1. § A rendelet hatálya kiterjed Gyömöre Község Önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra és egyéb helyiségre.

2. § (1) A rendelet 1. melléklete szerinti önkormányzati lakásokat és egyéb helyiségeket az önkormányzat elsősorban a közérdekű feladatainak ellátása és a település szakember-ellátásának biztosítása céljára, másod és harmadsorban szociális rászorultság alapján vagy piaci alapon hasznosítja.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és egyéb helyiségek esetében, a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A lakások bérletével és elidegenítésével összefüggő adminisztratív feladatok ellátásával a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg.

(4) A lakások helyiségek bérbeadása történhet:

(5) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása kizárólag pályázati úton történhet.

(6) Önkormányzati lakás, nem lakás céljára történő bérbeadására csak kivételesen, a rendeletben meghatározott esetekben van lehetőség.

(7) A bérleti szerződést írásban a tulajdonosi döntéstől számított 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben a kiválasztott igénylő az értesítést követő 15 napon belül a szerződéskötésre nem jelentkezik, és annak elmaradásáról a jegyzőt nem értesíti vagy a 30 nap elteltével a mulasztást nem indokolja, a bérlő kiválasztását hatálytalannak kell tekinteni.

(8) A döntésről szóló értesítés kézbesítését követő 60. naptól a lakás újabb igénylőnek bérbe adható.

(9) Az a személy, aki a jelen rendeletben szabályozott jogcímek hiányában tartózkodik önkormányzati tulajdonú bérlakásban jogcím nélküli lakáshasználónak minősül. Jogcím nélküli lakáshasználó az is, aki a lakásbérletre vonatkozó szerződés lejárta után nem hagyja el a bérlakást.

(10) A lakást jogcím nélkül használó az önkormányzat részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított mindenkori lakbér összegének háromszorosa. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével a használati díjat a ötszörösére, újabb hat hónap elteltével tízszeresére kell emelni.

(11) Lakásokra vonatkozó bérleti szerződés – bármely jogcím esetén – kizárólag határozott idejű lehet. A határozott idő letelte esetén a kiutalás feltételeinek további fennállását a Képviselő-testület – a bérleti szerződés lejártát megelőzően 30 nappal – hivatalból vizsgálja, majd 30 napon belül az újabb határozott idejű szerződést a jogosult bérlővel megköti. A kiutalás feltételeinek vizsgálata során a jegyző nyilatkoztatja a bérlőt bérleti szándékának további fennállásáról. A bérlő 15 napon belül köteles a nyilatkozat megadására, ennek elmulasztása esetén a lakásra vonatkozó jogosultsága megszüntethető.

3. § (1) Az önkormányzati lakások bérlőkijelöléssel történő bérbeadása a bérlőkijelölésre jogosulttal kötött külön szerződésen alapul. Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat hivatalával, önkormányzat intézményeivel, vagy helyben működő egyéb munkavégzésre irányuló bármely jogviszonyban áll (pl. védőnő, rendőr, stb.), illetve az önkormányzatnak méltányolható érdeke fűződik a lakás kiutalásához.

(2) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel 1 évre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. Évente a szerződés további egy évvel hosszabbítható.

(3) Szolgálati jelleggel történő lakásbérlet esetén a kérelemhez csatolni kell a munkáltató javaslatát.

(4) Ha a bérlő munkaviszonya vagy munkaviszony jellegű jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik, a bérleti jogviszony kérelemre méltányosságból meghosszabbítható.

4. § (1) Jövedelmi helyzete alapján szociális alapon bérlakást az a nagykorú személy kaphat:

(2) Az egy főre számított havi jövedelem megállapításakor a kérelmező és a vele együtt költözők kérelem benyújtását megelőző 3 hónap igazolt jövedelmét kell alapul venni.

(3) A jövedelemnyilatkozatot és a vagyonnyilatkozatot a szociális ágazati jogszabályokban rögzített szerinti tartalommal kell benyújtani.

(4) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a képviselő-testület rendkívüli méltányossági jogkörben eljárva, az igénylő vagyoni helyzete és életkörülménye alapján eltekinthet az (1) bekezdésben szereplő feltételtől. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény különösen: három vagy több kiskorú gyermek nevelése, fogyatékosság, tartós betegség, elemi csapás, vagy egyéb vis maiornak minősülő élethelyzet.

(5) A szociális helyzet alapján kijelölt lakás bérlője a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot, stb.) megváltozását 15 napon belül köteles az önkormányzatnak bejelenteni.

