Fertőboz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018 (II.6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 12. 01- 2024. 05. 06
Fertőboz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018 (II.6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2020.12.01.
I. Fejezet
1. A rendelet célja, tartalma és hatálya
1. A rendelet célja Fertőboz Község meghatározó településképének – a közösséggel egyeztetett módon való – alakítása és védelme.
2. A rendelet tárgya:
a. A helyi épített és táji örökölt értékek területi és egyedi védelmének, alakításának (továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, nyilvántartás és megszüntetés, valamint a tulajdonosi kötelességek szabályozása.
b. A településkép szempontjából jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó, vagy ilyen jellemzőkkel bíró terület, vagy területrészek (továbbiakban településképi szempontból meghatározó területek) meghatározása.
c. A településképi követelmények megállapítása a Településképi Arculati Kézikönyvre alapozva.
d. A településkép érvényesítésének szabályozása.
3. A rendelet hatálya kiterjed Fertőboz Község teljes közigazgatási területén végzett építési munkákra – függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, illetve településképi bejelentéshez kötött, vagy sem.
4. A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: építtető, illetve tervező), aki/amely Fertőboz Község közigazgatási területén a (3) bekezdés szerinti építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, ahhoz véleményt ad, vagy engedélyez.
II. Fejezet
A helyi védelem célja, feladata
1. A védelem célja a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településszerkezeti és építészeti értékek helyi védelme.
(2) A helyi értékvédelem feladata
a. néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése
b. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
c. a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti,
(3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természeti személy kezdeményezheti. Ennek során
a) a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll,
b) a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell, befogadhatóvá az ő beleegyezésével válik a kezdeményezés,
c) a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(4) A szakmai előterjesztést a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott jogosultsággal rendelkező szakember készítheti, mely tartalmazza a rendeletben meghatározott vizsgálatot és a védelemmel érintett területet,
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(6) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell
a. az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b. a kezdeményezőt.
c. a megszűnésről, rendezési terv készítésén kívüli esetben a Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát
A helyi védelem nyilvántartásának szabályai
1. A helyi védelem nyilvántartása a jegyző feladata.
2. A nyilvántartás kötelező tartalma:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
d) a védelem rövid indokolása.
4. § (1) A helyi védelem tárgyai területi, vagy egyedi védelem alatt álnak.
(2) Helyi területi védelem alatt áll:
1) A templom környéke. (Területe megegyezik az 1. melléklet III. jellel lehatárolt területtel)
2) A temető területe. (hrsz. 182)
3) A Millenniumi emlékpark, (hrsz. 135 és 137/2 közparkként kialakított része)
(3) Helyi egyedi védelem alatt áll:
1) Jégverem pince (hrsz. 166/4 mögött),
2) Vincellér pince homlokzata, (hrsz. 187)
3) Nepomuki Szent János szobor (hrsz. 169),
4) Feszület a Kereszt hegyen (hrsz. 014/8),
5. § (1) . A helyi területi védelem tartalma
1. A 4. § (2) bekezdés 1. pont szerinti területen védett
a) a 9. (hrsz.150), 12. (hrsz. 149), 15. (hrsz. 160), 20. (hrsz. 169), 22. (hrsz. 167/1), 23. (hrsz. 170) sz. lakóépületek által meghatározott hagyományos utcakép és beépítési mód,
b) a közterületek kialakult, illetve a hatályos rendezési tervben rögzített rendje,
c) a templomnak a védett terület b) pont szerinti közterületeiről, valamint a védett területtel határos (hrsz. 143/20) közút északi 750 m-es szakaszáról feltáruló látványa.
2. A 4. § (2) bekezdés 2. pont szerinti területen védettek a temető régi (II. világháborúelőtti) síremlékei, valamint az 1991-ben – a II. világháborúban elesettek emlékére – emelt Hősi Emlékmű.
3. A 4. § (2) bekezdés 3. pont szerinti területen védettek a Millenniumi emlékpark köztéri alkotásai. Az emlékparkban további építmények elhelyezése, növényzet telepítése, csak a védett alkotások értékeinek vesztesége nélkül történhet.
2). Helyi egyedi védelem tartalma.
1. A
4. § (3) bekezdés 1) és 2) pont szerinti építmények esetében védett, az adott pontban foglalttal megegyező módon, az építmény része, vagy teljes egésze.
