Gyömöre Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 132. § (4) bekezdésben, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

1. Gyömöre községben bejelentett lakóhellyel rendelkező személyre,
2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szoc. tv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében szereplő, vagy
3. a Szoc. tv. 7. § (1) bekezdésében szereplő, valamint
4. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt személyekre.

Hatáskörök

2. § (1) A Képviselő-testület a Szoc. tv.-ben, a Gyvt.-ben, valamint e rendeletében meghatározott pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokból a polgármesterre az alábbi feladat és hatásköröket ruházza át:

1. önkormányzati segély a 9. § (4) bekezdés kivételével,
2. méltányossági közgyógyellátás,
3. szociális étkeztetés.

Szociális és gyermekvédelmi ellátások

3. § (1) Pénzben nyújtott ellátások:

1. aktív korúak ellátása,
2. lakásfenntartási támogatás,
3. ápolási díj,
4. önkormányzati segély.

(2) Természetben nyújtott ellátások:

1. köztemetés,
2. gyermekétkeztetési térítési díj támogatás,
3. méltányossági közgyógyellátás,
4. szociális étkeztetés.

(3) Pénzben és természetben is nyújtható ellátások: lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély.

II. FEJEZET

Eljárási rendelkezések

4. § (1) A pénzbeli, természetbeni ellátások megállapítása törvényes képviselő kérelmére, vagy hivatalból indulhat. A kérelmet a jegyzőhöz címezve kell benyújtani.

(2) A kérelemhez az alábbi adatokra vonatkozó nyilatkozatok, igazolások kérhetőek be:

1. jövedelemre,
2. munkaviszonyra,
3. vagyoni helyzetre,
4. tanulói jogviszonyra,
5. egészségi állapotra,
6. munkaképesség megváltoztatására,
7. közüzemi kiadásokra,
8. együttélő családtagok személyi adataira, jövedelmére,
9. családi állapotra,
10. lakásra, lakhatással kapcsolatos adatokra, illetve
11. az érdemi elbíráláshoz szükséges egyéb adatokra.

(3) A kérelemben és jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén az alábbiakkal ellenőrizhető:

1. környezettanulmány elkészítésével a kérelmező lakcímén,
2. megkereséssel a helyi adóhatóságtól, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, illetve a jövedelemigazolást kiállító munkáltatótól,
3. Munkaügyi Központ nyilvántartásával,
4. egyéb hiteles köz- illetve magánokirattal.

(4) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a Szoc. tv. 17. § alapján kell eljárni.

(5) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag minden hónap 5. napjáig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 munkanapon belül a pénztárból, vagy az ügyfél kérésére átutalással történik. 

(6) Önkormányzati segély egy kérelmezőnek évente legfeljebb 3 alkalommal adható.

(7) Önkormányzati segély iránti kérelmet egy háztartáson belül csak egy személy nyújthat be.

(8) Egy háztartásnak minősül azon személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonytól, egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan részben vagy egészben közösen viselik.

III. FEJEZET

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres szociális segély

5. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő – egészségkárosodottnak nem minősülő – személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség

1. a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban a Hivatallal, valamint
2. a Téti Kistérség Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményével (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) (cím: 9100 Tét, Fő u. 94.)

áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott együttműködés keretében az ellátásban részesülő személy köteles

1. a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben megjelenni a Hivatalban, továbbá a folyamatos együttműködés keretében a Hivatal által megadott időpontokban, de legalább kéthavonta megjelenni, az ellátás felülvizsgálatában közreműködni.
2. a 4. § (10) bekezdésben rögzített kötelezettségének eleget tenni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott együttműködés keretében az ellátásban részesülő személy köteles

1. az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatot felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát,
2. a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni,
3. a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni.

(4) A beilleszkedést segítő programok típusai:

1. egyéni képességeket fejlesztő,
2. életmódot formáló,
3. egyéni életvezetési,
4. mentálhigiéniás,
5. rehabilitációs,
6. reintegrációs,
7. álláskeresésre irányuló,
8. munkára és pályára állítási,
9. pályakorrekciós

tanácsadások.

(5) Együttműködés megszegésének esetei a (2) – (3) bekezdésben foglaltak bármelyikének nem teljesítése.

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

6. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, a Szoc. tv. 35. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – a Szoc. tv. 33. § (7) bekezdése alapján – a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

1. az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a hulladékszállítást végző szolgáltatóval kötött szerződés alapján,
2. a lakóházhoz tartozó udvar, kert, rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,az ingatlan előtti járdának, járda hiányában 1,5 méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,
3. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
4. külön jogszabályban rögzített állattartásra vonatkozó szabályok betartása.

(2) Az ellátásra jogosult köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően folyamatosan biztosítani.

(3) A Szoc. tv. 36. § (2) bekezdés d) pontja értelmében meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, aki ezen rendeletben rögzített kötelezettségét – felszólítás ellenére – nem teljesíti.

(4) Az (1) bekezdésben előírt szabályok betartását a hatóság helyszíni szemle keretében ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet készít.

