1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Gyömöre Község Önkormányzata

(2) A képviselő testület megnevezése: Gyömöre Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(3) Székhelye: 9124 Gyömöre, Rózsa Ferenc u. 9.

(4) Működési területe: Gyömöre Község közigazgatási területe

(5) Az önkormányzat honlapja: www.gyomore.hu

(6) A Képviselő-testület hivatalának neve: Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal

(7) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(8) Az Önkormányzat jelképeit, címerét a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(9) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: Gyömöre Község Önkormányzata feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(10) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(11) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, melynek felső határa az önkormányzat módosított kiadási előirányzatának 10%-a lehet.

(12) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított kitüntetések, díjak és egyéb elismerések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

3. § (1) A képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a szerveire átruházhatja. Az átruházott hatáskörök listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatnia kell.

4. § Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

5. § A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.

6. § (1) Az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott önállóan működő intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket az előirányzat-felhasználási terv szerint használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, vonhatja el.

(3) Az önkormányzat által ellátott feladatokat kormányzati funkciónként az 1. melléklet tartalmazza.

7. § A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

8. § (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert, ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(4) Az önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

9. § (1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

(3) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – megválasztja a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait.

10. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy ha a munkatervben nem ütemezett olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hív össze.

(2) A polgármester tizenöt napon belüli időpontra Képviselő-testületi ülést hív össze a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább egy nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.

(5) Rendkívül sürgős esetben a Képviselő-testület ülése telefonon, az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.

11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő szervezetek, civil szerveződések, egyéb jogalanyok képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester, vagy a képviselők egynegyedének kezdeményezésére előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot kell tartani. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatás, vagy a lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Önkormányzat hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 naptári nappal.

(5) A közmeghallgatás és a lakossági fórum levezetésére a Képviselő-testületi ülés vezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

12. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

13. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv egy évre készül.

(2) A munkaterv-tervezetet a polgármester tárgyév január 31-ig terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tervezet előkészítése során a polgármester

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a polgármester.

(6) A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé.

(7) A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, kettős akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – az előterjesztésekkel együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintett részére. A kapcsolattartás elsődleges módja az elektronikus levél (email). Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja. Amennyiben a képviselő előre jelzi, hogy számára a technikai feltételek nem biztosítottak, ebben az esetben az ő számára a kiküldés papíralapon történik.

(6) A meghívóval együtt ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

(7) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése, melynek sürgősségét minden esetben indokolni kell. A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(8) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, zárt ülésen tárgyalandó ügyekben készült előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésre az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(3) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármester számára előzetesen benyújtásra került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(4) Az önkormányzat intézményei, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) A testületi ülésre az előterjesztés elsősorban írásban nyújtható be, ennek hiányában szóban is előterjeszthető. A polgármester – az ügy halaszthatatlanságára, illetve fontosságára hivatkozva - engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az ügy halaszthatatlanságát az előterjesztő indokolni köteles. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.

(3) Az előterjesztés

17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottságok elnökei, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.

(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi pontok utáni napirendi pontként tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.

18. § A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőző legalább három naptári nappal korábban, 16 óráig. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy saját kezű aláírását.

19. § (1) A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó helyben szokásos közzétételével.

(2) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételt kell érteni.

20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester távolléte és akadályoztatása esetén a testületi ülést az alpolgármester, kettős akadályoztatás esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(3) A polgármester munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala, vagy a Képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

(4) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülés megnyitása előtt – a felszólalás tárgyának megjelölésével – szóban a polgármesternek bejelentette. A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével, vagy a képviselő személyével összefügg. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett öt percben reagálhat.

(5) A napirend előtt a Képviselő-testület részére a polgármester írásbeli tájékoztatást ad

21. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban 10 percben kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők maximum 5 perc időtartamban kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszolni köteles. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerül sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselők kétszer szólhatnak hozzá. Az első hozzászólás időtartama 5 perc, a második hozzászólásé 3 perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt a polgármesternek jelzi. A hozzászólások időtartama a felszólalás közben jelzett képviselői kérésre nem vonható össze. A tanácskozási joggal megjelentek az adott napirendi ponthoz 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást engedélyezhet. Képviselő-testület felszólalási jogot adhat legfeljebb 5 perc időtartamban a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet, egy percben ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a Képviselő-testület elfogadja - úgy a képviselői hozzászólásra a (3) bekezdésében foglaltak irányadók.

(6) A képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalása után fontos és közérdekű kérdésben bármely képviselő szót kérhet, kérésekor jeleznie kell felszólalásának tárgyát. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. A felszólalásra az érintett 5 percben reagálhat.

