1. § (1) E rendelet célja, hogy az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében biztosítsa a környezeti elemek védelmét, és ehhez megállapítsa

2. § E rendelet hatálya kiterjed Hidegség község közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra és szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A településen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen védekezni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja, ha lehetősége van rá.

(3) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan, és az ingatlan melletti közterület tisztántartása az építést végző (tulajdonos, kivitelező) feladata.

5. § (1) A közterületet rendeltetésétől eltérő célra és módon használni csak a jegyző engedélyével lehet.

(2) A közterületek használatának részletes szabályait a 9/1996. (IX.13.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

(7) A parkokban csak a település rendeltetésszerű működéséhez feltétlenül szükséges közművek helyezhetők el.

6. § (1) A zöldterületek, valamint a növényzet ápolását, és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni. Ennek során az allergiát okozó növények –elsősorban a parlagfű, az üröm, és a libatop-félék- virágzás előtti irtásáról évenként gondoskodni kell.

(2) Az ingatlanok tulajdonosainak, illetve közterület esetén az önkormányzatnak a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedéseket, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazását a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szerint kell végrehajtani.

7. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(2) Az erdők fenntartásáról, állagának megóvásáról a tulajdonos (kezelő, használó) köteles gondoskodni, melynek során be kell tartani a magasabb szintű jogszabályokban rögzített előírásokat.

(3) Az erdőkben, parkokban, közterületi zöldövezetben hulladékot lerakni tikos.

(4) Az erdőkbe, parkokba gépjárművel, motorkerékpárral, lovas kocsival behajtani –a kijelölt útvonal kivételével- tilos.

(5) A közterületen, parkokban kutyát sétáltatni csak szájkosárral és pórázon tartva, felügyelet mellett lehet. A kutya felügyeletével megbízott köteles a kutya ürülékét feltakarítani. Gyermekjátszótér 20 méteres körzetében kutyát sétáltatni tilos. E bekezdésben részletezett korlátozások és feltételek a vakvezető, illetve- mentőkutyára, valamint az igénybe vevőjükre nem vonatkoznak.

(6) Tüzet rakni csak az arra kijelölt helyeken, az arra jogosult által engedélyezett időszakban, a tűzvédelmi rendelkezések betartásával szabad. Szeles időben tüzet rakni tilos.

(7) A parkokban csak a település rendeltetésszerű működéséhez feltétlenül szükséges közművek helyezhetők el.

8. § (1) A fákat megcsonkítani (a kertészeti szakvélemény által igazolt vagy javasolt, a növény egészségi állapota vagy kora miatt indokolt szakszerű fiatalítás kivételével), a fákra plakátokat kiragasztani, kiszegezni, a növényeket és azok virágait leszedni tilos.

(2) Tilos a fákon lévő állatokat, madarakat bármely eszközzel zavarni, fészküket rongálni, a tojásokat és a fiókákat összeszedni.

(3) Közterületen, valamint a közhasználatú és egyéb zöldterületeken, illetve közkútnál járművet javítani és mosni tilos. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

9. § (1) A zárt csapadékvíz-elvezető csatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek folyását gátolni nem szabad.

(2) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, iszapot, vegyszert) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(3) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak a magasabb szintű jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

10. § (1) Nyílt téren, illetve hatósági engedéllyel nem rendelkező berendezésben veszélyes hulladékot (műanyagok, gumi, olaj, festékek, gyógyszerek, elemek, stb.) elégetni tilos.

(2) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat járművel csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban lehet szállítani.

(3) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és úttest felbontásánál keletkező port –terjedésének megakadályozása érdekében- vízzel kell nedvesíteni.

(4) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(5) A településen keletkező porképződés megakadályozása érdekében törekedni kell arra, hogy fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(6) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell.

(8) A levegő védelmével kapcsolatos ügyekben az e §-ban előírtakon túl a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

11. § (1) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés) mentén a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül növényzet égetése tilos.

(2) Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyesnek minősülő anyagot, illetve kommunális hulladékot égetni (műanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, fel nem használt gyógyszer, szárazelem).

(3) Belterületen növényi hulladékot szombat és vasárnap égetni tilos.

(4) Az égetést a látási viszonyok, és a talaj-közeli légmozgások miatt hétköznap 9 és 17 óra között lehet végezni. Szeles és száraz időben hulladékot égetni, és tüzet gyújtani tilos.

(5) Avart és kerti hulladékot égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m , saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Szalma- és szálastakarmány kazlaktól 20 m-en belül égetni nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környéken lévő zöld növényeket, fákat, bokrokat ne károsítsa.

