Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017.(XII. 28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 01. 01- 2022. 12. 30

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017.(XII. 28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2019.01.01.

Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet célja Hidegség község meghatározó településképének – a közösséggel egyeztetett módon való – alakítása és védelme.

(2) A rendelet tárgya:

a) a településkép szempontjából jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó, vagy ilyen jellemzőkkel bíró terület, vagy területrészek (a továbbiakban: településképi szempontból meghatározó területek) meghatározása,

b) a településképi követelmények megállapítása a Településképi Arculati Kézikönyvre alapozva,

c) a településkép érvényesítésének szabályozása,

d) a településkép védelmének önkormányzati eszközökkel történő ösztönzésének módjára vonatkozó szabályok megállapítása.

(3) A rendelet hatálya kiterjed Hidegség község teljes közigazgatási területén végzett építési munkákra – függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, vagy településképi bejelentéshez kötött-e.

(4) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: építtető, illetve tervező), aki/amely Hidegség község közigazgatási területén a (3) bekezdés szerinti építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, ahhoz véleményt ad, vagy engedélyez.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS EGYÉB TERÜLETEK

1. A településképi szempontból meghatározó és egyéb területek meghatározása

2. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területek

a) a történeti településrész, azaz a Fertő utca és a Hősök terébe torkolló utcaszakaszok, amelyek már több száz éve beépítettek, továbbá

b) a településközpont, azaz a Hősök tere és az önkormányzati hivatal épülete és környéke.

(2) Egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területek

a) az átalakuló településrész, vagyis az Iskola utca, a Petőfi Sándor utca keleti része, a Fő utca déli része, amelyek javarészt a múlt században beépített területek, továbbá Fertőhomok, Rózsa utcájának Hidegség község közigazgatási területéhez tartozó néhány épülete,

b) az új lakóterületek, vagyis a Csillahegy utcái,

c) az ipari és mezőgazdasági telephelyek, és

d) a beépítésre nem szánt terület.

(3) Az eltérő karakterű településrészeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

3. § (1) A történeti településrészre előírt területi követelmények

1. a beépítésre vonatkozóan:

a) az épület tömege csak egyszerű tömegekből építkező lehet,

b) a területen csak földszintes, vagy földszint és tetőtér beépítéses, a meglévő, meghatározó épületekével megközelítőleg azonos párkány- és gerincmagasságú épületek helyezhetők el,

c) a területen a történeti beépítési vonalat változatlanul tartva, jellemzően oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű oromfalas épületek helyezhetők el,

d) felújításkor a hagyományos tornácot nem szabad elbontani, új építés esetén is javasolt a tornác, mint fedett-nyitott átmeneti tér létesítése, mely az oldalkerti kertkapcsolat meghatározó eleme,

e) azokon a szakaszokon – a déli oldalon -, ahol utcával párhuzamos tetőgerincű épületek állnak, új épület is azokhoz illeszkedve létesíthető,

2. az utcai kerítésekre, kapukra vonatkozóan:

a) a kerítés a történeti minta szerint a főépület homlokzatához kapcsolódó tömör, jellemzően falazott-vakolt jellegű legyen, megengedett legnagyobb magassága 1,80 m,

b) a kapuszerkezetek kialakítása a hagyományos formakincs alkalmazásával, természetes anyagokkal történjen (pl. a kapulábak, kapuoszlopok kialakítása hagyományos falazott-vakolt felületű, a kapuk utcai felülete pedig fával burkolt legyen),

c) a kaput az utcavonalról nem szabad visszahúzni, az a történeti építési vonalon, az épülethomlokzat részeként létesítendő.

