelkekre vonatkozó) beruházásokra bármely területen. Kötelező örökségvédelmi hatásta-
nulmány készítése a településfejlesztési koncepció kidolgozása során. Amennyiben a fejlesz-
tési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvé-
delmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont terület-
re el kell készíteni. (Kötv. 66. § (1) bek.)
A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen szabályozza a 4/2003. (II.
20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet 6. §-a értelmében a hatástanulmány el-
készítésére jogosult
       a)     a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértői
           tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezeté-
           séről szóló miniszteri rendelet szerinti régészeti részszakterületen kulturális szakértői
           tevékenyég végzésére jogosult szakértő;
       b) az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogo-
           sultsággal bír;
       c)     az a jogi személy, amely az a) és/vagy b) pontban előírtak szerinti munkatársak
           részvételét biztosítja.
A hatástanulmányban szereplő műemléki szakterületi részeket csak az adott szakterületen fel-
sőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személyek készíthetik.
A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az
örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány
elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.
 
       
                                                                                               4. sz. Függelék
                                        Hivatkozott jogszabályok 
1.     az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)
     Korm. rendelet (OTÉK) 29.§ (6) bekezdése szerint 
     „A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell - a köz-
     ponthoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú
     birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az
     ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján - a tu-
     lajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének
     meghatározásakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek.”
2.     a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolá-
     sáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 
3.     a vonatkozó határértékeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
     védelméhez     szükséges     határértékekről     és     a     szennyezések     méréséről     szóló     6/2009.
     (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Elszikkasztásra kerülő csapa-
     dékvizek nem okozhatják a talajvíz és a földtani közegnek a rendelet 1. és 2. sz. mellékle-
     tében megadott „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. Szennyezett
     csapadékvizek csak előtisztítást követően szikkaszthatók el.
4.     a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. ren-
     delet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazá-
     suk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet
5.     a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes
     szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet
6.     a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cse-
     lekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rend-
     jéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
7.     a veszélyes hulladék jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete tar-
     talmazza
8.     a     veszélyes     hulladékkal     kapcsolatos     tevékenységek     végzésének     feltételeiről     szóló
     98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet
9.     a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.)
     KvVM -EüM együttes rendeletben meghatározott területi kategóriák szerint
10. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki do-
     kumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet 10. pont