Gyóró Község önkormányzat képviselő-testületének 4/2012.(IV.6.) önkormányzati rendelete
Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2014. 07. 01- 2014. 08. 29
Gyóró Község önkormányzat képviselő-testületének 4/2012.(IV.6.) önkormányzati rendelete
Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2014.07.01.
I/A. Fejezet
1. § A rendelet hatálya kiterjed Gyóró Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, továbbá a tulajdonában lévő dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, valamint a pénzügyi eszközökre, társasági részesedésekre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, vagyoni értékű jogokra.
1. Fejezet
1. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása – a vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint – az Önkormányzati/Körjegyzőségi/ Hivatal feladata.
(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza.
(1) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján határozza meg a forgalomképtelen törzsvagyon körét.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:
a) a műemlék jellegű ingatlanok, emlékművek,
b) köztemető,
c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
d) az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratában szereplő vagyon,
e) a középületek,
f) a sportpályák és sportcélú létesítmények és
g) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete
rendeletével korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősít.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el, vagy apportálható gazdasági társaságba. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.
(1) Az a forgalomképes Önkormányzati vagyon, ami nem tartozik a 3. § hatálya alá, illetve nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az üzleti vagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el.
5. § A vagyongazdálkodás alapelvei, a vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása
(1) Az Önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése elsősorban a közfeladatok ellátásának biztosítása, amellyel felelős módon, átláthatóan és költségtakarékosan kell gazdálkodni. Törekedni kell a vagyon értékének megőrzésére, az állagvédelemre, valamint a vagyon értéknövelő használatára, hasznosítására és gyarapítására. A vagyongazdálkodás alapelveit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Hivatal tartja nyilván.
(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
(5) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.
(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok nem kerülnek az önkormányzat számviteli nyilvántartásában. E vagyontárgyak körét a 3. melléklet tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
6. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a közterületek használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint rendelkezik a Képviselő-testület. A hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselő-testület dönt.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyedi megállapításának feltételeiről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait.
(3) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.
Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása
(1) A vagyonkezelés, vagyonkezelői jog szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései, valamint az Mötv. 109. §-a határozzák meg.
(2) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.
(3) A
(2) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. A Képviselő-testület határozattal dönt a bérleti díj mértékéről. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.
(4) Az intézmények a feleslegessé váló – a 6. § (3) bekezdésben nem szereplő – befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését 50.000,- Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár alatt a polgármester dönt utólagos beszámolás mellett, 50.000,- Ft értékhatár felett a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik el.
(5) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén a képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni.
A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai
(2) Az önkormányzat a tulajdonában levő a rendelet 2 §
(2)-(4) bekezdésében meghatározott törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.
(3) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.
(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.
(6) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja.
(8) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.
(9) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.
(10) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
(11) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.
(12) Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló
1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a polgármester dönt.
1. Fejezet
8. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.