(7) A felszólalás engedélyezése a Képviselő-testület jogköre.

(8) A felszólalásról vitát nyitni, annak tárgyában határozatot hozni nem lehet.

(9) A napirend szavazás előtti összefoglalása maximum öt percben történhet.

(10) A 20–21. §-ban foglalt időkorlátokat a polgármesterre is alkalmazni kell.

22. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

23. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában, nyílt szavazással hozza meg. A Képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. A polgármester a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett határozati javaslatot szóban ismertetni. A Képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntést nem kell alakszerű határozatba foglalni.

(3) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének nyílt szavazással hozott egybehangzó igen szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

(4) Amennyiben a javaslat a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

(5) A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

24. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint a meghozott érdemi döntést.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a Képviselő-testület dönt. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatában rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani, amennyiben azt jogszabály előírja, valamint a képviselők egynegyede indítványára. Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a 3. melléklet szerinti szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 4. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

(6) Az önkormányzati ügyek folytatólagos, összehangolt ellátása érdekében amennyiben indokolt egy adott tisztségviselővel, vagy az egész testülettel egyeztetni, de rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívása nem indokolt, akkor a polgármester, a jegyző, vagy a képviselők legalább egynegyede kötetlen munkamegbeszélést kezdeményezhetnek akár személyes, akár online részvétellel. A kötetlen munkamegbeszélésen alakszerű döntés nem hozható. A kötetlen munkamegbeszélésen minden érintett fél a lehetőségekhez képest köteles résztvenni. A munkamegbeszélés célja elvi szintű egyeztetések lefolytatása. A munkamegbeszélésről jegyzőkönyvet nem kell készíteni.

25. § (1) Kérdés minden, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, továbbá kérdést valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának a testület ülésén - a napirendek előtt - a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz.

(2) A kérdést a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. A kérdés másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha címzettje más személy.

(3) Amennyiben az (2) bekezdésben jelzett határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be a kérdést, az érintettnek arra csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(4) Az adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati bizottsági elnököt.

(6) Államigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

26. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással való összhang vizsgálatára, a jogszabály alkotási és Európai Uniós követelményeknek való megfeleltetésre.

(2) Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtandó.

(4) Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

27. § (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönthet a rendelet megalkotásáról.

(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelettervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

28. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, és a Nemzeti Jogszabálytár felületén való közzététel útján gondoskodik.

(2) A kihirdetéssel egyidejűleg azokat a rendeleteket, amelyek közvetlenül jogviszonyt keletkeztetnek az állampolgárok és az önkormányzat, valamint szervei között, meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.

(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(4) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét, gyűjteményes formában a Hivatalban és a Nemzeti Jogszabálytárban elektronikus formában lehet megtekinteni.

29. § A határozatokról a Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozatok számát, tárgyát, szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét, és a tett intézkedéseket.

30. § (1) A képviselő-testület üléséről az elhangzottak lényegi tartalmát rögzítő jegyzőkönyv készül az Mötv. 52. §-ában meghatározott kötelező tartalmi elemek szerint. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles a hangfelvétel alapján az élőbeszédben elhangzottakat oly módon írásban megszerkeszteni és a jegyzőkönyvbe rögzíteni – ide nem értve azt az esetet, amikor szószerinti jegyzőkönyvezést kell alkalmazni – hogy annak érthetősége biztosított legyen, és annak tartalma tükrözze az ülésen elhangzott lényeges információkat.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint kettő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A hitelesítő személyét a képviselő-testületi ülés kezdetekor kell megválasztani. A hitelesítő személyéről a polgármester javaslatára határozathozatal mellőzésével dönt a képviselő-testület.

(3) A jegyzőkönyvet az előterjesztésekkel együtt az önkormányzat honlapján az ülést követő 30 napon belül közzé kell tenni.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyen meghozott döntések nyilvánosak.

31. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

32. § (1) A jegyzőkönyv nem szószerinti, hanem az ülésen elhangzott főbb nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazza oly módon, hogy az képes legyen hitelesen visszaadni az ülésen történteket, és bemutatni a tanácskozás, illetve a döntéshozatal lényegi elemeit. A jegyzőkönyv tervezetet meg kell küldeni az összes képviselőnek, a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek, a felelősöknek. Elírás, észrevétel, pontatlanság esetén 3 napon belül lehet kérni a jegyzőkönyv módosítását. A módosítási szándék nem irányulhat olyan kérésre, mely az ülésen elhangzottaktól eltér. A jegyző a jelzést köteles elfogadni és annak megfelelően a jegyzőkönyvet módosítani, amennyiben a jelzés tartalma valós, és az valóban elhangzott, vagy megtörtént az ülésen. Amennyiben ennek megállapítása felől kétség merül fel, a hangfelvétel visszahallgatásával a polgármester és a jegyzőkönyvhitelesítők szava dönt.

