Jobaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2005. 09. 15- 2006. 07. 24Jobaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2005.09.15.
Jobaháza község képviselő testülete az bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli:
ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
ELŐÍRÁSOK HATÁLYA
1. § 1. (1) Jelen rendelet (Jobaháza település Építési Szabályzata továbbiakban HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban SZT) hatálya Jobaháza község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A területen az épített környezet alakításával területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani, általában bármely létesítményt elhelyezni, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra építésügyi hatósági engedélyt kiadni:
1. csak az országos érvényű rendelkezések, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó szabványoknak,
2. a településre vonatkozó településszerkezeti terveknek,
3. a Jobaháza Építési Szabályzatának (HÉSZ),
4. a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (továbbiakban OTÉK) megfelelően szabad.
5. A szabályozási terven méréssel csak nem kellő pontossággal állapíthatók meg a szabályozási elemek az analóg alaptérképek földhivatal által elismert méteres pontatlansága miatt. A szabályozási elemek mérésből eredő elcsúszása esetén az I. fokú építési hatóság értelemszerűen jár el.
(3) A jelen szabályozási előírások csak a 2005.01. hónapban a „MENEDZSER” Mérnöki Iroda Kkt. által az MMI_R.04.04. munkaszámon készült az alább felsorolt rendezési tervekkel együtt érvényesek:
SZ-1 rajzszámú SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT).
(4) A TELEPÜLÉSZERKEZETI TERV, a SZABÁLYOZÁSI TERVLAP és a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Korm. rendelet alapján készültek.
Szabályozási elemek
2. §
.
(1) Kötelező szabályozási elemek: melyeket kötelezően meg kell tartani, csak a szabályozási és a településszerkezeti terv módosításával változtathatók meg.
1.belterületi határvonal,
2. a beépített, ill. a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
3. a különböző terület-felhasználási egységek közötti határvonal (kivétel (2) 4. pont.)
4. az övezetek ill. az építési övezetek határvonala,
5. a szabályozási vonal, közterületet az egyéb terület-felhasználási területtől elválasztó vonal,
6. létesítmények védőterületei (védőövezet, védősáv),
7. védelemre kijelölt területek, objektumok (művi és táji védelem),
8. építési hely határvonala.
(2) Irányadó szabályozási elemek: az övezeti előírások betartásával megváltoztathatók:
1. irányadó telekhatár,
2. irányadó szabályozási vonal,
3. az Lf építési övezetekben az épület utcai homlokvonala az építési helyen belül az előkert felöli építési határvonaltól számított a telek utcafronti méretének felén belül bárhová helyezhető,
4. a olyan terület-felhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal - amely nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezeti előírások betartásával megváltoztathatók,
5. a tömbbelsőben megjelölt építési övezet határvonala, a ténylegesen megvalósult telekhatárra módosulhat,
6. megszüntető jel (építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken),
(3) a szabályozási terven berajzolt irányadó telekhatárhoz kapcsolódó építési helyek az irányadó telekhatár módosulása esetén értelemszerűen azzal együtt módosulnak.
(4) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a településrendezési terv (településszerkezeti terv és a szabályozási terv) módosítása szükséges.
A szabályozási terven alkalmazott övezeti jelek jelentése:
Lf terület-felhasználási egység jele (falusias lakó)
II építési övezet jele, 1, 2, övezet jele
O beépítési mód (oldalhatáron álló)
02 sorszám:azonos beépítésű övezeten belül nagyobb beépítettségű ill.
magasabb vagy a telekméret szerinti megkülönböztetés
30 a maximális beépítés mértéke a telekterület %-ban,
40 a minimális zöldfelület mértéke a telekterület %-ban
14 a telek átlagos szélessége m-ben
25 a telek átlagos mélysége m-ben
600 minimális telekterület m2-ben
II építési övezet jele, 1, 2, övezet jele
O beépítési mód (oldalhatáron álló)
02 sorszám:azonos beépítésű övezeten belül nagyobb beépítettségű ill.
magasabb vagy a telekméret szerinti megkülönböztetés
30 a maximális beépítés mértéke a telekterület %-ban,
40 a minimális zöldfelület mértéke a telekterület %-ban
14 a telek átlagos szélessége m-ben
25 a telek átlagos mélysége m-ben
600 minimális telekterület m2-ben
Az előírások alkalmazása
3. § 1. (1) A HÉSZ rendelkezéseiben nem szabályozott kérdésekben az illeszkedés általános szabályainak alkalmazása kötelező.
(2) Lakóövezetben meglévő telken legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető ill. a meglévő bővíthető - az építmények közötti előírt legkisebb távolságok betartásával - az övezetre előírt beépítettség mértékén belül.
(3) Külön elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel engedélyezhetők:
1. a lakóterületen a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, mező-és erdőgazdasági üzemi építmény, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyéb szolgáltató épület,
2. különleges területen lakóépület,
3. zöldterületen épületet,
4. a folyóvizek és az állóvizek medre és parti területein építmény.
(4) Az irányadó szabályozási vonal mindkét irányban minimálisan 5 m előkerttel növelt sávjába eső építési telekrészre épület építését engedélyezni nem lehet annak érdekében, hogy hosszútávon az irányadó szabályozási szélesség kialakulhasson.
(5) Az építési hatóság, pl. utcakép védelme, rálátás és kilátás védelem, védett terület ill. védett építmény, magánút kialakítása esetén stb. elvi építési engedély kérelem benyújtására kötelezheti az építtetőt.
(6) Funkcionális, technológia stb. igénynek megfelelően - a lakóépületek kivételével - elvi építési engedély alapján torony jellegű építmény létesítése engedélyezhető a beépített alapterület 10 %-nál kisebb alapterülettel, magassága az övezeti előírás szerinti építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható.
(7) A településrendezési eszközök jóváhagyását követően a vonatkozó eljárási szabályok szerint módosítani szükséges a megváltozott belterületi határt, a beépített és beépítésre szánt ill. a beépítésre nem szánt területek határait, a tervezett telek kialakításokat stb.
