A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a családok és az egyének szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a támogatásra jogosultság feltételeit, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának szabályait.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a Hidegség község közigazgatási területén tartózkodó, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésekben meghatározott személyekre terjed ki.

Eljárási szabályok

3. § (1) Az általános, e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra érvényes eljárási szabályokat az Szt. 5-10. §-ai határozzák meg.

(2) Az egyes eljárási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

4. § (1) Az eljárás megindítása kérelemre vagy hivatalból történhet. A kérelmet a képviselő-testület hivatalában lehet előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani, az Szt.-ben és e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolások, nyilatkozatok) együtt.

(2) A 11. § (1) és (2) bekezdése szerinti önkormányzati segély megállapításához környezettanulmányt kell lefolytatni. Nem kell környezettanulmányt lefolytatni abban az esetben, ha az eljárás megindítását megelőző egy éven belül erre sor került és az abban foglaltakhoz képest nem történt változás.

(3) A 11. § (5) bekezdése szerinti önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a tanuló és/vagy a hallgató iskolalátogatási igazolását, azonban a kérelmezőnek elegendő nyilatkozni a család havi jövedelméről, továbbá környezettanulmányt sem kell lefolytatni.

Az ellátások kifizetése

5. § (1) Az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ápolási díjat az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben előírtak szerint kell folyósítani.

(2) Az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segélyt – ideértve a természetbeni ellátás formájában nyújtott önkormányzati segélyt - a megállapításáról szóló döntés jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell az Önkormányzat házipénztárából készpénzben kifizetni, vagy a kérelmező által megadott számlaszámra átutalni, illetőleg folyósítani. A meghatározott időszakra megállapított önkormányzati segélyt utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli eljárások

5/A. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az Szt-ben, továbbá a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,

b) önkormányzati segélyt

állapít meg.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában leírt önkormányzati segély megállapításával, valamint felhasználása ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörét – ide nem értve a 12. § (2) bekezdésében leírt különös méltánylást érdemlő esetben nyújtható önkormányzati segély és a 14. §-ban leírt tűzifa támogatás megállapítását - a polgármesterre ruházza át.

Időskorúak járadéka

6. § Az időskorúak járadékának feltételeit, a jogosultság részletes szabályait, és a járadék összegét az Szt. 32/B-32/C. §-ok tartalmazzák.

Rendszeres szociális segély

7. § (1) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság részletes feltételeit az Szt. 37/A §-a állapítja meg.

(2) Nem állapítható meg, illetve a már megállapított rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni az Szt. 37/B. § eseteiben –kivéve a 37/B § (2) bekezdés esetén-, és szünetel a folyósítása az Szt. 37/C. § szerint.

(3) A rendszeres szociális segély havi összegét az Szt. 37/E. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

(4) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás esetén akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Ilyen esetben a jegyző megkeresi a védelembe vett gyermek részére a Gyvt. 68. § (3) bekezdése szerint rendelt családgondozót, aki –a családdal való konzultációt követően- javaslatot tesz a rendszeres szociális segély természetbeni nyújtásának szükségességére és annak formájára (élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak, intézményi térítési díj stb.). Gyermekenként a rendszeres szociális segély 15%-a, de összesen legfeljebb az 50%-a nyújtható természetbeni ellátás formájában.

(5) Az Szt. 37/D. §.-a alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásokon köteles részt venni. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka lehet.

(6) A foglalkoztatás minimális és maximális időtartamának, a közcélú munka fogalmának és a keretei közötti foglalkoztatásnak, illetve a munka elfogadásának részletes szabályait az Szt. 37/H. §-a tartalmazza.

(7) A (5)-(6) bekezdés szerinti foglakoztatás esetén a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja. E jogkörében a polgármester meghatározza az elvégzendő munkák körét, a munkaidő-beosztást, és az Szt. által meghatározott kereten belül a munka időtartamát.

8. § (1) A jogosult a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként az önkormányzat és a regionális munkaügyi központ soproni kirendeltségével (a továbbiakban: kirendeltség) az Szt. 37/D. §-ában foglalt együttműködésre köteles. Az együttműködés vállalásáról a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni kell.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét megszegi a segély összegét 3 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani.

(3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét súlyosan, vagy két éven belül ismételten megszegi, a segélyt meg kell szüntetni. Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősülnek a következő esetek:

a) A segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy

b) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg.

(4) Az együttműködés teljesítéséhez az önkormányzat a segély megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a kirendeltséget. Ezt követően a folyósítást érintő kérdésekben az önkormányzat és a kirendeltség folyamatosan tájékoztatja egymást.

(5) Az Szt. 37/D. § (3) bekezdése szerinti programot az önkormányzat a kirendeltséggel együttműködve valósítja meg. Az együttműködés típusait a kirendeltség határozza meg, figyelembe véve a jogosult szociális helyzetét és mentális állapotát.

(6) A kirendeltség közvetlenül vagy az önkormányzaton keresztül értesíti a jogosultakat a programban való részvételről, a kötelezettségekről. Az együttműködés tartalmáról a jogosult és a kirendeltség írásban megállapodik. A megállapodásról a kirendeltség értesíti az önkormányzatot.

9. §

Ápolási díj

10. § (1)-(4)

(5) Az Szt. 43/B. §. (1) bekezdése alapján a képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha az ápolást végző családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

(6) A méltányosságból megállapított ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább  80 %-a, de nem haladhatja meg annak 100 %-át.

