Gyömöre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

Módosításokkal egységes szerkezetben

Gyömöre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143 § (4) bekezdés d) pontjában biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján – figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. § (1) bekezdésére - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§ E rendelet hatálya a Gyömöre községben élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

2. § (1) E rendeletet az Szoctv-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, az egyes pénzbeli és szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes – e rendelet 1. mellékletében meghatározott – hatásköreit  a polgármesterre ruházza át.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben a szociális ellátás tárgyában hozott döntéséről  határozatot hoz.

(4) A polgármester az Önkormányzat e rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5)  A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

(6) A képviselő-testület határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat törvényességi felülvizsgálatát a Győri Törvényszéktől lehet kérni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (1) Ha jogszabály eltérő rendelkezést nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) és annak Kirendeltségein ügyfélfogadási időben lehet előterjeszteni, a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokhoz a kérelmezők számára tömören és világosan felvilágosítást kell adni a nyomtatvány kitöltésének szabályairól, mellékletekről és további nyomtatványokról, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

4.§ Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szoctv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

5. § A jogosultság megállapításához a jövedelemszámítás tekintetében az Szoctv. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

6. §. (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni.

(2) Nincs helye visszafizetésnek, ha az igénybevételtől, vagy ellátás-megszüntetéstől számított egy év eltelt.

(3) A jegyző a Szoctv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott feltételekre figyelemmel a visszatérítendő tartozást - méltányosságot gyakorolva - mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

(4) A (3) bekezdés szerinti döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

7. § Az Szoctv. 33.-37/C. §‑ában szabályozott aktív korúak ellátása iránti kérelmek elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.

Rendszeres szociális segély

8. § (1) Az Szoctv. 37/A. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség

1. a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban a Hivatallal, valamint
2. a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott együttműködés keretében az ellátásban részesülő személy köteles:

a) a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben megjelenni a Hivatalban, továbbá a folyamatos együttműködés keretében a Hivatal által megadott időpontokban, de legalább kéthavonta megjelenni, az ellátás felülvizsgálatában közreműködni,

b) 15 napon belül bejelenteni a személyi adataiban, szociális helyzetében, családi körülményeiben bekövetkezett változást, különösen a keresőtevékenység folytatásának megkezdését.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott együttműködés keretében az ellátásban részesülő személy köteles:

1. a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a  Családsegítő Szolgálatot,  
2. a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni,
3. a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni.

(4) A Családsegítő Szolgálat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megjelent személyt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

9. § (1) A beilleszkedést segítő programok típusai lehetnek:

1. egyéni képességeket fejlesztő,
2. életmódot formáló,
3. egyéni életvezetési,
4. mentálhigiénés,
5. rehabilitációs,
6. reintegrációs,
7. álláskeresésre irányuló,
8. munkára és pályára állítási,
9. pályakorrekciós,

csoportfoglalkozások és tanácsadások.

(2) A Családsegítő Szolgálat az általa szervezett, beilleszkedést segítő programokról, a programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 munkanappal írásban értesíti.

10. § A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha

1. a 8. § (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget,
2. a 9. § (1) bekezdésben meghatározott programban kettőnél több alkalommal nem vesz részt és mulasztását 8 munkanapon belül nem igazolja.

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

11. §  (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, az Szoctv. 35. §. (3) bekezdésében foglaltakon túl - figyelemmel a 33. § (7) bekezdésére - a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

1. az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a hulladékszállítást végző szolgáltatóval kötött szerződés alapján.
2. a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az  esetlegesen ott található  szemét és lom eltávolítására,
3. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, 
4. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
5. állattartásra vonatkozó (különösen kutyák közterületre kiengedésének tilalma és az ebtartás egyéb szabályaira vonatkozó) szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően folyamatosan biztosítani.

(3) Az Szoctv. 36. § (2) bekezdés d) pontja szerint meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, aki ezen rendeletben foglalt kötelezettségét – a felszólítás ellenére - nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként az (1) és (2) bekezdésben előírt szabályok betartását az aktív korúak ellátása megállapítását, felülvizsgálatát végző köztisztviselő helyszíni szemle keretében ellenőrizheti. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Lakásfenntartási támogatás

12.§ A normatív lakásfenntartási támogatás biztosítása az Szoctv. 38.-39.§-a alapján történik.

13. § (1) A lakásfenntartási támogatás megállapítására való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a 11. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A jegyző a lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 15 napon belül helyszíni szemle keretében győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5) A (4) bekezdésben foglalt hiányosságok felszámolásának elmaradása esetén az Szoctv. 38.§ (9) bekezdésében foglaltak szerinti jogkövetkezmények (kérelem-elutasítás, jogosultság-megszüntetés) alkalmazandók.

Ápolási díj

14. § Az Szoctv. 43/B § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat a Képviselő-testület állapíthatja meg.

15. § (1) A Képviselő-testület az Szoctv. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjban részesítheti azt a személyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója gondozását végzi, feltéve, hogy

1. a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és
2. a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet csak a vonatkozó jogszabályban írt korlátozások szerint folytathat, továbbá, hogy
3. a gondozott családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – amennyiben a gondozott egyedülálló, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén annak 150%-át – nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj összege az ápolási díj törvényben meghatározott havi alapösszegének 80%-a.

Átmeneti segély

16. § (1) Az Szoctv. 45. §-ában foglaltak figyelembevételével a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a Képviselő-testület egyszeri (átmeneti egyszeri) segélyt vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb három hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti időszaki segélyt állapíthat meg, amennyiben

1. a család egy főre jutó átlagjövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
2. egyedül élő / gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az átmeneti egyszeri segély összege legalább 1000 forint, de legfeljebb 5000 forint lehet.