2. 4. § (3) bekezdés 3) és 4) pontban foglalt szobrok esetében védett a szobor és talapzata, valamint annak közvetlen környezete.
a) A 3) pont szerinti Nepomuki Szent János szobor (hrsz. 169), közterületre történő áthelyezése nem kizárt.
b) A 4) pont szerinti feszületet a Kereszt hegyen (hrsz. 014/8), eredeti helyén kell megőrizni.
A védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
1. A helyi területi védelem alatt álló terület meghatározó épületeinek, építményeinek valamint az egyedi védelem tárgyainak elbontása, csak kivételes esetben, a megfelelő műszaki állapot helyreállításának igazoltan aránytalan költségei esetében lehetséges.
2. Védett területen lévő meghatározó épület esetében, az építészeti elemeket, valamint az egyedi védelem tárgyait eredeti formájában kell megtartani, illetve felújítani.
3. Védett területen lévő meghatározó épület bővítése, csak azzal harmonikus egységet alkotó épületrész, épület (épületegyüttes) formájában lehetséges.
(4) A helyi védett érték jó karbantartását (épületszerkezeti megoldás, alkalmazott anyagok köre, színezés, kiegészítő formai és egyéb elemek), a védelem tárgyának értékvesztesége nélkül kell elvégezni.
(5) A védelem személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek és építészeti értékek (üzemeltetőire, bérlőre, használóra) terjed ki.
III. Fejezet
Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek
A településképi szempontból meghatározó és egyéb területek meghatározása
7. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
Az 1-5 pontban foglalt területeket az 1. számú térképes melléklet rögzíti.
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területek.
2. Egyéb kialakult, vagy kialakulóban lévő lakóterületek.
3. Nem beépítésre szánt mezőgazdasági területek.
IV. Fejezet
településképi követelmények
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
településképi követelmények
1. Fő utca észak. (1. sz. mellékleten I. jellel jelölt terület)
1. Területi településképi követelmények
a. A területen az épületet, a környezethez igazodó oldalhatáron kell elhelyezni, a telek oldalhatárával megegyező hosszanti irányultsággal.
b. Az előkert legkisebb mérete 6,5 méter lehet.
c. Az épületek földszintesek lehetnek, a tetőtér beépítése nem kizárt.
d. A területen tömör látszóbeton kerítés nem létesíthető.
2. Egyedi településképi követelmények
a. A területen az épületek nyeregtetős és oromfalas kialakítással készülhetnek, csonkakonty alkalmazása megengedett.
b. A tető hajlásszöge – az épület szélességét is figyelembe véve – 35 – 50o-os lehet.
c. Az épület bővítéseként esetlegesen megjelenő keresztszárny, az épület homlokvonalától hátra húzva, az utcára merőleges fő tömegnek alárendelt módon, azzal harmonikus összhangban alakítható ki.
d. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatóak ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tető síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez és anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
e. Az utcai oromfalon tetőtéri ablak álló téglány formájú, a hagyományos, tetőszellőzők jellegét követő módon alakítható ki. A nyílások felső lekerekítése nem kizárt.
f. Az utcai homlokzaton erkély, loggia nem alakítható ki.
g. A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
h. A homlokzatok jellemzően felülettel alakíthatók ki, a meglévő épületek színéhez (fehér, világos meleg színek) alkalmazkodva. Egyéb anyagok csak kiegészítő jelleggel használhatók.
2. Fő utca dél. (Az 1. sz. mellékleten II. jellel jelölt terület
1. A területen az illeszkedés alapjául szolgáló mértékadó épületek a Fő u. 2. (hrsz. 132), Fő u. 3. (hrsz. 134) Fő u. 4. (hrsz. 136), Fő u. 5. (hrsz. 137/1), Fő u. (hrsz. 176), Fő u. 25. (hrsz.177) Fő u. 27. (hrsz 179).
2. Területi településképi követelmények
a. A területen az építési helyet oldalhatáron álló módon kell megállapítani, ettől eltérni, csak a kialakult módon már zártsorúan beépített ingatlan esetében lehet. (Az építési vonal, nem rögzített az oldalhatáron.)
b. Az épületet a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni, az utcával párhuzamos hosszanti irányultsággal.
c. Az épületek földszintesek lehetnek nyugodt síkban tartott homlokzattal. Tetőtér beépítése nem kizárt.
d. Kivételesen, az utca homlokvonalától legalább 8,0 méterrel hátrahúzott épület esetében legfeljebb kétszintes épület elhelyezése lehetséges. A tetőtér beépítése nem kizárt.
e. Az utca beépítési ritmusát meghatározó, egy összefüggő tömeget alkotó – akár több telken átnyúló – épülethossz, csak a kialakult állapothoz igazodó lehet.
f. A területen tömör látszóbeton kerítés nem létesíthető.