(6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú nyílttéri égetésére a külön jogszabályokban foglaltak az irányadók.

12. § (1) A település belterületén tilos

13. § (1) Az önkormányzat a kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn, melynek részletes szabályait az 5/2002. (IX. 25.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A háztartási hulladéknak nem minősülő, egyéb hulladékot az ingatlan tulajdonosa köteles elszállítani a legközelebbi lerakóhelyre.

14. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt állatok tartására a jegyző adhat engedélyt a község teljes területére.

15. § (1) A község belterülete állattartás szempontjából a következő körzetekre tagozódik:

16. § (1) A körzetben a 14. § b)-d) pontjában felsorolt haszonállatok, kishaszonállatok, és méhek tartása tilos.

(2) Rendkívüli méltányosságra alapot adó körülmény megléte esetén a jegyző –az érdekelt szakhatóságok, és a közvetlen szomszédok véleményének megismerése után- a házi szükségleteknek megfelelő számban, de legfeljebb 30 db kishaszonállat tartását engedélyezheti.

(3) Kérelemre a jegyző –az érdekelt szakhatóságok szakvéleménye, és a közvetlen szomszédok véleményének megismerése után- ló tartását engedélyezheti sportolás, illetve idegenforgalmi célból.

(4) Nem kerülhet sor a (2)-(3) bekezdés szerinti engedélyezésre orvosi rendelő, vendéglő, élelmiszert árusító bolt és közintézmény 100 méteres körzetén belül, továbbá a 720 négyzetmétert, illetve a 25 méteres szélességet minden oldalán (telekhatárain) meg nem haladó ingatlanok esetében.

(5) A (2) bekezdés szerint engedélyezett állattartás során az állatok elhelyezésére, tisztántartására a következő előírásokat kell alkalmazni:

(6) A 14. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt állatok külön engedély, és korlátozás nélkül tarthatók az egészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával.

17. § (1) A 14. § (2) bekezdés, és a 17. § (2)-(3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az állattartás helyét, az állatok fajtáját és számát.

(2) Az állattartás engedélyezését meg kell tagadni, illetve a már kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha:

(3) Ha a jegyző az állattartást megtiltja, az állattartó a jogerős határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles az állattartást megszüntetni.

18. § (1) A 14. § (1) bekezdésében felsorolt állatok a körzetben külön engedélyezés nélkül tarthatók.

(2) Az állatok tartásánál a 16. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.

(3) Méhcsaládot –a méhészeti és építésügyi jogszabályok betartásával- engedély nélkül lehet tartani, de a méhcsaládok telepítését előzetesen be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban.

(4) Az állattartó az állat fertőző megbetegedését, annak gyanúját, vagy ilyen körülmények között történő elhullását köteles azonnal a hatósági állatorvosnak bejelenteni és az állatorvos intézkedését végrehajtani.

19. § (1) A település területén elhullott, hatósági rendelkezésre leölt állatok és állati testrészek megsemmisítése –a (2) bekezdésben foglalt kivétellel- égetőműben történhet. Az égetőműbe szállítás költségei a tulajdonost terhelik.

(2) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén, a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre elföldelheti, úgy hogy a felszín alatti víz mindenkori nyugalmi vízszintje, és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 m távolság legyen.

(3) Közterületen talált állati hullának az elszállíttatása, vagy elföldelése –ha annak gazdája nem állapítható meg- az önkormányzat feladata.

(4) Aki közterületen állati hullát talál, -ha annak tulajdonosa ismeretlen-, azt köteles haladéktalanul bejelenteni az önkormányzatnál.

20. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén környezeti hatástanulmány készítését írhatja elő. A határozatban rendelkezni kell, hogy a hatástanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek megvalósulása esetén annak hatásai előre láthatóan az önkormányzat közigazgatási területén élők legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előre láthatóan negatív módon befolyásolhatja.

(3) Egyéb esetekben az előzetes vizsgálatokat, az átfogó vagy részletes tanulmányokat, a hatásterület, illetve a közreműködés mértékének meghatározását, a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

22. § (1) A környezet veszélyeztetésével, és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény folytán hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. (Tvt. 95. §.)

(2) E rendeletnek az állattartást a község I. számú körzetében tiltó rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépésekor a körzetben már tartott állatokat, azok szaporulatait, és az ott élő állattartókat.

(2) E rendelet 2005. március 1.-jén lép hatályba.