Gyömöre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.28.) sz. önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 10- 2022. 02. 20Gyömöre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.28.) sz. önkormányzati rendelete
Gyömöre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.28.) sz. önkormányzati rendelete
Hatályos: 2022. 02. 21
TARTALOMJEGYZÉK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 2
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE 3
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE.. 3
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE.. 12
KÖZMEGHALLGATÁS. 18
HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS. 18
EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL 18
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA.. 19
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 20
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Gyömöre Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, társulás, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § Gyömöre Község Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § Az SzMSz hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a tanácsnokokra, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre, továbbá a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
1. Az Önkormányzat feladata és hatásköre
7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatokat látja el.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
2. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre
8. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a szerveire átruházhatja.
(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév december 31. napjáig beszámolni kötelesek.
(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését. (5) A bizottságra átruházott hatáskörök felsorolását a 3. sz. melléklete tartalmazza. (6) A polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a 4. sz. melléklete tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév március 31. napjáig.
(2) A munkatervi javaslat indokolt esetben fél évi időszakra is előterjeszthető.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
c) az előkészítésért felelős megjelölését,
d) az ülésre meghívandó személyeket,
e) a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
1. az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
2. a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
3. a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
4. az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
5. az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását.
11. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület főszabály szerint minden hó harmadik hetén tart, ettől eltérni csak a képviselő-testület, vagy a polgármester javaslatára lehet.
(3) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan több napra is összehívható.
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli – munkatervben nem szereplő – ülését össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az összehívás indokait.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése főszabály szerint elektronikus úton történik, de külön kérelem esetén, postai úton is kézbesíthető.
(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok, tanácsnokok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább 2 képviselő kérte.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül az adott napirendi pont(ok) kapcsán tanácskozási joggal meghívható:
a) a megyei kormányhivatal vezetője,
b) a település országgyűlési képviselője,
c) a napirend előadója, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
d) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
e) akiket a polgármester és a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,
f) a helyi nemzetiséget érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
g) a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz,
h) a civil szervezetek képviselőjét.
15. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, vagy zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
17. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
18. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 képviselő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
2. A tanácskozás rendje
19. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el.
(3) Ha a polgármester és az alpolgármesterek is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
20. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
21. § Az elnök vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása,
b) szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredményének megállapítása,
d) a döntés kimondása.
22. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, amennyiben van ilyen.
23. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illően viselkedik,
b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
24. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
25. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek, a tanácsnoknak és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita/tárgyalás nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) képviselő-testületi tag,
d) jegyző.
(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat- és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés főszabály szerint írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
27. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés címét és előadóját,
b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) a döntési javaslatot és indokait,
e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
28. § (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 37. § (1) bekezdésnek megfelelő rendelet tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
29. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 24 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát.
30. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.
(3) Az ülésen az interpelláció 15 percben összefoglalva szóban is indokolható.
(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.
(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 5 percben – viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 5 napon belül és a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.
(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt mihamarabb tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.
(8) A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) kérdés és interpelláció,
f) tájékoztató és egyéb bejelentés.
31. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal a polgármester, képviselő és a jegyző élhet.
32. § (1) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
33. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend előtti felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás,
d) személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
34. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
3. Határozathozatal
35. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
4. Rendeletalkotás
36. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SzMSz rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
37. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
b) az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
c) az elérni kívánt célt,
d) az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
e) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
f) a rendelet-tervezet teljes szövegét.
38. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület – egyszerű többségű szavazással – részenkénti szavazást is elrendelhet.
39. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a helyben szokásos módon kell közzétenni.
(3) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételt kell érteni.
(4) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
40. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület egyszerű többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
5. A szavazás módja
41. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartással.
42. § Ha törvény, vagy SzMSz rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
43. § (1) Név szerinti szavazást - az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl – az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
44. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § szerinti ügyekben.
45. § (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
a) az önkormányzat megnevezését,
b) a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
c) a tárgyi év megjelölését arab számmal
d) zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
e) a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) határozat évente kezdődő arab sorszámát,
c) a tárgyi év megjelölését,
d) a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal.
6. A döntések nyilvántartása
46. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
7. A jegyzőkönyv
47. § (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (1) bekezdés szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jegyző törvényességi észrevétele,
d) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) továbbá az ülésen készített hangfelvételek (amennyiben van ilyen).
(4) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amennyiben a jelenlévő képviselőknek legalább egynegyede azt kezdeményezi.
48. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
49. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
50. § (1) A nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE
1. A bizottságok
50/A. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz, és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságként a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot hozza létre.
(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(4) Az állandó bizottság tagjainak száma: 3 fő
(5) Az ideiglenes bizottságok tagjainak száma 3 fő.
(6) Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét a létrehozásukkor a Képviselő-testület határozza meg.