5. § Szociális helyzet alapján történő bérlőkijelölés esetén bérleti jogviszony határozott időtartamra, legfeljebb egy évre létesíthető. A bérleti szerződés indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlő lejárt lakbér- illetve közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

6. § (1) A 3. § - 5. § hatálya alá nem tartozó, önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadása piaci alapon, pályázat útján történik.

(2) A Képviselő-testület által kiírt pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

(5) A pályázat nyilvános.

(6) Egy lakásra vonatkozó több érvényes bérleti ajánlat esetén versenytárgyalást kell tartani.

(7) A versenytárgyalást a polgármester bonyolítja le. A versenytárgyaláson részt vesz még a képviselő-testület által kijelölt önkormányzati képviselő, a jegyző. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. A pályázatot a képviselő-testület indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja.

(9) Eredményes eljárás esetén azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki az eljárás során a legmagasabb bérleti díj ajánlatot tette.

7. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit jelen rendelet szerint a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

8. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakásra társbérleti jogviszony nem létesíthető, kivéve házasságot felbontó bírói döntés esetén. Az így létrehozott társbérletre a bíróság rendelkezése szerint módosított lakásbérleti szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdés szerint létesített és megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlőnek kell átadni. Ebben az esetben a saját korábbi társbérleti lakrészére vonatkozó szabályok a teljes lakásra kiterjednek.

(3) Házastársak közös kérelmére a bérlőtársi szerződést – az egyik házastárs nevére szóló korábbi élő bérleti szerződés alapján – a polgármester külön képviselő-testületi döntés nélkül megköti.

9. § (1) A lakástörvény rendelkezései alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyek körén túl, más személy a Képviselő-testülettől előzetesen beszerzett hozzájáruló nyilatkozat birtokában csak akkor fogadható be, ha:

(2) A Képviselő-testület a bérbeadói hozzájárulásban kiköti, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a befogadott személy az önkormányzat elhelyezési kötelezettsége nélkül a lakásból köteles kiköltözni.

(3) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartó vagy házastársa saját tulajdonú vagy bérleményű lakással, vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik.

10. § (1) Lakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet. Ez alól a tilalom alól kivételesen a képviselő-testület felmentést adhat, ha a lakás céljára szolgáló helyiség nem lakás céljára történő bérbeadása a következő okokból indokolt:

(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget kizárólag határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pályázat útján kell bérbe adni. A pályázati hirdetményt a hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján kell közzétenni, a pályázat beadásának határidejét megelőzően 15 nappal.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(5) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

(6) Érvénytelen az a pályázat, ha

(7) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

11. § (1) Egy helyiségre vonatkozó több érvényes bérleti ajánlat esetén versenytárgyalást kell tartani.

(2) A versenytárgyalást a polgármester bonyolítja le. A versenytárgyaláson részt vesz még a képviselő-testület által kijelölt önkormányzati képviselő és a jegyző. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A pályázatokat a Képviselő-testület bírája el. A pályázatot a Képviselő-testület indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja.

(4) Eredményes eljárás esetén azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki az eljárás során a legmagasabb bérleti díj ajánlatot tette.

(5) A pályázat nyertese a bérbeadóval 15 napon belül szerződést kell, hogy kössön, és a szerződés kötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.

(6) Az (5) bekezdésben vállalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a pályázót írásban nyilatkoztatja, hogy kéri-e a helyiséget vagy a szerződéstől eláll. Amennyiben a bérlő a szerződést a felhívás ellenére 30 napon belül nem köti meg, a bérbeadó a szerződéstől elállhat.

(7) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, jegyzőkönyv felvétele mellett alapján köteles átadni a bérlőnek.

(8) Az önkormányzat a pályázat elbírálása előtt tájékozódik az illetékes hatóságoknál, hogy a bérlő a folytatni kívánt tevékenységhez megfelelő szakmai és jogi feltételekkel rendelkezik-e, illetve a jegyző saját hatáskörében vizsgálja, hogy a bérlőnek van-e helyi adó, vagy egyéb tartozás a bérbeadó önkormányzat felé. A szakmai és jogi feltételek hiánya, vagy tartozás esetén a pályázóval bérleti szerződés nem köthető.

(9) Nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható, más személy (vállalkozás) a bérleménybe be nem fogadható.

(10) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére egyéb tekintetben, a rendelet lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. § (1) A lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó jogviszony a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Lakástörvény) meghatározott esetekben szűnik meg.

