1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyóró Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9363 Gyóró, Hunyadi u. 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Gyóró Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Gyóró község közigazgatási területe.

2.  § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3.  § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők nevét az 1. melléklet tartalmazza.

4.  § Gyóró Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, s amennyiben a feladatok ellátásának részletes szabályait a jogszabályok nem tartalmazzák, úgy saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

5.  § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) Az átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

6.  § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

7.  § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

8.  § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség. Ebben az esetben – az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés kivételével – az írásbeli meghívótól el lehet tekinteni, de az ülésről készült jegyzőkönyvben a rendkívüli összehívás okát rögzíteni kell.

(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját az ülés előtt legalább 8 nappal nyilvánosságra kell hozni.

9.  § (1) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését.

(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

10.  § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20

11.  § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 10. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.

12.  § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(3) Tanácskozási jog illeti meg – tevékenységi körükben - a helyi civil szervezetek képviselőit, valamint az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

13.  § A képviselő-testület ülésének vezetése során az ülés vezetője az alábbi feladatokat köteles teljesíteni:

14.  § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

15.  § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.

16.  § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A testületi ülést levezető személynek a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia kell a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. Fel kell hívnia az ülés résztvevőinek figyelmét a tárgyalt ügy bizalmas jellegére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

17.  § (1) A napirendekre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(2) Írásban kell benyújtani az önkormányzati rendelet tervezetet.

(3) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(4) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

18.  § (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(3) A vita lezárása után, a szavazást megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

19.  § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként a módosító és kiegészítő indítványokról – az elhangzás sorrendjében – dönt a testület, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatról.

(2) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

20.  § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

21.  § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének - legalább 3 képviselő - egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

22.  § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

23.  § (1) A képviselő-testület a 22. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

24.  § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a jelen lévő képviselők több, mint fele indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el és újabb szavazást rendel el.

25.  § Az ülés vezetője a 23-24. §-ban meghatározott döntések alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

26.  § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi

27.  § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

28.  § (1) A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.

(2) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

29.  § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 10 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

30.  § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat vitatni, visszautasítani nem lehet.

(3) Az ülés rendjét megzavaró képviselővel szemben a képviselő-testület a 29. § szerinti szankciót alkalmazhatja. Az ülés rendjét megzavaró más személyt az ülés vezetője első ízben figyelmezteti, ismételt esetben felszólítja az ülésterem elhagyására és megteszi az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket.

31.  § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

32.  § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(9) Az együttes testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre az (1)–(7) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvek sorszámának az adott képviselő-testület soron következő ülésének sorszámát, a határozatok és rendeletek sorszámának az adott képviselőtestület soron következő határozatának, rendeletének sorszámát kell tartalmaznia.

33.  § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy megbízottja.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

34.  § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

35.  § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

36.  § (1) A képviselő-testület a lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester, vagy a képviselő-testület által felkért képviselő jogosult.

(3) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

37.  § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az önszerveződő közösségek képviselőit.

38.  § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén írásbeli előterjesztés benyújtásával kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

39.  § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozattal 1 hónapi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

40.  § A képviselő-testület szervei:

41.  § (1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

42.  § (1) A polgármester Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

43.  § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

44.  § A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint.

45.  § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

46.  § A képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság.

47.  § (1) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő- és Ellenőrző, Összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság (a továbbiakban: Ügyrendi bizottság) tagjainak száma 3 fő. (3. melléklet)

(2) A képviselő-testület elé az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

48.  § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést.

(2) A Bizottság az üléseit az önkormányzati hivatal hivatali helyiségében tartja.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.

(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.

(7) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.

(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.

(11) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.

(12) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

50.  § (1) A jegyző kinevezése a 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozatása esetén a jegyzői feladatokat a Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási előadó besorolású ügyintézője látja el.

51.  § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Mihályi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

52.  § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

(2) A Nyitott Kapu-vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Társulása főbb feladatai:

53.  § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján

54.  § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal, mint a közpénzek felhasználásában részt vevő államháztartási szervezet köteles belső ellenőrzési rendszert működtetni abból a célból, hogy bizonyosságot nyújtson a kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelősségét illetően.

(2) A belső ellenőrzés megállapításai mellett a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzések keretében történik az ellenőrzések végzése a jogszabályi előírásoknak megfelelő és hatékony működés érdekében.

(4) A Hivatal belső kontrollrendszeréért a jegyző felelős, aki köteles a Hivatal minden szintjén érvényesülő és megfelelő

55.  § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

56.  § (1) Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Gyóró Község Önkormányzata Polgármesterének 5/2020.(III.31.) polgármesteri rendelete.