ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

1. E rendelet hatálya kiterjed Fertőboz Község Önkormányzata tulajdonában lévő

1. ingatlanokra,
2. ingó vagyontárgyakra,
3. vagyoni értékű jogokra,
4. értékpapírokra,
5. társasági részesedésekre.

2. A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, bérbeadásra és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
3. Az önkormányzati tulajdonú (  lakás)  és nem lakás célú helyiségek hasznosítására és elidegenítésére, a közterületek elidegenítéssel nem járó átmeneti más célú hasznosítására az e vagyontárgyakra vonatkozó külön önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben.

Az önkormányzati vagyon

2. §

1. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
2. Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvánítani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
3. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

3.§

1. Forgalomképtelen vagyontárgyak:

1. a Nvtv. 5. § (3) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
2. mindaz a vagyon, amelyet más törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

2.  Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

1. a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,
2. a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
3. közművek,
4. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő ingatlanvagyon,
5. középületek, önkormányzati alapellátáshoz használt épületek,
6. közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó gazdasági társaság (ok)-ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),
7. sportpályák és sportcélú létesítmények,

3. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak a képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
4. Üzleti vagyon: Az önkormányzat üzleti vagyona az építőtelkekből, iparterületi földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe.
5. Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
6. A forgalomképtelen ingatlan vagyonelemeket az 1. sz. függelék, a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyonelemeket a 2. sz. függelék, a forgalomképes (üzleti) ingatlanvagyon tárgyait a 3. sz. függelék tartalmazza. A rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített önkormányzati vagyonként határozza meg a 182/A hrsz-ú temetői ravatalozót.

1. fejezet
   

A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

A vagyon átengedése

4.§

1. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát- más önkormányzat, önkormányzati társulás vagy állami szerv valamint – a (2) bekezdés szerint - más szerv vagy személy részére ingyenesen, vagy kedvezményesen átengedni a vonatkozó feladat és hatáskör átadásával együtt, az önkormányzat kötelező feladatellátását, a település fejlesztését szolgáló tevékenység támogatására, vagy jogszabály kötelező rendelkezése alapján lehet.
2. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen lehet átruházni:

1. ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén,
2. az egyházak - elsősorban az 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának elősegítése céljából - és más társadalmi szervezetek részére,
3. más önkormányzat részére ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán,
4. önkormányzat költségvetési szerve részére,
5. közszolgáltatást végző önkormányzati egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére, a közszolgáltatás ellátása érdekében,
6. egyéb gazdálkodó szervezet részére, településpolitikai, községképi szempontból jelentős beruházás megvalósítása érdekében.

Önkormányzati követelésről való lemondás

5.§

Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről

1. bírói, illetve peren kívüli egyezség keretében, ha az egyezség a jogvita kedvező lezárását, az önkormányzati kötelezettség várható csökkenését eredményezheti,
2. ha a követelés nagy valószínűséggel csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
3. ha a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
4. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem kerül kielégítésre.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

6.§

1. A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak és az SZMSZ szerint a képviselő-testület és - átruházott hatáskörben – a polgármester gyakorolja.
2. Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület vagy átruházott hatáskörében – a polgármester rendelkezései szerint a jegyző, agy az önkormányzati  hivatal ügyintézője, ezzel megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
3. A tulajdonosi jogok gyakorlásának, az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
4. A rendelet alkalmazásában hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatba, haszonbérletbe vagy koncesszióba adása, illetve az üzleti vagyon elidegenítése.
5. A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

Az önkormányzati intézmények vagyonának használata, ideiglenes hasznosítása

7.§

1. A vagyontárgyak állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület költségvetésében az önkormányzati hivatal és az önkormányzat más költségvetési szervei, intézményei (a továbbiakban: intézmény (ek) útján gondoskodik.
2. A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek a rendelet hatályba lépésekor e vagyon felhasználásával közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

8.§

1. Az önkormányzati intézmények – a rendeletben foglalt korlátozásokkal – jogosultak:

1. a rájuk bízott vagyontárgyak birtoklására, használatára,
2. működésükhöz nélkülözhető vagyontárgyak e rendelet szerinti bérbeadására, egyéb hasznosítására.

