I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fertőboz Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9483 Fertőboz, Fő u. 17.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

      Fertőboz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Fertőboz község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat honlapjának címe: www.fertoboz.hu

(6) a) az önkormányzat e-mail címe: fertoboz@fertoboz.hu

      b) polgármester e-mail címe: polgarmester@fertoboz.hu

 (7)Az Önkormányzat jelzőszámai:

    Adószáma: 15370323-1-08

    Statisztikai számjele: 15370323-8411-321-08

    Pir törzsszáma: 370323

    Teáor Kódja: 8411

    KSH kódja: 0811253

    Bankszámlaszáma:11737083-15370323-00000000

2. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. §

 Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkothat.

4. §

Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

5. §

A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.

A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §

Fertőboz Község  Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szó-ló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

Az Önkormányzat szakfeladatrendjét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7. §

(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait   

    az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

8. §

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. §

(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- 

     testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az

    (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza

     a) az ülések időpontját,

     b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

     c) az előterjesztő megnevezését.

10. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni

    a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

    b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

    c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen

     kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben     meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhely címére  kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. §

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

13. §

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. §

1. A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

(2)A meghívónak tartalmaznia kell

     a) az ülés helyét,

     b) az ülés időpontját,

     c) a tervezett napirendeket,

     d) a napirendek előadóit,

     e) a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

     a) a képviselőknek,

     b) a jegyzőnek

     c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

     d) a nem állandó meghívottaknak,

     e) Az előterjesztőknek és

     f) akiket az ülés összehívója megjelöl.

15. §

(1)  A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

     a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

     b) egyéb szóbeli meghívással

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16 §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

            a) a jegyzőt,

            b) a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

            a) az önkormányzat intézményének ( mmegbízott intézmény is )  vezetőjét,

            b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. §

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg

     kell tenni.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

18. §

 (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások  

  rögzítése

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó

     megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

19. §

1. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek

több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

2. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra  mellékelni.

20. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot

     tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett  

    egyes napirendi pontok törlésére.

(2)A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint

     meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a         napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

3. A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
4. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

22. §

(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalna a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat indokolásával.

23. §

(1)Az előterjesztések tartalmi elemei

            a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

            b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,  

                azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

            c) a téma ismertetése,

            d) a jogszabályi háttér bemutatása,

            e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

            f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

            g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása,

(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet

    23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

24. §

(1)A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.

    Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az

     előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. §

(1)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. §

A ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. §

(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

            a) a határozat szövege

            b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

            ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

            bb) a határozat végrehajtásának időpontja,

(3)A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. §

A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.

29. §

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. §

(1)Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 3 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

(2) Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselő-testület döntései

31. §

(1) A képviselő-testület döntései

            a) határozat,

            b) rendelet

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

            a) az ügyrendi kérdésekről,

              b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz   elfogadásáról.

32. §

(1)A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

       a.) nyílt szavazással, ezen belül:

       aa.) nem név szerinti nyílt szavazással,

       ab.) név szerinti nyílt szavazással,

       b.) titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerint szavazást kell tartani.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.

33.§

(1)A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

 (2)A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság dönt.

(3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.

34. §

Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó nap megjelöléssel).

  A határozatok jelölése a következő formában történik:

Fertőboz Község  Önkormányzata Képviselő-testületének

…./…(……..) önkormányzati határozata a …………………………………….-ról.

36. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját    ( év, hó, nap megjelöléssel).

  A rendeletek jelölése a következő formában történik:

              Fertőboz Község  Önkormányzata Képviselő-testületének

              …./……(………)önkormányzati rendelete a …………………….-ról.

(2) A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.

(3) A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni.

38. §

1. A képviselőnek joga van a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcso-latban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy az ülést követő 15 napon belül, írásban kell vá-laszolni.

39. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

40. §

(1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

41. §

(1)A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(2) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

42. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

43. §

 (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

44. §

(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni

     a) egy példányt a jegyző kezel ( ez az irattári példány )

     b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak

     c) egy példányt a községi könyvtárban kell közszemlére tenni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

     a) a meghívót,

     b) a jelenléti ívet

      c) az írásos előterjesztéseket,

     d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

     e) a képviselők kérése alapján

     ea) a képviselői indítványokat

     eb) a képviselői hozzászólásokat.

45. §

 (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről  a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás és  a falugyűlés

46. §

1. Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

2. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. §

 (1) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(2) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog meg-adásával egyezik meg.

49. §

A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.

50. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

51. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

V. Fejezet

A települési képviselő

52. §

A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata

53. §

(1)A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során    hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hi-telét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatá-rozott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

54. §

1. Az önkormányzati képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4 §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.

2. A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5-10. §-a tartalmazza.
   

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

55. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás

6. A polgármester és az alpolgármester

56. §

 (1) A polgármester társadalmi megbizatású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a vagyonnyi-latkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Ötv. 33/C §-a tartalmazza.

57. §

(1) A polgármester lemondására „A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben” megha-tározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

58. §

1. A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai

1. segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak

     (2) A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59. §

(1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati fő-összeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot ve-szélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

60. §

(1) A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással  a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)       Az alpolgármesterre képviselő- testületi hatáskör nem ruházható át.

 (3)      A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(4)       Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(5)       Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és az új képviselő-testület alakuló üléséig tart.

7. A képviselő-testület bizottságai

61. §

A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes  bizottságot hozhat létre.