(8) A szabályozási terven nem jelölt telek kialakításokat is engedélyezni kell abban az esetben, ha az övezeti előírásoknak megfelelnek.
Kialakult esetben a tömb legkisebb és legnagyobb területű telkeinek figyelmen kívül hagyásával számított átlagos telekterületnél ill. 600 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
(9) Az építési engedély köteles munkák befejezését követően használatbavételi engedély csak az övezeti előírásokban előírt közművesítettség mértékének megléte esetén adható ki.
II. FEJEZET
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
4. § 1. (1) A község igazgatási területét építési szempontból az OTÉK előírásai szerint terület-felhasználási egységekbe soroljuk az alábbi betűjelekkel jelölve azokat:
(2) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe
1. Lakó: jelölése a terveken:
Falusias lakóterület: Lf
2. Vegyes: V
település központ vegyes terület: Vt
3. Gazdasági terület G
Kereskedelmi, szolgáltató terület: Gksz
1. Különleges K
temető terület Kt
sportterület Ksp
(3) beépítésre nem szánt területek
1. Különleges terület K
bánya terület: Kb
2. Közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési: KÖ
közúti közlekedés és közmű területei: Köu
vízi terület: KÖv
3. Zöld: Z
Közpark Zp
4. Erdő: E
védelmi (védett és védőerdő): Ev
gazdasági erdő Eg
5. Mezőgazdasági: M
Általános Má
szántó Msz
legelő Ml
birtokközpont Mbk
Művelési ág változása esetén a megváltozott művelési ágnak megfelelő szabályozás vonatkozik a terület-felhasználási egységre.
6. Vízgazdálkodási területek V
folyó vizek medre és partja Vf
állóvizek medre és partja Vá
közcélú nyílt csatornák medre és partja Vcs
vízbeszerzési területek és védőterületeik Vv
7. Tartalék terület: T
falusias lakóterület TLf
kereskedelmi, szolgáltató terület TGksz
(4) A fent megkülönböztetett terület-felhasználási egységek meglévő és tervezett területeit a TSZ-1 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV jelmagyarázatában közölt OTÉK színskálával és a fenti betű jelekkel jelöltük.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lf Falusi lakóterület övezetei
5. §
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 5,40 m épületmagasságú lakóépületek, a mező-és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:(az OTÉK 14 §-a szerint)
1. lakóépület,
2. mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény,
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
7. sportépítmény, üzemanyagtöltő
(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
1. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Területfelhasználási egység jele |
övezeti jel beépítési mód- sorszám |
legnagyobb beépítettség / |
legnagyobb építménymagasság |
telek mérete minimálisan |
Lf |
I-O/SZ-01 |
30/40 |
4,80 |
K |
Lf |
I-O-02 |
30/40 |
4,80 |
14/25/600 |
Lf |
I-O/SZ-03 |
30/40 |
4,80 |
18/40/900 |
Lf |
I-O/SZ-04 |
30/40 |
5,40 |
450 |
Lf |
I-O/SZ-05 |
30/40 |
5,40 |
16/30/600 |
Lf |
I-O/SZ-06 |
30/40 |
5,40 |
18/40/900 |
Lf |
I-O/SZ-07 |
30/40 |
5,40 |
20/50/1200 |
(6) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni. Amennyiben a SZ-1 jelű szabályozási terven a telekre nincs jelmagyarázat szerinti építési hely berajzolva úgy az alábbi elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat kell betartani:
előkert |
oldalkert mérete |
hátsókert |
|
beépített utca sorban |
min 5,00 m |
min. „H” |
„Ht”, de min. 6,0 m |
beépítetlen tömbben |
min 5,00 m |
min. „H” |
„Ht”, de min. 6,0 m |
Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.
„H”: előírt legnagyobb építménymagasság.
„Ht”: érintett homlokzat tényleges építménymagasság.
Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.
Az irányadó szabályozási vonallal szabályozott építési telkeknél az építési hely utca felöli határvonala az irányadó szabályozási vonaltól 5 méter. Az előírt előkert mélysége a tényleges utcai telekhatár és az irányadó szabályozási vonal távolságával nő meg.
(7) A tűzvédelmi távolság: kialakult beépített építési övezetben a szomszédos D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó 2 szintes vagy ennél alacsonyabb lakóépületek közötti minimálisan 4,00 m-es távolság. Beépítetlen tömbben:„H” legnagyobb építménymagasság. A módosított Korm. rendelet bekezdéseiben foglalt telepítési távolságokat vegyék figyelembe
(8) A lakóterület építési telkén az építési helyen belül az építmények közötti megengedett legkisebb távolság biztosításával tetszőleges számú, legfeljebb 2 lakóegységes épület helyezhető el az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.
(9) Az övezet építési telkein:
a.) építési telek hátsó kertnek minősülő részén valamennyi melléképítmény elhelyezhető az előírt védőtávolságok betartásával. Növényházat, üvegházat, fólia sátrat a telekhatártól legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.
b.)Az övezetben a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal stb. nem zavaró határértékeket meg nem haladó mértékű kisipari és kézműipari épület helyezhető el.
(10) Zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB éjjel 40 dB
(11) Az emissziós határértékeket a mód. Korm. rendelet végrehajtási rendeletei szerint kell meghatározni.
(12) Az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. együttes rendelete tartalmazza.
(13) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója: 40 %.
(14) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.
(15) Az oldalhatáron álló beépítésű építési övezeteken belül megengedett a szabadonálló beépítés, ha a telek minimális telekszélessége a 20 m-t meghaladja. Személygépkocsi tároló az építési hely oldalhatár felé eső határvonalára is elhelyezhető a védőtávolságok betartásával a szomszédok jogos érdekeinek sérelme nélkül.
(16) Egy telken belüli épületeken a tetőfedés anyaga azonos kell, hogy legyen, a tető hajlásszöge 35-45 fok közé essen. a beépített útszakaszok foghíjbeépítése esetén a tető hajlásszögét a két-két szomszédos épülethez viszonyítva kell meghatározni.. Esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpalafedés. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm2/telekm2): 0,5.
