Gyömöre Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

3/2013. (III. 11.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Gyömöre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyömöre Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:

9124 Gyömöre, Rózsa Ferenc utca 9.

2. § Az önkormányzat jelképpel, címerrel nem rendelkezik.

3. § Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

b) az önkormányzat nemzetkőzi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,

c) az önkormányzati köszönő és köszöntő leveleken,

d) az önkormányzati rendezvényekre szóló meghívókon,

e) a képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyveken.,

f) az önkormányzati rendeleteken a polgármester és a jegyző aláírása alatt.

2. Az önkormányzat önként vállalt feladatai

4. § Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) non profit (civil) szervezetek támogatása,

b) falugondnoki szolgálat,

c) méltányos szociális ellátások biztosítása.

d) máshova nem sorolható egyéb szárazföldi személyszállítás (megjegyzés: iskolabusz szolgáltatás)

3. A Képviselő-testület és szervei

5. § (1) Gyömöre község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6 fő települési önkormányzati képviselő. A települési önkormányzati képviselőt tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot és a polgármester képviseli. A polgármester átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete sorolja fel.

6. § (1) A képviselő-testület állandó és - meghatározott időre vagy feladat elvégzésére - ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megszűnik a képviselő-testület által meghatározott feladatat teljesítésével.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi bizottság 3 fő taggal.

(3) Az állandó bizottság feladatait, valamint a véleményük kikérése nélküli képviselő-testület által nem tárgyalható ügyeket a rendelet 2. melléklete határozza meg. A bizottság tagjairól a rendelet 3. melléklete ad tájékoztatást.

(4) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(5) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj nem illeti meg.

7. § Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak az Önkormányzat székhely épülete helyiségeinek, valamint a közös önkormányzati hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja.

8. § A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel 2013.01.01. napi hatállyal.

4. Az átruházott hatáskörök gyakorlásának különös szabályai

9. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben hozott döntéseiről, azok eredményeiről a következő ülésen tájékozhatást ad a képviselő-testületnek.

5. A képviselő-testület működésének általános szabályai

10. § (1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével, szükség szerint, de évente legalább 6 képviselő-testületi ülés megtartásával végzi.

(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az önkormányzati képviselők 1/4-ének indítványára.

6. A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban: az ülést vezető) hívja össze vagy vezeti. 

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a tervezett napirend szerinti előadót, szakértőt,

c) szükség szerint az érintetteket,

d) a tanácskozási joggal rendelkező jegyzőt, aljegyzőt.

(3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 4 nappal kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket.

(4) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre''  minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően, ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.

(5) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton - a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül, vagy telefon, telefax, e-mail küldése útján - is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.

(6) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, a kezdés időpontját,

b) a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit,

c) a meghívottakat,

d) meghívó mellékletét képező írásbeli előterjesztések.

12. § (1) A képviselő-testületi ülésére a meghívót és mellékleteit az önkormányzati képviselők nyilatkozata alapján, papír alapon vagy elektronikus úton kell megküldeni.

(2) A 10 oldal lapterjedelmet meghaladó előterjesztések elsősorban elektronikus úton kell megküldeni, kivéve, ha a polgármester a papíralapú kiküldésről külön határoz.

(3) Amennyiben az előterjesztés kizárólag elektronikus úton küldhető meg, a képviselők részére biztosítani kell, hogy azt az önkormányzat székhelyén munkaidőben megtekinthessék.

13. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, kézbesítéssel - az ülés előtt legalább 4 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot.

(2) A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát papír alapon Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén közzé kell tenni, abba az érdeklődő munkaidőben betekinthet.

7. Sürgősségi indítvány

14. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottsági elnök, a képviselő terjeszthet elő írásban.

(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítvány a képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napját megelőző nap 12 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) Az ülést vezető az ülésen ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

8. Az előterjesztés

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendihez előzetesen felvett, valamint a javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő):

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a képviselő-testület bizottságai,

e) a jegyző,

f) akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér.