3. Egyedi településképi követelmények
a. A területen új épületek elhelyezése, meglévő épületek bővítése, átalakítása csak, az
1. pontban felsorolt, az adott területen meghatározó értéket képviselő tömeg és építészeti arányokat hordozó nyeregtetős mértékadó épületekhez illeszkedő módon történhet, figyelemmel a kialakult utcaképi rendre.
b. A tető hajlásszöge 35 – 50o közötti lehet, az épületszélesség függvényében.
c. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez és anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon alakítható ki. Tetőtéri nyílás az utca homlokvonalán elhelyezkedő épületek esetén csak tetősíkban fekvő módon alakítható ki.
d. Az épületek utcával párhuzamos hosszanti tömegét lezáró véghomlokzatot, oromfalas jelleggel kell kialakítani. A környezetbe való jobb illeszkedés érdekében csonkakonty, kivételesen teljes konty alkalmazása megengedett.
e. A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
f. A homlokzatok jellemzően felülettel alakíthatók ki, a meglévő épületek színéhez (fehér, világos meleg színek) alkalmazkodva. Egyéb anyagok csak kiegészítő jelleggel használhatók.
3. Templomkörnyék (Az 1. sz. mellékleten III. jellel jelölt terület.)
1. A területen az illeszkedés alapjául szolgáló mértékadó épületek a Fő u. 9. (hrsz. 150), Fő u. 12. (hrsz. 149), Fő u. 15. (hrsz. 160), Fő u. 20. (hrsz. 169), Fő u. 22. (hrsz. 167/1), Fő u. 23. (hrsz. 170).
2. Területe településképi követelmények
a. A területen az épületeket, a kialakult állapot szerinti oldalhatáron, a jelenlegivel megegyező hosszanti irányultsággal kell elhelyezni. Amennyiben a terület telkén, a beépítési helyen kívüli oldalhatáron is áll épület, akkor az felújítható, illetve annak helyén új épület is elhelyezhető.
b. A területen az előkert mélysége, egyben kötelező építési vonal, megegyezik a kialakult állapottal.
c. A területen tömör látszóbeton kerítés nem létesíthető.
3. Egyedi településképi követelmények
a. A területen földszintes, nyeregtetős épületek építhetők, a tetőtér beépítése nem kizárt.
b. A területen új épületek elhelyezése, meglévő épületek bővítése, átalakítása csak az adott övezetben meghatározó értéket képviselő tömeg és építészeti arányokat hordozó mértékadó épületekhez illeszkedő módon történhet, figyelemmel a közterületről feltáruló látvány, valamint a templom ki- és rálátás védelmére.
c. Az épületet oromfalas jelleggel kell kialakítani, kivételesen – a környezetben ilyen módon esetlegesen már kialakult állapothoz illeszkedően – csonkakonty alkalmazása megengedett.
d. A tető hajlásszöge épület szélességét is figyelembe véve – 35 – 50o-os lehet
e. Az épület hosszanti irányára merőleges (beforduló) épületszárny kialakítása, csak az épület hátsó határa felőli végén, a hosszanti épülettömegnek alárendelt módon lehetséges
f. Az utcai homlokzaton erkély, loggia nem alakítható ki.
g. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, valamint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges. Közterületre néző oldalon csak tetősíkban fekvő ablak alakítható ki.
h. A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
i. A homlokzatok jellemzően felülettel alakíthatók ki, a meglévő épületek színéhez (fehér, világos meleg színek) alkalmazkodva. Egyéb anyagok csak kiegészítő jelleggel használhatók.
4. . Mise út észak (Az 1. sz. mellékleten IV. jellel jelölt terület.)
1. Területi településképi követelmények
a. A területen a telkek mélységében nem oszthatók meg, nyeles telek nem alakítható ki.
b. A területen az épületeket csak szabadon-álló módon lehet elhelyezni. Az oldalkertmérete mindkét oldalon 5,0 – 5,0 m.
c. Az előkert legkisebb mérete 5,0 m. A fő épülettömeget a telek oldalhatárára közel merőlegesen kell elhelyezni, a szintvonalakkal közel párhuzamos hosszanti irányultsággal.
d. A területen kerítés csak fából, vagy sövénnyel borított drótfonatos módon alakítható ki. Látszóbeton kerítés nem létesíthető.