(3) Az átmeneti időszaki segély össze legalább 1000 forint, de legfeljebb 3000 forint lehet.

(4) Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, hosszan tartó, súlyos betegség esetén, stb.) az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól el lehet térni (rendkívüli egyszeri segély) úgy, hogy az adható összeg nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.

(5) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul vagy
2. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(6) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag, közüzemi díjtartozás részben / egészben történő kiegyenlítése, vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(7) Az átmeneti segély (2)-(4) bekezdés szerinti összegének meghatározásakor a Képviselő-testület mérlegelési jogkörében figyelemmel van arra, ha az igénylők egy lakcímre vannak bejelentve és/vagy egy háztartásban élnek vagy egy család-közösségben élnek.

(8) Átmeneti egyszeri segély egy kérelmezőnek évente legfeljebb 3 alkalommal adható.

(9) E § alkalmazásában nem minősül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került továbbá időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, aki e rendelet 11. § (3) bekezdésében vagy 13.§ (5) bekezdésében foglalt döntés folytán vált ellátásra jogosulatlanná (önhiba).

(10) Amennyiben az indokolt átmeneti segélykérelem a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 31.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint rendkívüli és halasztást nem tűrő egyszeri gyógyszersegély megállapítására irányul, a segély megállapításáról a polgármester haladéktalanul dönt.

16/A. § (1) A Képviselő-testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletében meghatározott feltételek szerint – a jogosult gyermek számára – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban annak a gyermeknek, illetve családnak állapítható meg, a Gyvt. 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl,

a) ahol az egyik, vagy mindkét szülő elhalálozott és a gyermek ellátatlan marad,

b) ha, a gyermek nyolc napot meghaladó időtartamú kórházi kezelésre szorul.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek

nagykorúvá válása után is megállapítható a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytató gyermek esetében a 23., felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló gyermek esetében a 25. életévének

betöltéséig. Ezekben az esetekben a támogatás megállapítása iránti kérelmet a nagykorúvá vált gyermek is előterjesztheti.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke alkalmanként a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-ánál kevesebb nem lehet, de a támogatásösszege nem lehet több annak 30 %-ánál.

Temetési segély

17. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt Gyömörei lakóhelyű személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:

1. akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-, egyedül élő esetében 200%-át.
2. aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 70.000.- forint.

(4) A temetési segély a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20 %-a.

18. § (1)  A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a Hivatal a számlákra rávezeti.

(4) Amennyiben a temetési segély megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33. §-a szerint (költség-megelőlegezéssel) kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

III. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

19. §  Az Szoctv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

Közgyógyellátás

20. § (1) A szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásai csökkentése érdekében - méltányossági alapon, - figyelemmel a Szoctv. 50. § (3) bekezdésébe foglalt jövedelmi értékhatárokra és a havi gyógyszerköltség mértékére - közgyógyellátást állapíthat meg a jegyző, feltéve, hogy a kérelmező közgyógyellátás iránti kérelmét az illetékes járási hivatal jogerősen elutasította.

(2) Az (1) bekezdésben írt ellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező egy főre számított családi jövedelme nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj mértékének 200%-, egyedül élő esetében annak 250%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás igazolt költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb mértékének 20%-át.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

21. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

1. étkeztetés,
2. családsegítés,
3. házi segítségnyújtás.

  Étkeztetés

22. § (1) Az étkeztetést az Szoctv. 62. § (1) bekezdése szerint biztosítja a képviselő-testület.

(2) Az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása az Szoctv. 115. § (1) bekezdés alapján történik. A térítési díjakat külön rendelet állapítja meg.

Családsegítés, Házi segítségnyújtás

23. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az önkormányzat a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján látja el.

24. § (1) Az  önkormányzat a házi segítségnyújtást a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján látja el. A kistérségi intézményi térítési díjakat a Képviselő-testület a 48/2013. (III.6.) számú határozatával fogadta el.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) E rendelet 2013. július 1-én lép hatályba.

2. E rendelet rendelkezéseit a hatálybelépésekor folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
3. E rendeletben nem szabályozott kérdésekre a Szoctv., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló, többször módosított 2/2009 (III.16.) számú rendelet hatályát veszti. Hatályát veszti továbbá a gyermekvédelmi ellátásokról 3/2006.(III. 31.) rendelet 3. §-a.

Gyömöre, 2013. június 25.

                         Németh Csaba                                                            dr. Szalontai András

                          polgármester                                                                   jegyző

A rendelet kihirdetésre került a Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal Hirdetőtábláján 2013. június „…”. napon.

Gyömöre, 2013. június „…”.

dr. Szalontai András

jegyző

1. melléklet az 8 /2013. (V.30.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

• rendkívüli és halasztást nem tűrő egyszeri gyógyszersegély
• a temetési segély
• köztemetés elrendelése

2. melléklet az 8 /2013. (V.30.) önkormányzati rendelethez

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

A) Személyi adatok

B) Jövedelmi adatok

       Forintban

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ..................................... Ft/hó.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, a megyei APEH útján ellenőrizheti.

Dátum: ...........................

       ...........................................................                                              ...........................................................

                     az ellátást igénylő,                                                                cselekvőképes hozzátartozók aláírása

                                                     vagy törvényes képviselőjének aláírása

KITÖLTÉSI UTASÍTÁS

1. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban szereplő lakóhely, illetve több lakóhely esetén az állandó lakóhely címét kell feltüntetni.

2. Közeli hozzátartozók:

a) a házastárs, az élettárs,

b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

c) a 18. életévet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni.

4. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni.

5. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni.

6. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell.

7. Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a közeli hozzátartozók számával.

8. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozóknak is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.