62. §

A képviselő-testület állandó bizottsága

Ügyrendi Bizottság

A bizottság tagjainak felsorolását és feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

63. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

64. §

A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11. §-a határozza meg.

65. §

1. A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a bizottságot a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezésére – a konkrét tárgyalandó napirend megjelölése mellett – a bizottság elnökének, legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül, össze kell hívnia.

 (2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

8. A jegyző

66. §

1. A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

2. A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről

67. §

1. A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Akihirdetési módok:

1. kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
2. az önkormányzat honlapján való megjelentetés 

68. §

(1) A jegyző kinevezése, felmentése: az Mötv. 83. § b) pontja alapján a székhely település polgármestere nevezi ki és menti fel a jegyzőt, A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja.

2. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

9. Közös Önkormányzatai Hivatal

69. §

1. A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Nagycenk és Pereszteg községek önkormányzati képviselő- testületeivel. A Közös Önkormányzati Hivatal a székhely szerinti önkormányzat szerve.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal

            Székhelye: 9485 Nagycenk, Gyár utca 2.

            Peresztegi Kirendeltségének címe: 9484 Pereszteg, Ady Endre utca 1.

            Fertőbozi ügyfélszolgálat címe. 9493 Fertőboz, Fő utca 17.

            Adószáma: 15803548-2-08

            Törzskönyvi azonosító száma: 803548

            KSH számjele: 15803548-8411-32508

            Számlaszáma: 10404058-50526680-8351003

3. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
4. A Közös önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

10. Társulások

70. §

(1)A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:

a.)Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás

b.) Fertőd  Mikro-térségi Szociális Intézményi  Társulás

c.) Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

71. §

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

72. §

1. Ez a rendelet 2013. október 1. napján  lép hatályba.
   
2. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működéséi Szabályzatról szóló 12/2007.(XI.05.) önkormányzati rendelet.

1.számú függelék

Képviselők névsora

1. Tóth József                       polgármester             Fertőboz, Kisboz 20.

2. Kölly Rezső                       alpolgármester          Fertőboz, Fő u. 7.

3. Vida László                       képviselő                    Fertőboz, Fő u. 47.

4. Beke Attila                        képviselő                    Fertőboz, Mázsaház sor 3.

5. Sashalmi Géza                  képviselő                    Fertőboz, Fő u. 56.

2.számú függelék

                                             ÜGYRENDI BIZOTTSÁG TAGJAI

Ügyrendi bizottság tagjai:

1.         Vida László               bizottság elnöke                    Fertőboz, Fő u. 47.

2.         Beke Attila                bizottság tagja                       Fertőboz, Mázsaház sor 3.

3.         Sashalmi Géza          bizottság tagja                       Fertőboz, Fő u. 56.

1.számú melléklet

Az önkormányzat szakfeladat rendje

360000 Víztermelés, -kezelés, - ellátás

370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

421100 Út, autópálya építése

522001 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

841112 Önkormányzati jogalkotás

841154 Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai

841902 Központi költségvetési befizetések

841906 Finanszírozási műveletek

841913 Támogatás célú finanszírozási műveletek

854314 Szociális ösztöndíjak

869042 Ifjúság-egészségügyigondozás

882116 Ápolási díj méltányossági alapon

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

890301 Civil szervezetek működési támogatása

890509 Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása

910123 Könyvtári szolgáltatások

813000 Zöldterület kezelés

882202 Közgyógyellátás

862101 Háziorvosi alapellátás

862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás

610001 Vezetékes műsorelosztás, kábel tv. rend.

2.számú melléklet

Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok

A  polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok

1. Az ügyrendi bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint lefolytatja a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §. (1)-(5) bekezdéseiben meghatározottak szerint.

2. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy nyilatkozatát az ügyrendi bizottság elnökének adja át, átvételi elismervény ellenében. Az ügyrendi bizottság elnöke az átvett nyilatkozatokról, azok benyújtási időpontjáról folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatokat – az egyéb hivatali iratoktól elkülönítetten – a Körjegyzőség Hivatal, Fertőboz    páncélszekrényében   kell őrizni, az ügyrendi bizottság ülésén lehet felbontani; az irat páncélszekrényből való kivételének tényét és okát a nyilvántartásban rögzíteni kell.

3. Az ellenőrzésre irányuló eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést az ügyrendi bizottság elnökénél írásban kell megtenni. Az ellenőrzésre irányuló eljárás kezdeményezése esetén a bizottság elnöke 8 napon belüli időpontra írásbeli meghívóval hívja össze a bizottság tagjait.

4. Az ügyrendi bizottság, amennyiben a helyi önkormányzati képviselő nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, erről a tényről értesíti a képviselő-testületet és a mulasztó képviselőt azzal, hogy a vagyonnyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja.

5. Ha a polgármester szándékosan nem tesz eleget kötelezettségének vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületnél a polgármester elleni kereset benyújtása tárgyában.

A polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok

6. A polgármester ha a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a törvényes határidőn belül nem szünteti meg, úgy bármely képviselő indítványára az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületnél.

7. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést az ügyrendi bizottság a képviselő-testület elé terjeszti döntés meghozatala céljából.

A bizottság által ellátandó egyéb feladatok

8. Az ügyrendi bizottság a titkos szavazásnál ellátja a szavazólapok elkészítésével, kiosztásával, összeszámlálásával, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos feladatokat.