(17) A 22 m-nél szélesebb utcafrontú telkek - osztatlan közös tulajdonú telkek - ikresen is beépíthetők.
(18) Ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és az út padkáig eső közterületén lévő zöldterület az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.
Vt Település központi vegyes építési övezet
6. § 1. (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: (az OTÉK Településközponti vegyes 16 § szerint)
2.1. Lakóépület,
2.2. Igazgatási épület,
2.3. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
2.2. Igazgatási épület,
2.3. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
2.4. Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
2.5. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2.6. Sportlétesítmény,
2.7. Parkolóház, üzemanyagtöltő
2.5. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2.6. Sportlétesítmény,
2.7. Parkolóház, üzemanyagtöltő
(3) A településközpont vegyes területen az előírtak figyelembe-vételével kivételesen elhelyezhető: - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(4) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Területfelhasználási egység jele |
övezeti jel beépítési mód- sorszám |
legnagyobb beépítettség / |
legnagyobb építménymagasság |
telek mérete minimálisan |
Vt |
II-O/SZ-01 |
60/20 |
7,50 |
18/50/1500 |
Vt |
II-O/SZ-02 |
30/50 |
7,50 |
18/50/1500 |
Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni.
Amennyiben a SZ-1-5 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem
jelölnek meg az alábbi minimális elő-, oldal-, és hátsó kerti távolságokat kell
betartani:
Amennyiben a SZ-1-5 szabályozási tervek telekre vonatkozóan építési helyet nem
jelölnek meg az alábbi minimális elő-, oldal-, és hátsó kerti távolságokat kell
betartani:
előkert |
oldalkert mérete |
hátsókert |
|
beépített tömbbe |
kialakult |
min. „H” |
„Ht”, de min 6,0 m |
beépítetlen tömbben |
5,00 m |
min. „H” |
„Ht”, de min 6,0 m |
Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.
„H”: legnagyobb építménymagasság
„Ht”: érintett homlokzat tényleges építménymagasság.
„Ht”: érintett homlokzat tényleges építménymagasság.
(6) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,50 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára
(7) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.
(8) Az övezet építési telkein állattartó épületek továbbá melléképítmények nem helyezhetők el.
(9) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %. A zártsorú beépítésű építési övezeteken belül a 16 m-nél szélesebb utcafrontú építési telkeken megengedett az oldalhatáron álló beépítés, az ilyen beépítésű övezetek előírásainak betartásával.
(10)Az emissziós határértékeket a mód. Korm. rendelet végrehajtási rendeletei szerint kell meghatározni.
(11)Az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. rendelete tartalmazza.
(12)Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.
(13)Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge 30 -45 fok és az anyaga azonos kell hogy legyen, esztétikai szempontból nem megengedett a szürke hullámpala fedés. Egy telken belüli épületeken a tetőfedés hajlásszöge és anyaga azonos legyen.
(14)A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm2/telekm2): 2,4.
(15)Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében a villamos és telefonvezetékeknél alacsonyabbra növő 1 fa telepítéséről valamint a fa és az utcai telekfronton az út padkáig eső közterület gondozásáról, rendben tartásáról az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.
Gksz...Kereskedelmi, szolgáltató terület
7. §
(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: (az OTÉK 19 §-a szerint)
2.1. minden fajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2.2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
2.3. igazgatási, egyéb iroda épület,
2.4. sportépítmény.
(3) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Területfelhasználási egység jele |
övezeti jel beépítési mód- sorszám |
legnagyobb beépítettség / |
legnagyobb építménymagasság |
telek mérete minimálisan |
Gksz |
III-SZ-01 |
50/30 |
7,5 |
2500 |
(5) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.
(6) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20 %.
(7) Az emissziós határértékeket a mód. . rendelet végrehajtási rendeletei szerint kell meghatározni.
(8) Az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. rendelete tartalmazza.
(9) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.
(10)A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm2/telekm2): 2.
(11)A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.
(12) A kereskedelmi, szolgáltató területek és a lakóterületek között tervezett védőerdősávokat az övezet saját telkén belül köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdősáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.
(13) Az ingatlanok utcai frontjának minden 5 m-ében 1 fa telepítéséről valamint a fa és az utcai telekfronton az út padkáig eső közterület gondozásáról, rendben tartásáról az ingatlantulajdonosnak gondoskodni kell.
K...Különleges terület építési övezet
9. §
(1) A rajtuk elhelyezett vagy elhelyezendő építmények különlegessége miatt az alábbi területeket különböztetjük meg:
Kt: temető területe:
A temetkezések területén csak a tevékenységgel kapcsolatos funkciójú ravatalozó, szociális stb. épület építhető, a beépítés mértéke legfeljebb 2 % -a sírkerten és az építési helyen kívül eső területeken fa telepítése szükséges.
Meglévő temető kerítésétől számított 30 m-es védőtávolságon belül lakóépület csak teljes közmű (ivóvíz, közcsatorna, villany) megléte esetén építhető, az építtető teljes felelősségvállalásával. A védőtávolságon belül építési engedély nem adható ki olyan épületre, amelyben kegyeletsértő tevékenységet folytatnak (disco, lakatosműhely stb).
Tervezett új temetőnél 30 m-es védőerdő telepítése szükséges telekhatáron belül.
Ksp: sportterület
A sportterület a sportolási célokra kialakított terület.
A sportterületen sportpályák és kapcsolódó létesítményei (öltöző, szociális épület, lelátó stb.) helyezhetők el legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 80 %-os zöldfelület meghagyásával, legfeljebb 7,50 m-es építménymagassággal
Kb: bányaterület
A bányatelkek határai közt fekvő ingatlanokat telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építésügyi hatóságnak, a bányavállalkozók hozzájárulásával, adott engedélyével és az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad.
A Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény (Bt.) 39. § (3) bekezdés alapján javasolja a megkutatott és nyilvántartott ipari ásványvagyon figyelembe vételét a terv kidolgozása során azzal a céllal, hogy az államnak a Bt. 3. §-ban foglalt jogát biztosítsa a tulajdonát képező ásványi nyersanyagok kitermelési lehetőségével kapcsolatban.