(2) A történeti településrészre előírt egyedi településképi követelmények

1. a tetőformára vonatkozóan:
a) az épületek arányrendje – utcára merőleges gerincű nyeregtető – nem változhat,
b) a közvetlen környezetébe illeszkedő, 40-45 fokos hajlású magastető készülhet,
c) a tető legnagyobb megengedett szélessége legfeljebb 7,50 m lehet,
d) a tető nem húzható rá az oromzatra, nem állhat túl azon,
2. a kiegészítő épülettömegekre vonatkozóan:
a) az utcai oromfalas magastetős épület-főtömeghez kisebb keresztnyerges, vagy lapostetős kiegészítő épülettömeg kapcsolódhat,
b) a keresztszárnyat az épület homlokvonalától hátra húzva, az utcára merőleges fő tömegnek alárendelt módon kell megformálni,
3. a tetőfelépítményekre, tetőablakokra vonatkozóan:
a) tetőtér-beépítés esetén a hagyományos karaktert és arányokat őrző kialakítású tetőfelépítmény („kutyaól”) készülhet,
b) a tetőfelépítmények megengedett legnagyobb szélessége 1,50 m,
c) a tetőn napelem, napkollektor is csak az utcavonaltól hátra húzva helyeztető el,
4. a tetőhéjazatra vonatkozóan:
a) a tetőhéjazat meghatározóan cserépfedés legyen,
b) kisebb mértékben, kiegészítő építészeti elemként korcolt fémlemez, vagy üvegtetős fedés alkalmazása is megengedett, más héjazati anyag (pl. bitumenzsindely, hullámpala, síkpala, cserepes lemez) használata tilos,
5. a homlokzati arányokra, anyagokra, színekre vonatkozóan:
a) a történeti oromfalas homlokzatok arányrendjét, nyílásrendjét megtartani, követni kell,
b) alapvetően fehér, vagy világos színű vakolt felületképzéstől eltérő nem készülhet,
c) a meglévő vakolati tagozatokat, vakolathímeket, egyéb kiegészítő elemeket, díszítéseket (oromzati szellőzőnyílásokat, szoborfülkéket) felújításkor meg kell őrizni, helyre kell állítani,
d) tilos a tagozatképző, vagy korábbi tagozatokat takaró elemként a homlokzatra ragasztott csempe- vagy kőlap burkolat használata,
e) a tetőfedés hagyományos vörös színű legyen, attól eltérni nem szabad,
f) tilos a műszaki berendezések (klíma-kültéri egység, égéstermék elvezető) utcai homlokzatra szerelése,
6. a homlokzati nyílászárókra vonatkozóan:
a) a meglévő, hagyományos utcai homlokzati nyílászárók megtartása és karbantartása szükséges,
b) nyílászáró-korszerűsítés szándéka esetén legalább a homlokzati külső ablakszárnyakat az eredetivel azonosan, a hagyományos ablakosztással kell elkészíteni, vagy ott az eredetit felújítani és megtartani,
c) az utcai oromfalas homlokzaton a nyílászárók hagyományos rendje követendő új építésnél is, erkély, loggia nem alakítható ki,
d) árnyékolási igény esetén - amennyiben az gazdaságosan megoldható - az utcai homlokzaton csak rejtett redőnytokos vagy fatáblás zsalugáteres árnyékoló-szerkezetek alkalmazása megengedett,
7. a melléképületekre vonatkozóan:
a) a telken a főfunkciót kiegészítő (mellék-)épületek, építmények építészeti minősége, anyaghasználata nem térhet el a főfunkciójú épületétől,
b) a meglévő pajta – ha rendeltetést kaphat – megtartandó, javasolt a meglévő ilyen rendeltetésű épületek megőrző felújítása, vagy új építés esetén a történeti keresztcsűrös megoldás alkalmazása,
8. a sajátos építmények elhelyezésére vonatkozóan:
a) a villamosenergia elosztóhálózatok, a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok és egyéb vezetékek létesítésekor az értékes településképi látvány megőrzése érdekében
aa) új létesítés esetén már csak földalatti elhelyezéssel készülhet,
ab) jelenlegi föld feletti elhelyezésű közhálózat helyben megvalósítható hálózati rekonstrukciója esetén a hálózat föld feletti elhelyezése fenntartható, ha azt egyéb előírás nem akadályozza,
ac) új ingatlan bekötése csak földalatti elhelyezéssel építhető,
b) az egyedi vezeték nélküli létesítmények, berendezések az épületek udvari oldalán helyezhetők el,
c) új gázvezeték telken belül is már csak földalatti elhelyezéssel építhető.
(3) A településközpontban található lakóépületek esetében az (1) és (2) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni azzal, hogy e terület elsősorban település-szintű közintézmény elhelyezésére szolgál. Fokozottan ügyelni kell a meglévő épületek karakteréhez, a beépítéséhez való léptékkövető illeszkedésre, figyelemmel arra, hogy a társadalmat és kultúrát szolgáló közösségi épületek dominanciája megmaradjon.
(4) Egységesen alkalmazandó, a részletképzésre vonatkozó és egyéb előírások
1. az anyaghasználatra vonatkozóan:
a) a vakolt homlokzat mellett, látszó-tégla, fa alkalmazása, csak kiegészítő jelleggel lehetséges,
b) ragasztott lapburkolat, függőleges (fal, lábazat, kerítés egyéb) felületeken, kiegészítő jelleggel sem alkalmazható,
c) a tetőfedés során, csak pikkelyszerű fedés lehetséges, kívánatos az agyagcserép,
2. a kerítésalakításra vonatkozóan:
a) hagyományos falazott kerítés és kapuoszlopok készülhetnek, benne a kapu, ajtó fából, a hagyományos felújításával, vagy a történeti minták mai újra értelmezésével,
b) trapézlemez borítású kapu nem létesíthető,
3. a színekre vonatkozóan:
a) a falfelületeken elsősorban fehér, vagy halvány tört színek alkalmazhatók,
b) a fából készült épületrészeken, nyílászárókon a településen hagyományosan jellemző természetes, barna és zöld, illetve fehér színek alkalmazhatók.
(5) A meglévő növényállományt folyamatosan vizsgálni kell, gondoskodva azok szükség szerinti, tervezett cseréjéről, az alábbiak szerint:
a) az értékes homlokzatokat, kisemlékeket eltakaró örökzöldeket, a túl nőtt, légkábeleket elérő, és a járdán vagy a közúti közlekedést zavaró egyedeket ki kell vágni, ahol szükséges, helyükön megfelelő fajtákkal pótlást végezni,
b) a közterületi zöldfelületeken tiltani kell a gépkocsik parkolását, arra parkolókat kell kialakítani,
c) az előkertekben és a szűk udvarokban nagy lombkoronát és gyökérzetet növesztő fák – a saját és a szomszéd épületek veszélyeztetése miatt – nem ültethetők,
d) a kertek szép, idős fáit – a lehetséges időtartamig – meg kell őrizni,
e) az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell,
f) ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a pótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési, vagy egyszerű eljárással készülő terv részeként meg kell határozni,
g) a telepíthető és tiltott fák, cserjék és lágyszárú növények felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

3. Egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

4. § (1) A Csillahegy utcáiban

a) tetőhéjazat kialakításaként pikkelyes fedéstől eltérő anyag, továbbá

b) közterületről látható, függőleges felületen ragasztott lapburkolat

nem alkalmazható.

(2) A beépítésre nem szánt területek közül

a) a természetközeli területen épületet, kerítést létesíteni kizárólag a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, mint természetvédelmi kezelő és a győri természetvédelmi hatóság engedélye birtokában lehet,

b) az 1. pontba nem tartozó külterületen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak abban az esetben lehet, ha az adott terület rendeltetésszerű használatát szolgálja.

4. A felszíni közmű létesítményekkel kapcsolatos előírások

5. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek

a) a külterületi közlekedési és közműterületek, továbbá

b) a gazdasági területek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak

a) a természetvédelem területei, és 500 m-es védőtávolságuk,

b) a műemlékvédelem területei, és 500 m-es védőtávolságuk,

c) a településképi szempontból meghatározó területek, és 500 m-es védőtávolságuk,

d) a közparkok, közkertek, közterek területei,

e) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,

f) a vízgazdálkodási területek.

III. Fejezet

A REKLÁMOKRA, SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEKRE ÉS EGYÉB MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. § (1) Hidegség község közterületein és magánterületein (ideértve a közvilágítási berendezéseket és hírközlési oszlopokat is), mint a Fertő-táj világörökség részén, reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

(2) Külterületen és beépítésre nem szánt területen – az közutak mellett szabályozottan létesített módon – reklám és reklámhordozó elhelyezhető.

(3) Közterületen reklám időszakosan kioszkon, utasvárón és közművelődési célú hirdetőoszlopon elhelyezhető.

(4) Az épületeken elhelyezhető cégérekre, feliratokra és információra vonatkozó településképi követelmények:

a) a lakóépületek szállás céljára történő értékesítése a településen egységes arculattal hirdethető,

b) a homlokzatokon a felirat az épület stílusához illő betűtípussal, a felirat elhelyezésére megtervezett, kialakított tagozaton/felületen lehet,

c) az épületeken cégér (fodrász, cipész, gyógyszertár, borkimérés, stb.) elhelyezhető,

d) tetőfelületre cégér, cégtábla és cégfelirat nem helyezhető el.