(7) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az Szt. 44. § (1) bekezdése, illetve e Rendelet (6) bekezdése szerint megállapított összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Önkormányzati segély

11. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére önkormányzati segélyt nyújt, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 300%-át nem haladja meg.

(2) Az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosult személy részére

a) gyógyszervásárlására - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is -;

b) gyógyászati segédeszköz vásárlására, kölcsönzésére, javítására; továbbá

c) orvosi rehabilitáció céljából gyógyászati ellátások igénybevételére

az önkormányzati segély akkor is megállapítható, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár meghaladja ugyan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén annak 400%-át, feltéve, hogy a gyógyító ellátás havi rendszeres költsége folyamatosan, legalább három hónapon keresztül meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, vagy egyszeri költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-át.

(3) A Képviselő-testület gyermeke születését követően önkormányzati segélyt nyújt annak a személynek, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-t nem haladja meg. Nem jár támogatás, ha a szülők hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a megszületett gyermek jogerős hatósági határozat alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

(4) A Képviselő-testület az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt nyújt annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége kettőszázezer forint.

(5) A Képviselő-testület a tanévkezdés megkönnyítéséhez önkormányzati segélyt biztosít a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 7. § (1) bekezdés b-g) pontjaiban felsorolt köznevelési intézmények, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató azon tanulók és hallgatók után, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

12. § (1) Az önkormányzati segély összege legfeljebb harmincezer forint.

(2) A Képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben (különösen: baleset, haláleset, elemi csapás esetén) legfeljebb százötvenezer forint összegű önkormányzati segélyt állapíthat meg, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

(3) A 8. § (1) és (2) bekezdése szerinti önkormányzati segély meghatározott, legfeljebb 12 havi időszakra havi rendszerességgel is megállapítható.

(4) A 11. § (5) bekezdése szerinti önkormányzati segély összege tanulónként és hallgatónként 10 000,- Ft.

13. § (1) Az önkormányzati segély felhasználását a polgármester jogosult ellenőrizni. Ennek során felhívhatja az ellátásban részesülőt az önkormányzati segély kérelemben megjelölt célnak megfelelő felhasználását igazoló számla, vagy pénzbefizetési csekk feladóvevényének bemutatására.

(2) Amennyiben az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben leírt felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a részére havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély folyósítását a polgármester a felhívás teljesítéséig jogosult függeszteni.

14. § (1) A Képviselő-testület - az 57/2013.(X. 4.) BM rendeletben a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásával - a településen szociálisan rászorulók részére, a téli fűtéshez – természetbeni ellátásként – tűzifát állapít meg (a továbbiakban: tűzifa támogatás).

(2) A Képviselő-testület egyszeri, háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa támogatást azon igénylő részére állapít meg,

a) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti

aa) aktív korúak ellátására,

ab) időskorúak járadékára,

ac) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy

ad) lakásfenntartási támogatásra jogosult, vagy

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel és

lakását fa tüzelésével képes fűteni, továbbá a tűzifa támogatás nélkül lakása fűtéséről - jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintettel - nem, vagy csak nagy nehézségek árán képes gondoskodni.

(3) A (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelelő igénylő(k) hiányában, vagy ha a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelelő igénylő(k) a Képviselő-testület rendelkezésére álló tűzifa mennyiségét nem igényli(k), a Képviselő-testület egyszeri, háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa támogatást állapíthat meg azon egyedül élő, vagy gyermekeit egyedül nevelő igénylő részére, akinek tekintetében az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg, és lakását fa tüzelésével képes fűteni.

(4) A tűzifa támogatás iránti kérelmet 2013. január 20-ig beérkezően kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

15. §

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

16. § A köztemetés részletes szabályait az Szt. 48. §-a határozza meg.

Közgyógyellátás

17. § (1) Az Szt. 50. § (3) bekezdése szerint – méltányossági jogcímen - az a szociálisan rászorult személy jogosult közgyógyellátásra, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén annak 350%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át meghaladja.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben leírt közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

18. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság részletes szabályait az Szt. 54. §-a szabályozza

Szociális alapszolgáltatások

19. § Az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a település lakosai számára:

a)

b) étkeztetést,

c) házi segítségnyújtást,

d) az egyéb szociális szolgáltatásokhoz – különösen a családsegítéshez- való hozzáférést.

20. §

Étkeztetés

21. § (1) A Képviselő-testület a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést a Tündérrózsa Óvoda 9437 Hegykő, Kossuth u. 89. székhelyű intézményt fenntartó Hegykő Község Önkormányzatával megkötött feladat-ellátási szerződéssel látja el.

(2) A Képviselő-testület annak az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott személynek biztosít étkeztetést, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

Házi segítségnyújtás

22. § A Képviselő-testület a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtást a Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ 9431 Fertőd, Fő u. 13. székhelyű intézményt fenntartó Fertőd Mikro-térségi Szociális Intézményi Társulásban történő részvétellel látja el.

Családsegítés

23. § A Képviselő-testület a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások közül a családsegítést a Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ 9431 Fertőd, Fő u. 13. székhelyű intézményt fenntartó Fertőd Mikro-térségi Szociális Intézményi Társulásban történő részvétellel látja el.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés időpontjait követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) E rendelet 7. § (5)-(6) bekezdése és a 10. § (3)-(4) és (7) bekezdése 2005. szeptember 1.-jén lép hatályba.

(3)

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2003. (XI. 20.) és az azt módosító 5/2004. (IX. 18.) rendelete.