(2) A Képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen felszólaló személy kérheti a felszólalásának szószerinti rögzítését a jegyzőkönyvbe, mely kérést a jegyzőkönyvvezetőnek teljesítenie kell. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel is elrendelheti egy adott napirendi pont, vagy annak egy adott részének szószerinti rögzítését a jegyzőkönyvbe.

(3) A Képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen a jegyzőkönyvezési feladatok segítése céljából hangfelvétel készül. Az ülést levezető személy a hangfelvétel készítéséről minden alkalommal a jelenlévőket előre tájékoztatni köteles és a felvétel készítését bárki számára jól látható módon kell végezni. A felvételt a jegyzőkönyv elkészültét és jóváhagyását követően az esetleges jogviták rendezése érdekében legfeljebb 2 évig meg kell őrizni, utána azokat meg kell semmisíteni.

(4) A Képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen rejtett kép- és/vagy hangfelvétel nem készíthető. Ennek megsértése fegyelmi és jogi felelősség megállapítása iránti eljárást von maga után. A Képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen bárki által kép- és/vagy hangfelvétel készítésére vagy annak felhasználására a hatályos adatvédelmi jogszabályok az irányadók.

33. § (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban és az önkormányzat honlapján elektronikus formában – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét – a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül – a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

34. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(3) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

35. § (1) A Képviselő-testület bizottságot hoz létre

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, melynek tagjainak száma: 3 fő.

(3) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggő feladatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság látja el.

36. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén dönt.

(2) A bizottságok elnökére és tagjaira javaslattételi joga van:

(3) A Képviselő-testület a bizottságok személyi összetételét, létszámát bármikor módosíthatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(4) A bizottságok feladat és hatáskörét a 5. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottság működésének alapvető szabályai:

(6) A bizottság működésének részletes szabályai a bizottság ügyrendjében kerülnek meghatározásra.

37. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

38. § (1) A polgármester megbízatását főállásban, feladatait a Hivatal közreműködésével látja el.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját.

(3) A polgármester feladatait a Mötv. szabályozza.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg:

39. § (1) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára a saját tagjai közül, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármestert az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester helyettesíti.

(4) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladatait szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban látja el.

40. § (1) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, az alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

41. § (1) A jegyző ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat.

(2) A jegyző köteles a döntés meghozatala előtt jelezni, ha a döntés jogszabálysértő. A jelzést elsősorban szóban, a képviselő-testület ülésén teszi meg. Amennyiben szükséges, jelzését írásba foglaltan teszi meg, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(3) Jogszabálysértő működés esetén a jegyző köteles jelezni a polgármester felé a jogszabálysértést. Amennyiben a jogszerű állapot helyreállítása érdekében tett intézkedés nem vezet eredményre, a képviselő-testület következő ülésén javaslatot tesz jelzése napirendként való tárgyalására.

(4) A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt igazgatási ügyintézőjét bízza meg.

42. § (1) A képviselő-testület Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(2) A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(3) A Hivatal működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.

(4) A Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.

43. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A Képviselő-testület az alábbi társulások tagja:

(3) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.

44. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A Képviselő-testület – az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.

(3) A Képviselő-testület a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontja alapján legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot a környezet állapotáról.

(4) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a Képviselő-testület tevékenységéről.

(5) A képviselők tájékoztatási joga kizárólag a nyilvános adatokra vonatkozik. Olyan adatot, információt, ami kapcsán a nyilvánosság korlátozása el lett rendelve, kiadni nem jogosult.

(6) A polgármester és a képviselő köteles tevékenységét a tisztségéhez méltó módon ellátni, személyes megnyilvánulásával az általa képviselt szervezet tekintélyét, méltóságát és jogos érdekét nem sérteni.

(7) A képviselő külön felhatalmazás hiányában az önkormányzat, a Képviselő-testület vagy annak szervei nevében általános érvényű nyilatkozatot, vagy általános érvényű közlést nem tehet, ezirányú nyilatkozatait, vagy közléseit kizárólag csak a saját nevében teheti meg, nem keltheti azt a látszatot, hogy nyilatkozata, vagy közlése magától a szervezettől ered.

45. § A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

46. § Hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014 (X.28.) sz. önkormányzati rendelet.

47. § Ez a rendelet 2025. október 23-án lép hatályba.

48. § Ez a rendelet 2025. október 23-án lép hatályba.