(5) Közterületen elhelyezhető mobil hirdetőeszköz, amely kizárólag fa szerkezetű lehet és hirdető felülete az 1,0 m2-t nem haladhatja meg.

(6) A település látogatható értékekeit ismertető táblák a településen (lehetőleg a világörökségi teljes területen) egységesen alakítandók ki.

(7) Hirdető-, és információs táblák fa szerkezettel, egységes oszlop és felirat-, vagy piktogram-rendszer alkalmazásával létesíthetők.

7. § Sajátos építmények és egyéb műszaki berendezések elhelyezési követelményei:

a) belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen a közmű infrastruktúra hálózatot, az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni,

b) az új épületek villamosenergia és hírközlési csatlakozását, valamint új ingatlan bekötéseket rejtetten, földkábellel kell kialakítani,

c) a már beépített területen, ahol a villamosenergia és elektromos hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési, egyéb gyengeáramú hálózatokat, a meglevők rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni,

d) a már beépített területeken, ahol a villamosenergia, a vezetékes elektronikus hírközlés és egyéb hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell elhelyezni azzal, hogy közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén, az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni,

e) a vezeték nélküli szolgáltatás elektronikus hírközlési létesítményét kellő takarással megfelelő műszaki megoldással, akár templomtoronyban, épület padlásterén is el lehet helyezni, ha ezt egyéb előírás nem tiltja,

f) a megmaradó térszíni műtárgyakat jó karban kell tartani és építészeti eszközzel, vagy telepített növényzettel a műtárgy gazdájának takarnia kell,

g) az elavult eszközök, létesítmények felújításakor a műszakilag lehetséges legkisebb berendezés-méreteket kell alkalmazni, amit lehet, térszín alatt kell elhelyezni,

h) külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási és táképvédelmi okokból a meglévő villamosenergia elosztási, közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell elhelyezni,

i) új, vezeték nélküli szolgáltatás építménye,

ia) elsősorban gazdasági területen (lakóépületek kivételével) lehet elhelyezni, de a hírközlési létesítmény magassága (legmagasabb pontja) nem haladhatja meg 10,0 m-t,

ib) külterületen, nem védett általános mezőgazdasági területen, továbbá beépítésre nem szánt különleges területen csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, mezőgazdasági gazdasági építmény, egyéb ipari, közműszolgáltatási építmény) telepíthető,

ic) belterületen, beépítésre szánt területen önálló építményként nem telepíthető, azt csak meglévő építményre telepítve lehet elhelyezni, ha az adott építményre, településrészre vonatkozó egyéb előírás ezt nem zárja ki,

id) természetvédelmi területen, továbbá annak 500 m-es körzetében nem helyezhető el,

j) az elektronikus hírközlési és villamosenergia szolgáltató létesítmények karbantartásáról a szolgáltatónak kell gondoskodni,

k) a funkciót vesztett létesítmények maradéktalan felszámolása és a környezet állapotának visszaállítása a funkcióvesztés után a szolgáltató feladata.

IV. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

8. § (1) Hidegség község teljes közigazgatási területén minden építési engedélyezéssel, egyszerű bejelentéssel és bejelentési kötelezettséggel járó építés esetén kötelező lefolytatni a településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban: konzultáció).

(2) A konzultáció feladatát a polgármester gyakorolja, aki a konzultációt és a tanácsadást a települési főépítész (a továbbiakban: főépítész) szakértői véleménye alapján végzi.

(3) A konzultáció szükséges dokumentumait benyújthatja az építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező.

(4) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a jegyző részére kell benyújtani. A jegyző – a kérelem csatolásával – haladéktalanul értesíti a főépítészt, egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.

(5) A konzultációra alkalmas dokumentáció tartalma

a) épület esetén helyszínrajz, a rendeltetés megjelölése, a méreteket bemutató alaprajzi vázlat, tömegvázlat,

b) építmény esetén helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat.

(6) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye olyan – a hatályos településképi rendeleten és településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni

a) a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),

b) az irányadó (orientáló jellegű), valamint

c) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos), tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó)

elemeket.