Lakásfenntartási támogatás

7. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét, annak megállapításának egyéb feltételeit, illetve a támogatás összegét a Szoc. tv. 38. § - 39. § rögzíti.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapítására való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező lakókörnyezete a 6. § (1) bekezdésnek megfelelően rendezettnek minősüljön.

(3) Rendezetlennek minősülő lakókörnyezet esetén a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja az ellátás jogosultját, a hiányosságok felszámolására.

(4) A döntésre jogosult egyénileg állapítja meg, hogy a támogatást természetben, a közüzemi szolgáltatónak, önkormányzati bérlakás esetén lakbércsökkentéshez, vagy a kérelmezőnek folyósítja.

(5) A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

Méltányossági ápolási díj

8. § (1) Méltányossági ápolási díjban részesíthető az a Szoc. tv. 43/B. §-ban rögzített személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.

(2) A méltányossági ápolási díj összege a Szoc. tv. 44. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített alapösszeg 80%-a.

(3) A méltányossági ápolási díj megállapítása határozatlan időre szól, azonban a fennállásának feltételeit évente hivatalból felül kell vizsgálni.

(4) Méltányossági ápolási díj csak egy fő után állapítható meg, függetlenül a gondozottak számától.

Önkormányzati segély

9. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a Szoc. tv. 45. § (1) bekezdésben rögzített személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén pedig a 150%-át.

(2) Önkormányzati segély kizárólag eseti jelleggel adható.

(3) Az önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének legfeljebb 50%-a.

(4) Különös méltánylás esetén az (1) és (3) bekezdésben rögzített korlátok alkalmazásától egyedi jelleggel el lehet tekinteni, kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján.

10. § (1) Önkormányzati segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 170.000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át nem éri el, akkor a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez másolatban csatolni kell a kérelmező nevére kiállított, az eltemettetés költségeit igazoló számlákat, illetve a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) Nem állapítható meg önkormányzati segély, ha

1. az eltemettető családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át meghaladja,
2. a temetési költség a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 200%-át meghaladja.

11. § (1) Önkormányzati segélyben részesül az a 18. életévét be nem töltött gyermek, ahol a gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő nyújthatja be.

(3) A támogatás annak személynek állapítható meg, ahol a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, tartós beteg vagy fogyatékos, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy törvényes képviselő esetén a 150%-át nem haladja meg.

(4) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként önkormányzati segélyben részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

Köztemetés

12. § (1) A polgármester rendeli el a Szoc. tv. 48. § szerinti köztemetést.

(2) Ha az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a köztemetés megtérítésére kötelezi, kérelemre részletfizetés állapítható meg, amelyet a köztemetést követő második hónaptól kell megkezdeni és minden hónap 05-ig kell befizetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti havi törlesztő részletet a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyai, és egyéb szociális körülményeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítése aló mentesíthető

1. részben, ha a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át nem éri el.
2. egészben, ha a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén a 150%-át nem éri el.

Méltányossági Közgyógyellátás

13. § (1) Méltányos közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében nyújtható abban az esetben, ha

1. a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg,
2. egyedül élő esetében az egy főre jutó havi átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének legalább 20%-a.

IV. FEJEZET

Szociális alapszolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

14. § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében a következő ellátásokat biztosítja:

1. étkeztetés,
2. családsegítés,
3. házi segítségnyújtás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában rögzített ellátást az önkormányzat a Gyömörei Gesztenyés Óvoda útján látja el.

(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban rögzített ellátásokat az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat útján látja el.

Étkeztetés

15. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorult személyek részére napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít a térítési és étkezési díjakról szóló 11/2011. (XII.29.) sz. önkormányzati rendeletben rögzített díjak ellenében.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében szociálisan rászorultnak tekinthető:

1. koruk alapján: a 65 év felettiek,
2. egészségi állapotuk alapján: a rokkantsági ellátásban részesülők, a megváltozott munkaképességűek, valamint azok, akik betegségükből adódóan önmaguk teljes ellátásra átmenetileg, vagy tartósan igazoltan képtelenek,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük alapján: azok a személyek, akik fogyatékosságukat, pszichiátriai betegségüket orvosi igazolással tudják igazolni, vagy fogyatékossági ellátásban részesülnek,
4. szenvedélybetegségük alapján: azok, akik szenvedélybetegségüket orvosi igazolással tudják igazolni,
5. hajléktalanok: akik csak Gyömöre település szintű lakcímmel rendelkeznek.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet 2014. január 01-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő, de még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2013. (V. 30.) sz. önkormányzati rendelet.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szoc. tv. valamint a Gyvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

INDOKOLÁS

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Szoc.tv.) 132. § (4) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete helyi rendeletben rögzítheti a hatáskörébe tartozó pénzbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának részletes szabályait.

E rendelet hatályba lépése előtt a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2013. (V. 30.) sz. önkormányzati rendelet rögzítette ezen szabályokat, azonban az ágazati jogszabályok jelentős módosítása indokolttá tette egy új helyi rendelet megalkotását.