Kisbabot Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (V. 23.) önkormányzati rendelete

KISBABOT KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2018. 07. 01

Kisbabot Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (V. 23.) önkormányzati rendelete

KISBABOT KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL1

2018.07.01.

Kisbabot község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, a 11/2006. (IV.25.). sz. határozattal elfogadott településszerkezeti tervet figyelembe véve a megalkotja Kisbabot helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

i. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya és alkalmazása

1. § /1/Jelen rendelet hatálya kiterjed Árpás község teljes közigazgatási területére.

/2/2
/3/Jelen rendelet csak TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.
Szabályozási elemek

2. § /1/A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

/2/I. rendű kötelező szabályozási elemek
· az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
· a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
· a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
· területfelhasználási módok határa
· építési övezet határa
· beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
· telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
· építési hely határa
· belterület határa
/3/II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.
· irányadó telekhatár
/4/Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
/5/ A TH-04-02-02- munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3. § /1/Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

4. § /1/3

a./építési telken, illetve területen elhelyezett, közterületről látható mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése.
b./a közterületről látható épülethomlokzaton, illetve tetőfelületen parabola antenna elhelyezése.
c./külterületen mindenfajta kerítés létesítése
/2/Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

Övezeti besorolások

5. § /1/A szabályozási és övezeti terv Kisbabot közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

Megnevezés:

Rajzi jel:

Beépítésre szánt területek:

lakóterület

falusias lakó

L f

különleges terület

sport és szabadidős tevékenység területe

K sp

temető

K t

gazdasági

ipari gazdasági terület

G ip

Beépítésre nem szánt területek:

közlekedési és közműterületek

településközi út

KÖ t

kiszolgáló út

KÖ

települési gyűjtőút

KÖ gy

gyalogút

KÖ gya

közlekedési zöldterület

KÖ z

országos mellékút

KÖ m

közmű terület - víztorony

KÖ vt

erdőterületek

gazdasági célú erdő

E g

zöldterület

közpark

Z kp

mezőgazdasági területek

szántó terület

M sz1

szántó terület (szélkerekek állítására alkalmas terület)

M sz2

gyümölcsös

M gy

rét, legelő terület

M r

vízgazdálkodási területek

vízfelület, vízfolyás

V

vízgazdálkodási töltés

V t

vízgazdálkodási erdő

V e

vízgazdálkodási rét

V r

vízgazdálkodási gátőrház

V g

Védőtávolságok

6. § /1/ Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított fenntartási sávjain a hatályos jogszabály [4] előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

/2/A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
/3/A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.
/4/A középnyomású gázvezeték 4,0-4,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.
/5/4
/6/A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

A telekalakítás szabályai

7. § /1/A TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

/2/5
A ’K’ jel és a megszüntető jel (*) együttes alkalmazása esetén a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni. 3. melléklet, 4. melléklet
/3/A falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

8. § /1/ Ahol a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelű szabályozási terve nem tartalmazza az építési hely határvonalát, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. 3. melléklet, 4. melléklet

/2/Oldalhatáron álló beépítés esetén
· kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
· dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
· észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
· észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
kell az épületeket elhelyezni.
/3/Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
/4/Azokon a helyeken, ahol a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. 3. melléklet, 4. melléklet
/5/A település közigazgatási területén technológia torony (adótorony, átjátszóállomás) a meglévő és tervezett belterületi határtól számított 150 m-en kívül magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
/6/Szélkerék a település belterületétől, a beépítésre szánt tervezett és meglévő területektől (kivéve a gazdasági területeket) min. 750 m-re helyezhető el. Szélkerék a szomszédos település közigazgatási területétől min. 2000 m-re helyezhető el.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

9. § /1/Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

/2/Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.
/3/ Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.
/4/Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.
/5/Már kialakult tömbbelső estén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

10. § /1/ A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

/2/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.
/3/ Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.
/4/ Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
/5/6
/6/ A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.
/7/ Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.
/8/ Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.
/9/ Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
/10/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
/11/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.
/12/ A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani, az épületek használatba vételéig.
/13/ A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
/14/ Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.
/15/ A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.
/16/ A szabályozási előírások során a részleges közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

Művi értékvédelem

11. §7

Táj-és településkép védelem

12. §8

Természetvédelem

13. §9

Környezetvédelem

14. § /1/A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a vonatkozó jogszabály [10] megfelelően kell megállapítani.