(7) A konzultáció és tájékoztató írott formában történő kiadásáról és nyilvántartásáról – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – a főépítész gondoskodik.

(8) Konzultáció előzetes tájékoztató jelleggel is kérhető.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

1. A kötelező véleményezési eljárás esetei

9. § (1) Hidegség község közigazgatási területén, mint világörökségi területen a jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új épület építéséhez, meglévő épület bővítéséhez, valamint a településképet érintő homlokzati felújításához vagy átalakításához, ha az jogszabály előírása szerint nem tartozik a helyi tervtanácson kívüli, egyéb tervtanács hatáskörébe.

(2) A településképi véleményezési eljárás a helyi tervtanács véleményén alapul. A helyi tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait a Képviselő-testület külön rendelete tartalmazza.

2. A véleményezési eljárás részletes szabályozása

10. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott felelős tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – digitális, vagy papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt

a) papíralapon 2 pld-ban, vagy

b) digitális adathordozón (CD, DVD), vagy elektronikus levélben küldve

adja át.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja, vagy feltétellel javasolja, ha a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható,

b) nem javasolja, mert a benyújtott dokumentáció hiányos,

c) nem javasolja, mert a terv nem felel meg a településképi és egyéb elvárásoknak.

(3) A polgármester településképi véleményéhez minden esetben csatolni kell a tervtanács szakmai állásfoglalását, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indokolását.

A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek (digitálisan, pdf. formátumban).
(4) A véleményezési építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia (munkaközi, de bírálható szinten).
(5) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi követelményeknek és elvárásoknak,
b) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
c) figyelembe veszi-e az előzetes szakmai tájékoztatóban és a világörökségi kezelési tervben szereplő további – a település táji és építészeti illeszkedésre/harmóniára vonatkozó – javaslatokat, illetve, hogy
d) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

11. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve a világörökség miatt is átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) miként veszi figyelembe a tájjal és az időjárással harmóniában élő ember energia-tudatosságának mai igényeit,

d) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását, a telek használatát,

(2) Több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén vizsgálni kell, hogy

a) biztosított lesz, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

b) a beépítés javasolt sorrendje – annak minden ütemében – megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,

c) az épület használhatósága és a megrendelői kívánság harmóniában vannak-e, beleértve a kerthasználatot is.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a Fertő-táj és a település kialakult, illetve a településképi rendelet és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns világörökségi környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

b) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

c) logikus-e az épület, a kerthasználat és a közterület kapcsolatrendje,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

e) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

f) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. A bejelentési eljárással érintett építmények

12. § Bejelentési eljárással érintett

a) a nem építési engedély köteles szobor, emlékmű létesítése talapzatával együtt,

b) a kerítés,

c) közterületi homlokzaton a napkollektor, napelem és klíma berendezés kültéri egységének, égéstermék elvezetőjének az elhelyezése,

d) a cégérek, feliratok elhelyezése a meghatározó karakterű települési területen.

2. A bejelentési eljárás részletes szabályai

13. § (1) A bejelentési eljárás kérelemre indul. A bejelentési dokumentációt a polgármester részére kell digitálisan, és egy példányban papír alapú dokumentációban benyújtani.

(2) A dokumentáció tartalmazza (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően, amennyiben értelmezhető)

a) az érintett homlokzatot,
b) az érintett alaprajzot,
c) a helyszínrajzot, tereprajzot,
d) a műszaki leírást, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és időtartamra vonatkozó leírással,
e) a kiegészítő látványtervet, fotót, fotomontázst.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – elutasítja és a bejelentőt erről a tényről a vélemény megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) nem felel meg a Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.
(5) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(6) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelmező részére 15 napon belül adja meg.
(7) A polgármester véleményét a főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – készíti elő.
(8) A polgármester határozata ellen a Képviselő-testülethez 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a Képviselő-testület a soron következő ülésén bírálja el.
VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

14. § . (1) A településképi követelmények megtartását a főépítész ellenőrzi. A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja.

(2) A településképi követelmények megtartása érdekében a főépítész kezdeményezi a polgármesternél kötelezési eljárás hivatalból történő lefolytatását.

(3) A főépítész közreműködik a kérelemre indult eljárás lefolytatásában és javaslatot tesz a kötelezésre vonatkozó hatósági határozat tartalmára.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 9-11. § 2019. január 1-én lép hatályba.

(3) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.