Amennyiben a terv előirányozza gázenergia felhasználásának megvalósítását, az létesítési engedély köteles a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 44. § törvény értelmében.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Területfelhasználási egység jele |
övezeti jel beépítési mód- sorszám |
legnagyobb beépítettség / |
legnagyobb építménymagasság |
telek mérete minimálisan |
Kt |
IV-SZ-01 |
3/40 |
7,5 |
/2000 |
Ksp |
V-SZ-01 |
5/40 |
7,5 |
/2000 |
Kb |
VI-SZ-01 |
20/40 |
10,5 |
/5000 |
(3) Telken belül az épületeket az építési hely határvonalain belül kell megépíteni. Amennyiben a SZ-1 szabályozási terv telekre vonatkozóan építési helyet nem jelölnek az előkert mélysége:
előkert |
oldalkert mérete |
hátsókert |
|
beépített tömbben |
kialakult, |
min. „H” |
„Ht”, de min 6,0 m |
beépítetlen tömbben |
5,00 m |
min. „H” |
„Ht”, de min 6,0 m |
Beépített utcasor: a legalább 3 beépített építési telekkel kialakult utcasor.
„H”: előírt legnagyobb építménymagasság,
„Ht”: érintett homlokzat tényleges építménymagasság.
Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.
„H”: előírt legnagyobb építménymagasság,
„Ht”: érintett homlokzat tényleges építménymagasság.
Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert mérete minimálisan „H”/2 m.
(4) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(5) Az övezet építési telkén a szabályozási terven meghatározott építési helyen belül a -védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telek beépítettség mértékéig épületek elhelyezhetők.
(6) A terület legkisebb zöldfelületi mutatója 20-80 %.
(7) Az emissziós határértékeket a mód. . rendelet végrehajtási rendeletei szerint kell meghatározni. Az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. rendelete tartalmazza.
(8) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) az önkormányzat a környezetvédelmi programjában határozza meg.
(9) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz viszonyok figyelembevételével építhetők, annak kizárására alkalmazott műszaki megoldások megvalósulása esetén.
(10) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség (épületm2/telekm2): 0.5
(11) A különleges területek és a lakóterületek között tervezett védőerdősávokat az övezet saját telkén belül köteles a Tulajdonos a saját költségén megvalósítani. A védőerdősáv helyett azzal azonos értékű más műszaki megoldással is biztosítható a lakóterület környezetvédelmi programban előírt védelme.
(12) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb építmény építése.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
KÖ...Közlekedési és közműterület
10. §
(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, a közforgalmú vasutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
1. közlekedési építmények,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
3. igazgatási épület,
4. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
(3) A felmerült építési igényeket egyedi elbírálás alapján elvi építési engedély kérelmének kötelezettsége mellett az érintett szakhatóságok bevonásával kell elbírálni, az út kezelőjének hozzájárulásával.
(4) KÖu: közúti közlekedési és közművek területei
1. A szabályozási vonalak közötti területek fekete kótavonallal meglévő szabályozási szélességgel ill. piros kótavonallal tervezett szabályozási szélességekkel.
2. A közlekedési területen az „útkeresztszelvények” című tervlapon szereplő út szélesítéseket, járdákat ill. kerékpárutakat meg kell valósítani és zöldfelületi elemeket el kell helyezni.
3. A közlekedésfejlesztési alátámasztó munkarészben, pl. „P12” jellel megjelölt (12 db személygépkocsi parkoló) területeken közparkolók alakítandók ki.
4. Külterületen a gyűjtő utak vagy annál magasabb rendű utak műszaki szélességét a kialakult állapot és a víz elvezetés lehetőségének figyelembevételével elvi engedélyben kell megállapítani.
(5) KÖv: vízi terület:
A Vízügyi Igazgatóság kezelésébe és hatáskörébe tartozó terület.
Zp...Zöldterület
11. §
(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
4. A zöld területen elhelyezhető:
(5)a.) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)
b.) vendéglátó épület
c.) a terület fenntartásához szükséges épület
(6) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be.
(7) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
Területfelhasználási egység jele |
övezeti jel beépítési mód- sorszám |
legnagyobb beépítettség / |
legnagyobb építménymagasság |
telek mérete minimálisan |
Zp |
1-SZ-01 |
2/80 |
4,5 |
/2000 |
(8) A területen ún. „háromszintű” (fa-, cserje- és gyepszintű) növényzet kihelyezéséről kell gondoskodni, a gyepszinten talajtakaró növények alkalmazásával.
(9)A beépítés során engedély alapján kivágott fás növényzet - lombtérfogat egyenértékű - visszapótlásáról gondoskodni kell az építkezés megkezdése előtt.
(10)Gazdasági területen belüli fásításról a tulajdonosnak gondoskodni kell.
(11) Utcán belül csak az utca fásítására alkalmas fafajok telepíthetők, egy utcán belül lehetőleg azonos fajták kerüljenek telepítésre.
(12)Új utcáknál utcafásítási tervet kell készíteni. Az ültetendő fák között legalább annyi hely legyen, hogy a hulladékszállítási szolgáltatásokat ne akadályozza.
(13)Tulajdonosoknak a gazdasági területek telkeinek be nem épített és le nem burkolt felületét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületen legalább 1 lombos fát kell ültetni 100 m2-enként.
E...Erdőterület
12. §
(1) Eg gazdasági erdőterületen 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó terület nagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el.
(2) Ev védelmi erdő (védett és védőerdő) területén építmények nem helyezhetők el.
(3) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be.
Területfelhasználási egység jele |
övezeti jel beépítési mód- sorszám |
legnagyobb beépítettség / |
legnagyobb építménymagasság |
telek mérete minimálisan |
Eg |
2-SZ-01 |
0,5/95 |
4,50 |
/10000 |
Ev |
épület nem helyezhető el |
|||
M....Mezőgazdasági terület
13. §
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat továbbá az ezekkel kapcsolatos termény feldolgozási és tárolás (továbbiakban mezőgazdasági hasznosítás) építményei elhelyezésére szolgáló terület. A területrész felosztását a földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján készítettük.