2. Az intézmények kötelesek a rájuk bízott vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
3. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott törzsvagyont határozott idejű visszterhes bérbe-, használatba adás útján, alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az 1 évet meghaladó bérbeadás a polgármester, a 3 évet meghaladó bérbeadás a képviselő-testület hatásköre.
4. Az intézményi vagyon vagy vagyonrész használatának ingyenes átengedéséhez a polgármester előzetes írásos egyetértése szükséges.
5. Az intézményi működéshez nélkülözhető, szükségtelen vagy arra alkalmatlan ingóságok elidegenítéséről 200.000,- Ft nyilvántartási értékig az intézményvezető, 200.000 Ft nyilvántartási érték felett a polgármester dönt.
6. Egyebekben az intézményt a rábízott vagyon tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek e rendelettel nem ellentételesek, és megfelelnek a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályoknak.

Az önkormányzat vagyonának használata, ideiglenes hasznosítása

9.§

1. Az intézményre nem bízott törzsvagyon és az üzleti vagyon tulajdonjog változással nem járó, három évet meg nem haladó, határozott idejű visszterhes hasznosítására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester jogosult. A vagyon ingyenes használatba adására a 4. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni.
2. Az önkormányzati vagyon koncessziós pályázat alapján történő használatba adása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

A vagyon gyarapítása

10.§

1. A vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a polgármester köti meg. A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának visszterhes megszerzésére irányuló szerződés esetén köteles a képviselő-testület előzetes hozzájárulását beszerezni. A képviselő-testület előzetes hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a testület által elfogadott költségvetés a megszerzéséhez szükséges előirányzatot – legalább a vagyontárgy általános megjelölésével – tartalmazza.
2. Az önkormányzati ingatlanvagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről a képviselő-testület határoz, ingóvagyon ingyenes megszerzéséről a polgármester, illetve a költségvetési szervek vezetői dönthetnek.
3. Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy költségvetési szerve javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.
4. Üzleti vagyon megszerzéséhez – ha más jogszabály ezt nem teszi kötelezővé – csak akkor kell a képviselő-testület előzetes hozzájárulását kérni, ha megszerzéséhez költségvetési előirányzat nem áll rendelkezésre, vagy a polgármester az ellenérték kifizetéséről nem jogosult dönteni.

Az önkormányzati vagyon elidegenítése

11.§

1. A vagyon elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti

1. képviselő-testület és bizottsága,
2. polgármester,
3. jegyző,
4. az önkormányzati intézmény vezetője.

2. A (3) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános, illetve zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait a rendelet mellékletét képező versenyeztetési (pályáztatási) szabályok tartalmazzák.
3. Nem kell versenyeztetési eljárást alkalmazni, ha az önkormányzati vagyontárgy nyilvántartási értéke nem éri el

1. ingó vagyon esetén a nettó 500 ezer Ft-ot,
2. ingatlan vagyon esetén a nettó 5 millió Ft-ot.

4. Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét

1. ingatlan vagyon esetén amennyiben a vagyonkataszterben szereplő értéke az         1.000.000 Ft-ot meghaladja, 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecsléssel,
2. ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,
3. értékpapír esetén

ca) tőzsdei árfolyam,

cb) sajtóban közzétett vételi középárfolyam,

4. egyéb esetben-névértékben határozza meg.

5. A polgármester az ingatlan elidegenítésére irányuló szerződést a képviselő-testület további hozzájárulása nélkül akkor kötheti meg, ha a vevő kiválasztása pályázat útján történt, vagy ha az eladási árat a képviselő-testület állapította meg. Egyéb esetben a képviselő-testületi hozzájárulást a szerződés érvényességi feltételeként kell rögzíteni.
6. Az önkormányzat tulajdonában álló értékpapírok, üzletrészek elidegenítéséről a képviselő-testület dönt. Ha a döntéshez szükséges idő miatti késedelem a jogügylet létrejöttét veszélyeztetné, a polgármester 1.000.000 Ft értékhatárig dönthet ezen vagyontárgyak elidegenítéséről, de köteles a legközelebbi testületi ülésen az elidegenítésről, annak indokairól. a késedelem hátrányos következményeiről a képviselő-testületnek beszámolni.

Egyes tulajdonosi részjogosítványok gyakorlása

12.§

1. A képviselő-testület a következő tulajdonosi részjogosítványok gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

1. jogszabály által hatósági eljárásokhoz megkívánt tulajdonosi hozzájárulás, illetve ennek megtagadása;
2. gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőke- és üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlása;
3. szerződéses jogviszonyban a másik fél teljesítésével kapcsolatos részkérdésekben (részletben való teljesítés, halasztás, birtokba lépés) történő, de az eredeti kötelezettség mértékét nem csökkentő megállapodás;
4. az önkormányzat elővásárlási, előbérleti jogának gyakorlására vonatkozó nyilatkozat.