/2/A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a hatályos jogszabály [11] alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.
/3/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály [12] alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.
/4/A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.
/5/A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.
/6/A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.
/7/Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
/8/Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.
/9/Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.
/10/A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól a hatályos jogszabály [13] rendelkezik. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.
/11/A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály53 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.
/12/Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló hatályos jogszabálynak [14] .
/13/Kisbabot közigazgatási területe a hatályos jogszabály [15] szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „A” fokozottan érzékeny kategóriájú terület.
/14/Az elszikkasztásra kerülő szennyvíz és csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a vonatkozó jogszabály [16] szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.
/15/Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló hatályos jogszabályban [17] foglaltak az irányadóak.
/18/A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló vonatkozó jogszabály [19] előírásai szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.
/20/ A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály [20] előírásainak megfelelően be kell tartani.
/21/A településen fokozott figyelmet kell fordítani a távlati ivóvízbázis védőidomán belüli építési tevékenységekre, melyek engedélyezéséhez a hatályos jogszabály [21] szerinti esetekben hatásvizsgálatot kell készíteni.
/22/ A mezőgazdasági területek használatánál figyelembe kell venni az érzékeny természeti területekre vonatkozó hatályos jogszabály [22] rendelkezéseit.

II. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

15. § Általános előírások:

/1/Épületek elhelyezése:
· már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
· új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35. § –ban foglaltak az irányadóak
/2/ Az oldalhatáron álló, szabadon álló és ikres beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek, illetve a tűztávolság (OTÉK 36. §.) betartásával kell az építményeket elhelyezni. A 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
/3/A lakóterületek övezeti tagolását a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
/5/Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.
/6/A falusias lakóterület (FL) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.
A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

L f-1

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

14/40/550

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Teljes közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 14 m
Mélység: 40 m
Terület: 550 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-2

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

14/30/450

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Teljes közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint


A telek legkisebb méretei

Szélesség: 14 m
Mélység: 30 m
Terület: 450 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-3

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

14/35/500

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 14 m
Mélység: 35 m
Terület: 500 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-4

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

18/35/600

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Teljes közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 18 m
Mélység: 35 m
Terület: 600 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-5

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

14/50/700

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Teljes közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 14 m
Mélység: 50 m
Terület: 700 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló
Tetőhajlásszög: 35-45 fok

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-6

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

15/50/750

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Teljes közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 15 m
Mélység: 50 m
Terület: 750 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló
Tetőhajlásszög: 35-45 fok

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-7

O

25/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

10/30/300

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Teljes közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 10 m
Mélység: 30 m
Terület: 300 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

25 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

Gazdasági területek

17. § /1/ A területen a gazdasági övezetek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

G ip – ipari terület
/2/ Az ipari terület a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, például mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek.
/3/ A G ip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
/4/ Az ipari területek esetében a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-3 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

G ip

SZ

30/30

1,5

jelű építési övezet

9,0

50/100/5000

Megengedett használat

Mezőgazdasági zavaró tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás, állattartás stb.) kapcsolatos épületek, építmények
Igazgatási és irodaépületek, szolgálati lakás, üzemanyagtöltő
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Hiányos közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

Betartandó előírások a HÉSZ 14. §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 50 m
Mélység: min. 100 m
Terület: min. 5000 m2

A beépítési mód

Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 5 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,5

Egyéb előírások

A TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság

Maximum 9,0 m

Különleges területek

17. § /1/A különleges területek a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

/2/ A különleges területek esetében a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

K t

jelű övezet (temető)

/4/A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.
/5/A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.
/6/A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály [23] betartása kötelező.

K tp

jelű övezet (templom)

/4/A templom övezeti területén kialakult beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága a kialakult építménymagasság.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterületek

18. § /1/A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

/2/A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és Sz-3 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.
/3/A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
/4/A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).
/5/A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.
/6/A területen az útkategóriák alábbiak:
KÖ t Településközi út
KÖ m Állami mellékút
KÖ gya Gyalogút
KÖ gy Települési gyűjtőút
KÖ Közlekedési és közműterület

Útszám, útnév

Útkategória

Közúti tervezési
osztály

Szabályozási szélesség

Javasolt, vagy kialakult
szabályozási
szélesség

8421. sz. közút

Országos mellékút

B.IV.b.C.
Főúti paraméterrel

30,00

Kialakult

8511. sz. közút
külterület

Országos mellékút

B.IV.b.C.
Főúti paraméterrel

30,00

Kialakult

Ady Endre utca

Helyi gyűjtőút

B.V.c.B.