2. Egyedi településképi követelmények
a. Az övezetben, a fő épülettömeget, csak magastetővel és nyeregtetős kialakítással lehet elhelyezni. A tető hajlásszöge 35-50 fok közötti kialakítású lehet.
b. A területen földszintes, nyeregtetős épületek építhetők, a tetőtér beépítése nem kizárt.
c. Tetőtér-beépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatóak ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, valamint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
d. Az utcai homlokzaton legfeljebb 2 db garázskapu elhelyezése megengedett, melyek együttes szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának a felét.
e. Az előkertben támfal kialakítása, csak földborítással, növényzettel fedett módon lehetséges
f. A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
g. Az épület utcai homlokvonalán, az utcával párhuzamosan elhelyezett épületszárny esetében, tetőtéri ablak, csak a tetőhéjazat síkjában helyezhető el.
h. Az épületek színhasználata vakolt felület esetén fehér, vagy világos meleg színű lehet, illetve fa alkalmazása esetén a fa természetes színben tartásával lehet.
5. Mise út közép (Az 1. sz. mellékleten V. jellel jelölt terület.)
1. Területi településképi követelmények
a. A területen a telkek mélységükben nem oszthatók meg, és nyeles telek nem alakítható ki.
b. A területen az épületeket, oldalhatáronálló módon lehet elhelyezni.
c. A területen az előkert változó mértékű lehet, de min. 5,0 m. A 16 m-nél szélesebb teleken a szomszédos fő funkciójú építménytől megengedett legkisebb távolság 9,0 m. Ha a kialakult telekszélesség kisebb mint 16 m, akkor a szomszédos fő funkciójú építménytől a legkisebb távolság csökkenthető a 16,0 m és a telekszélesség különbségével, de a min. 5,0 m-es telepítési távolság minden esetben tartandó
d. A területen kerítés csak fából, vagy sövénnyel borított drótfonatos módon alakítható ki. Látszóbeton kerítés nem létesíthető.
2. Egyedi településképi követelmények
a. A területen, a fő épülettömeget, csak magastetővel és nyeregtetős kialakítással, oromfalas jelleggel, a telek irányultságával megegyező hosszanti irányban lehet elhelyezni. A tető hajlásszöge 35-50 fok közötti kialakítású lehet
b. A területen földszintes épületek építhetők, a tetőtér beépítése nem kizárt.
c. Az épületen keresztszárny nem alakítható ki.
d. A területen a fentiektől eltérő módon kialakult beépítés esetén, az épület esetleges átalakítása során, törekedni kell a környezethez harmonikusabban illeszkedő épületjelleg kialakítására.
e. Tetőtérbeépítés esetén a tetőtéri ablakok a tetőhéjazat síkjában, vagy a homlokzat falsíkjától visszahúzva alakíthatók ki. A felépítmények megengedett legnagyobb kiterjedése az adott tetőfelület 10%-a. A tetőtér síkját megbontó tetőfelépítmények kialakítása, csak a hagyományokhoz, valamint az adott épület tömeg és nyílásrendjéhez, valamint anyaghasználatához harmonikusan illeszkedő módon lehetséges.
f. Az utcai homlokzaton lefeljebb 1 db garázskapu helyezhető el, a terep adottságait kihasználó módon, részben vagy egészében terepszint alatti kialakítással A kapu szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének felét.
g. Az előkertben támfal kialakítása, csak földborítással, növényzettel fedett módon lehetséges.
h. A tető héjazata pikkelyszerű-, vagy nádfedés lehet.
i. Az épületek színhasználata vakolt felület esetén fehér, vagy világos meleg színű lehet, illetve fa alkalmazása esetén a fa természetes színben tartásával lehet.
Egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó
településképi követelmények
1. Kisboz és egyéb kialakult, vagy kialakulóban lévő lakóterületeken
a. tetőhéjazat kialakításaként, pikkelyes fedéstől eltérő anyag, a nádfedés kivételével,
b. közterületről látható függőleges felületen, ragasztott lapburkolat
c. falburkolatként, tetőfedő anyag, valamint műanyag,
d. kerítés anyagaként látszóbeton
nem alkalmazható.
