Gyóró Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2012.(IV.06.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Gyóró Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-a, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

1. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Gyóró Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, továbbá a tulajdonában lévő dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, valamint a pénzügyi eszközökre, társasági részesedésekre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, vagyoni értékű jogokra.

2. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása – a vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint – az Önkormányzati/Körjegyzőségi/ Hivatal feladata.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza.

3. §

Törzsvagyon

(1) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján határozza meg a forgalomképtelen törzsvagyon körét.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:

a) a műemlék jellegű ingatlanok, emlékművek,

b) köztemető,

c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

d) az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratában szereplő vagyon,

e) a középületek,

f) a sportpályák és sportcélú létesítmények  és

g) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete

rendeletével korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősít.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el, vagy apportálható gazdasági társaságba. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

4. §

Üzleti vagyon

(1)Az a forgalomképes Önkormányzati vagyon, ami nem tartozik a 3. § hatálya alá, illetve nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2)Az üzleti vagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el.

5. §

A vagyongazdálkodás alapelvei, a vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása

(1) Az Önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése elsősorban a közfeladatok ellátásának biztosítása, amellyel felelős módon, átláthatóan és költségtakarékosan kell gazdálkodni. Törekedni kell a vagyon értékének megőrzésére, az állagvédelemre, valamint a vagyon értéknövelő használatára, hasznosítására és gyarapítására. A vagyongazdálkodás alapelveit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Hivatal tartja nyilván.

(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

(5) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok nem kerülnek az önkormányzat számviteli nyilvántartásában. E vagyontárgyak körét a 3. melléklet tartalmazza.

3. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

6. §

(1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a közterületek használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint rendelkezik a Képviselő-testület. A hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselő-testület dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyedi megállapításának feltételeiről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait.

(3) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

7. §

Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

(1) A vagyonkezelés, vagyonkezelői jog szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései, valamint az Mötv. 109. §-a határozzák meg.

(2) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.

(3) A (2) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. A Képviselő-testület határozattal dönt a bérleti díj mértékéről. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult. 

(4) Az intézmények a feleslegessé váló – a 6. § (3) bekezdésben nem szereplő – befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését 50.000,- Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár alatt a polgármester dönt utólagos beszámolás mellett, 50.000,- Ft értékhatár felett a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik el.

(5) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén a képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni. 

4. Fejezet

Záró rendelkezések

8. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2004.(XII.01.) önkormányzati rendelet.

Ötvös László sk.                              Csillagné dr. Fábián Éva sk.

         polgármester                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése 2012. április 6-án megtörtént.

Csillagné dr. Fábián Éva sk.

jegyző