1. § Ezen rendelet hatálya a Fertőendréd község közigazgatási területén fekvő temető(k)re, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki. A temető(k) pontos címe: Fertőendréd

2. § (1) A Fertőendréd község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető(k) fenntartásáról.

(2) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Ön kormányzat gondoskodik.

(5) A temetőben gazdálkodó vagy közhasznú szervezet csak akkor szerezhet tulajdoni hányadot, ha az Önkormányzat legalább 51 %-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az Önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51 % alá.

(6) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(7) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

4. § Az Önkormányzat a köztemető fenntartásáról karbantartó útján maga gondoskodik.

5. § E rendelet alkalmazásában:

6. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről az önkormányzat gondoskodik. (részleg csoport, egység munkakör, stb. megnevezése).

(6) A vízvételt vízvezeték (vízvezeték, nyomókút, stb.) útján kell megoldani.

(7) A temetőt körülkerítő kerítés (sövény, stb.) állapotát a karbantartó (részleg, csoport, egység, munkakör, stb. megnevezése) fél évente ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.

(8) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

(9) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről a ravatalasztal hűtésével - halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

7. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, a temető-szabályzatban, illetve kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.

8. § (1) A temető üzemeltetője:

9. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

10. § (1) A temetőben az üzemeltető:

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

(1) A temető nyitva tartása:

11. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(4) A temetőben lévő sírhelyek méretei:

13. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30 cm lehet. Urna fülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa - az eltemettető igénye esetén - a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

(6) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

14. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

15. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésére - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

16. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton - a temető tulajdonosának közreműködésével - megszünteti.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

17. § (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitvatartás idejéről, a temető rendjéről.

18. § (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasír hely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban - egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek. (4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

19. § (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az el hunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

20. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

21. § Az elhalttal eltemetett és a sir felnyitásakor előkerült - értékeket képező - dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

22. § (1) A temetőben végzendő minden munkát -kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését - a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.

(2) A munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

23. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

24. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

25. § (1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(1) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

26. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel- fémből, üvegből, műanyagból ké szült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használ ható, amely alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben el hunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

27. § A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tifuszban, takonykorban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holtestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

28. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

29. § (1) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga- az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

30. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2)¹ Felnőtt sírba elhelyezett koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 urna helyezhető el.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

31. § (1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén - a kegyeleti igények betartásával - szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(2) Ha a szétszórás zárt rendszerbe (pl. medence) történik, gondoskodni kell, hogy a hamvak abból ne kerülhessenek ki. Ha a műtárgy betelt, azt a temető meg szűnéséig fenn kell tartani, vagy közös emlékhelyen kell megőrizni.

(3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

32. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sír nyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

33. § (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével - további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátoz hatja. Rátemetés esetén - az exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

34. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

35. § Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik - illetékességi területén belül.

36. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

37. § (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

(3) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére - a sírboltba temetés és az urna kivételével - olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

38. § .

(1)² A temetési hely feletti használati jog időtartama 25 év, amely használati jog ismételten megváltható.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel vissza helyezik.

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

39. §³ A temetési helyek megváltási díja:

41. § (1) Ezen rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.

(2) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.