2. Nem beépítésre szánt mezőgazdasági területeken, ahol építmény elhelyezése nem kizárt, a Fertő táj hasonló rendeltetésű épületek szerinti építési hagyományától eltérő anyagokat nem lehet alkalmazni.
3. A természetvédelmi területeken a FHNPI mint természetvédelmi kezelő és a győri természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött bármely változás engedélyezése, ha a jogszabályi környezet az építést lehetővé teszi.
A felszíni közmű létesítményekkel kapcsolatos előírások
10. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek,
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) a településképi szempontból meghatározó területek és az azokkal határos közterületek,
b) közparkok, közkertek területei,
c) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,
d) vízgazdálkodási területek,
e) természetvédelmi és tájvédelmi területek,
f) Natura2000 és ökológiai hálózatba tartozó területek, illetve egyéb,
g) az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel megjelölt területeken.
h) a 11. § (4) 1) a). pontban rögzített külső védőövezetek.
Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások
11. § (1) Fertőboz Község köz- és magán területén, mint a Fertő -táj világörökség részén, a törvény erejénél fogva reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
1. Közterületen reklám csak időszakosan kioszkon, és közművelődési célú hirdetőoszlopon helyezhető el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérekre, feliratokra és információra vonatkozó településképi követelmények.
1. A lakóépületek szállás céljára történő értékesítése a településen egységes arculattal hirdethető.
2. Közterületen engedélyezett mobil hirdetőeszköz, fa szerkezetű lehet, hirdető felülete az 1,0 m2 – t nem haladhatja meg.
3. A homlokzatokon a felirat az épület stílusához illő betű típussal, a felirat elhelyezésére megtervezett, kialakított tagozaton / felületen lehet.
4. Az épületeken cégér (fodrász, cipész, gyógyszertár, borkimérés, stb.) elhelyezhető
5. Tetőfelületre cégér, cégtábla és cégfelirat nem helyezhető el.
6. A település látogatható értékekeit ismertető táblák a településen (lehetőleg a világörökségi teljes területen) egységesen alakítandók ki.
7. Az információs táblák egységes oszlop és felirati vagy piktogram -rendszer alkalmazásával létesíthetők
(3) Közmű- és elektronikus hírközlési hálózatok
1. Új közüzemű villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot csak közterületen lehet építeni.
2. Belterületen és tervezett belterületen, az újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
3. Belterületen új villamosenergia, vezetékes elektronikus hírközlési hálózati csatlakozás, új ingatlan hálózati bekötése esetén az ingatlan területén csak földalatti elhelyezéssel építhető, akkor is, ha a közhálózat föld feletti elhelyezéssel üzemel.
4. Már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot, a meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
5. Már beépített területen, ahol a hálózatok föld feletti elhelyezéssel üzemelnek, új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra is el lehet helyezni. A közös oszlopsorra való elhelyezés bármilyen akadálya esetén, az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet építeni.
6. Külterületen új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell elhelyezni. A közös oszlopsorra való elhelyezés bármilyen akadályozása esetén, az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet építeni.
7. Funkciót vesztett hálózatok maradéktalan felszámolása a szolgáltató feladata.
(4) Közmű- és elektronikus hírközlési létesítmények
1. Új vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítmény:
a. nem helyezhető el országos védelem alatt álló természet és tájvédelmi területen, valamint a kiemelten védett régészeti terület által érintett ingatlan határától mért 500 m-en belül
b. nem helyezhető el a belterület és tervezett belterület határától mért 500 m-en belül
c. 300 m-en belül már meglevő hírközlési létesítmény esetén azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni
d. bel- és külterületen:
önálló tartószerkezettel nem építhető, az csak meglevő építményre, vagy építményen belülre (pl. templomtoronyba) helyezhető el,
da) ha az építményre való elhelyezés lehetőségét egyéb előírás nem zárja ki
db) ha az építményre vonatkozó egyéb előírások betarthatók.
2. Bel- és külterületen, építményre való elhelyezés esetén, vezeték nélküli szolgáltatás létesítménye nem nyúlhat 10 m-en túl az adott területre, vagy azt határoló területre megengedett építménymagasságnál.