(3) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 6 nappal, a szóbeli előterjesztés írásos anyagát legkésőbb az ülés napján kell az előreijesztőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja az előterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

(4) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

Az előterjesztések főbb elemei:

a) Első rész:

aa) tárgy pontos meghatározása.

ab) annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e már  napirenden, ha igen, milyen döntés született annak végrehajtására,

ac) a meghozandó döntés indoka, mindazok a körülmények, összefüggések, tények, adatok, amelyek lehetővé teszik az értékelést,

ad) a tárgykört rendező jogszabályokra hivatkozás,

ae) az előterjesztésben résztvevők megnevezése.

b) Második rész a döntési javaslat, melynek részei:

ba) szám, tárgy, önkormányzat megnevezése,

bb) rendelkező rész,

bc) végrehajtásért felelős,

bd) határidők.

c) Harmadik rész:

ca) a készítés időpontja,

cb) a készítő megnevezése, aláírása,

(6) Az előterjesztések elkészítéséért az abban foglaltak megalapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért az előterjesztő a felelős.

(7) A képviselő testületi ülésre az előterjesztés írásban - papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón -, indokolt esetben szóban kerül benyújtásra.

(8) A képviselő-testületi ülésen a 15. §-ban foglaltakon túl egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását az ülést vezető engedélyezheti.

(9) Az (1)-(8) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az önkormányzati bizottságok üléseire készülő előterjesztéseknél, azzal az eltéréssel, hogy a nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a bizottság elnöke dönt, továbbá halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok, és egyéb anyag, szórólap és ismeretterjesztő anyag bizottsági ülésen történő kiosztását.

9. A tanácskozás

16. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülést vezető - a jelenlét alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(2) Amennyiben az ülés határozatképes, az ülés vezető előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.

(3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az ülést vezető vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.

17. § A képviselő-testület által rendszeresen napirendre kerül, napirend előtti tájékoztató:

a) az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről szóló polgármesteri tájékoztató.

18. § (1) A napirend előtti tájékoztatásokat követően az ülést vezető előterjeszti - szükség esetén – a sürgősségi indítványt.

(2) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A napirendi pontok érdemi tárgyalását (kérdések, hozzászólások) szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, a polgármester és a tárgy szerinti bizottság elnöke jogosult.

(5) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

19. § (l) A vita során az ülést vezető a bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(2) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(3) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, az ülés vezető az ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(4) A jegyző amennyiben az ülés során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni. Ennek érdekében ügyrendi hozzászólásra jelentkezik, mely alapján a az ülés vezető minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélkül hozzászólásra adja meg a szót.

20. § (1) A napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor az előterjesztő legfeljebb 5 percben tehet szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez.

(2) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság döntését legfeljebb 5 percben.

(3) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásként legfeljebb 5 percben kell választ adni.

(4) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagjai egy alkalommal 5 perc időtartamban szólhat fel. Újabb hozzászólásra az ülést vezető egy esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt.

(5) A tanácskozási joggal rendelkezők egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(6) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott l perc időtartamban szólalhat hozzá ismételten.

21. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A vita lezárást követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra.

22. § (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról döntsön a testület.

(2) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg.

23. § Az ülést vezető a nyilvános ülés végén, a kérdéseket és interpellációkat megelőzően, tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek az ülés vezetőjéhez.

10. Az ülés rendje

24. § (1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során személyét élt támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni.

(2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 20. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezető feladata, ebben a jogkörében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki elért a tárgyalt témától,

b) rendje utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnernet használ.

(5) A képviselő-testület a vita lezárása után dönt, rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(6) Az ülés vezető a tanácskozás megkezdésétől számított legalább két és fél óránként 10 perc szünetet rendel el.

(7) Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről az ülés vezetőnek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testület döntést követően válik valószínűsíthetővé, az ülés vezető a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elé terjeszti az előterjesztést.

11. Határozathozatal

25. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

a) hatáskör átruházás,

b) kitüntetés adományozás,

c) gazdasági program elfogadása,

d) önkormányzati tulajdon elidegenítése 500 ezer Ft egyedi értékhatár felett,

e) hitelfelvétel,

f) 500 ezer Ft feletti beruházásról döntés,

g) következő évi /évek költségvetést terhelő kötelezettségvállalás.

(3) Név szerint szavazást kell tartani, a képviselő-testület bármelyik tagjának ügyrendi javaslatára, ha a név szerinti szavazást törvény nem zárja ki, és a képviselő-testület vita nélkül úgy határozott, vagy a megválasztott képviselők több mint fele indítványozza.