(2) A Képviselő-testület lakáscsere szerződéshez csak akkor járulhat hozzá, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik önkormányzati lakás bérletére, vagy másik lakás bérleti jogára cseréli.

(3) Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha akár a bérlőnek, akár a cserepartnernek lakbérhátraléka, vagy szolgáltatási díj hátraléka, illetve egyéb tartozása, köztartozása van.

(4) Meg kell tagadni a hozzájárulást akkor is, ha a cserepartner az e rendelet 5. §-ban a szociális bérlakás bérleti jogának megszerzéséhez előírt feltételeknek nem felel meg, vagy magára nézve a lakásbérleti szerződés bármely pontját nem fogadja el.

(5) Csere esetén a hozzájárulás további feltétele, hogy a bérlővel együttlakó személyek a lakást a bérlővel együtt, elhelyezési igény nélkül elhagyják. Ettől a cserepartnerek szerződéssel eltérhetnek.

13. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadónak bejelenteni.

(2) Amennyiben a bérlő bejelentési kötelezettségének – menthető ok kivételével – nem tesz eleget a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja.

14. § (1) A bérbeadó önkormányzat a lakást komfortfokozatának megfelelő berendezési tárgyakkal együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakásátadáskor leltárt is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, ebben kell rögzíteni a felek észrevételeit, a lakás állapotát, az esetleges hiányosságokat. A jegyzőkönyv a bérleti szerződés része.

(3) A bérlő köteles a bérelt lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerűen használni és gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről.

(4) A bérlő köteles folyamatosan gondoskodni a lakás, a közös használatra szolgáló helyiségek, a közös használatra szolgáló területek tisztántartásáról, valamint az ingatlannal határos közterületi csapadékvíz csatorna vagy árok és zöldfelület rendszeres tisztántartásáról, továbbá az ingatlan előtti járda hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről.

(5) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas, ingóságaitól kiürített állapotban köteles a visszaadni. Amennyiben bérlő ezen kötelezettségét nem teljesíti, köteles az ezzel kapcsolatos költségeket bérbeadó részére megtéríteni.

(6) A bérlő köteles megfizetni a lakás használatával felmerülő valamennyi közszolgáltatás díját, továbbá ő viseli a lakáshoz tartozó külön szolgáltatások (különösen: telefon, internet, televíziós műsorszolgáltatók vétele, stb.) költségét, díját.

(7) Amennyiben az épületben vagy az épület központi berendezésében a bérlő vagy a vele együttlakó személy a nem rendeltetésszerű használat vagy szándékos károkozás miatt kár keletkezik bérlő köteles a hibát kijavítani vagy a kárt megtéríteni.

15. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, felújításáról, valamint az épület központi berendezéseinek javításáról kivéve, ha a bérlő vagy vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett a meghibásodás. Bérbeadó e kötelezettségének a mindenkor hatályos költségvetési rendeletében meghatározottak szerint tesz eleget.

(2) Bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-18 óra közötti időben évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet – fotódokumentációval együtt – vesz fel. A helyszíni ellenőrzés előtt legalább 8 nappal értesítést kell küldeni a bérlőnek a helyszíni szemle időpontjáról.

(3) Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó értesülés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(4) Amennyiben bérbeadó a bérlőnek felróható okból kifolyólag 2 egymást követő alkalommal nem tudja elvégezni az ellenőrzést, az szerződésszegésnek minősül.

(5) Az ellenőrzés során feltárt, bérlőt terhelő hiányosságok megszüntetésére a bérbeadó a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és annak végrehajtást ellenőrizni. Amennyiben bérlő a kitűzött határidőre nem teljesítette a feltárt hiányosságok megszüntetését, úgy a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.

(6) A bérlő jelen paragrafusban szereplő karbantartási, felújítási kötelezettségének önként köteles eleget tenni. Amennyiben erre nem kerül sor a tulajdonos az általa végzett ellenőrzést követően felszólítja a bérlőt a szükséges munkák elvégzésére, a bérlő a felszólításban szereplő munkákat 30 napon belül köteles elvégzi. Ha a bérlő a felszólításnak nem tesz eleget a bérbeadó a lakásbérleti szerződést írásban felmondhatja.

16. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval, az építési munkák megkezdése előtt kötött külön megállapodás alapján jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, annak költségét és befejezés időpontját.

(4) A bérlő ráfordításait lakbérfizetésének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza.