3. Funkciót vesztett létesítmények maradéktalan felszámolása a szolgáltató feladata.
(5) Egyéb műszaki berendezések
Az ingatlan homlokvonalától mért 5 méteren belül álló épület közterületre néző homlokzatára – falfelületére – parabolaantenna, klímaberendezés külső szerelvénye, fém égéstermék elvezető nem helyezhető el.
V. Fejezet
Kötelező szakmai konzultáció
Rendelkezés szakmai konzultációról
12. § (1) Fertőboz Község közigazgatási területén minden építési engedélyezéssel, egyszerű bejelentéssel (Étv. 33/A§) és bejelentési kötelezettséggel járó építés esetén kötelező lefolytatni az előzetes szakmai konzultációt és tanácsadást (a továbbiakban: konzultáció).
(2) A szakmai konzultáció részletes szabályai:
1) A hatáskört a polgármester gyakorolja, aki a konzultációt és a tanácsadást a főépítész szakértői véleményére alapozva végzi.
2) A konzultáció szükséges dokumentumait benyújthatja az építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező.
3) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a település önkormányzatán a jegyző részére kell benyújtani. A jegyző – a kérelem csatolásával – haladéktalanul értesíti a főépítészt, aki egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.
4) A konzultációra alkalmas dokumentáció tartalma:
a) Épület esetén: helyszínrajz; a rendeltetést, nagyságot mutató alaprajzi vázlat; tömegvázlat.
b) építmény esetén: helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat.
5) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye egy olyan – a hatályos településképi rendeleten és településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni
a) a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),
b) az irányadó (orientáló jellegű), valamint
c) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos), tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó)
elemeket.
7) A konzultáció és tájékoztató írott formában történő kiadásáról és nyilvántartásáról – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – a főépítész gondoskodik.
8) Konzultáció tájékozódó jelleggel is kérhető.
VI. Fejezet
Településképi véleményezési eljárás
A kötelező véleményezési eljárás esetei
13. § (1) Fertőboz Község közigazgatási területén a jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabály[2] alapján a világörökségi területen a település közigazgatási területén új épület építéséhez, meglévő épület bővítéséhez, valamint a településképet érintő homlokzati felújításához vagy átalakításához, ha az nem tartozik magasabb szintű tervtanács hatáskörébe.
(2) A településképi véleményezési eljárás minden esetben tervtanács véleményen kell, hogy alapuljon. A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
A véleményezési eljárás részletes szabályozása
14. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott felelős tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – digitális, vagy papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon 2 pld-ban, vagy
b) digitális adathordozón /CD, DVD, vagy e-mailben küldve átadja.
(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre/építésre
a) javasolja, vagy feltétellel javasolja, ha a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható
b) nem javasolja, mert a benyújtott dokumentáció hiányos.
c) nem javasolja, mert a terv nem felel meg a településképi és egyéb
(3) A polgármester településképi véleményéhez minden esetben csatolni kell a tervtanács szakmai állásfoglalását, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását. A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, (digitálisan, pdf. formátumban).
(4) A véleményezési építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia (munkaközi, de bírálható szinten)
(5) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi követelményeknek és elvárásoknak,
b) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
c) figyelembe veszi-e az előzetes szakmai tájékoztatóban és a világörökségi kezelési tervben szereplő további – a település táji és építészeti illeszkedésre/harmóniára vonatkozó – javaslatokat, illetve, hogy
d) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(6) A vizsgálat részletezése
1.) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve a világörökség miatt is átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) miként veszi figyelembe a tájjal és az időjárással harmóniában élő ember energia-tudatosságának mai igényeit,
d) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását, a telek használatát.
2.) Több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén
a) biztosított lesz, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
b) a beépítés javasolt sorrendje – annak minden ütemében – megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
3.) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) az épület használhatósága és a megrendelői kívánság harmóniában vannak-e, beleértve a kerthasználatot is.
4.) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a Fertő-táj és a település kialakult, illetve a településképi rendelet és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge – megfelelően illeszkednek-e a domináns világörökségi környezet adottságaihoz.
5.) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a). a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
b). korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
c). logikus-e az épület, a kerthasználat és a közterület kapcsolatrendje,
d). megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
e). a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
f). az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
VII. Fejezet
a településképi bejelentési eljárás
A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók és
rendeltetésváltozások köre
1) Nem építési engedély köteles szobor, emlékmű létesítése talapzatával együtt.