(2) Má általános:
Az általános mezőgazdasági terület művelési ágak szerint az alábbi módon szabályozzuk. Amennyiben művelési ág változás történik úgy a szabályozás a mindenkori művelési ágnak megfelelően értendő.
1. Msz szántó
- a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
- a 720-1 500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló 1 épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el
- az 1500 m2-t meghaladó telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
2. Ml legelő, rét
3. Mbk: birtokközpont: a 3 %-os beépíthetőségű birtoktestek minimálisan 10.000 m2 területű központja, 45 %-ot meg nem haladó mértékben beépíthető (legfeljebb az összes birtoktest 3 %-os beépíthetőségéig) a termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakóépítmények elhelyezésére szolgáló létesítmények elhelyezésének lehetőségével. Birtokközpontot a település nyugati részén, a 045/9. hrsz-ú területre jelöltünk.
(3) Az épületeket díszítő-takaró-fásítással tájba illően kell elhelyezni.
(4) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítés vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás esetén építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Területfelhasználási egység jele |
művelési ág szerint |
övezeti jel beépítési mód- sorszám |
legnagyobb beépítettség / |
legnagyobb építménymagasság |
telek mérete minimálisan |
Má: |
|||||
Msz |
3-SZ-01 |
1,5/95 |
4,50 |
/6000 |
|
Ml |
4-SZ-01 |
1,5/95 |
4,50 |
/6000 |
|
Mbk |
5-SZ-01 |
45/40 |
7,50 |
/10000 |
(5) A nem szabályozott önálló helyrajzi számú telkeken a kiszolgáló út tengelyétől számított 10 m -es távolságtól 110 m-es sávig elhelyezkedő 100 m-es sávban az építménymagasság mértékével megegyező, de min. 6 m-es oldalkert elhagyásával lehet építeni egy épületet illetve összefüggő épületcsoportot.
(6) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(7) Az építési engedélykérelemhez beruházónak be kell szerezni az illetékes talajvédelmi szakhatóság hozzájárulását. A megvalósítás során az építtető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(8) A legnagyobb beépítettség mértékének 10 %-án megengedett a legnagyobb építménymagasságnál magasabb épület, építmény építése a technológiai szükségszerűségből eredően.
(9) Az önálló helyrajzi számmal rendelkező 10 000 m2-t meghaladó külterületi földrészlet, ahol a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos (pl. növénytermesztés, állattartás stb.) termőföld területek és a működéshez szükséges üzemi és lakóépítmények elhelyezésére szolgáló kivett terület. A képviselő testület döntése értelmében az igazgatási területen bárhol jelentkező ilyen igény megvalósulását lehetővé teszi.
(10) Az övezetek előírt építménymagasságánál magasabb épületek építhetők magassági megkötöttség nélkül, a technológiai szükségességből kialakítandó építmények (pl. silók, szélerőmű) esetében amennyiben a szomszéd tulajdonosi jogok nem sérülnek.
V Egyéb terület (vízgazdálkodással kapcsolatos)
14. §
(1) Vf... folyóvizek medre és partja
A folyóvizek partéltől számított 6 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható
(2) Vá állóvizek medre és partja
Az állóvizek partéltől számított 6 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható
(3) Vcs közcélú nyílt csatornák medre és partja
A közcélú nyílt csatornák partélétől számított 3 m-es sávjaiban a fenntartást akadályozó létesítmény nem kerülhet. A parti sávban csak rét-legelő művelés folytatható
(4) Egyéb területen - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár elhárítási, a vízisport, és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(5) Az övezetekben csak legalább részleges közművesítés vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás esetén lehet építkezni.
III.FEJEZET
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Épületek, építmény és településkép védelem
Általános előírások
15. §
(1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezeti-, a táj- és természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati ill. a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémia, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.
(2) A terület táji megjelenésének megőrzése, és helyi karakterének megteremtése érdekében a terület arculatától idegen építészeti, ill. műszaki megoldások alkalmazását az illetékes építésügyi hatóság - szükség esetén szakhatóságok ill. a felek által elfogadott szakértő(k) bevonásával - az engedélyezési eljárás keretében meghatározhatja vagy korlátozhatja.
(3) A telkek előtti - meglévő utcai telekhatár és a szabályozási vonal közé eső - önkormányzati tulajdonban lévő területeket az érintett telektulajdonosoknak kialkudott vételáron eladja az építési engedélyezési eljárás során.
(4) Amennyiben a szabályozási terv vagy az övezeti előírás az építési vonalat meghatározza, arra a főépület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell. Főépület: az építési telken lévő, a fő funkciót magukban hordozó, elsődleges használatot jelentő épületek.
(5) A közterület szabályozással érintett építési telkek a tervezett közterület szabályozás lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül nem adható ki építési engedély. A 46/1997. (XII:29.) KTM rendelet 18. § d) pontja szerint az építési engedély megadásának feltétele, hogy az építési munkával érintett telkek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént.
(6) A területen, közterületen vagy közterületről láthatóan csak a környezet arculatához illeszkedő esztétikus hirdető berendezés, egy reklámhordozó, tájékoztató (információs rendszer stb.) helyezhető el a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között egységes koncepció alapján.
Védőterületek
16. §
(1) Védőövezetek: területén építkezni csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával lehet.
a) a temetők körül 50 m-es, a nagy létszámú állattartással foglalkozó majorok telekhatárától belterületen 500 m, külterületen 1000 m-es
b) oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények 50 m-es körzetén belül állattartó épület nem építhető.
(2) Temető telekhatárától mért 50 m távolságon belül a temető működését zavaró, kegyeletsértő létesítmény nem építhető.
(3) Az állattartásra kijelölt területrészen a védelmi övezet nagyságát a szerint kell biztosítani.
(4) Vízmű kutak körül 10 m-es belső védőövezet biztosítása szükséges.