22,00

14,00 – 37,00
kialakult

Jókai Mór utca

Helyi gyűjtőút

B.V.c.B.

22,00

14,00 – 37,00
kialakult

Lakóutcák - tervezett

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

16,00

Lakóutcák -meglévő

Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

kialakult
Egyéb közlekedési területek:
KÖ z Közlekedési zöldfelület
/7/ A közlekedési zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.
/8/A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.
/9/A területen kizárólagos közműterületek a KÖ v és KÖ szt jellel jelölt – vízmű és szennyvíztisztító mű - területek. A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.

Zöldterületek

19. §

Z kp

jelű övezet (közpark)

/1/Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.
/2/A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
/3/Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

Erdőterületek

20. § /1/A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

E Gazdasági célú erdő
E v Védőerdő
/2/10
/3/A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek

21. § /1/ A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

-Általános
M sz1 Szántóterület
M sz2 Szántóterület, szélkerékállításra kijelölt terület
M r Rét és legelő területe
/2/ Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő. Az 10 000 m2 feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.
/3/ A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
/4/ Mezőgazdasági területen kerítést a 4. §. alapján és csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
/5/ Az M sz, szántó területeken gazdasági épületek hiányos közművesítettséggel helyezhetők el (OTÉK 8. §.).
/6/ A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

Vízgazdálkodási területek

23. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a Marcal folyó medre és partja, nyílt csatornák és a vízelvezető árkok medre és partja tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló hatályos jogszabály [25] előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban33 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály33 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban64 meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

(5)11

(6) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

- V vízmedrek területe
Az övezeten belül épület, építmény csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály 6. § (5) szerint helyezhető el
- V t árvízvédelmi töltések területe
Az övezeten belül épület, építmény csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály 6. § (5) bekezdésben meghatározott épületeken, építményeken túl a 6. § (6) alapján városi sétány kialakításához szükséges térburkolat és utcabútorok is elhelyezhetőek.
- V e hullámtéren belüli erdő művelési ágú terület
Az övezeten belül épület, építmény csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály 6. § (5) szerint helyezhető el
- V r hullámtéren belüli rét művelési ágú terület
Az övezeten belül épület, építmény csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály 6. § (5) szerint helyezhető el.

Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)

Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásaiknak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

/1/Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a község helyi építési előirásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 9/1996. (IX.24.) Ök. rendelet.
/2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-04-02-02 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.
[3] 46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. §-ában
[4] 46/1999. Korm. rendelet
[9] 1996. évi LIII. Tv
[10] 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM e. r. „ökológiailag sérülékeny területek légszennyezettségi határértékeiről” szóló 2. számú melléklete
[11] 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete
[12] 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete
[14] 49/2001 (IV.3.) Kormányrendeletnek
[16] 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet
121/1986 ÉVM-EüM rendelet és 16/2002 EüM rendeletek
[19] 2000. évi XXXV. tv.
[20] 10/2000.(VI.2.) Köm-Eüm-FVM-KHVM együttes rendelet
[22] 2/2202. (I.23) KÖM-FVM együttes rendelet
1

Egységes szerkezetbe foglalva a 6/2016. (VIII.2.), 6/2018. (VII.1.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2018. július 1. napjától

2

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VIII.3.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. augusztus 2. napján

3

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VIII.3.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. augusztus 2. napján

4

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VIII.3.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. augusztus 2. napján

5

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VIII.3.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. augusztus 2. napján

6

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VIII.3.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. augusztus 2. napján

7

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.20.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2018. július 1-jén.

8

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.20.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2018. július 1-jén.

9

Hatályon kívül helyezte a 6/2018.(VI.20.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2018. július 1-jén.

10

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VIII.3.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. augusztus 2. napján

11

Hatályon kívül helyezte a 6/2016. (VIII.3.) önkormányzati rendelet, hatályát vesztette 2016. augusztus 2. napján

12

/16/A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeiről és a köztisztaságról szóló vonatkozó jogszabályokban [18] foglaltak az irányadóak.