(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint ,,önkormányzati határozat” megjelöléssel ellátni.

(5) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül küldi meg a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző köteles gondoskodni.

(7) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzat hirdetőjén közzé kell lenni, azzal, hogy a jegyzékben szereplő döntések a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén megtekinthetőek.

12. Rendeletalkotás

26. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a helyi társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezető testületei.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A tervezetet a jegyző készíti elő. A képviselő-testület a rendelet-tervezetének előkészítésével bizottságát is megbízhatja, külön bizottságot hozhat létre, más szakértőt kérhet fel. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, szakértő készíti el. A rendelet-tervezethez a polgármester, a települési képviselők, illetve a bizottságok szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg. A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelet-tervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy, bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) A képviselő-testület - döntése szerint – a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében történhet.

(6) A jegyző a rendelet kihirdetéséről a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőjén keresztül gondoskodik. Az állampolgárok részére a rendeletet a települési honlapon, valamint a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén közzé kell tenni.

(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját.

(8) A rendeleteket a kihirdetést követő munkanapon két eredeti példányban és elektronikus levél formájában meg kell küldeni a Győr – Moson – Sopron - Megyei Kormányhivatalnak.

13. Végrehajtás és ellenőrzés

27. § (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtásért megjelölt személy a felelős

(2) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy, a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

14. Hallgatóság nyilvánosság

28. § (1) A képviselő-testület ülése - a zárt ülés kivételével - nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság - figyelemmel a várható érdeklődésre is - jelen tud lenni.

(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére a hozzászólási lehetőséget biztosíthat az ülés vezető.

15. A szavazás

29. § (1) A képviselők a szavazás során igen, nem' vagy tartózkodás szavazattak gyakorolják döntési jogkörüket.

(2) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit.

(3) A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a jegyző végzi. A szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani, ha:

a) azt a törvény előírja,

b) azt a megválasztott képviselők több mint a fele indítványozza,

c) a polgármester indítványozza,

d) az alpolgármester indítványozza.

(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolVassa, a név szerinti szavazatot a települési képviselő a szóban adja le. A név szerinti szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást

a) tart, ha azt a törvény előírja,

b) tarthat az önkormányzati törvény 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

(8) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.

16. Kérdés, interpelláció

30. § (1) Kérdést, interpellációt írásban vagy szóban lehet megtenni. Kérdést, interpellációt írásban a képviselő-testületi ülésen vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani. Az írásban érkezett kérdést, interpellációt az ülést vezető a nyilvános ülés végén ismerteti.

(2) A kérdés, a válasz elmondásának időtartama maximum 5 perc.

(3) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb l5 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző nap 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban érdemi választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

(4)

a) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik – azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

b) A képviselő-testület - ha a választ nem fogadja el - az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel - a tárgytól függően - a polgármestert, vagy a bizottságot bízhatja meg, illetve eseti bizottságot hozhat létre. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.

(5) Az interpellációkról és a kérdésekről a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(6) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(7) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekre, önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, amely:

a) érdemi problémát tár fel,

b) arra kér választ, hogy a probléma hogyan szüntethető meg,

c) valamilyen mulasztásra, helytelen joggyakorlatra hívja fel a figyelmet,

d) másképpen nem orvosolható panasz ügyében megoldását kéri.

(8) A települési képviselők kérdést, interpellációt a polgármesternek, az alpolgármesternek, valamint a bizottsági elnök és a jegyző felé tehetnek.

17. Jegyzőkönyv

31. § (l) A képviselő-testületi ülésről papíralapon 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:

a) egy példányt - az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni a Győr - Moson - Sopron Megyei Kormányhivatalnak,

b) egy példányt irattárba kell tenni,

c) egy példányt évente be kell köttetni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót és a teljes anyagot,

b) az ülésen kiosztott anyagokat,

c) az elfogadott rendeleteket,

d) a jelenléti ívet,

e) a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a törvényben meghatározott minimális tartalmi elemeken túl az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit.