(5)Védősávok: a nyomvonal jellegű építmények esetén: mely területén építményt elhelyezni, bármely környezetalakító tevékenységet folytatni csak az érintett szakhatóságok ill. szolgáltatók hozzájárulásával lehet.
a) A vízfolyások, vízfelületek medrének szennyeződésektől való megvédésére közcélú nyílt csatornák partélétől 3 m, álló és folyóvizek partélétől 6 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni.
b) a 20 kV-os elektromos szabadvezeték biztonsági övezetében (a szélső szálaktól számított 5-5 m) épület elhelyezése csak a kezelő előzetes hozzájárulásával lehet.
c) a D 160 PE 80/G SDR 11 4 bar-os gázelosztó vezeték védőövezete a vezeték tengelyétől mindkét oldalra 5-5 m, D63-, D32-, D20-as elosztó- és bekötővezetékeké 4-4 m. Védelemmel ellátott szakaszok védőövezete, ahol a védőövezet csökkentése indokolt, keresztmetszettől függetlenül 3-3 m.
d) nagy középnyomású gázvezeték tengelyétől 5-5 m.
(6) A 85-ös elkerülő út mellett 250 m-es sávon belül létesítendő lakóépületek építési engedélyezési eljárása során az eljárásba be kell vonnia az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként. A 85-ös számú elkerülő út tengelyétől számított 200 m-en belül lakóépület nem építhető.
IV. Fejezet
Sajátos jogintézmények
17. §
Sajátos jogintézmények
17. §
(1)Építésjogi követelmények:
Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően.
Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak az említett törvényben foglaltak valamint az egyéb jogszabályok előírásai szerint lehet.
(2) Tilalmak: a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében:
a) Változtatási tilalmat nem rendel el.
b) Telekalakítási tilalmat nem rendel el.
c) Építési tilalmat rendel el:
- a településen létesítendő új utak megvalósíthatósága érdekében a 233/1, 238, 239, 241, 242/2, 246, 260, 291/1-2, 330, 327, 328, 350/1-2, 354/1, 355/1, 356, 357, 142/1-2, 293, 297, 299/2, 302, 312, 318, 321, 350/1, 167, 168 hrsz-ú, a szabályozási tervben közútként szabályozott területrészeire
(3) Telekalakítás
a) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen.
b) Az új kialakított telek és a telekalakítás után visszamaradt telek(ek) méretének meg kell felelnie az építési övezetre előírt telekméretnek.
c) A telekalakítás kezdeményezőjét utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezi az önkormányzat.
d) A telek megosztások iránya egyezzen meg az irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
(4) Elővásárlási joggal nem él.
(5) Kisajátítást nem rendel el.
(6) Helyi közút céljára történő lejegyzés
Helyi közút céljára - a kisajátítási, kártalanítási szabályai szerinti kártalanítás mellett az építési tilalommal és elővásárlási joggal terhelt ingatlanokat az önkormányzat a pénzügyi lehetőségek függvényében a területeket igénybeveszi és lejegyzi. A kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, ill. az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték - növekedés - összegét.
(7) Útépítési-és közművesítési hozzájárulás
Az önkormányzat költségén létesülő helyi közút ill. közművek költségeit teljes egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja utcai telekhossz arányában.
(8) Településrendezési kötelezések és kártalanítási szabályok.
a) A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében 4 éves beépítési kötelezettséget állapít meg az önkormányzati építési telkekre.
b) Amennyiben az ingatlantulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
c) Közérdekű környezetalakítás céljából a használatbavételi engedély kiadását követő 5 éven belüli beültetési kötelezettséget ír elő a terven jelölt területekre valamint az építési telek utcai telekhatárának hosszában 5 m-enkénti fásításra.
V. Fejezet
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM
Országos művi értékvédelem
18. § 1. (1) A kulturális örökség fogalom körébe tartozó javakra és az ezekkel kapcsolatos mindenféle tevékenységre a 2001. LXIV. törvény Általános rendelkezései és a Régészeti örökség védelme fejezeteinek előírásai vonatkoznak.
(2) egyedi védettségű műemlék a KÖH adatszolgáltatása ill. a műemlékjegyzék alapján a településen nem található.
Fent nevezett országos védettségű műemlékek esetén a Kulturális Örökség-védelmi Hivatal hatóságként jár el.
(3) műemléki környezetbe tartozik:
(4) Régészeti örökség: A településszerkezeti és a szabályozási terven feltüntetett
régészeti lelőhelyek (a Győr-M. S. Megyei Múzeum adatszolgáltatása alapján kerültek feltüntetésre):
a) XJM Régészeti Adattára alapján
1. Szociális otthon kertje 205/1 hrsz.
2. Bogyoszlói határra dűlő, több régészeti korszak lelőhelye 0128/4 hrsz
3. Gesztenyés, szintén több régészeti korszak lelőhelye, a terület egy részén folyt már feltárás. A nyilvántartott lelőhely Jobaháza közigazgatási határán kívül esik, de a környező területen szükséges lenne terepbejárást végezni. 0101/5 E, 0101/6, 0101/3 hrsz.
4. Borsodi-domb, a major mellett és környékén halmok 0101/3, 0104/4 L, 0104/2 L, 0104/5 L, 068.
5. A környéken találhatók még régi leírások szerint halmok, ezeket már nem lehet halmokként azonosítani, a lelőhelyet azonban terepbejárással körül lehetne határolni. A kérdéses terület a Rábatamásiba vezető út mentén van. 070, 073/3, 058/7, 058/6, 058/5, 058/4, 058/3, 058/2, 058/8, 058/9, 068 hrsz.
b) Potenciális lelőhely: a nyilvántartás szerint nincs.
c)Jelenleg térképezhetetlen, beazonosításra váró adatok Jobaháza területéről: nem állnak a múzeum rendelkezésére.
(5) A régészeti lelőhelyek területén végzendő összes földmunka (alapárokásás, közműépítés stb.) megkezdése előtt 8 nappal azokat a helyileg illetékes múzeumnak be kell jelenteni, az esetleg szükséges régészeti leletmentés érdekében.