(5) A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett, és a bérlő vállalja a lakás magasabb komfortfokozatának megfelelő lakbér fizetését.

(6) Ha az átalakítási, felújítási, karbantartási munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a kiköltözés időtartamára a lakásbérleti jogviszony szünetel.

17. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások után fizetendő bérleti díj mértékét meghatározza a lakás alapterülete és minősége (komfort fokozata), valamint a bérbeadás jogcíme.

(2) A lakásokat és azok havi bérleti díját esetileg, a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A képviselő-testület a szociális rászorultság alapján történő bérlőkijelölésről szóló egyedi döntésében a kiutalt bérlakás bérleti díját a bérlő jövedelmi helyzetére való tekintettel, méltányossági alapon az ismert piaci árakhoz viszonyított alacsonyabb összegben határozza meg.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a bérlemény bérleti díját módosítja, úgy a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződés bérleti díj mértékére vonatkozó rendelkezését egyoldalú nyilatkozattal, a döntés meghozatalát követő 91. napjától kezdődő hatállyal módosítani.

(5) A lakbért havonta, minden hónap 15. napjáig kell megfizetni a bérbeadónak.

(6) Ha a bérlő a lakbért három hónapon át nem fizeti meg és felszólításra sem teljesít, a bérbeadó köteles azonnali hatállyal a bérleti jogviszonyt felmondani és a jogszabályban foglaltak szerint pert indítani a felmondás érvényességének megállapítása és a lakás elhagyására kötelezés iránt.

(7) Az önkormányzati tulajdonban lévő egyéb ingatlanok bérleti díját, valamint az önkormányzat által bérelt, vagy egyéb jogcímen használt ingatlanok bérbeadásakor az alkalmazandó bérleti díjat a képviselő-testület egyedi döntésben határozza meg.

18. § Az önkormányzati lakások elidegenítéséről a képviselő-testület határozatban dönt.

19. § (1) A lakástörvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése esetén a bérbeadó köteles az elővásárlásra jogosult bérlőt az értékesítés szándékáról és az eladási árról haladéktalanul tájékoztatni azzal, hogy az elővásárlási jogával a tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül kell élnie.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult bérlő az elővásárlási jogával élni kíván, akkor erről (1) bekezdésben foglalt határidőn belül írásban nyilatkozik.

(3) Az értékesítésre kijelölt önkormányzati lakások forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

(4) A vásárlásra irányuló kérelmeket a Képviselő-testülethez kell benyújtani, a kérelmek elbírálásáról a képviselő-testület dönt. Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

(5) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 100%-a.

(6) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 3 évig, havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamat +3%.

(7) A bérbeadó az általa elidegenített lakásra a vételár maradéktalan megfizetésének teljesítéséig jelzálogjog, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről gondoskodik. A vételár maradéktalan megfizetését követő 30 napon belül az elidegenítési és terhelési tilalom törlését kezdeményezni kell.

20. § Az önkormányzat az elidegenítésből származó bevételt a lakástörvényben meghatározott célokra használhatja fel azzal, hogy egyes meghatározott célokra az értékesítésből befolyt teljes összeg felhasználható.

21. § (1) Az önkormányzati helyiségeket a képviselő-testület - mérlegelés alapján - egyedi határozatával értékesítheti.

(2) Az értékesítésre kijelölt nem lakás céljára szolgáló helyiségek forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

(3) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételára azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével. A vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg, egy összegben kell megfizetni.

22. § A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiség eladásának feltételei megegyeznek az önkormányzat vagyonrendeletében szabályozott vagyonátruházási feltételekkel.

23. § (1) A jegyző folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és a rendelet hatálya alá tartozó, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről (a továbbiakban lakásnyilvántartás).

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

(3) Az Önkormányzat a lakásigényléssel kapcsolatban tudomására jutott adatokat kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt rendelkezések betartása mellett használhatja fel.

24. § (1) Ez a rendelet 2025. október 23-án lép hatályba.

(2) A jegyző köteles kiértesíteni a jelen rendelet elfogadásakor érvényben lévő lakásbérleti szerződések alanyait a rendelet elfogadásáról és annak rendelkezései alapján a bérleti szerződéseket felülvizsgálni és módosítani a rendelet kihirdetését követő 30 napon belül. Azon bérlő, aki nem vállalja az új rendelet szerinti további lakásbérleti jogviszonyt, az 3 hónapos felmondási idővel a szerződést felmondhatja.

25. § Ez a rendelet 2025. október 23-án lép hatályba.