2. Az (1) bekezdésben és a jelen rendelet más rendelkezéseibe foglaltakon túl a polgármester gyakorolja

1. az üzleti vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot nettó 500 e Ft nyilvántartási értékig eladás, nettó vételár erejéig vétel esetén.
2. A forgalomképtelen vagyon esetenkénti bérbe, használatba adását évi 500 e Ft nettó értékhatárig, ha a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az 1 évet nem haladja meg.
3. Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármilyen megterheléséről való nyilatkozatot nettó 500 e Ft értékhatárig.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

1. a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
2. ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
3. a lakás- és helyiségbérleti díj tartozás késedelmi kamatait részben vagy egészben elengedje, ha úgy ítéli meg, hogy ez a tőketartozás törlesztését elősegíti.
4. önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
5. közműszolgáltatók részére közcélú közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
6. vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
7. hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,

4. A polgármester az e § (1) és (2) bekezdésében átruházott tulajdonosi jogosítványok gyakorlásáról a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
5. Azon tulajdonosi jogosítványok, melyek gyakorlásáról jogszabály, így különösen az SZMSZ és e rendelet másként nem rendelkezik, a képviselő-testületet illetik meg.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

13.§

1. A tulajdonosi képviselet szabályai a következők:

1. A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el, aki a képviselettel egyedi ügyekben az alpolgármestert vagy a Képviselő-testület más tagját, a jegyzőt, vagy jogi képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult személyt is megbízhat. A megbízásról lehetőség szerint előzetesen, ha nem lehetséges, a legközelebbi ülésen a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
2. Az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a polgármester jár el, aki a hatáskört tovább nem ruházhatja, de gyakorlásához közreműködőt (megbízottat) vehet igénybe.

2. A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója, a megbízott az ő nevében és képviseletében jár el.
3. A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben képviseleti joga keretei között gyakorolhatja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
4. Az önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.
   

Záró rendelkezések

E rendelet 2013. április 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg Fertőboz Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/1995. (XI. 6.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

melléklet

A pályáztatás rendje

1. Az önkormányzat 500.000,- Ft nettó nyilvántartási értéket elérő ingósága, illetve 5.000.000,- Ft-ot elérő ingatlana versenyeztetési (pályáztatási) eljárás eredményeként idegeníthető el.
2. A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű lehet, a pályázatok elbírálása a beadott pályázatok közvetlen értékelése vagy versenytárgyalás során lehetséges.
3. Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, továbbá ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zártkörű pályázat meghirdetéséről a képviselő-testület döntése alapján a polgármester gondoskodik.
4. A nyilvános pályázati felhívást

1. 10 millió Ft értékhatárig az önkormányzat hivatalos honlapján,
2. 30 millió Ft értékhatárig az a) pont szerint, továbbá legalább egy megyei napilapban vagy legalább a megye egész területén terjesztett hirdetési újságban,
3. 30 millió Ft értékhatár felett az a) pont szerint, továbbá legalább egy megyei napilapban és egy országos napilapban, vagy e területeknek megfelelő terjesztésű hirdetési újságban kell meghirdetni.

5. A zártkörű felhívásról a meghívott ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
6. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételeiket megváltoztathatják.
7. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatot is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e az általa benyújtott ajánlat teljesítésére.
8. A pályázat kiírásának technikai feltételeiről az Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
9. A pályázat kiírásának tartalmaznia kell:

1. az értékesíteni kívánt vagyontárgy pontos meghatározását, ideértve annak műszaki, kereskedelmi, jogi állapotát,
2. a pályázati induló ellenérték összegét,
3. a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
4. az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
5. a vagyontárgyak megtekintésére, az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontot és szempontokat,
6. a pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételeket.

10. A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételét.
11. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 10 nap legyen.
12. A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, melyet a felhívással azonos módon kell közölni.
13. A kiírás visszavonása esetén – ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt- az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
14. A pályázati felhívásban beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett és részletes nyilatkozatát a vagyontárgy megvételére, az ellenszolgáltatás fizetésének részleteire.
15. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.
16. Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott pályázati kiírásra utaló jelzést.
17. Az ajánlattevő az ajánlathoz – a pályázati kiírásban közölt – elbírálási időpontot követő 30 napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön, vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre a szerződés.
18. A pályázatok elbírálásához a képviselő-testület szakértő közreműködését veheti igénybe.
19. A pályázat elbírálás során az önkormányzat a számára minden szempontból legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőt hirdeti ki a pályázat nyertesének. Az önkormányzat a nyertes ajánlattevővel szerződést köt.
20. Az önkormányzat kikötheti a versenytárgyaláson alkalmazható emelés legkisebb egységét és a negatív licit tilalmát.