Helyi művi értékvédelem
19. § 1. (1) egyedi védettségű helyi művi értékek:
a helyszíni szemlék alapján, a lakossági észrevételek és a képviselő testület döntése szerint az épített környezet alábbi épületeit, építményeit helyi védelem alá vonja:
- Dőry kastély
(2) A településkép javítása érdekében ezen építmények területének és a körülötte lévő épületegyüttes telkeinek - beépítési terv alapján - kertészeti eszközökkel történő rendezése szükséges.
(3) Nevezett építményekkel és területükkel kapcsolatosan az önkormányzat a rendeletben előírtak szerint jár el.
(4) Az épületeket, építményeket, jelenlegi állapotukban műszaki tervdokumentációban és fotókkal dokumentálni szükséges, a fenntartásukról állagmegóvásukról a tulajdonosnak gondoskodni kell. A védett művi értékekre reklám, hirdető-berendezés, vagy azt zavaró berendezés, tárgy nem helyezhető el.
(5) A területen közterületen vagy közterületről láthatóan csak a környezet arculatához illeszkedő esztétikus hirdető berendezés, egy reklámhordozó, tájékoztató (információs rendszer stb.) helyezhető el a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között, esztétikai szempontokat kielégítve, 1 m2-nél nagyobb felületűek esetében építési engedély alapján.
VI. Fejezet
TÁJ-és TERMÉSZETVÉDELEM
Országosan védett táj-és természeti érték
20. § A település kül- és belterületén országosan védett terület a település déli részén található. (térképen jelölve)
Helyi védett táj és természeti értékek
21. § 1. (1) A képviselő testület döntése értelmében:
Helyi jelentőségű védett természeti érték a településen nem található.
(2) Nevezett építményekkel és területükkel kapcsolatosan az önkormányzat a rendeletben előírtak szerint jár el.
VII. Fejezet
Környezetvédelem
22. §
(1) Földvédelme:
1. A területen a feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.
2. Területen vízvételi hellyel ellátott új létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni (elkészültéig zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben).
3. A felszíni és egyéb vizek elvezetéséről, kezeléséről - a talaj védelme érdekében - (szak)hatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.
4. A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról gondoskodni kell.
5. A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
(2) Levegő tisztaság védelem
1. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a . rendelet rendelkezik.
2. Új szennyező forrás létesítése esetén a helyrajzi számmal megnevezett telephelyre vonatkozóan az emissziós határértékeket a mód. . rendelet szerint kell meghatározni, az imissziós határértékeket (egészségügyi, ökológiai) a mód. rendelete szerint megalkotott ÖK rendelet tartalmazza.
3. A környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a . rendeletben meghatározott - a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körébe tartozó - a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekről ill. létesítményekről.
4. A levegő tisztaságának védelmében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.
5. A levegőt szennyező anyag lakóterületre jutásának megakadályozása érdekében gazdasági terület szélvédett oldalán 50 m széles védőerdősávot kell kialakítani és fenntartani. A fentiekben nem említett, a levegő tisztaságát szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
6. A fentiekben nem említett, a levegő tisztaságát szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
(3) A víz védelme
1. Vízvédelmi besorolás: Jobaháza területe a . rendelet szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen fekszik és a település szennyeződés érzékenységi besorolása érzékeny kategóriába tartozik. A terület felszín alatti vízbázist nem érint.
2. A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv (ek)ben kell meghatározni.
3. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól a rendelkezik, mely szerint a III. pont vízminőség-területvédelmi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető csak a felszíni vizekben. A lakó és üdülő terület szennyvizeit közcsatornába kell elvezetni a hatályos Kormány rendelet által előírt határértékek betartásával.
4. Az állattartó telepek további működésénél az irányadó jogszabályok a rendelete szerint kell eljárni.
5. A felszíni vizek elvezetéséről, kezeléséről - a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében - az illetékes szakhatóság(ok) előírásai szerint kell gondoskodni.
6. Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok további szennyvíz iszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtérben, töltésekkel nem védett ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett vízjárásos, ill. mély fekvésű területeken elhelyezni nem szabad.
7. Szennyvíz csatornával nem rendelkező területeken zártrendszerű szennyvíz-gyűjtőbe kell a szennyvizet vezetni a csatorna kiépültéig, szennyvizet szikkasztani tilos.
(4) Zaj - és rezgésvédelem
1. A területen a zaj -és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme érdekében, - legalább a forgalmi úttal érintett szakasz mentén - az újonnan létesítendő oktatási, kulturális és szociális létesítmények esetében azok zaj elleni védelmét biztosítani kell.
2. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról a rendelete rendelkezik. A csend védelmében a hatályos vonatkozó előírások alapján kell eljárni.
(5) Élő természet táji értékeinek védelme
1. A területen meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívüli esetben, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabad. Kivételt képez az erdők erdészeti módszerekkel történő gondozása, tervszerű ritkítása és cseréje.
2. A beépített ill. a beépítésre szánt területen és annak határától mért 2000 m-es távolságán belül női ivarú nyárfa nem telepíthető.
3. A területen az építés miatt engedély alapján megszüntetett, elhalt növényzet visszapótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Az építési engedélyezés terv részeként kell meghatározni, ha a fakivágásra építéssel összefüggésben kerül sor annak visszapótlásáról. A visszapótlásra szánt növényzetet - lehetőség szerint- az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
(6) Hulladék gazdálkodás
1. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. A területen keletkező hulladékok rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.
2. A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
3. A gazdasági-, különleges- valamint közlekedési és közmű területi övezet területén új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell.
4. Meglévő építmény átalakítása vagy használati (rendeltetési) módjának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez - közterülettel elválasztva vagy anélkül - legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.
(7) Tájsebek: az elszórtan előforduló kisméretű, illegális agyaggödrök megszűntetéséről gondoskodni kell.
VIII. Fejezet
INFRASTRUKTÚRA
Közlekedés
23. §
(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és azok védőtávolságait a mellékelt szabályozási terv rögzíti.
(2) A tervezett nyomvonal szabályozási szélességen belül létesítmény, épület és építményre építési engedély nem adható ki kártérítési felelőséggel.