18. Közmeghallgatás

32. § (1) Közmeghallgatás:

a) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart, melyen a lakosság és a településen működő gazdasági, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatás során érdemi választ kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell tájékoztatni a felvetőt.

c) A közmeghallgatáson az érintettek maximum 5 percben tehetik meg észrevételeiket, ismételt hozzászólás esetén maximum 2 percben.

d) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a Község hirdetőtábláján, a honlapon keresztül kell tájékoztatni a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.

e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 31. §-ban meghatározottak vonatkoznak.

19. Információáramlás

33. § (1) Az önkormányzat a lakosság tájékoztatására elsősorban a település hirdetőtábláját, a honlapját használja.

(2) Az észrevételek, igények, kritikák, javaslatok megismerésére - a közmeghallgatáson kívül - az érdekképviseletek, egyesületek, egyéb civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szervezetek hatékony együttműködésére számít az önkormányzat.

20. Bizottságok

34. § (1) A bizottsági működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg.

(2) A bizottságok, a képviselő-testülettel összhangban, és szükség szerint tartanak ülést.

(3) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza.

(5) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a bizottság elnökének, egy példányt a Győr - Moson - Sopron Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni, egy példányt irattárba kell helyezni.

(6) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

21. Polgármester, alpolgármester

35. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

22. Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző, aljegyző

36. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátásra Gyömöre és Szerecseny községek képviselő-testületeivel megállapodás alapján egységes hivatalt hozott létre, Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal néven.

(2) A jegyző:  

a) ellátja a megállapodás szerint érintett Képviselő-testületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b) előkészíti a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) köteles a Hivatalhoz tartozó települések Képviselő-testületi ülésein részt venni, és ott a szükséges felvilágosításokat megadni

d) jelzi a Képviselő-testület és szervei felé a jogszabálysértő döntést, működést.

(3) A jegyzőt teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség – legfeljebb 6 hónapig tartó időtartamban történő - egyidejű betöltetlensége esetén a Közös Hivatal Ügyrendjében (SzMSz) foglaltak az irányadóak.

23. Vagyonnyilatkozat

37. § (1) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság végzi.

(2) A bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlásara. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

24. Összeférhetetlenség

38. § (l) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az összeférhetetlenségi ügyeket vizsgáló Ügyrendi bizottsághoz kell benyújtani.

(2) A bizottság elnöke köteles a bejelentés vizsgálatának eredményéről szóló előterjesztést a legközelebbi képviselő-testületi ülésre benyújtani.

25. Társulás

39. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület által kötött társulási, együttműködési megállapodásokat, szerződéseket a 4. számú melléklet tartalmazza.

39/A. § (1) Gyömöre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete törvényi kötelezettségének eleget téve megállapodást köt a gyömörei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, melyben a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a törvényben előírt, a működéshez szükséges személyi- és tárgyi feltételeket, továbbá a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról gondoskodik.

(2) A Megállapodás szerinti működési feltételeket a Képviselő-testület a gyömörei Roma Nemzetiségi Önkormányzat, mint Kedvezményezett részére az alábbiak szerint biztosítja.

a)       Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi a Körzeti Földhivatal Győr Téti kirendeltségén 166 hrsz. alatt nyilvántartott, természetben Gyömöre, Rózsa F. u. 10. szám alatt utcafronton található lakóépület ingatlanrész, amelynek használatát korábbi szóbeli megállapodás alapján 2013.02.01.-től a Kedvezményezett részére átengedi a fent megjelölt Kedvezményezett részére.

b)       A használat célja, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati feladatellátásához szükséges mértékben és időtartamban, legalább havonta 16 órában iroda, illetve hivatali helyiséget biztosítson.

c)       A szerződő felek rögzítik, hogy a Kedvezményezett az ingatlant berendezett, bútorozott állapotban veszi birtokba. Az ingatlanban a mellékletben írt berendezési tárgyak találhatóak.

d)       A használat során használó köteles a berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésszerűen használni, illetve tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a berendezési tárgyak állapotát rongálná és a használat k)-l) pontban rögzített céljától eltérne.

e)       A Kedvezményezett az ingatlanon semmilyen érdemi átalakítást nem végezhet.

f)        A Kedvezményezett az ingatlan használatát másnak nem engedheti át a Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.

g)       A Kedvezményezett a Önkormányzat részére nem fizet használati díjat.

h)       Önkormányzat kijelenti, hogy a használatért külön anyagi ellentételezést nem kér.