2 Kerítés.
3) Közterületi homlokzaton napkollektor és klíma berendezés kültéri egységének, égéstermék elvezetőnek elhelyezése.
(2) Reklámok.
1) Cégérek, feliratok az meghatározó karakterű települési területen.
A bejelentési eljárás részletes szabályai
16. § (1) A bejelentési eljárás az ügyfél „kérelmére” indul. A bejelentési dokumentációt a polgármester részére kell digitálisan és egy papír alapú dokumentációban benyújtani, a kérelemmel (tartalma a Kr. szerint) együtt.
(2) A dokumentáció műszaki tartalma (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően – értelemszerűen).
1) Érintett homlokzat(ok).
2) Érintett alaprajz(ok).
3) Helyszínrajz, tereprajz.
4) Műszaki leírás, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és pl. időtartamra vonatkozó leírással.
5) Kiegészítő látványterv, fotó, fotomontázs.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – elutasítja és a bejelentőt erről a tényről a vélemény megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.
(5) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(6) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a benyújtó részére 15 napon belül adja meg. A határidő jogvesztő hatályú.
(7) A polgármester véleményét a települési főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – készíti elő.
(8) A polgármester határozata megfellebbezhető a település képviselő testületénél
.
VIII. Fejezet
településképi kötelezés, településképi bírság
A településképi kötelezési eljárás
17. § (1) A településképi és településrendezési elhatározások betartását a főépítész ellenőrzi. A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja.
(2) A településképi követelmények megtartása érdekében a főépítész kezdeményezi a polgármesternél kötelezési eljárás hivatalból történő lefolytatását.
(3) A főépítész közreműködik a kérelemre indult eljárás lefolytatásában és javaslatot tesz a kötelezésre vonatkozó hatósági határozat tartalmára.
IX. Fejezet
18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételével - 2018. február 15-én lép hatályba.
(2) A 13-14. § 2019. január 1-én lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
19. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Fertőboz Község Képviselő-testületének 1/2012.(II. 17.) számú rendeletéből hatályát vesztik,
a.
5. § (8) 2.pont, 3. pont, 4. pont, 9.pont, 11. pont, 12. pont, 13. pont, (9) 4. pont második mondata, 9. pont, 12. pont, (10) 2. pont második mondata, 4. pont, 5. pont, 11 – 16. pontok, (11) 3. pont a mondat első része, 8. pont, 9. pont, 11. pont, 12. pont, 13. pont, (12) 10. pont, 12. pont, (14) 11. pont, 12. pont,
b.
6. § (8) 7. pont, 12. – 14. pontok, (9) 6. pont, 8. pont, 9. pont, 10. pont, (10) 9. pont, 10. pont, 11. pont,
c.
7. § (7) 3 – 6. pontok, 8. pont, 13. – 17. pontok, (8) 3 – 6. pontjai, 8. pont, 13 – 17. pontok, (9) 3. – 5. pontok, 7. pont, 10. -14. pontok,
e.
19. § (1) – (3) bekezdések,
f. 20. § (1) – (3) bekezdések,
g. 23. § (2) e) pont,
h. 24. § (10) bekezdés,
i. 26. § (5) bekezdés,
j. 30. § (3) – (5) bekezdések.
1. számú melléklet a meghatározó karakterű területekről
1. számú függelék - az eltérő karakterű területek lehatárolása
2. számú függelék az 1/2018. (II. 6.) önkormányzati rendelethez
a.) Növénytelepítésre javasolt fajok listája
A Fertő-Hanság Nemzeti Park által összeállított lista tartalmazza a természet- és tájvédelmi szempontból külterületi növénytelepítésre javasolt fajokat.
Tudományos név |
Magyar név |
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tudományos név |
Magyar név |
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera xy
losteum |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
Tudományos név |
Magyar név |
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
b.) Növénytelepítésre tiltott fajok listája
Magyar név |
Tudományos név |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
|
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:
Magyar név |
Tudományos név |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
|
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke szerinti további tiltott fajok:
Magyar név |
Tudományos név |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
díszárpa |
Hordeum jubatum |
japánkomló |
Humulus scandens |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
vékony szittyó |
Juncus tenois |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
kínai alkörmös |
Phytolacca esculenta |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
parti szőlő |
Vitis vulpina |
moszatpáfrány-fajok |
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
törpe békalencse |
Lemna minuta |
kagylótutaj |
Pistia stratiotes |