A településen lévő közutak besorolása:
Utcanév |
Osztályba sorolás |
Meglévő szabályozási |
Tervezett szabályozási szélesség (m) |
Külterületi közutak |
|||
Főutak |
|||
85-ös számú tervezett |
K IV.A. 90 |
40 |
|
Mellékutak |
|||
Összekötőút |
|||
Rábatamási út |
KV. A 90 |
30 |
|
Fő út, Vasút utca folytatása |
KV. A 90 |
17-42 |
30 |
Belterületi közutak |
|||
Főutak |
|||
II. rendű |
|||
Fő út, Vasút utca |
B.IV.b.C. 50 |
17-42 |
30 |
Mellékutak |
|||
Gyűjtő út |
|||
Petőfi utca(vízsz.) |
B.V.c.B 50 |
16 |
22 |
Petőfi utca (függ) |
B.V.c.B 50 |
11-13 |
22 |
276 hrsz-ú út |
B.V.c.B 50 |
16 |
22 |
Bors köz |
B.V.c.B 50 |
6 |
22 |
Tervezett új gyűjtőutak |
|||
Kiszolgáló út |
|||
Kossuth utca |
B.VI.d.A. 40 |
14-17 |
12 |
József Attila u. |
B.VI.d.A. 40 |
12-13 |
12 |
Kossuth utca |
B.VI.d.A. 40 |
6-12 |
12 |
Tervezett új kiszolgálóutak |
12 |
||
(3) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű és fajtájú jármű elhelyezését kell biztosítani saját telken.
(4) Autóbusz leálló öblöket és fedett várakozóhelyet az előírásoknak megfelelően jelölt helyeken kell létesíteni.
(5) A közlekedési területeken elhelyezendő útépítési, közmű és zöldfelületi elemeket a mintakeresztszelvények szerint kell megvalósítani.
Közművek
24. §
(1) A területen a közműhálózatokat, és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni ill. kialakítani.
(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, a védőtávolságokat be kell tartani. Védőtávolságon belül építkezni csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. A közműves ivóvíz-hálózatot a foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.
(4) A területen a közművek telepítésénél lehetőleg azokat a közterületek alatt kell elhelyezni.
(5) A területen a felszíni vizek védelme érdekében a vízállásos területek, tavak rendezése során az illetékes vízügyi (szak)hatóság előírásai szerinti kell eljárni (vízfelületek, tó, csatorna, forrás, kút).
(6) A meglévő vízgyűjtő helyek környezetéből a felszíni vizeket a folyóba csak megfelelő és szükséges előtisztítás után szabad vezetni.
(7) Bármely mélyépítés jellegű tevékenység a felszíni-és egyéb vizek távoltartásával ill. megfelelő elvezetésével végezhető.
(8) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomáscsökkentő az épület utcai homlokfalán nem helyezhető el.
(9) A területen szükséges transzformátor(ok)at a szakhatóságok ill. az üzemeltető által meghatározott és jegyzőkönyvben rögzített helyen, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan, melléképületben vagy a főépület tömegén belül) kell elhelyezni. Az oszlopos légvezetékek helyett a jövőben elektromos földkábelek építendők.
(10) A lakó, vegyes és gazdasági épületekre használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, ha a közműcsatlakozások a közüzemi hálózathoz megépültek, a csapadékvíz elvezetésére nyílt vagy burkolt árokkal ill. a víz levezetésére alkalmas úttal rendelkezik.
(11) A távközlési építmények létesítésénél a vonatkozó rendelet szerint kell eljárni. A távközléssel kapcsolatos fejlesztési igények a többi (közművekkel) fejlesztési igénnyel összefogva kerülnek meghatározásra.
(12) Új közművek létesítésekor és egyéb építési tevékenység esetén a meglévő közművezetékek védelméről gondoskodni kell.
(13) Célszerűnek tartjuk megvizsgálni a megújuló energiaforrások (bio, szél, víz) kérdését helyi és kistérségi viszonylatban is. Az egyes épületeknél a fűtési rendszert alternatív (pl. földgáz és hagyományos, földgáz és olaj stb.) javasoljuk megoldani. Épületek tervezése esetén a távközlés hálózat bevezetéseit (kábeltévé is) és belső védőcsövezéseit a figyelembevételével, a vezetékeit a vonatkozó hatósági előírások, valamint az MSZ 17-033 sz. szabványnak megfelelően kell elhelyezni.
(14) Meglévő távközlési hálózat keresztezése vagy megközelítése esetében a nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az MSZ 7487 sz. közmű elrendezési szabvány, amely biztosítja a távközlésnek fenntartott területet.
(15) Az épületekre használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, ha a közműcsatlakozások a közüzemi hálózathoz megépültek.
IX. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Egyéb előírások
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Egyéb előírások
25. §
(1) Az engedélyezési eljárás során a +-0,00 m-es szint a gyalogos bejáró tengelyében a meglévő útkorona szint magassága.
(2) A telekalakítások terület-felhasználási terv szerinti végrehajtása érdekében az érintett területeket belterületbe kell vonni.
(3) Belterületbe kell vonni a belterületbe vonásra jelölt területeket ütemezetten.
(4) A rendezési terv végrehajtása, az abban foglaltak megvalósítása érdekében szükséges intézkedések:
a) a tervezett belterületi terület-felhasználások területének igény szerinti, ütemezett belterületbe vonása,
b) a tervezett közterület alakítások, bővítések végrehajtása,
c) a helyi védelem elrendelése,
d) sajátos jogintézmények rendelettel ill. határozattal a törvényi előírásoknak megfelelő érvényesítése.
X. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. §
(1) A HÉSZ rendelkezéseit valamennyi az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és annak módosításai értelmében vett ügyben alkalmazni kell.
(2) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a 6/1997. (VII.1.) Jobaháza község összevont rendezési tervéről és szabályozásai előírásairól szóló rendelet hatályát veszti.
(3) A HÉSZ az OTÉK településrendezési követelményeinél szigorúbb, illetve megengedőbb követelményeket nem állapít meg
1. melléklet