(7) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
a) a polgármester,
b) bizottság,
c) bármely képviselő.
(8) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.
(11) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(12) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként az üléseken gyakorolják.
(13) A bizottságok szükség szerint üléseznek, melyet a polgármester, vagy a bizottság elnöke, vagy a bizottsági tagok többségének indítványára a bizottság elnöke hív össze.
(14) A bizottságok üléséről – az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével – legalább 3 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(15) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
a) tisztségviselők,
b) bármelyik képviselő,
c) a Hivatal illetékes köztisztviselője,
d) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(16) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
(17) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(18) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
(19) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(20) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
(21) A bizottságok üléseiről az írásos jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (1) bekezdés szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(22) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
2. A települési képviselők
51. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben és az SzMSz-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen esküt tesz.
52. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek írásban bejelenteni,
b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
c) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
d) a lakossággal megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
(2) A települési képviselők, a tanácsnokok és a bizottságok tagjai részére a Képviselő-testület juttatást, költségtérítést és tiszteletdíjat nem állapít meg.
(3) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.
53. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-ban foglaltak alapján vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
54. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület részére, melyet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság útján azt kivizsgálja.
(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
3. A polgármester
55. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(1a) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(3) A (2) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(4) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
c) a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(5) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
b) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;
c) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között szükség szerint átcsoportosítás és kötelezettségvállalás megtétele;
d) a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén e helyzet megszűnéséig önkormányzati ingatlan használatának átengedése;
e) az önkormányzat nevében kötendő – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötése, és nyilatkozat, igazolás kiadása az önkormányzat nevében;
f) rendkívüli és halaszthatatlan esetben az önkormányzat működési kiadásai kiemelt előirányzatai és szakfeladatai között esetenként 500 e Ft erejéig átcsoportosítást végezhessen. Ez az átcsoportosítási felhatalmazás fennáll a felújítási, fejlesztési feladatokra is.
(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester olyan halaszthatatlan ügyekben, melyekben a döntéshozatal mellőzése valószínűsíthetően kárral járna – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat.
(7) A polgármester a (5)-(6) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet legkésőbb a következő ülésen tájékoztatja.
4. Az alpolgármester
56. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával, látja el feladataikat.
(4) Az alpolgármester feladata különösen:
a) a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
b) kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
c) a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.
5. A tanácsnok
57. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára tanácsnokot választhat egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására.
(2) A tanácsnokok által ellátandó feladatkörök:
a) vagyongazdálkodás,
b) költségvetés,
c) település üzemeltetés,
d) település fejlesztés,
e) idegenforgalom,
f) civil és kulturális kapcsolatok,
g) egyéb kiemelt fontosságú helyi közügy.
(3) A tanácsnok feladatkörükben:
a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,
b) neve mellett használhatja a feladatkörüknek megfelelő tanácsnok elnevezést,
c) a hivatal vezetőjétől feladatkörükbe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhet,
d) véleményezi a feladatkörükbe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
e) figyelemmel kíséri a feladatkörükkel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(4) A tanácsnoki megbízás megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) visszavonással.
(5) A képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást – amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával – visszavonhatja.
6. A jegyző
58. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdésnek megfelelően – figyelemmel a Közös Önkormányzati Hivatalról szóló megállapodásban foglaltakra – az egyéb jogszabályban foglaltak betartása mellett, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. Az Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző – döntését megelőzően – írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.
59. § (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
c) írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
d) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
e) rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
f) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
c) gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
d) gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.
(3) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni. (4) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra- a jegyzői feladatokat az Igazgatási Csoport kijelölt tagja látja el.
60. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a résztvevő önkormányzatok külön megállapodásban foglaltak alapján hozzák létre, és működtetik.
(2) A jegyző az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a Hivatal működésére vonatkozó további szabályokat, előírásokat külön szabályzatban, a Hivatal SZMSZ-ben határozza meg figyelemmel az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmára.
KÖZMEGHALLGATÁS
61. § (1) A képviselő-testület minden évben közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét legalább 10 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SzMSz előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
62. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, annak bizottságaihoz, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett köteles válaszolni főszabály szerint szóban a közmeghallgatás során.
63. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 8 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.
HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
64. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
65. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Gyömöre közigazgatási területén kizárólag roma települési nemzetiségi önkormányzat működik.
(3) Az önkormányzat az 1. sz. függelékbe foglalt, a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére a működéshez szükséges személyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzatok működését, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a jegyző segíti. A települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Hivatal végzi.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére a szükséges mértékben biztosítja a hivatali helyiségek használatát.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
66. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
67. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
68. § Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
69. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2013. (III. 11.) sz. önkormányzati rendelet.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
A képviselők névsora
A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság névsora