i)         A szerződő felek megállapodása szerint bármelyik fél jogosult indokolás nélkül, a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal jelen szerződést felmondani egy hónapos felmondási idő mellett. A Önkormányzat felmondása esetén a működési feltételek biztosítására a külön törvényben meghatározottak szerint köteles.

j)         Amennyiben a Kedvezményezett az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a terem használatát másnak átengedi, vagy azon bármilyen átalakítást, beruházást végez, továbbá a termet a hivatal munkájának sorozatos szükségtelen zavarása mellett, illetve a rendeltetésével össze nem férő módon használja, abban bármilyen kárt okoz, a Önkormányzatnak joga van jelen szerződést azonnali hatállyal felmondani.

k)       Az Önkormányzat törvényi kötelezettsége tudatában a fenti ingatlanhasználaton felül a Kedvezményezett részére a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén a Nemzetiségi Önkormányzat feladatellátásához szükséges mértékben és időtartamban technikai eszközöket (telefon és annak költségei kivételével), irodaszereket munkaidőben biztosít.

l)         Az Önkormányzat törvényi kötelezettsége tudatában a fenti ingatlanhasználaton felül a Kedvezményezett részére a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén a nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához szükséges mértékben és időtartamban a legszükségesebb, törvényben előírt személyi feltételeket munkaidőben biztosítja figyelemmel az eddigi gyakorlatra is.

26. Az önkormányzat gazdasági alapjai

40. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország  költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó fogalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és az üzleti vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(4) Az önkormányzat szakfeladat rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.

27. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

41. § Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait.

28. Záró rendelkezések

42. §       (1) Ez a rendelet 2013. március 12-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Gyömöre Község Önkormányzat képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (VI.1.) önkormányzati rendelete.

Gyömöre, 2013. március 6.

                Németh Csaba                                                                                                                   dr. Szalontai András

                polgármester                                                                                                                      jegyző

A rendelet kihirdetésre került a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján.

Gyömöre, 2013. szeptember 19. napon

                                                                                                                                                             dr. Szalontai András

                                                                                                                                                             jegyző

1. melléklet a 3/2013. (III.11.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat hatásköreinek átruházásáról

Gyömöre község Önkormányzatának képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

A polgármester átruházott hatáskörben dönt

a) temetési segély,

b) étkeztetés ügyekben,

c) jóváhagyja az önkormányzat belső szabályzatait,

d) dönt a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről,

e) dönt a 100 ezer Ft érték alatti behajthatatlan követelés törléséről,

f) dönt 500 ezer Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyásáról,

g) dönt a számviteli szabályok szerint számított 50.000.- Ft egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítéséről,

h) megkötni vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,

i) megkötni a biztosítási szerződéseket.

2. melléklet a 3/2013. (III.11..) önkormányzati rendelethez

A bizottság feladat és hatásköre

Ügyrendi Bizottság

1. Ellátja az önkormányzat működéséhez kötődő titkos szavazás lebonyolítását.

2. Elvégzi helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatát:

a) felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre,

b) igazolást ad ki a nyomtatványok átvételéről és a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről,

c) tájékoztatja a kötelezettet a következő vagyonnyilatkozat tétel időpontjáról,

d) nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról,

e) nyilvánosságra hozza, gyakorlatilag hozzáférhetővé teszi a polgármesteri, alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatokat,

f) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás estén felhívja az érintetett az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére,

g) ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

3. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést.

4. Kapcsolatot tart, egyztet a bizottság munkáját segítő jegyzővel.

5. Javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának, egyéb juttatásának megállapítására.

6. Javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjának és egyéb költségtérítésének megállapítására.

7. Véleményezi az önkormányzati képviselők tiszteletdíjával kapcsolatos rendeletmódosításokat.

3. melléklet a 3/2013. (III.11..) önkormányzati rendelethez

A bizottság összetétele

Ügyrendi Bizottság

Elnök:                    Tóth Margit Kornélia         lakcím:.

Képviselő tag:      dr. Szalai Éva                        lakcím:

Képviselő tag:      Ákos József                         lakcím:

4. melléklet a 3/2013. (III.11..) önkormányzati rendelethez

Társulási, együttműködési megállapodások, szerződések

5. melléklet a 3/2013. (III.11..) önkormányzati rendelethez